Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-29 / 229. szám

2 2006. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Salgótarján, mint fontos intézményi székhely A megyeháza és Dóra Ottó közgyűlési elnök, salgótar­jáni polgármesterjelölt vendége volt dr. Lamperth Mó­nika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, aki szakembereknek, valamint polgármestereknek beszélt többek között a kistérségek felzárkóztatásáról, az okmányirodák feladatának bővítéséről és a hálóza­ti elven működő regionalizációról. A fórum után la­punknak interjút adott a miniszter. Juhász Anita Salgótarján. A miniszter elsőként arról szólt, hogy az önkormányzar ti választások után új feladatok várnak az önkormányzatokra. Az „Új Magyarország” fejlesztési terv tartalmazza ezeket. Az önkor­mányzatoknak elsősorban az lesz a feladatuk, hogy minél jobban hasznosuljon majd az a nyolcezer- milliárd forint, amelyet az Euró­pai Unió biztosít számunkra. Tíz évvel ezelőtt született meg a terü­letfejlesztési törvény, amely már akkor is tartalmazta: az elmara­dott térségek felzárkóztatása igen fontos feladat Az Új Magyaror­szág ügyel arra, hogy a társadal­mi különbségek csökkenjenek és a 48 leghátrányosabb magyaror­szági kistérség is felzárkózzon a többi mögé. Lamperth Mónika megemlítette: a 48 közé tartozik a salgótarjáni, a bátonyterenyei, va­lamint a szécsényi is. Vagyis akad feladatuk bőven ezeknek a társu­lásoknak. A miniszter kitért a megszűnő támogatásokra - 2007-től nem lesz cél- és címzett támogatási rendszer ebben a formában, ahogy most, ugyanis az EU-s for­rások sok olyat váltanak majd ki, amelyeket eddig saját erőből fi­nanszírozott az ország. Lamperth Mónika nagyon fontosnak tartja a kistérségeket, de csak az olya­nokat, amelyek nem csak papí­ron léteznek. A továbbiakban a közigazgatási hivatalok fogják el­lenőrizni a társulásokat, így ki­szűrik a csak formailag létezőket Az államigazgatással kapcso­latban az önkormányzati és terü­letfejlesztési tárca vezetője el­mondta: kistérségi szolgáltató központokat hoznak majd létre, amelyekről azt kell tudni, hogy ezek tulajdonképpen a mostani okmányirodák, csak éppen kibő­vült szolgáltatással. Eloszlatta a regionalizáció tév­hitét is Lamperth Mónika. Nem lesz minden a régióközpontban, azaz jelen esetben Miskolcon! Há­lózati elven működnek majd a nagyvárosok, vagyis minden na­gyobb város más és más fontos intézmény székhelye lesz. Tehát nem kell majd mindenért a bor­sodi megyeszékhelyre utazgatni, mint ahogy az elterjedt a köztu­datban. A fórum után kérdéseket tet­tünk fel a miniszternek.- Mikor állnak fel a regionális intézmények és Salgótarjánban lesz-e valamilyen székhely?- lövő év január 1-jén és egé­szen biztos, hogy lesz a nógrádi megyeszékhelyen is, csak azt nem tudni még, hogy melyik. Szilvássy György kancelláriami­niszter, valamint én kaptuk a fel­adatot, hogy ennek a koordináci­óját elvégezzük és már csak há­rom hónapunk van rá.- Mi lesz a megyei közigazgatá­si hivatalok sorsa?- Jelenleg az észak-magyaror­szági régióban három megyei hi­vatal van. Az esetükben is meg­vizsgáltuk azt, hogy melyek azok a szolgáltató funkciók, amelyek továbbra is abban a „másik két” városban maradnak, amely nem lesz majd a regionális székhely. Ezeket a feladatokat leválasztot­tuk, ezekhez készítünk elemzé­seket, hogy mennyi szakember­rel és hogyan kell majd ellátni. A funkcionális feladatok, vagyis az adminisztráció, a pénzügyek és a könyvelés a régióközpontba ke­rülnek - mondta Lamperth Móni­| ka, aki kérdésükre kijelentette: | nem igaz az a hír, hogy teljes egé- 1 szében megszűnnek a megyei közigazgatási hivatalok. A továbbiakban a kistérségek­ről beszélt a miniszter. Arról, hogy a 2007-es évben a kistérsé­gi társulásoknak még nagyobb jelentősége lesz az önkormány­zatiságban.- Elképzelhető, hogy jövőre akár mind a hat nógrádi kistérség együtt fog dolgozni valamilyen pro jekten?