Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-31 / 255. szám

8 2006. OKTÓBER 31., KEDD PANORAMA Fegyvereladás a fejlődő országoknak 2005-ben \M0rná* ft*»*« (nSüdolár) Eladás (m®ó dollár) Qt Oroszország 7000 Q Kína 2100 Q Franciaország 6300 Q Németország 700 O Egyesült Államok 6182 Q Olaszország ; 500 Q. Nagy-Britannia 2800 (^Törökország 300 (^Spanyolország 2200 ©Brazília 300 k fejlődő v országok aránya azMszkereskedeteinbeii 2002 - 64% 2005 - 68% ________ Az USA részesedése a nemzetközi fegyverparkban 2000-2003: 40-50% 2004: 33% 2005: 33% Fegyverüzlet a csúcson hidegháború Oroszország 29 föld-levegő rakétát adott el Iránnak Kis többséggel megszavazták Szerbia új alkotmányát Elfogadták Szerbia új alkotmá­nyát - jelentette be hétfő délben a nem hivatalos eredményt a szerb központi választási bizott­ság. A szavazásra jogosultak 54,19 százaléka vett részt a hét végi, kétnapos referendumon, s a voksolók 96,53 százaléka, vagyis a szavazásra jogosultak 52,32 százaléka igent mondott az új al­kotmányra. A szerb parlament ülését, amelyen ünnepélyesen kihirdetik az alaptörvényt, vasár­nap tartják. Egy hónappal ez előtt a parlament már egyhangú­lag elfogadta az alkotmányjavas­lat szövegét, ez azonban a milosevicsi alkotmány megvál­toztatásához magában kevés volt. Ezért kellett a népszavazás. Vojislav Kostunica kormányfő szerint Szerbia megmutatta, hogy a tőle elszakadni kívánó Ko­szovó tartomány az ország szer­ves részét képezi. Az alkotmány az ország elidegeníthetetlen ré­szének minősíti a túlnyomó több­ségben albánok lakta Koszovói, de a kétmillió koszovói albán nem szerepel a szerbiai választói név­jegyzékben, így nem is adhatta le szavazatát. A vajdasági magya­rok gyér érdeklődést tanúsítottak a referendum iránt. ■ Cs. E. Nyoma veszett az Iraknak szánt fegyvereknek Nyoma veszett az amerikai had­sereg által az iraki biztonsági erők felszerelésére vásárolt fegyverek közel huszonötöd ré­szének - tárta fel egy amerikai kormányzati ellenőrzés. A vizs­gálat Washingtonban nyilvános­ságra hozott eredményei szerint az amerikai védelmi minisz­térium nem tud elszámolni 14030 lőfegyverrel. Az eltűnt fegyvereknek nem lesz könnyű a nyomára bukkanni. A tárca il­letékesei mindössze tízezer fegyver sorozatszámát jegyez­ték fel, azaz még a 3 százalékát sem vették lajstromba annak a 370 251 pisztolynak és kara­bélynak, amelyet az irakiak tá­mogatására az arab országba szállítottak. Tegnap nyolcvanan haltak meg Irakban merényletek és robban­tások következtében. ■ E. Cs. A Szovjetunió felbomlása óta Oroszország először körözte le fegyverexport­ban a listavezető Francia- országot és az Egyesült Államokat. A piaci ver­seny lassan már hideg- háborús jelleget ölt. Csák Elemér Moszkva 7,1 millárd dolláros előnyt szerzett a fegyverek és a katonai technika kivitelében - állapítja meg a washingtoni tör­vényhozás kutatóközpontjának most készült jelenése. Az export fő címzettjei a fejlődő országok, s az e téren folyó verseny célja a bevételen kívül a külföldi be­folyás erősítése. Az oroszok kiugrását az tette lehetővé, hogy a közelmúltban 29 fóld-levegő rakétát tudtak el­adni Iránnak, továbbá 8 légi utántöltő tankert Kínának. E szerződések híján Franciaország maradt volna a „harmadik világ” első számú fegyverszállítója. Az amerikai kongresszust el­sősorban az iráni kapcsolat nyug­talanítja, hiszen Teherán