Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-03 / 232. szám
I I ' 2006. OKTÓBER 3., KEDD PANORÁMA 5 Bizalmat kér Gyurcsány válság Tömegdemonstrációval fenyeget a Fidesz ultimátuma A rendszerváltás óta először kér kormányfő maga ellen bizalmi szavazást. Az MSZP és az SZDSZ frakciója valószínűleg kiáll Gyurcsány Ferenc mellett. Budapesten megmaradt a koalíciós többség Nem alakult ki mandátumegyenlőség a kormánypártok és az ellenzék között a Fővárosi Közgyűlésben, mert Demszky Gábor főpolgármester szavazatával az MSZP-SZDSZ koalíció 34-33 arányú többséget szerzett Budapest parlamentjében. „Nem válik kormányozhatat- lanná a város, mert hamarosan lemondok fővárosi képviselői mandátumomról, hogy helyettem az SZDSZ-listáról kerüljön be egy képviselő a testületbe” - mondta Demszky Gábor. A főpolgármester emlékeztetett, hogy négy éve is ugyanígy cselekedett, igaz, akkor nem a patthelyzet kényszerítette erre a lépésre. Demszky egyrészt a koalíciós városatyák voksolási fegyelmezettségében bízik, másrészt nem zárkózik el attól, hogy egyes ügyekben együttműködjenek a közgyűlésbe három képviselőt delegáló MDF-fel. ■ Vég Márton Nem indul újra az elnöki posztért Kuncze Gabor „Nem indulok újra az elnöki posztért az SZDSZ jövő márciusi tisztújító küldöttgyűlésén” - mondta tegnap Kuncze Gábor. A liberális párt vezetője ezt azután jelentette be, hogy már korábban meghozott döntését hivatalosan közölte az ügyvivői testülettel. Kuncze 2001 júliusa óta tölti be az elnöki tisztséget, és azt gondolja, egy politikusnak időként képesnek kell lennie arra, hogy vezető tisztségeket feladjon olyankor, amikor ezt szabad döntése alapján teszi meg. „A bejelentést azért most tettem meg, hogy a pártnak legyen ideje felkészülni, megkeresni a jelölteket, azoknak pedig legyen elég idejük kampányolni” - hangoztatta Kuncze, aki nem látta indokát, hogy utódjának bárkit megjelöljön. Az SZDSZ elnöke a választási eredményt egyértelmű vereségnek értékelte. Kuncze hangsúlyozta: az önkormányzati választás nem volt népszavazás, amely felülírhatja a parlamenti választás eredményét. ■ É. S. Pénteken bizalmi szavazást kér maga ellen Gyurcsány Ferenc a parlamentben. Ha nem szerzi meg a képviselők felének támogatását, le kell mondania. Ha igen, megerősödve élheti túl a válságot. Újvári Miklós Pénteken, a rendszerváltás után először, bizalmi szavazásra kerül sor a parlamentben a kormányfő személyéről és a kormány programjáról. A szavazást maga a kormányfő kérte, célja pedig bemutatni, hogy a kormánykoalíció pártjai mögötte állnak. Gyurcsány Ferenc tegnap rövid bejelentést tett a sajtó előtt. Közölte: péntekre rendkívüli ülésnap összehívását kezdeményezte, és ott bizalmi szavazást kér a kormány programjáról, az egyensúlyteremtésről, a reformokról, a fejlesztésekről. Gyurcsány nyilvánvalóan az önkormányzati választási vereség miatt kényszerül erre a lépésre. Az MSZP elnöksége tegnapi ülése után a kormányfő támogatására szólította fel a párt frakcióját. A szocialista képviselőcsoport egyszer már szavazott róla azóta, hogy nyilvánosságra került balatonőszödi beszéde, és egyhangúlag a folytatás mellett döntöttek. Ráadásul ez a frakció egyfajta cinkosa Gyurcsánynak: Balatonőszödön májusban már végighallgatták dörgedelmeit, de őszig mindenki titokban tartotta az ott elhangzottakat. Az önkormányzati választások azonban súlyosan érintették a szocialisták megyei elitjét. Sok polgár- mesteri, megyei képviselői, városi testületi pozíciót veszítettek a megszorító intézkedések és az őszödi beszéd miatt. Meglehet, a frakcióban is sokan neheztelnek emiatt Gyur- csányra. Ez a néhány nap azonban aligha elegendő arra, hogy a párton belül bármilyen erős ellenzék szerveződjék, lehetséges utód emelkedjék ki. Az SZDSZ az elmúlt napokban, sőt, a választási végeredmény láttán is kiállt Gyurcsány „VÉGRE A SARKÁRA ÁLLT a parlamenti ellenzék” - mondta lapunknak Molnár Tamás, miután értesült a kormánypártoknak adott ultimátumról. