Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-06 / 209. szám

PVISELŐ-TESTÜLETBŐL

ARCOK A

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006> MÁRKHÁZA

Polgármester:

BRENDA PÉTER

Alpolgármester:

Jegyző:

IPOLYI JANOS

PINTER JANOSNE

Polgármesteri hivatal

3075 Márkháza,

Rákóczi út 23.

Tel.: 32/390-033 Fax: 32/390-033 E-mail:

markhaza@mail.globonet.hu

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 8-12

Kedd: 8-12

Szerda: 12-12 Csütörtök: 8-12 Péntek: 8-12

A lakosság száma:

255 fő

Korcsoportok:

0-14 éves: 60 fő 15-18 éves: 33 fő 19-60 éves: 81 fő 60 év feletti: 81 fő

Vállalkozások száma:

Helyi adók

Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2%

Magánszemélyek kommunális adója: 7000 Ft/év

Jeles napok, ünnepek

Falunap, pünkösdkor

Nevezetességek, látványosságok:

Faburkolatú római katolikus templom,

harangláb

Nagy falat volt,

de megérte csatornázni

Hangsúlyt kívánunk helyezni a faluszépítésre azért is, hogy a turizmus fellendítését előmozdítsuk. Vannak ugyanis e tekintetben biztató magánkezdeményezések: a volt falusi kocsmát panziószerű szálláshellyé építik át, s úgy érzem, ez lényeges alap a látogatók fogadásához elengedhetetlen feltételek megteremtéséhez - tudatta a polgármester.

Márkházára is jellemző napjainknak az a jelensége, hogy a megüresedő lakóépületeket Pest megyeiek hétvégi háznak megveszik. Ezáltal valójában benépesül a település, s szélesedik az ismertsége, de nem nő az állandó lakosságszám, így az ehhez kötött állami normatíva mértéke.

Külön figyelmet kíván az, hogy nagy az időskorúak aránya, ezért a faluvezető kezdeményezni kívánja a kistérségi társuláson belül a mindennapi idősgondozás megszervezését, bevezetését.

Amióta önkormányzatiság létezik, Márkháza polgármesteri feladatait egyazon személy, dr. Brenda Péter látja el, s ennek üzenetértéke van: megismerték, elfogadták személyét. Méltányolva az elért eredményeket, helyeselték, helyeslik azt, ahogyan a faluért dolgozik.

Hogy a most záruló ciklusban mi volt a legfőbb feladat, azt maga a faluvezető mondta el.- Az elmúlt négy évről már korábban, a lakosság előtt is számot adtunk. Ami a fejlesztést, nagy- beruházást illeti, lényegében a csatornázás előkészítése, megvalósítása „töltötte ki” ezt az időszakot, hiszen ez az összes korábbinál jelentősebb volt. SAPARD-pályázat segítségével közel százmilliós beruházást sikerült megvalósítani, s egy ilyen kis helységben, ahol az évi költségvetés 25 milliós, úgy vélem, ez óriási vállalkozás, illetve teljesítmény. A szolgáltatást a lakosság is kihasználja: 75 százalékuk rákötött a hálózatra. Vannak olyan ingatlanok, ahol ez azért nem történt meg, mert hiányzott az ivóvízvezeték. Ez utóbbira viszont az érintett tizenhat családnak támogatást adtunk a múlt év során. Ezzel gyakorlatilag százszázalékos az egészséges ivóvízzel való ellátottság.

Dr. Brenda Péter jelezte azt is: a pályázat döntő fontosságú egy ilyen mértékű fejlesztés esetében, s ezt csak növelte az a tény, hogy kis önkormányzatoknál szennyvízcsatornázásra ez az egy - ráadásul azóta már megszűnt - uniós forráslehetőség létezett. Nincs másik azóta Sem, ami azt jelenti, hogy a kisfalvak önerőből ezt a nagyon költséges munkát nem tudják elvégezni. Márkháza legújabb, korszerű közműve egyéves, európai viszonylatban is a legmodernebb biológiai tisztítórendszerrel rendelkezik, működésével a helyiek elégedettek. Másik benyújtott pályamunkájukat forráshiány miatt utasították el.- Csapadékvíz-elvezetés kiépítését szerettük volna megoldani, nyolcvan százalékos hozzájárulásra lett volna szükségünk, területfejlesztési forrásra számítottunk. Véleményem szerint teljesen indokolatlanul maradtunk ki a támogatottak köréből. A következő ciklusnál pedig inkább a fiatalok szórakozási lehetőségeire összpontosítanánk, kezdve a legkisebbekkel, vagyis az uniós szabványoknak megfelelő játszótér létesítésével.

bangó illés harmincöt éve lakik Márkházán: három gyermekem és két unokám van. Budapesten, egy kft.- nél dolgozom, a nejem közhasznú munkát végez. Tizenkét éve vagyok önkormányzati képviselő. Itt szeretném megjegyezni, hogy mint roma ember, a magyar embereknek is sokat köszönhetek azért, hogy ebben a minőségemben tevékenykedhetem. Szeretném folytatni, ezért a mostani önkormányzati választáson is ind lók képviselőjelöltként. Településünkön a magyar és roma csal dók között jó a viszony, az utóbbiak azonban rossz anyagi helyze ben vannak, nagyobb részük csak a segélyből él. Másrészt sajno öregszik a falu. Ennek oka nagyrészt az, hogy a fiatalok a nagyot városokba költöznek, ahol jobban találnak munkát. Márkháza £ előző ciklusokban szépen fejlődött, kiépült a teljes infrastruktúr Ami a jövőjét illeti: szükséges az úthálózat felújításának tervezés ennek elvégzése elősegítené a turizmus fellendülését és javítaná márkházaiak életminőségét.

