Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-09 / 237. szám
GAZDASAG IP mTiMII - -j^|7 - - j]||j|]y - 'faWBMMMHWWHBHMBMHBVif'Wft! 'i'afWfs5a1MHffllBWgWWIMWMHMWW¥**ÍlffBíBsiiiiWw'!S^^ 2006, OKTÓBER 9., HÉTFŐ J A bankok hitellel segítik a fejlesztést nvt Áthidalhatók lesznek az utólagos finanszírozás nehézségei Nem kell feladniuk elképzelésüket azoknak a gazdálkodóknak, akik szívesen részt vennének a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) pályázatain, ám forráshiány miatt úgy érzik, ez szinte lehetetlen. Hasonlóképpen nem indokolt az sem, hogy későbbre halasszák beadványuk elkészítését, ha az adott pillanatban nincs annyi pénzük, aihiből a szükséges önerőt elő tudnák teremteni. Jelenleg ugyanis már számos banki konstrukció áll a termelők rendelkezésére, hogy áthidalják Tiltakozó levél a bizottságnak kukorica A földművelésügyi minisztérium államtitkára, Benedek Fülöp bejelentette, hogy a magyar kormány levélben kéri az Európai Bizottságnál a november elsejétől érvényes kukoricaintervenciós intézkedések visszavonását. Ha a kérés eredménytelen marad, az Európai Bíróságnál keresünk jogorvoslatot. Húsipari gyártócsarnok sárvár Az elmúlt héten, csütörtökön, 5 ezer négyzet- méteres élelmiszer-ipari gyártócsarnokot avatott Sárváron Gráf József földművelésügyi miniszter. A SáGa Foods Élelmiszer-ipari Zrt. virsligyártó üzeme 2,5 milliárd forintból épült fel, és 112 embernek ad munkát. A kapacitás heti 160, tonna, óránként 36 ezer darab virslit gyárthatnak. A károsultaktól 700 igény érkezett MADÁR1NFLUENZA A baromfi- vész miatt károsult termelők és feldolgozók eddig összesen mintegy 700 igényt nyújtottak be a földművelés- ügyi minisztériumba. Az első körben 3 milliárdra, a másodikban 1,5 milliárd forintra érkezett igény. Káros anyagok az élelmiszerekben WWF A nemzetközi természetvédelmi szervezet (WWF) arra kéri az európai jogalkotókat, hogy szigorítsák az élelmiszerekben található vegyi anyagok szabályozását, mert azon a vegyipari lobbi számos ponton gyengített. Vizsgálatuk alapján a tejtermékekben, húsokban és kenyérben kimutatott vegyi anyagok káros hatással lehetnek a fejlődésben lévő magzatokra, csecsemőkre és kisgyermekekre. A Hírsávot a támogatja. az anyagilag nehéz időszakokat. A probléma általában abból adódik, hogy az Európai Unió utólagos finanszírozással dolgozik. Ezt a problémát ismerik fel a hitelintézetek is akkor, amikor egymás után dolgozzák ki az agráriumban tevékenykedők számára a különböző projektfinanszírozásra szolgáló hiteleket - jelentette ki Pulai Miklós. A Magyar Bankszövetség főtanácsadója elmondta: több konstrukció bizonyítja, hogy lehet és érdemes kifejezetten a gazdálkodók számára hiteleket bevezetni. Néhány területen már jelenleg is jól működik a rendszer, így például a földalapú támogatások esetén már néhány éve megtalálhatók azok a kölcsönök, amelyek a gazdálkodókat segítik. Az agrárágazat szereplői az előfinanszírozás terén általában arra törekszenek - magyarázza a Mindkét fél érdeke, hogy minél több uniós támogatásból finanszírozott projekthez járuljanak hozzá anyagi erőforrásaikkal a bankok. banki szakértő -, hogy ne csupán egy, hanem több évre járó támogatás összegét is előre megkaphassák a termelők. Hiszen csak ez lehet a garancia arra, hogy egyszerre annyi pénz lesz a birtokukban, amennyivel változtatni tudnak addigi tevékenységükön. Egyelőre még nem széles körűek és nem sokrétűek a banki hitelkonstrukciók a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázatainak előfinanszírozására - jelentette ki Pulai Miklós. Hozzátéve, hogy hamarosan ez is bejáratott rendszer lesz. Ami nem könnyű, hiszen míg a támogatások bizonyos típusainál, aki benyújtja az igényt, az biztosan megkapja a neki járó pénzt, addig az NVT esetében valódi pályázatokról - nem normatív támogatásról - van szó. így a kérelem még nem garanHIRDETÉS wmamgmm NE/AZETI VIDEKFEJLESZTESI TERV cia semmire. Bár a legtöbbek számára magától értetődő lehetőség az előfinanszírozásra a hitel. A másik változat a faktorá- lás. Ekkor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé fennálló követelésüket adják el a hitelintézeteknek a termelők. Mindkét verzió a támogatási kérelmen alapul, a kettő közötti különbség pedig főként a technikai és a jogi részletekben érhető tetten. Több uniós pénz, kevesebb nemzeti támogatás Az összes földalapú támogatás az idén 40 ezer forintra jöhet ki hektáronként. Az agrártárca márciusban kelt rendelete meghatározta, hogy erre az évre a gazdálkodók hektáronként legfeljebb 102,29 eurót vehetnek igénybe területalapú (SAPS) támogatásként. A végső összeget azonban az euró árfolyama mellett befolyásolja a tényleges terület is: ha ugyanis az több, mint a bázis, akkor csökken a fajlagos pénzmennyiség. Az uniós rész így is több lesz, mint tavaly. A nemzeti kiegészítés (top-up) azonban minden bizonnyal nem éri el az elmúlt két évben átutalt hektáronkénti összeget. Sánta László, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Agrárkamara közgazdasági tanácsosa úgy látja: erre a költségvetésben nincs meg a fedezet. Egy kormány- határozat szerint ugyanis a nemzeti kiegészítésre 78 milliárd forintig vállalható kötelezettség. Ez pedig körülbelül 25 milliárddal kevesebb, mint amennyire a 30 százalékos kiegészítéshez szükség lenne. ■ A különböző jogcímeken kifizethető összegeket átcsoportosították. . Az ágazatok között az állattenyésztés kapott elsőbbséget. A kamara szakértője elmondta: a csökkentett top-up kereten belül az egyes ágazati borítékok támogatási jogcímeire fordítható összegeket átcsoportosították úgy, hogy az állattenyésztés kapott elsőbbséget. Ezért az állat- tenyésztést érintő támogatások szinte kivétel nélkül meghaladják az előző évi szintet. Ami a gabonaféléket, olaj-, fehérje- és rostnövényeket illeti, erre az esztendőre a múlt évi 19 ezer forint helyett maximum 12763 forintos nemzeti kiegészítéssel számolhatnak a termelők, amennyiben a számítás alapjául szolgáló terület nem változik. Ehhez jön a valamivel több mint 27 ezres uniós (SAPS) támogatás, így mintegy 40 ezer forintos végösz- szee ion ki hektáronként
