Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-30 / 254. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2006. OKTÓBER 30., HÉTFŐ Rongálás, fővárosi mintára... S.K. Salgótarján. A budapesti tüntetésekkel és zavargásokkal egy időben, október 23-án, hétfőn éjszaka ismeretlenek megrongálták a Magyar Szocialista Párt Nóg- rád megyei székházának falán elhelyezett hivatalos táblát. Az iroda dolgozói - akik a hosszú hét végén is jártak munkahelyükön - az „ünnep” másnapján, reggel szembesültek a vandalizmussal, amelyről már a rendőrségen is bejelentést tettek.- íme annak a veszélye, ha politikai szándékkal utcára vezénylik az embereket: a fővárosi minták a vidéki településeken is megjelennek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy amíg máshol Molotov-koktélt dobtak az MSZP-székházra, addig nálunk „csak” a párttáblát tépték le... Úgy vélem, a józanul gondolkodó emberek elítélik az erőszak és a rongálás minden formáját - fogalmazott Huszár Máté irodavezető, az MSZP megyei szervezetének ügyvezető alelnöke. A zene vonzásában A palóc hagyományok szerves részét képezik a nemzedékek óta szájról szájra terjedő népdalok. Sajnos napjainkban egyre kevesebb művelője van e szép műfajnak, közéjük tartozik Kubinyi Júlia. Salgótarján. A zene szeretetét édesanyjától örökölte, aki már kisgyermek korában megszerettette vele a népzenét. Az énekléssel általános iskolás korában kezdett el komolyabban foglalkozni, megyei és országos versenyeken előkelő helyezéseket ért el. A Néprajzi Múzeumban tavaly megrendezett országos nép- dalversenyen kiemelt arany minősítést kapott. A versenyeken a Váczi Gyula Művészeti Iskola képviseletében indul, oktatója édesanyja, aki népdaléneklést tanít az intézményben. Érdeklődése sokszínű, tagja a Rokolya énekegyüttesnek, a Vertich Színpadnak, néptáncol, és szeret rajzolni. A népzene révén több országba is eljutott, fellépett Ausztriában és Szlovákiában. Idén nyáron két hónapos koncertkör- úton járt Amerikában a kazári Kabar együttessel. Két évvel ezelőtt a turisztikai intézet szervezésében Linzben lépett fel, s a sikeres szereplésnek köszönhetően idén személyes meghívást kapott Prágába, ahol négynapos program keretében két gálakoncerten lépett fel. A rendezvényeknek a Zofin-palota és a nemzeti ház adott otthont. A gálaest résztvevői a csehszlovák folklórintézet helyi népdalversenyének helyezettjei, valamint külföldi vendégművészek voltak. Nagy megtiszteltetés és méltó elismerés ez a meghívás egy középiskolás fiatal számára, akit, ha a jövőbeni terveiről kérdezek még bizonytalan, de az éneklés biztos pont az életében. Alapítvány gyermekeinkért NÓZSa. A Nemzetiségi önkormányzat az alapítója, a „Gyermekeinkért - Pre nase deti” Közalapítványnak, amelyet 2004 év végén jegyeztek be. Az alapítvány célja, a magyarországi szlovák hagyományok megőrzésének segítése, azok ápolása, a hagyományőrző szokások felelevenítése. Célul tűzték ki továbbá a szlovák nemzetiségű gyermekek támogatását, tehetségük fejlesztését - egyebek mellett szociális alapon nyújtott támogatások révén. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása között szerepel a művészeti képzéseken, tanulmányi versenyeken, sportversenyeken való részvétel segítése - főként térítési díjak révén- valamint az oktatás és nevelés fejlesztésének elősegítése, tárgyi feltételek javítása eszközök beszerzésével. A kuratórium elnöke Pazsitni Tünde, titkára Szobonya Istvánná, további tagjai közé tartozik Bartók Barnabásné, Kelemen Lászlóné, ZacharZénó. Mint azt a kuratórium elnökétől megtudtuk, a helyi általános iskolában 85, az óvodában pedig 30 szlovák nemzetiségű gyermek jár. Pazsitni Tünde elmondta továbbá, hogy a 2005. évi egyszázalékos felajánlásokból 129 ezer forintos bevétele lett az alapítványnak, amelyet a következő évi programokra tartalékolt az alapítvány kuratóriuma. 2005 a társasági adóbevallások tükrében II. Szombati lapszámunkban megjelent elemző írásunk most folytatódik. Mindenki számára kiderülhet, hogy Nóg- rád megyében mely kistérségek állnak jobban. A megyei összképet tekintve a salgótarjáni térségében 2005-ben realizált kiugró mértékű többlet eredményt, döntőrészt a feldolgozóipari cégek produkálták. Kiemelten a nem fém, ásványi termékek gyártásával foglalkozó adóalanyok voltak nyereségesek. Balassagyarmat és vonzáskörzetében a jármű- gyártás, a villamos gép, műszergyártás és a gazdasági szolgáltatás ágazatban tevékenykedők az előző évhez képest lényegesen kisebb adózás előtti eredményt számoltak el. A mezőgazdasági ágazatban realizált 332 milliárd forint adózás előtti nyereség 99 százalékát viszont a balassagyarmati térségben gazdálkodók érték el. A bátonyterenyei körzet gazdasági teljesítménye továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Jelentősebb nyereséget csak a kereskedelem és vendéglátó-ipari vállalkozások realizáltak. Pásztó körzetére is jellemző a kereskedelem és vendéglátás meghatározó jövedelemtermelő szerepe, a fenti ágazatból származik a bevallott adózás előtti eredmény 61 százaléka. A gazdálkodók eredményessége lényegében az előző évi szinten maradt. Szécsény és vonzáskörzetében az