GYETVAi József emilné életének eddigi színterei így sorjáznak egymás után: Nagylóc, Luciáivá,

Márkháza, s ennek annyiban is van jelentősége, hogy mint nem tősgyökeres helybelit be- és elfogadta a közösség. Ápolónőként is naponta megtapasztalja, milyen követelményeket támaszt a kiszolgáltatott embereknek való megfelelés, a nyitottság a segítségkérés iránt. Képviselőként szintén a megoldáskeresés gór dolatával igyekszik fogadni a problémákkal küzdő emberek közr ledését. Mint mondja, sok esetben maga a meghallgatás vagy kf jó szó is sokat jelent a hozzá fordulóknak. A képviselői munka é a családi élet összeegyeztetése nála igazán nem okozott gondot, bá férjét korán elvesztette, két fiát gyakorlatilag egyedül nevelte fe Övéi megértőén viszonyulnak ahhoz az állásponthoz, hogy a kö érdekében is kell dolgozni, mégpedig odaadással. Gyetvai lózse Emilné az ismert gondok ellenére bízik a kistelepülések jövőjében így abban is, hogy a most hétvégi háznak használt márkházai la kásoknak lesznek állandó lakói. Lesznek új márkházaiak.

Ipolyi János tősgyökeres márkházai lakos az elmúlt négy évben ismerkedett meg a települési képviselő felelősségteljes munkájával (amelyből minden nehézség ellenére a jövőben is szeretné kivenni a részét). Tanulmányait a salgótarjáni szakmunkásképzőben folytatta, ahol kőművesként végzett, jelenleg azonban egy pásztói cégnél dolgozik, mezőgazdasági területen. Egyetlen ciklus meglehetősen rövidnek tűnik, mégi: jelentős dolgokat vittek véghez ezalatt: sikeresen befejeződött pél dául a szennyvízberuházás, ezzel megvalósult a teljes közműves! tés, de hasonlóan fontos az is, hogy sikerült fenntartani az idősei szociális étkeztetését. A szegényebb, szakmával nem rendelkező ré tegek foglalkoztatását közmunkaprogram keretében próbálják meg oldani (évi 6-8 embert alkalmaznak ilyen formában). A községber tisztában vannak azzal is, hogy jócskán akad még bepótolnivaló mielőbbi megoldásra vár többek között a falu csapadékvíz-elveze tési rendszerének fejlesztése és a Rákóczi út felújítása, ezeket azon ban csak pályázati források igénybevételével lesz képes megváló sítani az önkormányzat. Ipolyi János nős, feleségével két általános iskolás fiúgyermeket nevek Kevés szabadidejét - természetimádc lévén - legszívesebben családi körben tett kirándulásokkal tölti.

mikuska Zoltán kezdettől fogva, vagyis 1990-től ön- kormányzati képviselő, így vitathatatlan, hogy komoly rálátása van az önkormányzati munkára, amely lényegében a bizalmon alapszik. Az emberek bizalommal vannak aziránt, akit megválasztanak ciklusokon át, s természetesen ugyanezt a hozzáállást várják el a képviselőtől is. Mikuska Zoltánt lépten-nyo- mon megállítják, időszerű kérdéseikkel, gondjaikkal fordulnak hozzá az emberek. A mindennapok figyelemmel kísérése mellett azonban a település fejlesztése még talán nagyobb odafigyelést és felelősséget kíván. Legutóbb a szennyvízcsatornázás előkészítése, indítása, az egész folyamat követelte meg mindezt részéről is. Másrészt a továbblépést is folyton szem előtt kell tartani annak ellenére, hogy nincs nagy mozgástere ma a kis, helyi hatóságoknak. Mikuska Zoltán meglátása szerint az elkövetkezendő időben a csapadékvíz-elvezetésre, a jövőben a turizmus erősítésére volna jó gondot fordítani. Úgy véli, lehetne itt például tavat létesíteni, ahol télen korcsolyázhatnának a fiatalok. S egyetért azzal: ahhoz, hogy kicsit pezsgőbb legyen az élet, jól jönne egy helyi civil szervezet.

mikuska zsolt huszonkilenc éves, s már nyolc éve tagja a faluvezetésnek. Építési vállalkozóként sokat jön-megy és esetenként olyan tapasztalatokra is szert tesz, melyet meglátása szerint a faluja is fontolóra vehet. Bár Márkházának nem sok aktív korú lakosa van, azoknak, akik munkát vállalnának, nem feltétlen a leépült iparban kell a lehetőséget kutatni. Az állattartás, ha nem is tekintik végleges jövedelemszerzésnek, hozhat megoldást, hiszen a legeltetés, takarmányozás falusi környezetben viszonylag könnyebben megoldható. A képviselő főleg a Karancs menti falvakban érzékeli ennek erősödését. Ez a fajta munkálkodás a fiatalok helyben maradását is elősegítené. Ha ehhez még az - esetleg térségi összefogással kibontakozó - idegenforgalom is társulna, új irányt vehetne Márkháza további fejlődése.