Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-04 / 233. szám
4 2006. OKTÓBER 4., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Ősz a határban Szécsény. Túl az aratáson, az őszi betakarítások, vetések idején Mosó Ottó szécsényi mezőgazdasági vállalkozóval az időszerű mezőgazdasági munkákról beszélgettünk. A gépészmérnök végzettségű szakember családi vállalkozásban és kft. keretén belül 350 hektár földön gazdálkodik. Gábor fia gépészmérnök, Roland mezőgazdasági technikus, ha kell a szabad idejében a tanárnő feleség is besegít a szervezőmunkába. rádl- Egy rövid értékelés idejéig térjünk vissza az aratásra...- Az idei év időjárása nem kedvezett a mezőgazdaságnak. A sok csapadék miatt a földek egy része víz alá került. A búzaterületem mintegy 30%-át belvíz borította. A nyár eleji hőség miatt sok szem nem tudott kifejlődni. Búzából a termésátlagom hektáronként 3,8 tonna volt. Az aratás idején a felvásárlási ár mázsánként 2300-2400 forint körül mozgott. Ma már az intervenciós ár fölött, 3000 forintot is kínálnak egy mázsa búzáért. Ilyen szempontból szerencsés vagyok, mert van raktározási lehetőségem, s a búzát nem kellett azonnal értékesítem, amit most drágábban el tudok adni.- Búzán kívül, milyen egyéb növények termesztésével foglakozik?- A klasszikus vetésforgó növényeit termesztem, búza, repce, napraforgó, kukorica. Az idén először próbálkoztam a szójával. A tavalyi alacsony ár miatt jóval kisebb területen van burgonyám.- Az egyéb növénykultúrát milyen arányban érintette a kedvezőtlen időjárás?- A földterület fekvése jelentősen befolyásolja a növény állapotát. A mélyebben fekvő kukoricatáblák szomorú képet mutatnak. Ugyanakkor a kedvező fekvésű jó táblákon szép a növény, jó termésátlag mutatkozik. A repce termesztésével, ami a jövő egyik növénye, négy éve foglakozom. Tavaly hektáronként 3,2 tonna volt a termésátlag, az idén mindössze 2 tonna. Az elmúlt évben 6000 forintot fizettek egy mázsáért, abban bízunk, hogy ez az idén több lesz.- A repce miért a jövő növénye?- A piacon a biodízel miatt megnőtt iránta a kereslet.- Jelenleg milyen munkák vannak folyamatban?- Elkezdtük a napraforgó aratását. Azt már most látjuk, hogy a tavalyinál kevesebb lesz a termés. Az egyik legnagyobb gond, hogy még mindig nem tudjuk a felvásárlási árát. Ha már ezt említettem, elmondom, hogy az időjárás mellett keményen ki vagyunk szolgáltatva a piacnak. A szerződések csak a felvásárlók érdekeit védik, a termelő részéről majdnemhogy semmitmondóak. Folyamatban van a burgonya ásása. A repcét, 80 hektáron már elvetettük. Megkezdtük a talaj-előkészítést a búza, őszi árpa vetéséhez.- Az idén megyénkben először a szója termesztésével is foglalkozik..- Az elmúlt években, Szlovákiában voltam aratni, s láttam, hogy milyen sikerrel termesztik a szóját, arra gondoltam, ha a meleg- és csapadékigényes növényt tőlünk északabbra is termeszthető, akkor megpróbálkozhatnánk vele mi is. Felvettem a kapcsolatot a saatban Linz Hungária Kft.-vel, tőlük kaptam vetőmagot. Kísérleti jelleggel 15 hektáron hétféle szóját termesztek. Az előbb említett kft.-vel a nyáron a mezőgazdasági szakemberek részére bemutatót is szerveztünk. Az a véleményem, hogy a repce mellett a szója a jövő másik növénye. Egyfelől, az agrárgazdálkodás vetésforgó miatt szükség van a pillangósok termesztésére, erre a szója kiválóan alkalmas, a másik, hogy a piacon keresett termék a szója.- A telepén látni, hogy gépészmérnökként nagy gonddal ügyel a gépparkjára...