egyéb feldolgozóipari besorolású cégek adózás előtti vesztesége volt kiugró nagyságrendű. A rétsági körzetben az adózás előtti eredmény 15 százalékos csökkenése mellett az ágazatok közötti átrendeződés figyelhető meg. A feldolgozóipar 2004. évi nyereségével szemben 2005. évben veszteséges lett. A gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások nyeresége tovább nőtt. Az adókedvezmények levonása után 1,3 milliárd forint társasági adófizetési kötelezettség keletkezett. Az adóalap után 1,5 milliárd forint számított adó realizálódott, mellyel szemben 175 millió forint adókedvezmény érvényesítésére volt lehetőség. Az igénybevett adókedvezmények közül: • 73 százalék a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben üzembe helyezett beruházás utáni kedvezmény • 17 százalék a fejlesztési adókedvezmény • 9 százalék a kis és középvállalkozások kamat- kedvezménye jogcímen került elszámolásra. A társas vállalkozások tulajdonosai részére 7,6 milliárd forint osztalék került megállapításra, amely az előző évhez képest 3,5-szeres növekedést jelent. Az osztalék fedezetére a 2005. évi adózott nyereség mellett 3,7 milliárd forint előző években képződött adózott saját tőkerész került felhasználásra. A Nógrád megyei székhelyű társas vállalkozások jegyzett tőkéje 2005 december 31-én 53,7 milliárd forint volt, amely 16,7 százalékos növekedést jelent a 2004. évhez képest. A külföldi tulajdon részesedési aránya 45 százalékról 57,5 százalékra emelkedett. 2005-ben egy külföldi érdekeltségű cég helyezte át székhelyét a megyébe 10,3 milliárd forint jegyzett tőkével. Jelentős tőkekivonás (1 milliárd forint) egy adózó esetében fordult elő. Az állami és önkormányzati szektor befektetési aránya együttesen 4,3 százalékkal, míg a belföldi magánszemélyek és gazdasági társaságok tulajdoni hányada 8 százalékkal csökkent. A szövetkezeti tulajdon és a munkavállalói résztulajdonosi program részesedése jelentős változást nem mutat. A gazdálkodók számviteli beszámolóiban kimutatott eszközérték 2005. év végén 276 milliárd forint volt, amely 14,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A vállalkozások vagyonának növekedése főként a befektetett pénzügyi eszközök és a követelések értékének gyarapodásából ered. Az üzembe helyezett beruházások értéke 14,8 milliárd forint, 17 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A gazdálkodók vagyonát finanszírozó források összetétele 2004-hez képest kedvezően változott. Az eszközállomány bővülését döntően a saját forrás elemek növekedése fedezte. Az eszközök jövedelemtermelő képessége (az adózott eredmény és az összes eszközérték aránya) 1,8 százalék, a 2004-hez képest a kétszeresére növekedett. A saját tőkén belül főként a jegyzett tőke és a tőketartalék összege alakult kedvezően. A hosszú lejáratú kötelezettség csökkent, a rövid lejáratú kötelezettségen belül a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség aránya növekedett. A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányában meghatározott likviditási mutató 1,16, amely az előző évihez képest 2 százalékkal romlott. A társas gazdálkodók által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a társasági adóbevallások szerint 23 128 fő volt, 3,2 százalékkal kevesebb, mint 2004 évben. A munkavállalók 42 százalékát a salgótarjáni, 22 százalékát a balassagyarmati kistérségben léV A mérlegben kimutatott eszközérték összetétele (mrd Ft) <2004 év adatai a belső kürtien abrazobat ■ Tárgyi eszközök □ Befektetett pénzügyi eszköz ■ Követelések □ Ertel^aprok ■ Pénzeszközök ■ Attk döbeC elhatárolás vő cégek alkalmazták. A pásztó körzet kivételével valamennyi térségben csökkent a foglalkoztatottság, legnagyobb mértékben Salgótarján vonzás- körzetében (-7,5 százalék). Az ágazatok közül a foglalkoztatásban a feldolgozóipar áll az első helyen 46 százalékkal, a második a kereskedelem és vendéglátás, amely 22 százalékot tesz ki. 2004-hez képest a létszám kizárólag a gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság ágazatokban növekedett, átlagosan 14,7 százalékkal. Az egy főre jutó éves átlagos bérköltség összege (1.161 ezer forint) 4,6 százalékkal növekedett az előző évhez képest, mely döntőrészt létszám- csökkenésből, illetve kevésbé a munkáltatók által kifizetett bértömeg növekedéséből (+1,3 százalék) származott. A megyében kifizetett átlagkereset jelentősen elmarad az országos átlagtól. A KSH 2005. évi jelentése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete nemzetgazdasági szinten összesen 158,3 ezer forint/hó, a versenyszféra vonatkozásában: 148,5 ezer forinl/hó volt. A fenti átlagértékekből számított átlagos éves jövedelem a megyei átlagbér érték több mint másfélszeresét teszi ki. Az átlagbér összege Nógrád megyében az egyéb szolgáltatási (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás) szektorban foglalkoztatottak esetében növekedett legnagyobb mértékben (8,9 százalékkal). Átlagosan 7 százalékkal növekedett az átlagbér a feldolgozó- iparban, illetve a kereskedelemben, vendéglátásban. Az átlagos bérköltség kedvezőtlen alakulása (-8 százalék) a gazdasági szolgáltatások terén figyelhető meg.