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: a tüntetőknek korlátlan időre mellett, igaz, már nem a személy, hanem a program fontosságát hangsúlyozva. A liberálisoknak nem érdekük a kormányfőváltás, előrehozott választások pedig akár a kiesésüket jelentenék a parlamentből. A bizalmi szavazás intézményét az alkotmány írja le. Egyik esetben egy meglévő indítványhoz kapcsolja a kormányfő a bizalmi kérdést, a másikban önálló bizalmi szavazást kér. Ha a kormány nem kapja meg a képviselők több mint felének támogatását, kénytelen lemondani. Ilyenkor az államfő új személyt jelöl meg kormányalakításra. Ha ez a személy negyven napon belül nem kapja meg a többséget, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, és új választásokat írhat ki. Akkor is új választás jön, ha a parlament 12 szóló területfoglalási engedélyük van, s nem akadályozzák meg hogy pénteken a Fidesz nagygyűlése rájuk telepedjen. Molnár átütő sikernek és az erkölcsi forradalom győzelmeként értékelte az önkormányzati választások eredményét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól. Erre szinte alig van esély. A bizalmi szavazás inkább a saját frakciók megfegyelmezésé- nek eszköze. Ilyenkor a képviselőknek számot kell vetni azzal a lehetőséggel, hogy a kormányfő megbuktatása mennyit árt saját pártjuknak, illetve hogy ezzel akár a hatalmat is elveszíthetik. Orbán Viktor ezért nevezte Gyurcsány indítványát ócska trükknek. A Fidesz elnöke tegnap közölte, hogy 72 órán belül azt várja el az MSZP-től: menesz- sze a miniszterelnököt, méghozzá bizalmi szavazás helyett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal. Ebben az esetben meg kellene nevezni az új kormányfőt is. Ha ez csütörtökig nem történik meg, a Fidesz péntekre tömegtüntetést hív össze a Kossuth térre. A Fidesz szerint minél tovább marad hivatalában a miniszter- elnök, annál nagyobb lesz a baj; a gazdaság helyzetét stabilizálni és a válságot kezelni csak egy nemzeti egységet megtestesítő, pártoktól kellő távolságot tartó, korlátozott mandátumú szakértői kormánnyal lehet. Orbán szavaira rímelt tegnap a pénzpiac: a bizalmi szavazás hírére két forinttal gyengült a forint euróhoz viszonyított árfolyama. A szavazókörben tudta meg a jelölt, hogy visszalépett A vasárnapi kisebbségi önkormányzati választáson a csaknem 200 ezer regisztrált választóból több mint 127 ezren adták le voksukat jelöltjeikre, így - szemben az 53 százalékos országos átlaggal - országosan 63,81 százalékos volt a részvétel. „Mivel az állampolgárok saját kérésükre kerültek kisebbségi választói névjegyzékbe, ezért úgy gondoltuk, nagyon magas lesz a megjelenés. A részvétel elmaradt a várakozástól” - mondta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője. ■ A választási iroda vezetője sokkal nagyobb részvételre számított a kisebbségi választáson. A13 magyarországi kisebbség jelöltjeire 2045 választókörben, 1435 településen szavazhattak a választók. Ajelöltek száma meghaladta a 16 ezret. A legtöbb kisebbségi önkormányzatot a romák hozhatják létre. Valameny- nyi kisebbségi szervezet közül a Lungo Drom szerepelt a legjobban, az összes voks több mint 10 százalékát megszerezve. A németek 18, a lengyelek 14, a szlovákok 11, a horvátok 10 megyében képviseltethetik