- Azt mondhatom, hogy korszerű gépek nélkül ma már nem lehet gazdaságosan termeszteni. Hadd mondjak erre egy példát. Egy hektár területre 2 kilogramm repcemagot vettünk el. Elképzelheti, hogy milyen speciális vetőgépre van szükség. Gépparkom jól felszerelt. Van négy erőgépem, két kombájnom a szükséges adapterekkel és rendelkezem a megfelelő munkagépekkel. A krumpli termesztése teljes mértékben gépesített. Biomassza-erőmű, a jövő energiabázisa A 2006-os év elején megindultak a tárgyalások Bátonyte- renye Város Önkormányzata és az Aquaelectrik Kft. jogutódja, az Ökoelctric Bioenergetikai Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. között egy biomassza-erőmű megépítésére. A szerződéskötésre, 2006. szeptember 26-án került sor. Bátonyterenye. a 21. század egyik nagy kérdése, a korszerű energia- gazdálkodás. A hagyományos, fosz- szilis energiahordozók (kőolaj, szén, földgáz) drágulása nyomán felértékelődött a megújuló energia- források szerepe. A világ több országában is már régen bevett gyakorlat a szél-, a nap-, biomassza-erőmű alkalmazása. A biomassza a világ negyedik legnagyobb energia- forrása a szén, a kőolaj és a földgáz után. Világátlagban a felhasznált energia 14 százalékát, a fejlődő országokban 35 százalékát biomassza felhasználásával nyerik. De mi is ez a biomassza? Többféle felosztása létezik, de a legegyszerűbb csoportosítása a következő:- a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek tömege (növények, állatok), mikrobiológiai ipar termékei, a transzformáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező biológiai eredetű termék, hulladék. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik, s az ország energia- igényét napjainkban csak kis százalékos arányban fedezik a megújuló energiaforrások. Egy, az Európai Uniónak tett kötelezettségvállalás szerint, Magyar- ország 2010-re felemeli a megújuló energia arányát 3,5 százalékra. A napenergiából és a geotermikus energiából származó forrás viszonylag drága, és a napsütés, valamint a szélenergia sem áll rendszeresen rendelkezésre. A mai modern alkalmazott technológiával biomasszából gazdaságosan lehet előállítani áramot. Az így előállított áram egyenletes és állandóan rendelkezésre áll, szemben a fentebb említettekkel. Magyarországon évente 110 millió tonna biomassza termelődik, amelynek energiatartalma nagyobb mint az ország éves energiafelhasználása. Sok pozitív példa áll előttünk külföldön. Dániában, Németországban, számtalan biomassza-erőmű működik évek óta, s már hazánkban is vannak kis kapacitással működők (Pécsett, Oroszlányban, Szentendrén, Pornóapátiban). Nem véletlen ezen erőművek gomba módon való szaporodása, hiszen a II. Nemzeti fejlesztési tervben nagy hangsúlyt kap a kutatás- fejlesztés, s kiemelt szerepe van a geotermikus energiák hasznosításának. Mint már a fentiekben említésre került, Magyarország szempontjából a biomassza erőművek létesítése tűnik a legcélravezetőbbnek. Az országban sok a parlagon hagyott földterület, illetve a gazdasági termelésre nem alkalmas terület, melynek ésszerű hasznosítását kínálja a biomassza-energiahordozók (gabonaszalma, napraforgószár, kukoricaszár, tűzifa) termesztése. A földterületek nyújtotta lehetőségek kiaknázása mellett, munkahelyteremtő szerepe is vitathatatlan. A hazánkban megindult ez irányú pozitív folyamat részesévé válhat hamarosan Bátonyterenye városa is. A közeljövőben egy biomassza-erőmű