- Mindenképpen. Úgy látom, hogy Dóra Ottó, a megyei köz­gyűlés elnöke nagyon jól kézben tartotta a kistérségeket. Kellő ta­pasztalatot szerzett, amelyet majd a továbbiakban is haszno­sítani tud. Az uniós forrásoknál a projekt nagysága dönti majd el, hogy mekkora összefogásra lesz szükség. Dóra Ottó a mun­kahelyteremtő és gazdaságfej­lesztő programok elkötelezettje és stratégiában képes gondol­kodni. A továbbiakban csak az fog jól járni, aki erre képes és Salgótarjánnak is erre van szük­sége. A Nógrád Megyei Közgyű­lés elnökét régóta ismerem. Ő egy tekintélyes szocialista politi­kus és nem csak ebben a térség­ben, hanem országosan is. A bal­oldali önkormányzati közösség­ben régóta együtt dolgozunk. Azt tapasztaltam, hogy ő egy iga­zi stratéga és az itteni emberek is azt várják, hogy olyan polgár- mestere legyen Salgótarjánnak, aki stratégiában gondolkodik és jól együtt tud működni a szocia­lista-szabad demokrata kor­mánnyal. Készülök arra, hogy vasárnap éjjel hívom telefonon és gratulálok neki - zárta szava­it Lamperth Mónika. Balról Dóra Ottó, dr. Lamperth Mónika miniszter asszony és Molnár Kata­lin, Kazár polgármestere Felsőoktatási konzorcium: Miskolc is csatlakozhat Hamarosan a Miskolci Egyetem is csatlakozhat a sal­gótarjáni felsőoktatási konzorciumhoz, amely felnőtt- képzést valósítana meg a nógrádi megyeszékhelyen - hangzott el az együttműködő partnerek - eddigi há­roméves munkájukat is értékelő - záróülésén, ame­lyet tegnap tartottak a technika házában. Salgótarján. Három esztendeje alakult meg a salgótarjáni felső- oktatási konzorcium, amelynek legfontosabb célja a Nógrád me­gyei felsőoktatási kínálat bővíté­se, a régió szellemi életébe való bekapcsolása és a tudás, az inno­váció salgótarjáni hasznosítása volt. Ehhez partnerre találtak a Károly Róbert Főiskola rektorá­ban, dr. Magda Sándorban, aki a konzorcium gesztorságát látja el. Bár önálló szellemi központja nincs a megyének, sikerült hidat kiépíteni azokkal a szellemi köz­pontokkal, amelyektől tanulha­tunk. A térségünk számára leg­fontosabb képzéseket a szociális, a környezetvédelmi, valamint a logisztikai és humánerőforrás szakirányokban jelölték meg. A következő időszakban azonban a műszaki felsőoktatást is bevon­nák, mert ez megkerülhetetlen Salgótarjánban és Nógrád me­gyében. Látványos hallgatói létszámbő­vülést nem sikerült elérni, de elis­merés illeti Balassagyarmatot, ahol immár harmadik éve folyik az idegenforgalmi és vedéglátó- ipari felsőfokú szakképzés. Az ala­pító tagokon kívül az elmúlt év­3 ben az egri Eszterházy Károly Fő­iskola is csatlakozott a konzorci­umhoz, s rövidesen a Miskolci Egyetem is bekapcsolódhat a munkába, amely a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézettel karöltve a fel­nőttképzést hozza Salgótarjánba.- Amellett, hogy nemrégiben Miskolcon letették az alapjait a regionális tudásközpontnak, fel­tétlenül létjogosultsága van an­nak, hogy Salgótarjánban egy ré­giós alközpont jöjjön létre, amely csatlakozhat a borsodi megye- székhely törekvéseihez - fogal­mazott az ülésen a konzorcium titkára, Kovácsné Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere, független polgármesterjelölt. Demus Iván, Kecskeméti Sándor és Kovácsné Czene Csilla a záróülésen „Ismét félrevezették Nógrád lakosságát” Schveiczer K. Salgótarján. A Fidesz-Magyar Pol­gári Szövetség országgyűlési kép­viselője, a párt megyei elnöke, Becsó Zsolt szerint a Nógrád Me­gyei Önkormányzat beszámolójá­ban és egy országos, ingyenes na­pilap politikai mellékletében Dóm Ottó közgyűlési elnök, az MSZP salgótarjáni polgármesterjelöltje bebizonyította, hogy Gyunsány Fe­renc hűséges követője - e kiad­ványokban saját érdekeinek meg­felelően manipulálta a tényeket - Dóra Ottó mesébe ülő képet festett a megyéről, eltitkolva példá­ul a munkanélküliség növekedé­sét, gyárak és vállalkozások meg­szűnését, a sorozatos elbocsátáso­kat, a lakosság lélekszámának csökkenését, az önkormányzatok csődközeli helyzetét - ideje lenne