Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-15 / 267. szám

4 KÖRNYEZET 2006. NOVEMBER 15., SZERDA SZOMSZÉDOLÓ ­Sikeres lövészverseny, futómadár-tenyésztés... Nógrád megyéből is sok diák tanul a gyöngyös-mátrafüredi Mátra Erdé­szeti, Mezőgazdasági és Vadgazdál­kodási Szakképző Iskolában. Nemrég a Budapesti Rendőr-főkapitányság nagytétényi lőterén rendezték meg az erdészeti és vadászati középfokú iskolák kisgolyós és sörétes fegyveres lövészversenyét, amelyet Vadas Jenő Kupa néven ismer tanár és diák. A megmérettetésen hat, egyenként há­romfős csapat vett részt, illetve hu­szonöt egyéni induló is indult a ver­senyen. A csapatversenyt a Mátra szakképző iskola csapata nyerte, de az intézmény diákjai taroltak az egyé­ni számokban is. Majzik Gergely első lett a kisgolyós és a sörétes verseny­számban is, így összetettben is a do­bogó legfelsőbb fokára állhatott. Az egyéni verseny második helyezettje Szabadkövi Antal, a harmadik helyet pedig Drótár László szerezte meg. A diákokat Vadász László mérnök-ta­nár, Eperjesi Károly lőtérvezető és Homyánszki Endre lövészetvezető ké­szítette fel a versenyre. * * ★ Az említett intézményben orszá­gos szinten először tanfolyam indult az emutenyésztésről. A következő előadás december 7-én lesz, 14-től 18 óráig. A tanfolyam térítésmentes, az alternatív állattenyésztési ágazattal való behatóbb ismerkedésről tanú­sítványt kapnak a résztvevők. Érdek­lődni lehet a 37/520-250-es számon. Nógrád keleti sávjában, a 21. számú főúttól Heves me­gye határáig, az egri székhelyű Egererdő Zrt. gazdál­kodik a Mátra hegység állami tulajdonú erdőterülete­in. A cég hét erdészete közül az egyik a bátonyterenyei - vezetője a „Muzsikál az erdő” címet viselő program- sorozatról ismert Szabó Lajos erdőmérnök - Nógrád- ban, a többi hat pedig Heves megyében található. Az állami erdőgazdálkodókat is érintő vadászat és vadgazdál­kodás időszerű kérdéseiről tar­tottak eszmecserét nemrég a Gyöngyöstarjánhoz tartozó sósi- réti oktatóházban az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdál­kodási szakosztályának tagjai. A jelenlévőket Haraszti Gyula, a szakosztály titkára köszöntötte, majd a házigazda cég vezérigaz­gatója, Pallagi László mutatta be a Zrt.-t. Amint a jelenlévők meg­tudhatták, az Egerer­dő Zrt. 74 ezer hektáron, nagyrészt hegyes­dombos vi­déken gazdál­kodik.- A terület mintegy 90 száza­lékát őshonos ke­ménylombos erdők borítják - mondta Pallagi László - és 52 százaléka áll valamilyen szintű természetvédelmi oltalom alatt. A védett terü­letek közül a legnagyobb a Bük­ki Nemzeti Park, mellette több tájvédelmi körzet (Közöttük a részben Nógrád megye területére eső mátrai tájvédelmi körzet. A SZERZŐ.) esik a működési terü­letre. Előbbieknek és a társadal­mi elvárásoknak megfelelőén, az ökológiai szemlélet határolja be a gazdálkodást. Pallagi László szólt arról, hogy az őshonos fafa­jok 86 százaléka mageredetű ter­mészetes felújítás útján újul meg, emellett terjed a Pro Silva elvek szerinti kezelés és a szála- lásos technológia is. A közjóléti szerepvállalásuk országos szin­ten is kiemelkedő, második he­lyen áll a Pilisi Parkerdő Zrt. után. A cég árbevételeiről szólva el­mondta, hogy az évi 3,5 milliárd forint körül alakul. Ennek 55 százaléka származik a fakiter­melésből, 25 százaléka a fafeldolgozás­ból. A vadá­szat Balról jobbra: Buzgó József, Pallagi László, Pintér István és Haraszti Gyula mintegy 5 százalékot tesz ki, a maradék 15 százalék pedig a kü­lönféle szolgáltatások között osz­lik meg. A jövedelmezőség így egy-három százalék között ala­kul. A konferencia fő témáját jelen­tő vadgazdálkodásra térve el­mondta, hogy a cég 55 ezer hek­tárnyi állami többségű területen folytat vadgazdálkodást, ami négy vadászterületre oszlik. Az állami tulajdon védelme és egy­séges kezelése fontos érdek, de a vadászatról ma leginkább a va­dászterületek újraalakítása kap­csán, a térkép felett beszélnek az érintettek. A gond, hogy sok eset­ben elsősorban nem a vadgaz­dálkodásról van szó, hanem csak a vadászatról - a kettő azonban nem ugyanaz! Pallagi László kiemelten fon­tosnak tartotta, hogy az állami tulajdonos, ha a vadászterületek kialakításában részt vesz, min­denképpen egyeztesse szándé­kait a terület vagyonkezelőjével. Az Egererdő Zrt. bemutatkozá­sa után Pintér István, az FVM ter­mészeti erőforrások főosztályá­nak helyettes vezetője tartott előadást a vadászati üzemter­vezés és a vadászterületek ki­alakításának aktuális kér­déseiről. Miután köszön­tötte a szakosztály tagja­it, azzal kezdte, hogy fél évvel korábban opti­mistább volt.