Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-21 / 248. szám
2 2006. OKTÓBER 21, SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE A forradalomra emlékeznek Becske. A település önkormányzata október 23-án megemlékezést tart, melynek keretében a helyi parkban felállítják az erre az alkalomra készült faragott fa emlékoszlopot. Az iskolások műsora után, díjátadó következik. A Cserfa Egyesület a közelmúltban novellaírópályázatot hirdetett a diákok számára az 1956-os eseményekről. A pályázat lezárult, az okleveleket az ünnepi műsor keretében adják át. Felsőpetény. október 22-én 11 órától az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából Mindszenty József fogvatartásának helyszínén emlékezik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A 11 órai szentmise után 14 órakor Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója „Mindszenty József - Nógrád - ’56” címmel tart előadást, majd dr. Stella Leontin, a balassagyarmati Szentháromság plébánia kano- nokja szól Mindszenty üzenetéről. Fr. Kálmán Peregrin, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár munkatársa a katolikus egyház 1956-os szerepvállalását taglalja. 15.30-kor a vendégek látogatást tesznek az Almásy- kastélyhoz, a bíboros fogságának helyszínéhez. 16.30 órakor a KÉSZ emléktáblát leplez le a római katolikus templom falán. Mátranovák. Október 23-án 10 órakor 1956 emlékére futóversenyt rendeznek a mátranováki bányatelepi sportpályán. Az emlékfutóversenyt immár ötödik alkalommal rendezik meg. 14.30 órakor a volt munkástanács és nemzetőrség megalakulásának helyszínén emléktáblát avat két egykori 1956-os forradalmár. Majd 16 órától a helyi templomban ünnepi misét mond Balog Zoltán plébános. Bátonyterenye. A város önkormányzata az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából megemlékezést tart. A koszorűzási ünnepség 10.30 órakor kezdődik a helyi ökumenikus emlékműnél, ünnepi beszédet mond Földi Balázs, a f áy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója. Csesztve. Október 22-én a település önkormányzata megemlékezést tart. Az ünnepi műsor keretén belül a helyi emlékparkban felállítják azt a kopjafát, melyet a község polgármestere készített. Az ünnepi szónok dr. Bartha László megyei főjegyző. Balassagyarmat. Október 23-án 10 órától középiskolás városi vetélkedőt rendeznek az 1956- os forradalom és szabadság- harc tiszteletére a Madách Imre Városi Könyvtárban. 12 órakor kerül sor a gyertyagyújtásra és megemlékezésre az 1956- os kopjafánál a temetőben. 17 órakor dokumentumkiállítás nyílik a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A tárlatot Medvácz Lajos polgármester nyitja meg, majd ünnepi műsor-összeállítás következik a kamarateremben. 18 órakor kezdődik a gyer- tyás felvonulás a művelődési központtól a Bajcsy úti emléktáblához, ahol ünnepi beszédet mond Bállá Mihály országgyűlési képviselő. A koszorúzást ünnepi hangverseny követi a megyeháza dísztermében. Közreműködnek a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola művész-tanárai és vonószenekara, a balassagyarmati dalegylet Ember Csaba vezényletével, valamint a balassagyarmati kamaraegyüttes Kanyó András művészeti vezetésével. Cered. A helyi önkormányzat az 1956-os forradalom és szabadság- harc 50. évfordulója alkalmából megemlékezést tart a faluházban október 22-én. A 10.30 órakor kezdődő ünnepségen köszöntőt mond Juhász Attila, a Pofosz megyei elnöke. Az általános iskolások és a ceredi asszonykórus műsorát követően posztumusz elismeréseket adnak át. Magyarnándor. Megemlékezést tartanak a község művelődési házában 16 órától. Az ünnepségen beszédet mond Bőgős Tamás polgármester. Nézsa. Október 22-én ünnepi megemlékezést tartanak a településen. Az ünnepség 16.30 órakor kezdődik, a templomtól induló gyertyás felvonulással. Ezt követően megáldják a hősök szobránál található emlékkövet és a zászlóteret Az ünnepi műsor szónoka Bállá Mihály országgyűlési képviselő. Pásztó. A dél-nógrádi városban október 23-án ünnepi megemlékezést tartanak. 