Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-15 / 267. szám
4 KÖRNYEZET 2006. NOVEMBER 15., SZERDA SZOMSZÉDOLÓ Sikeres lövészverseny, futómadár-tenyésztés... Nógrád megyéből is sok diák tanul a gyöngyös-mátrafüredi Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolában. Nemrég a Budapesti Rendőr-főkapitányság nagytétényi lőterén rendezték meg az erdészeti és vadászati középfokú iskolák kisgolyós és sörétes fegyveres lövészversenyét, amelyet Vadas Jenő Kupa néven ismer tanár és diák. A megmérettetésen hat, egyenként háromfős csapat vett részt, illetve huszonöt egyéni induló is indult a versenyen. A csapatversenyt a Mátra szakképző iskola csapata nyerte, de az intézmény diákjai taroltak az egyéni számokban is. Majzik Gergely első lett a kisgolyós és a sörétes versenyszámban is, így összetettben is a dobogó legfelsőbb fokára állhatott. Az egyéni verseny második helyezettje Szabadkövi Antal, a harmadik helyet pedig Drótár László szerezte meg. A diákokat Vadász László mérnök-tanár, Eperjesi Károly lőtérvezető és Homyánszki Endre lövészetvezető készítette fel a versenyre. * * ★ Az említett intézményben országos szinten először tanfolyam indult az emutenyésztésről. A következő előadás december 7-én lesz, 14-től 18 óráig. A tanfolyam térítésmentes, az alternatív állattenyésztési ágazattal való behatóbb ismerkedésről tanúsítványt kapnak a résztvevők. Érdeklődni lehet a 37/520-250-es számon. Nógrád keleti sávjában, a 21. számú főúttól Heves megye határáig, az egri székhelyű Egererdő Zrt. gazdálkodik a Mátra hegység állami tulajdonú erdőterületein. A cég hét erdészete közül az egyik a bátonyterenyei - vezetője a „Muzsikál az erdő” címet viselő program- sorozatról ismert Szabó Lajos erdőmérnök - Nógrád- ban, a többi hat pedig Heves megyében található. Az állami erdőgazdálkodókat is érintő vadászat és vadgazdálkodás időszerű kérdéseiről tartottak eszmecserét nemrég a Gyöngyöstarjánhoz tartozó sósi- réti oktatóházban az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának tagjai. A jelenlévőket Haraszti Gyula, a szakosztály titkára köszöntötte, majd a házigazda cég vezérigazgatója, Pallagi László mutatta be a Zrt.-t. Amint a jelenlévők megtudhatták, az Egererdő Zrt. 74 ezer hektáron, nagyrészt hegyesdombos vidéken gazdálkodik.- A terület mintegy 90 százalékát őshonos keménylombos erdők borítják - mondta Pallagi László - és 52 százaléka áll valamilyen szintű természetvédelmi oltalom alatt. A védett területek közül a legnagyobb a Bükki Nemzeti Park, mellette több tájvédelmi körzet (Közöttük a részben Nógrád megye területére eső mátrai tájvédelmi körzet. A SZERZŐ.) esik a működési területre. Előbbieknek és a társadalmi elvárásoknak megfelelőén, az ökológiai szemlélet határolja be a gazdálkodást. Pallagi László szólt arról, hogy az őshonos fafajok 86 százaléka mageredetű természetes felújítás útján újul meg, emellett terjed a Pro Silva elvek szerinti kezelés és a szála- lásos technológia is. A közjóléti szerepvállalásuk országos szinten is kiemelkedő, második helyen áll a Pilisi Parkerdő Zrt. után. A cég árbevételeiről szólva elmondta, hogy az évi 3,5 milliárd forint körül alakul. Ennek 55 százaléka származik a fakitermelésből, 25 százaléka a fafeldolgozásból. A vadászat Balról jobbra: Buzgó József, Pallagi László, Pintér István és Haraszti Gyula mintegy 5 százalékot tesz ki, a maradék 15 százalék pedig a különféle szolgáltatások között oszlik meg. A jövedelmezőség így egy-három százalék között alakul. A konferencia fő témáját jelentő vadgazdálkodásra térve elmondta, hogy a cég 55 ezer hektárnyi állami többségű területen folytat vadgazdálkodást, ami négy vadászterületre oszlik. Az állami tulajdon védelme és egységes kezelése fontos érdek, de a vadászatról ma leginkább a vadászterületek újraalakítása kapcsán, a térkép felett beszélnek az érintettek. A gond, hogy sok esetben elsősorban nem a vadgazdálkodásról van szó, hanem csak a vadászatról - a kettő azonban nem ugyanaz! Pallagi László kiemelten fontosnak tartotta, hogy az állami tulajdonos, ha a vadászterületek kialakításában részt vesz, mindenképpen egyeztesse szándékait a terület vagyonkezelőjével. Az Egererdő Zrt. bemutatkozása után Pintér István, az FVM természeti erőforrások főosztályának helyettes vezetője tartott előadást a vadászati üzemtervezés és a vadászterületek kialakításának aktuális kérdéseiről. Miután köszöntötte a szakosztály tagjait, azzal kezdte, hogy fél évvel korábban optimistább volt.