- A mai állapot szerint 1300 tu­lajdonosi gyű­lést tartottak meg, további 300, meg­hirdetett gyűlés pedig elmaradt a sza­bálytalan összehívás miatt. Az 1300 gyűlés alapján 971 kérel­met nyújtottak be vadászterüle­tek kialakítására. Ezek közül 362-ben határozat is született: 275 esetben elfogadták, 87-ben pedig elutasították a vadászterü­let kialakítására vonatkozó ké­relmet. Pintér István szólt arról, hogy átfedések esetében a vadászati hatóság mindenképpen egyez­ségre szólítja fel az érintetteket. Kifejtette, hogy a kényszerhasz­nosítás jogkörével - a törvényi szabályozásnak megfelelően - csak december 30-a után élhet a hatóság. Emiatt - várhatóan - december 30-án fognak kiadni jelentős számú határozatot. Az új területek kialakításában vannak átfedések, különösen a vadban gazdag, értékes vadászte­rületek iránt nagy az érdeklődés. Mivel a vadászati jog földtulaj­donhoz kötött, átfedések esetén a tulajdonosi többség hovatartozá­si szándéka a döntő. Feltétel azonban, hogy természetben jól elkülöníthető határok jöjjenek létre. November 28-ig lehet hir­detményt közzétenni a vadászte­rület-kialakítás céljából, amihez legalább egyharmados földtulaj­donosi támogatottság kell. Van­nak azonban, akik arra számíta­nak, hogy kényszerkijelölés út­ján juthatnak vadászterülethez. Bizonyára lesznek ilyenek, de azt tudni kell, hogy kényszer- hasznosítással kialakított va­dászterületek esetében a földtu­lajdonosoknak 2007. február 28- ig dönteniük kell a vadászati jog hasznosításáról. Amennyiben ezt nem teszik meg, a vadászati hatóság helyettük, nyílt pályázta­tással adja haszonbérbe a va­dászterületet. A jelenlévők kérdéseire - dr. Buzgó József, az Országos Ma­gyar Vadászkamara alelnökének moderálása mellett - Pintér Ist­ván válaszolt. A fórum után Nagy Károly, az Egererdő Zrt. vadgazdálkodási csoportvezetője a cég vadászte­ság 7700,24000 és 16000 hektá­ron gazdálkodik a cég területén. A 2006. évi becslés szerint a mintegy 3600 darabos nagyvad­állomány 31 százalékát teszi ki a vaddisznó. Ezután a muflon kö­vetkezik, 25 százalékkal, de az állomány jelentős része vadas­kertben él. Az őz 19, a gím 24, a dámszarvas pedig körülbelül 1 százalékot tesz ki a teljes nagy­vadállományból. A vadállományt hátrányosan befolyásoló tényezők között em­lítette, hogy a turisták, a kerék­párosok, a krosszmotorosok, a terepautósok - főleg malacozás és bárányozás idején - hihetet­len károkat okoznak zavarásuk­kal.- Ami a kilövések számát ille­ti, területeinken jellemző a törzs­vendégek bérvadászata - mond­ta Nagy Károly. - Az Európai Unióhoz való csatlakozás után is csak kevés új külföldi vadász ér­kezett hozzánk, de a magyar bér­vadászok száma jelentős mér­tékben növekedett. Szólt ezután a vadállomány minőségéről is: amint a hallgató­ság megtudta, a vadállomány sok helyen túltartott és elfiatalo­Varga Béla és Haraszti Gyula a terepbejáráson rületeinek adottságairól és vadál­lományáról beszélt. Nógrád terü­letét a Nyugat-mátrai Társult Va­dásztársaság 8200 hektárja érin­ti, mellette három másik társa­dott, trófeaminősége pedig gyen­ge vagy közepes. Előadása után Urbán Pál, az Egererdő Zrt. termelési főosz­tályvezetője az erdő- és a vadgaz­dálkodás pénzügyi összehasonlí­tásával kezdte mondandóját, hangsúlyozva, hogy a fakiterme­lés a legfőbb jövedelemforrásuk. Elmondta azt is, hogy a fahasz­nálat lehetőségeit megalapozó erdőfelújítás is eredményes a cég területén.