nukleá­ris programja még korántsem lezárt ügy, s - mindenekelőtt az Egyesült Államok és Izrael - atombomba előállításával gya­núsítja a perzsa országot. Oroszország aktív a latin-ame­rikai piacon is. Néhány napja fejeződtek be a tárgyalások az orosz és az argentin védelmi mi­niszter között, amelyek eredmé­nyeként Argentína helikoptere­ket, légelhárító fegyvereket és más katonai technikát szándé­kozik vásárolni. Ha erről üzleti megállapodás születik, lényege­A MAGYAR köztársaság fegy­verexportjával kapcsolatban az engedélyezést végző Ma­gyar Kereskedelmi Engedélye­zési Hivatal illetékeseitől megtudtuk, hogy a magyar export éves nagysága évek óta 15-25 millió dollár között mozog. Ez az érték a 2001- 2005. évekre összeállított SIPRI-statisztika szerint a 36. helyet jelenti a világ fegyver­exportőreinek rangsorában. A magyar kivitelben kézifegy­verek, ezek lőszerei, különféle lőporok, pirotechnikai eszkö­zök, különféle alkatrészek és sen megváltozik a korábbi hely­zet. A második világháború után ugyanis Dél-Amerika országai­ba főleg az Egyesült Államok ex­portált fegyvereket, kivéve Ku­bát és Perut, ahová a Szovjetunió szállított. Egyébként ezen a vi­lágtájon Ukrajna lett Orosz­ország fő versenytársa, amely eséllyel válhat a fő fegyver­exportőrök egyikévé. Á kongresszusi jelentésben természetesen nincs szó arról, szolgáltatások (például javí­tások, modernizálások, stb.) szerepelnek. Az export na­gyobb része új gyártású, de számottevő a magyar fegyve­res erők inkurrenciává vált eszközeinek értékesítése is. Az exportot közel 40 cég bo­nyolítja le, ezek csaknem ne­gyede gyártó, és közvetlenül a iáját termékeit értékesíti. Uniós tagságunk, vagyis 2004 óta az export engedélye­zésénél figyelembe kell venni az EU fegyverexportra vonat­kozó Magatartási kódexének előírásait is. amit katonai elemzők valószínű­nek tartanak: az újabb fegyer- kezési hajsza jelentős mérték­ben George Bush katonai doktrínája miatt alakult ki. Az amerikai elnök ugyanis kilátás­ba helyezte a „demokratikus elő­renyomulást” a fejlődő világban, amely - úgymond - hátországot biztosít a nemzetközi terroriz­musnak. A Novije Izvesztyija azt is megemlíti, hogy az Egyesült Államok következetesen igyek­szik felfegyverezni azokat az Oroszországgal szomszédos kis államokat - lásd: Grúzia -, ame­lyekből kivonják az orosz kato­nai támaszpontokat. Az orosz föderáció haditech­nikai állami bizottságának ada­tai szerint az export volumene némileg alacsonyabb, mint a kongresszusi jelentésben sze­replő összeg. Mindenesetre a két fő vásárló India és Kína. Az Egyesült Államok fegyver- kivitelének egyébként az az el­térő vonása, hogy az exportnak csak a fele megy az úgynevezett fejlődő országokba, főleg Szaúd- Arábiába. A The Times adatai szerint Washington a „fegyver­torta” egyharmadát tudhatja magáénak, ami kevesebb, mint az elmúlt évek kivitele. H3BE0E* A külügyminiszter útja Indiába és Pakisztánba elsősorban a gazdasági kapcsolatok erősítését, vala­mint a magyar szerepválla­lás kapcsán az afganisztáni helyzet megvitatását céloz­za a magyar külügyminisz­ter szerdán kezdődő ázsiai útja. Göncz Kinga november 1-6-áig Indiában, 6. és 9. között Pakisztánban tesz látogatást. Lemondott Csapó, az autonómia élharcosa LEMONDOTT TISZTSÉGÉRŐL Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A székelyföldi autonómia­mozgalmak egyik legelköte- lezettebb