megépítésére, illetve üzembe helyezésére kerül sor a bátonyterenyei ipari park területén, a 21-es fő út mellett. Az Ökoelectric Bioenergetikai Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. tervei között szerepel egy 50 MW-os biomassza-erőmű létesítése, illetve az erőművel egyidejűleg egy fahulladék-feldolgozó megépítése. Az erőmű táplálására a környezetben meglévő mezőgazdasági és fahulladékot, illetve a Szarvasi Mezőgazdasági Kutatóintézet által kifejlesztett energiafüvet használnák fel. A fahulladékból, fűrészporból, faforgácsból biobrikettet állítanának elő az erőmű táplálására, mely elégetése után a keletkezett hamut, pelletet, természetes trágyaként hasznosítanák a savanyú talajú, terméketlen földterületek termékennyé tételére. Maga a biobrikett és az energiafű elégetése nem terheli a környezetet C02 kibocsátásával, mivel nem keletkezik több gáz, mint amennyit a növények fel tudnának venni, egy természetes folyamat gyorsított végbemenetele ez. Ezen erőmű, a termelt hőt a város közintézményeinek, a város lakóépületeinek, illetve a későbbiekben a város uszodájának fűtésére adná át. Az erőmű teljességgel környezet- barát, nem avatkozik bele a természet megszabott rendjébe, gazdaságilag is konkurenciaképes. A biomassza-erőmű tényleges termelés beindítására kitűzött időpont 2009. január 1., mely már a megelőző években is hozzájárulna a munkahelyteremtéshez a térségben, valamit a 2011-re tervezett felfutási idő után 110 fő foglalkoztatását kívánja biztosítani, mely nagyban hozzájárulna a munkanélküliség leküzdéséhez. Mindannyiunk közös érdeke a környezetünk olyan módon való hasznosítása, amely nem minősül kihasználásnak. A természettel való békés együttélés, a föld energiáinak korszerű használatba vétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a rohamosan csökkenő hagyományos energiahordozók, a mai világban igen csak meghatározó szerepét, át tudják venni a megújuló energia- források. , Jerólad vall szülötted” Évről évre mintha mi sem változna: szeptember végének egy estéjén megtöltik a fővárosi Duna palotát mindazok, akik Balassagyarmathoz kötődnek: vagy ott élnek, vagy elszármaztak onnan, vagy egyszerűen csak szép és emlékezetes éveket töltöttek a városban, de még olyanok is akadnak, akiket átutazóban ejtett rabul ez a gazdag múltú és különleges atmoszférájú település. Szeptember 26-án a Baranyi Gábor vezette balassagyarmati cigányzenekar muzsikája fogadta az érkezőket. A Majdán Béla város- történész által „felélesztett” cigányzene nagy tradíciókra tekint vissza Balassagyarmaton: az 1700-as években a nógrádi cigányzene- karok messze földön híresek voltak: Bécsben és Budán is húzták a vonót. Az est nyitányaként Lovász Emőke műsorvezető idézte meg a 85 éve született Jobbágy Károlyt, a város nagy szülöttét „ Újarcú, szelíd szülőföld” című versével, majd Csábi István előadóművész emlékezett meg Balassagyarmat ’56-os mártírjairól, s a meghurcol- takról, köztük a jelenlévő dr. Magyar Pálról és dr. Kiss Tamásról. Néma felállással tisztelgett a közönség az elmúlt egy évben elhunytak emlékének: köztük Urbán Árpád ország- gyűlési képviselőnek, aki a városáért való cselekvés, jobbítani akarás, s az emberi kapcsolatokra való nyitottság örök példája lehet. Lombos István az előző ciklus polgármestere országgyűlési képviselő Selmeczi Zoltán humánszolgáltatási osztályvezetővel az eltelt esztendő sikereiről, gondjairól beszélgetett. A városvezető kiemelte az új