- A természetvédelem a folya­matos erdőborítottság elveit kép­viseli, a cégnek pedig 9 millió köbméternyi fája található védett területen - mondta. Ennek mintegy harmada korát tekintve már felülmúlta a vágásérettségé­nek idejét. Szólt arról is, hogy a vadkárel­hárító kerítések túlnyomó része, 76 százaléka tölgyeseket óv at­tól, hogy a vad lerágja az újulatot. A bükk esetében inkább a nyári vadkár jellemző. Hangsúlyozta a vad és az élőhely egyensúlyának fenntartására végzett munka je­lentőségét, a nagyvad-túlszapo- rodás folyamatos megakadályo­zásának fontosságát, az erdő si­keres megújulása érdekében. Nagy gond lehet a túltartott vad­állomány: emiatt bőséges makk­termés után sem tud megújulni az erdő. Elrettentő példaként egy 1963-ban bontóvágással vég­használatra előkészített tölgyes fotóját mutatta, ami alatt 43 év alatt sem keletkezhetett megfele­lő újulat... Elmondta továbbá, hogy a cseresekkel nincs komoly gondjuk, a terület egyharmadán nem jelentős a vadkárosítás. A gondok között említette a fo­kozódó falopások tényét, hiszen csak Ózd környékén 20 ezer köb­méter faanyag tűnt el az elmúlt években! A rendezvény ezután az Or­szágos Erdészeti Egyesület vad­gazdálkodási szakosztályának értekezletével folytatódott, majd a szakmai konferenciát terepi bejárás követte a mátrafüredi erdészet területén. A vadgazdál­kodás és az erdőfelújítás kérdé­seit egyaránt érintő programot Rosta Gyula erdészetvezető irá­nyította. Fejedelmi gímszarvasbika a világörökség erdejéből Szeptemberi szép emlék, bronzérmes trófea - Kincset tartogatott a hollókői Veres-hegy A szécsényi Szabó Ferenc 2000-ben lett a Hollókői Va­dásztársaság tagja, s ez év szep­temberében Nimród-pályája eddigi legszebb eredményét ér­te el: gyönyörű agancspárt vise­lő, de már hanyatlásnak induló, élete delén túl lévő gímszarvas­bikát ejtett el a Veres-hegy ne­vű területrészen. A szép trófea mellé párosuló élmény sem akármilyen ám: a vadászidény csúcsának számító szarvasbő- gés idején került kézre a vad. Akkor még az ősz színeiben pompázott a Cserhát, a bikák gyönyörűen bőgtek, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Orgonálásuktól zengett az erdő - egészen a vadászatot megelő­ző napig. A délutáni záporeső felhőit dél felé fújta el a szél, vad pedig nem mozdult azon az estén.- Majd hajnalban, Ferikém - biztatták a vadásztársak a né­mileg reményvesztett Nimró­dot, hiszen tapasztalatból tud­ták, hogy az esti csend napkel­tekor reményt tartogat! Virradatkor aztán cserkelés­sel kezdődött a vadászat, amire a szécsényi RáczAndrás is elkí­sérte Szabó Ferencet. A légmoz­gást is figyelve haladtak az ös­Terítéken a világörökség erdejének bronzérmes gímszarvasbikája vényen, aztán a Nógrádsipek irányából rövid bőgést hallot­tak. Két őzsutát láttak az erdő­ben, más vad nem mozdult - hirtelen azonban egy gímbika halk mordulására lettek figyel­mesek! Szabó Ferenc egy mo­hás kőre telepedett, kísérője mögötte egy fa takarásába hú­zódott. A szemközti oldal sűrű erdejéből nemsokára kilépett az eddig láthatatlan, felemás agancsú, abroncsos állású agancspárt viselő bika! A feje­delmi vad ivott a völgy aljában csordogáló csermelyből és megmutatta már hanyatló tró­feáját is... Ami után nem sokkal eldördült a lövés. A felkelő nap sugarai áthatoltak a tölgyes lombjain, s a ravatalán fekvő szarvasbikát simogatták végig. A vadász kísérője régi szokás szerint utolsó falatot adott a vad szájába, s még jó ideig csodál­ták a fenséges zsákmányt. Az is ősi szokás, hogy a va­dásztársak egy-egy vadfaj első példányának elejtése után fel­avatják a szerencsés kollégát. (Aki vadászatra adja a fejét, an­nak tudnia kell, hogy mind a 30, hazánkban honos vad terítékre hozatala után sor kerül a három, emlékezetes vesszőcsapással já­ró ceremóniára.) Esetünkben Borsó Gábor vadászmester volt a keresztapa, ő adott nevet a trófe­ának is.- Ez a trófea bizonyára előke­lő helyet foglal el a hollókői te­rületen terítékre hozott bikák sorában - mondta Szabó Lász­ló, a vadásztársaság és a me­gyei vadászkamara elnöke. A trófea bírálata azóta meg­történt: a nyolcévesre becsült vad 7 kiló 20 dekás, dárdás agancspá "ja végül bronzérmes­nek minősült. Nincs is mit hoz­zátenni ehhez: első gímszar­vasbikának aligha kívánhat bárki is különbet! Szomszédolás a Mátra túloldalán, egy kis erdőzúgással

Next

/
Thumbnails
Contents