híveként ismert Csapó nem kívánta meg­indokolni döntését. Irakban maradnak, akárki nyeri a választást NEM LESZ GYORS változás az USA iraki politikájában akkor sem, ha a demokra­ták nyernék meg a jövő heti kongresszusi választásokat. Ezt a demokrata párt veze­tője, Howard Dean jelentette ki egy interjúban. Német-lengyel múltfeszegetés BERLINI TÁRGYALÁSAIN Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök garanciákat kért Angela Merkel kancel­lártól, hogy nem támad fel a német revansizmus, azaz örökre lemondanak a ki­telepített németek területi igényeiről. Megmakacsolta magát @ TOVÁBBI hírek: www.reggel.hu Magyarország a 36. helyen a kereskedők között Válni kényszerül az amerikai elnök Rice miatt? Titkos tárgyalások a Hamasszal izrael Bocsánatot kértek a német kancellártól a libanoni incidens miatt AzEU-ta szavazta Bulgáriában ©ágra is ik A váláshoz már minden papírt előkészített, de azért még abban reménykedik, hogy sikerül meg­mentenie a házasságát - írja az amerikai First Ladyről, Laura Bushról a Globe című hetilap. A lap immár hetek-hónapok óta visszatér Bush elnök és Condo- leezza Rice külügyminiszter vé­lelmezett gyöngéd kapcsolatára. A többi között megszólaltat olyan szakértőket is, akik a tör­ténet szereplőinek testbeszédét értelmezik, magyarázzák. A lap szerint most a First Lady már az elnök orra alá dugta a válási pa­pírokat, de abban reménykedik, hogy talán megmenthető 28 éve tartó házasságuk. ■ K. I. Egy tel-avivi televízióadó értesü­lése szerint izraeli kormánytiszt­viselők Londonban titkos tárgya­lásokat folytattak a palesztin Hamasz-kormány képviselőivel. A találkozón az izraeliek „a múlt pártjának” titulálták a Fatah mozgalmat, s szorgalmazták a párbeszédet a radikális pa­lesztin szervezettel. Utóbbi meg­bízottai állítólag a tárgyalásokon nem voltak hajlandók elismerni Izrael állam létét, ehelyett azt javasolták, hogy húsz-harminc évre kössenek egymással békét. Az izraeli külügyminisztérium úgy nyilatkozott: nem tartanak t fenn semmilyen kapcsolatot J „terrorszervezettel”, és ha létre s is jött egy ilyen találkozó, az ma- Óimért és Merkel még találkozója előtt tisztázta a nézeteltéréseket gánkezdeményezésre történt. Egy hivatalos bejelentés szerint egyébként a Hamasz küldött­séget indított Kairóba, hogy meg­tárgyalják a régóta kilátásba he­lyezett izraeli-palesztin fogoly­cserét. Az izraeli kormányfő eközben bocsánatot kért Németországtól egy sor„félreértés” miatt. A mi­nap német békefenntartókra lőt­tek izraeli katonai repülőgépek. Ehud Óimért a német védelmi miniszter látogatása előestéjén beszélt telefonon Angela Merkel kancellárral, s hangsúlyozta a német részvétel jelentőségét a li­banoni nemzetközi békefenn­tartó kontingensben. Csák E.« A hivatalban lévő államfő, Georgi Parvanov elsöprő fö­lénnyel nyerte meg a vasárna­pi bulgáriai elnökválasztást. A második fordulóban leadott szavazatok alapján a szocialis­ta párti (posztkommunista) Parvanov a voksok csaknem 76 százalékát mondhatja ma­gáénak. Ellenfelére, Volen Sziderovra, a nacionalista és Európai Unió-ellenes Ataka (Roham) párt jelöltjére a sza­vazók 24 százaléka voksolt. így újabb öt évig Parvanov lesz Bulgária elnöke. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Fekete-tenger partján fekvő ország 2007-ben az ő vezetésével csatlakozik majd az EU-hoz. ■ I. K.

Next

/
Thumbnails
Contents