autóbuszpályaudvar megkezdett munkálatait, a Szabó Lőrinc Általános Iskola bővítését, a 125 milliós műfüves labdarúgópálya átadását, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ , a Csillagház és a Balassi Bálint Gimnázium fűtésrendszerének, valamint a Dózsa György Általános Iskola tornatermének felújítását, s a folyamatosan zajló útépítéseket. Szó esett a hétmillió forintos integrált szakképző központ kialakításáról, az óvodák és szakképzések racionalizálásáról, a jövőbeni százmilliós szakmai és infrastrukturális fejlesztésről a szakképzés terén. Elhangzott az is: a Károly Róbert Főiskola felsőfokú akkreditált szakképzése egy tudás- központ létrehozását feltételezi a megyeházán, az Óváros tér és a városközpont rendbetételével, a kórház rekonstrukcióval és a pulmonológiai feladatok átvételével, a már most hatékonyan működő többcélú kistérségi társulással, az út- és járdafelújításokkal, a 2-es út továbbfejlesztésével Balassagyarmat visszanyerheti régi rangját: kistérségi központtá válhat. A száz esztendeje Balassagyarmaton született Szabó Vladimir festő- és grafikus- művészre Réti Zoltán festőművész emlékezett. A művész - kinek édesapja a Balassi gimnáziumban volt rajztanár - mindössze élete első 16 évét töltötte a városban, de az a 16 év meghatározta művészetét. A Kisliget, az Ipoly-part, a húsvéti feltámadási körmenetek, a csehkiverés hőstette, a pompás népviseletek, a vásárok kavalkádja mind-mind áthatják festészetét, s a víz élményét is Gyarmatnak, az Ipoly kiöntéseinek köszönheti. - A Szabó Vladimir- ügy nincs lezárva, sokkal nagyobb művész, mint amennyi elismerés jutott neki. Rajztudása a reneszánszot és Dürert idézi - mondta Réti Zoltán, kinek beszédét követően a Balassagyarmat köztéri alkotásai című kötetet dr. Hausel Sándor főlevéltáros, a kiadvány szerzője és szerkesztője mutatta be. 120 oldalon közel félszáz három dimenziós alkotást jelem't meg a mű, mely bizonyítja: Balassagyarmat kultúrváros, s a gazdag könyvecske művelődéstörténeti, történelmi és irodalmi sétára invitálja olvasóit. Dr. Fejős Zoltán kandidátus, a Néprajzi Múzeum főigazgatója élete első két évtizedének balassagyarmati benyomásairól szólt, mondván: a debreceni egyetem történelem-néprajz szakát elvégezve szembesült azzal: a palóc vidékről jött, s nem véletlen, hogy első jelentős munkája is Karancskeszi népi és hiedelemvilágához kapcsolódott. Balassagyarmat számára a ligeteket és vizeket jelentette, s nem utolsósorban a Palóc Múzeumot, melyet ma is az ország egyik legkiválóbb vidéki múzeumának tart. Fejős Zoltán 1997-től a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Az intézmény a magyar népi kultúra kincseivel dicsekedhet, s nem csak nagyszabású kiállítások, de híres koncertek színhelye is. Az amerikai magyarság történetével foglalkozó kutató egy régi tartozását is szeretné teljesíteni szülővárosa felé: ígérete szerint fotókiállítást tervez a Balassagyarmatról készült 1910 előtti fotókból. Az előadásokat megszakítva a Kozák Katalin vezette Lajtorja Néptánciskola növendékei kápráztatták el a közönséget bűbájos produkciójukkal, melyhez az Üsztürü zenekar szolgáltatta a muzsikát, Major Levente prímás irányításával. A Madách Imre Városi Könyvtár szervezése ismét kitűnőnek bizonyult. A hosszú évekre visszanyúló kitartó munkát Lombos István köszönte meg az idén nyugdíjba vonuló Oroszlánná Mészáros Ágnes igazgatónőnek, aki méltán érdemelte ki a hálás gyarmatiak vastapsát. ■ Szabó Andrea