- A mai állapot szerint 1300 tulajdonosi gyűlést tartottak meg, további 300, meghirdetett gyűlés pedig elmaradt a szabálytalan összehívás miatt. Az 1300 gyűlés alapján 971 kérelmet nyújtottak be vadászterületek kialakítására. Ezek közül 362-ben határozat is született: 275 esetben elfogadták, 87-ben pedig elutasították a vadászterület kialakítására vonatkozó kérelmet. Pintér István szólt arról, hogy átfedések esetében a vadászati hatóság mindenképpen egyezségre szólítja fel az érintetteket. Kifejtette, hogy a kényszerhasznosítás jogkörével - a törvényi szabályozásnak megfelelően - csak december 30-a után élhet a hatóság. Emiatt - várhatóan - december 30-án fognak kiadni jelentős számú határozatot. Az új területek kialakításában vannak átfedések, különösen a vadban gazdag, értékes vadászterületek iránt nagy az érdeklődés. Mivel a vadászati jog földtulajdonhoz kötött, átfedések esetén a tulajdonosi többség hovatartozási szándéka a döntő. Feltétel azonban, hogy természetben jól elkülöníthető határok jöjjenek létre. November 28-ig lehet hirdetményt közzétenni a vadászterület-kialakítás céljából, amihez legalább egyharmados földtulajdonosi támogatottság kell. Vannak azonban, akik arra számítanak, hogy kényszerkijelölés útján juthatnak vadászterülethez. Bizonyára lesznek ilyenek, de azt tudni kell, hogy kényszer- hasznosítással kialakított vadászterületek esetében a földtulajdonosoknak 2007. február 28- ig dönteniük kell a vadászati jog hasznosításáról. Amennyiben ezt nem teszik meg, a vadászati hatóság helyettük, nyílt pályáztatással adja haszonbérbe a vadászterületet. A jelenlévők kérdéseire - dr. Buzgó József, az Országos Magyar Vadászkamara alelnökének moderálása mellett - Pintér István válaszolt. A fórum után Nagy Károly, az Egererdő Zrt. vadgazdálkodási csoportvezetője a cég vadászteság 7700,24000 és 16000 hektáron gazdálkodik a cég területén. A 2006. évi becslés szerint a mintegy 3600 darabos nagyvadállomány 31 százalékát teszi ki a vaddisznó. Ezután a muflon következik, 25 százalékkal, de az állomány jelentős része vadaskertben él. Az őz 19, a gím 24, a dámszarvas pedig körülbelül 1 százalékot tesz ki a teljes nagyvadállományból. A vadállományt hátrányosan befolyásoló tényezők között említette, hogy a turisták, a kerékpárosok, a krosszmotorosok, a terepautósok - főleg malacozás és bárányozás idején - hihetetlen károkat okoznak zavarásukkal.- Ami a kilövések számát illeti, területeinken jellemző a törzsvendégek bérvadászata - mondta Nagy Károly. - Az Európai Unióhoz való csatlakozás után is csak kevés új külföldi vadász érkezett hozzánk, de a magyar bérvadászok száma jelentős mértékben növekedett. Szólt ezután a vadállomány minőségéről is: amint a hallgatóság megtudta, a vadállomány sok helyen túltartott és elfiataloVarga Béla és Haraszti Gyula a terepbejáráson rületeinek adottságairól és vadállományáról beszélt. Nógrád területét a Nyugat-mátrai Társult Vadásztársaság 8200 hektárja érinti, mellette három másik társadott, trófeaminősége pedig gyenge vagy közepes. Előadása után Urbán Pál, az Egererdő Zrt. termelési főosztályvezetője az erdő- és a vadgazdálkodás pénzügyi összehasonlításával kezdte mondandóját, hangsúlyozva, hogy a fakitermelés a legfőbb jövedelemforrásuk. Elmondta azt is, hogy a fahasználat lehetőségeit megalapozó erdőfelújítás is eredményes a cég területén.