15 órakor kezdődik az ünnepi képviselő-testületi ülés, majd 16 órától koszorúzási ünnepséget rendeznek a Hősök parkjában, a Szentlélek temető mellett. Megemlékező beszédet mond Sisák Imre polgármester. Múzeumvonat indul Salgótarján lesz az első állomása annak a múzeumvonatnak, amely az ország összes nagyvárosát bejárja, s melyen 1956-os emlékkiállítás látható. Salgótarjánba október 24-én 14.30 perckor érkezik a vonat. A kiállítás ezen a napon 15.00 19.00 óráig ingyenesen megtekinthető. A vonat az ország tizenkilenc nagyvárosát keresi fel október 24. és november 2. között. A mozgókiállítás a 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit eleveníti fel. A tárlat rendhagyó módon vasúti kocsikban utazik, fél-fél napot tartózkodva a fogadó város pályaudvarán. A vonat legelső részében egy nnapvászkncsihól kialakított klasszikus kiállítóterem található, ahol a látogató végigjárhatja az ötven évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc eseményeit A szerelvény második részében nagy- képernyős plazmatelevízión néz- hetők végig az 1956-ról szóló filmek és beszámolók. Menetrend: október 24. Salgótarján; október 25. Eger, Miskolc; október 26. Nyíregyháza, Debrecen; október 27. Békéscsaba, Szeged; október 28. Kecskemét, Szolnok; október 29. Pécs, Kaposvár; október 30. Zalaegerszeg, Szombathely; október 31. Győr, Tatabánya; november 1. Veszprém, Várpalota; november 2. Székes- fehérvár. Budapest. Küzdelem a túlélésért 1956-ban, a síküveggyárban- Mi történt ezután?- A gyáron belül a hangulat megnyugodni látszott. Semmiféle atrocitás nem történt. De többen jöttek hozzám, hogy adjam ki káderlapjukat, mert szeretnék Képünk illusztráció megtudni ki volt az, aki rosszat mondott vagy írt róluk. Ezeket a kéréseket az indulatok elszabadulásától tartva, rendre elutasítottam, majd a munkástanács vezetőivel megbeszélve a személyzeti osztály vezetőjével együtt az összes káderanyagot lehordtuk a kazánházba és ott eltüzeltük. November 4-én a rádióból értesültünk a változásról. Néhány nap múlva rendelet érvénytelenítette a munkástanács.- személyi intézkedéseit. A rendeletnek eleget tettünk, de a pártirodát és a személyzeti irodát zárva hagytuk. A többi leváltott személynek felajánlottuk, hogy visszatérhet korábbi munkakörébe, de ezzel nem mindegyikük élt. A fő problémát az üveggyártásban a fogyó nyersanyag valamint a bányász- és vasutas- sztrájkok miatt a bizonytalanná váló szénellátás okozta.- Hogyan oldották meg a problémát?- A nyersanyagellátásón úgy tudtunk segíteni, hogy az alig termelő salgótarjáni öblösüveggyár a tartalékkészleteit átadta nekünk. A szénellátás biztosítása nehezebb volt. Többször is végigjártuk a vasútállomásokat, és a veszteglő szenesvagonokat átirányítottuk a mi címünkre. Volt, amikor a vasútállomás este értesített, hogy éjféltől leáll a forgalom és a síneket is alá fogják aknázni. Mivel már szenünk csak egy napra volt elegendő, saját tolatómozdonyunkkal egy önkéntes mozdonyvezetővel és fűtővel magam indultam el szenet keresni. Kisterenyén és Nagybátony- ban találtunk annyi megrakott vagont, amennyit a kis mozdony elbírt és így tudtuk átvészelni a kritikus időszakot. Problémát jelentett továbbá, hogy a szállítás szünetelése miatt készáruraktáraink megteltek, már a vágóműhely, a szállítófolyosók és a húzócsarnok egy részét is tárolásra kellett igénybe venni.- Mi történt novemberben?