bevallani: mindezekért a megyei közgyűlés elnökeként o maga az egyik legfőbb felelős - fogalmazott Becsó Zsolt, aki úgy véli, Dóra Ot­tó lerántja a leplet a salgótarjáni közgyűlés szocialista frakciójáról is állításával, miszerint „két kézzel önük ki a pénzt időnként indoko- laüan támogatásokra, nincs egy kimunkált fejlesztési koncepció”. Szapulja a városvezetést, ezzel al- kalmaüannak minősíti saját elv­barátait, az egy éve gyakorlatilag általa irányított szocialista képvi­selőjelölteket Mégis az ő támoga­tásukra szólítja fel a választókat - Dóra Ottó felteszi önmagának a kérdést „miért pont nekem higgyenek?” Ez egy jó kérdés. Szo­ciális gazdaság építését ígéri, mi­közben kormánya sorra hozza a megszorító intézkedéseket Azok­ra a vállalkozókra szeretne alapoz­ni, aldk a legmagasabb helyi adót fizetik az országban. Beruházáso­ji kát ígér, de szanál­jánt Valótlant állít, JVj amikor azt állítja, hogy jobboldali kö zösségek is támo­-' ''lat |h.|-imii. , téri ambícióit - fej­tette ki Becsó Zsolt, majd kérte a vá­lasztókat, hogy október elsején mondjanak nemet a politikai ha­zugságra, s a Gyurcsány-csomagra. Az ellenzéki honatya a kor­mányfő szerdai salgótarjáni láto­gatása kapcsán kijelentette: döb­benetes, hogy Gyurcsány Ferenc 16 évvel a rendszerváltás után is képes volt olyan politikai hely­zetet előidézni, amelyben neki, a szocialista párt miniszterelnö­kének „sunnyogva, a kiskapun becsempészve” kellett a „kis Moszkvaként” emlegetett városba megérkeznie. Játszóteret adtak át Szabó Andrea Lombos István polgármester, Szabó Péter képviselőjelölt és Juhász Ferenc alelnök a játszótér avatóján Balassagyarmat Szerdán Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke és Lombos István polgármester, or­szággyűlési képviselő együtt adták át az uniós szabványok­nak megfelelő, minden igényt kielégítő Móricz-lakótelepi ját­szóteret, amely kétmilliós mi­nisztériumi pályázati pénzből és kétmillió forintnyi önkor­mányzati önerőből valósult meg. A városvezető köszönetét mondott a játszóeszközöket biz­tosító szombathelyi M Pack Kft.-nek, a Városüzemeltetési Kft.-nek, a Foglalkoztatási Kht.- nak, az Erro 96 Kft.-nek és a gamesznak a munkálatok lebo­nyolításáért és külön köszöntöt­te Gáspár Imre képviselőt, aki a futballpálya bekerítésében és a járda aszfaltozásában közremű­ködött. Az átadást követő tájékozta­tón Juhász Ferenc kifejtette: a helyhatósági választás nem népszavazás a kormányról, ha­nem arról szól: kik alkalmasak egy-egy település vezetésére.- Október 1-jén kezdődik az igazi verseny a regionális ve- télytársakkal az uniós források elosztása kapcsán. Az ország­nak összefogásra, konstruktív együttműködésre van szüksé­ge, nem kődobálásra. Felelős politikusok nem buzdíthatnak törvénytelen cselekedetekre, például adók be nem fizetésé­re a hatalomvágytól fűtve. Az országot megosztó magatartás hihetetlen károkat okoz. Az el­lenzék stratégiája a következő: kreál egy botrányt, kirángatja az embereket az utcára és úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzá. A Gyurcsány- beszéd nem ok, hanem ürügy volt, hiszen Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt illegitim­nek kiáltotta ki a kormányt. A miniszterelnök szenvedélyes beszéde arról akart meggyőz­ni: értsétek meg, jobbá kell ten­ni a világot, menni kell előre. Az hazudik, aki a gondoskodó állam mindenhatóságába ve­tett hitet élteti tovább és folya­matosan ígérget - mondta az alelnök. Lakossági fórumán Lombos István beszámolt arról: az előző önkormányzattól örökölt közel egymilliárdos hitelállományt öt­venmillió forint kivételével visz- szafizették és pályázati pénzek­ből még jelentős fejlesztések is megvalósultak, s komoly beru­házások vannak folyamatban. Az M2-es továbbfejlesztése pe­dig munkahelyeket teremthet - szögezte le a polgármester, aki jelöltjeit bemutatva hozzátette: „újra megméretjük magunkat és reméljük, nem találtatunk könnyűnek”.

Next

/
Thumbnails
Contents