- A természetvédelem a folyamatos erdőborítottság elveit képviseli, a cégnek pedig 9 millió köbméternyi fája található védett területen - mondta. Ennek mintegy harmada korát tekintve már felülmúlta a vágásérettségének idejét. Szólt arról is, hogy a vadkárelhárító kerítések túlnyomó része, 76 százaléka tölgyeseket óv attól, hogy a vad lerágja az újulatot. A bükk esetében inkább a nyári vadkár jellemző. Hangsúlyozta a vad és az élőhely egyensúlyának fenntartására végzett munka jelentőségét, a nagyvad-túlszapo- rodás folyamatos megakadályozásának fontosságát, az erdő sikeres megújulása érdekében. Nagy gond lehet a túltartott vadállomány: emiatt bőséges makktermés után sem tud megújulni az erdő. Elrettentő példaként egy 1963-ban bontóvágással véghasználatra előkészített tölgyes fotóját mutatta, ami alatt 43 év alatt sem keletkezhetett megfelelő újulat... Elmondta továbbá, hogy a cseresekkel nincs komoly gondjuk, a terület egyharmadán nem jelentős a vadkárosítás. A gondok között említette a fokozódó falopások tényét, hiszen csak Ózd környékén 20 ezer köbméter faanyag tűnt el az elmúlt években! A rendezvény ezután az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának értekezletével folytatódott, majd a szakmai konferenciát terepi bejárás követte a mátrafüredi erdészet területén. A vadgazdálkodás és az erdőfelújítás kérdéseit egyaránt érintő programot Rosta Gyula erdészetvezető irányította. Fejedelmi gímszarvasbika a világörökség erdejéből Szeptemberi szép emlék, bronzérmes trófea - Kincset tartogatott a hollókői Veres-hegy A szécsényi Szabó Ferenc 2000-ben lett a Hollókői Vadásztársaság tagja, s ez év szeptemberében Nimród-pályája eddigi legszebb eredményét érte el: gyönyörű agancspárt viselő, de már hanyatlásnak induló, élete delén túl lévő gímszarvasbikát ejtett el a Veres-hegy nevű területrészen. A szép trófea mellé párosuló élmény sem akármilyen ám: a vadászidény csúcsának számító szarvasbő- gés idején került kézre a vad. Akkor még az ősz színeiben pompázott a Cserhát, a bikák gyönyörűen bőgtek, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Orgonálásuktól zengett az erdő - egészen a vadászatot megelőző napig. A délutáni záporeső felhőit dél felé fújta el a szél, vad pedig nem mozdult azon az estén.- Majd hajnalban, Ferikém - biztatták a vadásztársak a némileg reményvesztett Nimródot, hiszen tapasztalatból tudták, hogy az esti csend napkeltekor reményt tartogat! Virradatkor aztán cserkeléssel kezdődött a vadászat, amire a szécsényi RáczAndrás is elkísérte Szabó Ferencet. A légmozgást is figyelve haladtak az ösTerítéken a világörökség erdejének bronzérmes gímszarvasbikája vényen, aztán a Nógrádsipek irányából rövid bőgést hallottak. Két őzsutát láttak az erdőben, más vad nem mozdult - hirtelen azonban egy gímbika halk mordulására lettek figyelmesek! Szabó Ferenc egy mohás kőre telepedett, kísérője mögötte egy fa takarásába húzódott. A szemközti oldal sűrű erdejéből nemsokára kilépett az eddig láthatatlan, felemás agancsú, abroncsos állású agancspárt viselő bika! A fejedelmi vad ivott a völgy aljában csordogáló csermelyből és megmutatta már hanyatló trófeáját is... Ami után nem sokkal eldördült a lövés. A felkelő nap sugarai áthatoltak a tölgyes lombjain, s a ravatalán fekvő szarvasbikát simogatták végig. A vadász kísérője régi szokás szerint utolsó falatot adott a vad szájába, s még jó ideig csodálták a fenséges zsákmányt. Az is ősi szokás, hogy a vadásztársak egy-egy vadfaj első példányának elejtése után felavatják a szerencsés kollégát. (Aki vadászatra adja a fejét, annak tudnia kell, hogy mind a 30, hazánkban honos vad terítékre hozatala után sor kerül a három, emlékezetes vesszőcsapással járó ceremóniára.) Esetünkben Borsó Gábor vadászmester volt a keresztapa, ő adott nevet a trófeának is.- Ez a trófea bizonyára előkelő helyet foglal el a hollókői területen terítékre hozott bikák sorában - mondta Szabó László, a vadásztársaság és a megyei vadászkamara elnöke. A trófea bírálata azóta megtörtént: a nyolcévesre becsült vad 7 kiló 20 dekás, dárdás agancspá "ja végül bronzérmesnek minősült. Nincs is mit hozzátenni ehhez: első gímszarvasbikának aligha kívánhat bárki is különbet! Szomszédolás a Mátra túloldalán, egy kis erdőzúgással