- November 4. után az emberek hangulata a bizonytalan helyzetnek köszönhetően feszült volt. Felvásárlási láz tört ki. Egyes csoportok bérköveteléssel léptek fel, melyet korlátozottan tudtunk kielégíteni. A felvásárlási lázat úgy enyhítettük, hogy egyik vevőnk a megvásárolt üveg értékében ruhaneműt és tartós élelmiszert hozott, amit aztán a dolgozóinknak kiárusítottunk. Közben a munkahelyről távolmaradt a volt igazgató, a személyzeti vezető és az egyik leváltott művezető, akik később a munkásőrség soraiban tűntek fel. További három személy pedig, egy büntetett előéletű személy egy könnyen befolyásolható leánnyal jobb lehetőségek reményében - és egy fiatal technikus szüleit követve, félve az antiszemitizmus fellángolásától, disszidált. Ez a létszámcsökkenés a közel hatszáz fős gyárban nem jelentős, de a közlekedési nehézségek miatt kényszerűen távolmaradó dolgozók pótlása nehezen volt megoldható.- Hogyan élték át a megyei eseményeket?- December 8-án reggél a gyárból láttuk a teherautókon Salgótarjánba a letartóztatott társaik kiszabadításáért szervezett tüntetésre vonuló bányászokat Később telefonon felhívott az öblösüveggyárból egy szakszervezeti vezető és kérte, hogy dolgozóink is vonuljanak fel a tüntetésen. A kérést megtagadtam és nem adtam tovább. Később a munkástanács vezetője is jelezte, hogy kapott hasonló felhívást Ezt sem teljesítettük, de a munkástanács négy önkéntes tagja elindult, hogy képviselje üzemünket. Közel egy óra múlva a portás szólt telefonon, hogy egy körülbelül húszfős csoport a párttitkár vezetésével gyülekezik a kapunál, hogy elinduljon a tüntetésre. Elindultam, hogy megtiltsam távozásukat, de későn értem le, a csoport már elindult. Az elkövetkező hetekben az országos sajtó és az emberek sokat foglalkoznak az 1956-os forradalom országos és helyi eseményeivel. Szerkesztőségünket megkereste Várday Nándor vegyészmérnök, aki a forradalmi időszak alatt mint a zagyvapálfalvai síküveggyár munkástanácsa által megválasztott igazgatója, aktív részese völt az eseményeknek. Vele beszélgettünk az akkori eseményekről és arról, hogyan látja ma a helyzetet.- Hogyan értesültek a forradalmi eseményekről? Változott a dolgozók, a gyár hangulata?- 1956-ban mint laborvezető vegyészmérnök dolgoztam a zagyvapálfalvai üveggyárban. Az október 23-i fővárosi eseményekről először rádióból, majd később szemtanúktól értesültünk. Az események megváltoztatták az emberek hangulatát, szabaddá tették véleménynyilvánításukat, de munkájukat, fegyelmüket nem változtatták meg. Október 25-én a műszaki irodába hívtak, ahol a vállalatvezetőség nyilatkozatot készített, melyben csatlakoztak a forradalom követeléseihez. A nyilatkozat 10-12 pontban sorolta fel a követeléseket, egyebek mellett a szovjet csapatok kivonását, a semlegesség kimondását, a munkástanácsok felállítását. Arra kértek, hogy a nyilatkozatot gépeljem le. Ezt megtettem, majd aláírták és másnap a hirdetőtáblára kitették. A következő napokban a gyár homlokzatáról lekerült a vörös csillag, a szocialista jelmondatok eltűntek a műhelyek faláról. Megkezdődött a munkástanács szervezése is, melynek én nem voltam tagja. Műhelyenként küldötteket választottak és 29-re alakuló gyűlést tűztek ki. Időközben mind országosan, mind a megyében sztrájkok kezdődtek. Többen azt szerették volna, ha a megalakuló munkástanács csatlakozott volna a nemzeti bizottság sztrájkfelhívásához.- Mikor kérték fel igazgatónak?