magukat. A megyei és fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztására 2007 márciusában kerül sor, ahol az elektorok, azaz a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai választanak és választhatók. Ez volt az első olyan kisebbségi választás, ahol a szavazóknak már korábban regisztrálniuk kellett magukat a névjegyzékbe. Több településen azonban egyes választók nem tudtak erről. Erre hivatkozott néhány roma is Jászfelsőszentgyörgyön, akik így nem szavazhattak. A kedélyek lecsillapítására polgárőröket kellett kihívni. Olyan eset is előfordult azonban, hogy még a magukat regisztráló szavazók, de még a jelöltek sem mentek el voksolni egy településen, így érvénytelen lett a kisebbségi szavazás. A Békés megyei Eleken egy jelölt a szavazókörben tudta meg, hogy korábban visszalépett. Az illető azonban állította, hogy ezt nem tette meg, ezért feljelentést tett a rendőrségen. ■ Éber S. ■ Orbán: Gyurcsány indítványa ócska trükk. Tárt karokkal fogadnák a Fideszt a Kossuth tériek Az ellenzék irányíthatja majd a regionális pénzek útját? fejlesztési források A regionális tanácsok mindegyike 100-200 milliárd forintot oszthat szét 2007-ben A Fidesz átütő győzelmeként lehet értékelni az önkormányzati választásokat - áll a Nézőpont Intézet gyorselemzésében. A megyei közgyűlésekben nemcsak fordított a Fidesz, hanem sokkal nagyobb győzelmet aratott, mint az MSZP négy éve. 2002-ben a kormányerők 15 megyében arattak győzelmet, idén azonban sehol sem sikerült nyerniük, így várhatóan valamennyi megyei közgyűlésben az ellenzék adhatja az elnököt. Mekkora súlyuk van a megyéknek, ha a legtöbben a közgyűléseket afféle kádertemetőnek tekintik? A megyei önkormányzatok feladata mára túlnyomórészt intézményfenntartássá üresedett. Működésük mégsem formális, elnökeik ugyanis tagjai a regionális fejlesztési tanácsoknak, amelyek a térségi fejlesztési források sorsáról döntenek. A tanácsoknak a közgyűlési elnökök mellett a megyei jogú városok polgármesterei is tagjai - márpedig a 23 megyei jogú városból csak hetet tudtak megnyerni maguknak a kormány- 3 pártok. A tanácsokba a minisz- 1 tóriumok többsége is megbízót- » tat delegál - a kormányzatnak | így főként ellenzékiekkel kell I együttműködniük a források el■ Nem formális a megyei közgyűlés működése. A megyeházákon - képünkön a szolnoki - az ellenzék irányít majd osztásakor. Jövőre a regionális tanácsok mindegyike 100-200 milliárd forintot oszthat szét ön- kormányzatok, vállalkozások és fejlesztések támogatására, a tanácsokhoz kerül a 8000 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás jelentős része is. Hiába az ellenzéki győzelem, nem vár érdemi változást a kormány és a tanácsok együttműködésében Jauernik István. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista elnöke lapunknak azt mondta: az Új Magyarország fejlesztési terv a választásoktól függetlenül tartalmazza mindazon irányvonalakat, amelyeket a regionális fejlesztések kapcsán érvényesíteni kíván a kabinet. Egyedül a választott regionális önkormányzatok megalakulása hozott volna Jauernik szerint változást - ezek ugyanis átvették volna az egyébként már 1997 óta lényegében változatlanul működő területfejlesztési testületek szerepét. „A regionális területfejlesztési tanácsok feladata pártállástól függetlenül az, hogy a térség fejlődését elősegítsék” - mondta Szita Károly. A Fidesz önkormányzati tagozatának vezetője az ellenzék választási sikerét úgy kommentálta: tudomásul kell venni, hogy a helyi ügyekben nem a politikusok hozzák meg a döntéseket, hanem az ott élők - ez történt most is. ■ Tibay. G.