- Az előkészítő bizottság tagja közölte velem, hogy a munkástanács le fogja váltani az igazgatót és szeretnék, ha elvállalnám a gyár vezetését, nehogy más, radikálisabb sztrájkot kezdeményező jelölt kezébe kerüljön a gyár irányítása. Sztrájk esetén a hatszáz tonna 1400 fokos üvegolvadékot tartalmazó kemence leállítása, újraindítása hónapokat vett volna igénybe, és az akkor nagyon szükséges ablaküveg országos hiányát okozta volna. Másnap megalakult a munkástanács, mely bezáratta az üzemi pártszervezet és a személyzeti osztály irodáját. Vezetőjüket korábbi munkahelyükre helyezte vissza. Hasonlóan még hat-nyolc, a párt által kiemelt személyt helyeztek vissza korábbi, vagy képzettségüknek megfelelő munkakörbe. Köztük volt az igazgató is. A gyárból senkit sem bocsátottak el. Felkértek, hogy vállaljam el ideiglenesen a gyár vezetését, melyet azzal a feltétellel fogadtam el, hogy a termelést fenntartjuk. Ebben a munkástanács támogatásáról biztosított. Az igazgatói irodát átvettem, a páncélszekrényben őrzött ipari gyémántokat átszámoltuk és jegyzőkönyveztük, az ott őrzött államosítás előtti részvényköteget eltéptem és a szemétkosárba dobtam. Nem jutottak messzire, amikor a gyárig hallatszó sortűz hangjára szétoszlott a csoport.- Hogyan látja ma az akkori helyzetet?- Ma sem tudom, hogy került a párttitkár a csoport élére, és miért egy szakszervezeti vezető próbálta meg növelni a tüntető tömeget? Ma is az a gyanúm, hogy a hatalom igyekezett minél nagyobb tömeget a géppisztolyok elé terelni, hogy a megfélemlítés hatásosabb legyen. A négy munkástanácstag is csak a tömeg széléig jutott. A gyilkos sortűznek nem lett gyári áldozata. A megfélemlítés eredményes volt. Lassan megszűntek a sztrájkok, szénellátásunk folyamatossá vált.- Hogyan oldották meg a felhalmozódott készlet okozta problémákat?- A kész áru elszállítására is ígéretet kaptunk. Egy reggel üres szovjet gépkocsikonvoj érkezett, fegyveres támogatással, magyar kísérővel, hogy a szállítást megkezdje. A szállítási papírok rendben voltak, csak az keltett rossz érzést, hogy az udvar sarkába állított teherautó tetejére egy a raktár felé irányított géppuskát állítottak kezelővel együtt. December második felében már zavartalanul működött a gyár. Év végére termelési tervünket kismértékben túl is teljesítettük. Nem sok ilyen üzem lehetett az országban.- Hogyan folytatódott az élet a forradalom után?- Januárban már a farsangi bál megrendezése volt az esemény a gyár életében. A minisztériumban és közvetlen felettesünk, az üvegipari főosztályon is helyre állt a rend és a kapcsolatunk. A főosztály főmérnöke a Kossuth téri sortűz áldozata lett és többen elhagyták az osztályt. Január végén a gyár élére kormánybiztost neveztek ki, és én visszatérhettem korábbi munkakörömbe. Februárban átalakították a munkástanácsot, de már jelentéktelen hatáskörrel. Megkezdődött a pártszervezet újjáalakítása és a munkásőrség megszervezése. Március elején a kormánybiztost a régi igazgató váltotta fel. Legelőször is a forradalmi időszak vezetői ellen - így ellenem is - fegyelmi eljárást indítottak, és mint a népi demokratikus rendszer ellenségét azonnali hatállyal elbocsátottak. Ma sem tudom, hogy ez személyes bosszúállás volt-e, vagy pártfeladat. A munkástanács elnökét néhány nap múlva internálták. Engem is több alkalommal keresett a munkásőrség, de mivel elhagytam a községet, letartóztatásomra nem került sor. Utolért azonban és egész további pályafutásomon elkísért a rólam írt (költött) kádervélemény, ami miatt öt évig állami vállalatnál, vagy felelősebb munkakörben elhelyezkedni nem tudtam. írásomban a szereplőket névvel nem neveztem meg, hisz közülük legtöbben már nincsenek közöttünk. De sokan vannak közöttünk, akik az embereket felmenőik rossz vagy jó tettei alapján ítélik meg. Nem szeretném, ha a forradalmi események negatív szereplőinek utódait, hozzátartozóit írásom alapján bármi sérelem, vagy sértés érné, pozitív szereplőinek utódai pedig felmenőik helytállásából előnyt kovácsoljanak maguknak.
