Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-28 / 228. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- PÁSZTÓ Mátrakeresztesért dolgozik MOLNÁR ISTVÁN 1998-tól Mátra- keresztes városrész képviselője. Szurdokpüspökiben született, szerszámkészítő szakképzettség­gel rendelkezik. A pásztói Mező­gépnél dolgozott hosszú éveken át. Itt került szoros kapcsolatba a sport és kulturális élettel. Ké­sőbb, házassága révén Mátra- keresztesre került. A helyi vízi- közmű-társulás elnökévé válasz­tották. A legutóbbi önkormány­zati választásokon ismét bizal­mat szavazott neki a városrész lakossága. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektetett a közin­tézmények állapota miatt a felújí­tások előtérbe helyezésére. Az is­kola, óvoda tetőszerkezete, a mű­velődési ház külső-belső felújítá­sa, a színpadvilágítás korszerű­sítése volt az elsődleges feladat Később az ifjúsági klub és az or­vosi rendelő elektromos fűtése készült el. Képviselősége eddigi idősza­kában megvalósult a városrész *9 f El teljes csatornázá­sa, megépült a szennyvíztisztí­tó. Több utca ka­pott aszfaltbur­kolatot, a békás­tói üdülő és an­nak útjai is fel lettek felújítva. A posta melletti buszváróba kovácsolt pad került, az ágasvári buszmegálló pedig teljesen megújult. A sportalap felhasználásából és társadalmi munkával kondi­termet alakítottak ki. A közbiztonság növelése érde­kében tizenhét fővel megalakí­tották a pásztói polgárőrség ke­retén belül a mátrakeresztesi csoportot. Az elmúlt évben Mátrake- resztest ért természeti katasztró­fa kárfelszámolásában,'az ott la­kók segítésében időt, fáradságot nem kímélve tette a dolgát. Min­denhol ott volt, ahol segíteni, tenni kellett valamit. Majd7 húsz éve képviselő Pásztó Hasz­nos városrészé­ben negyedik ciklusban képvi­seli választóit SÁNTHA KÁLMÁN­né. Előtte 1985 és 1990 között a tanácsi éra utol­só ciklusában, mint tanácstag végezte a települési érdekkép­viseleti munkát. Kölcsönös ez a bizalom, mert amennyiben a lakosság nem érezte volna azt, hogy nem személyes képvise­letével jelen van a képviselő- testületi üléseken, hanem őket, a lakosságot képviseli, akkor nem választották volna meg négy cikluson keresztül. Min­den alkalommal, amit elvárhat­tak, maximálisan arra töreke­dett, hogy azok a településen megvalósuljanak. A városrész úthálózatának a kiépítettsége máraz 1998-as cik­lus végére százszázalékosan ki­épültek. Hathatós tevékenysége ered­ményeként ugyancsak határoza­tot fogadott el a testület, hogy a biztonságos közlekedés érdeké­ben, az Alkotmány út ki nem épített járdaszakaszait, részint a kerékpárút folytatásaként az Alkotmány út 20. számú házig, másrészt pedig a takarékszövet­kezettől az orvosi rendelőig szin­tén megvalósuljon. A legfontosabb feladatának mindezek mellett azt szeretné, ha ebben a ciklusban a szenny­vízhálózat is kiépülne. Épültek úgy utak, hogy a vízelvezetés nem valósult meg az útépítés so­rán. Ezek mellett nagyon szeret­né, ha a vízelvezető árkok ki­épülnének, mert abban az eset­ben, ha ez megtörténik a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építését követően, rendezett út­viszonyok lennének Hasznoson, amit minden erővel meg kí­vánnak óvni. Nagyon szeretné azt is, hogy az intézményhálózat továbbra is színvonalasan működne, úgy az általános iskola, az óvo­da és természetesen a néhány éve átadott harminc férőhe­lyes idősek klubja, ahová az idős emberek szeretnek járni. A munkában megfáradt idős embereknek szüksége van ar­ra, hogy szeretetben, békes­ségben éljenek és kiszolgálják végre őket. „Másoknak örömet szerezni: ez a legnagyobb emberi érték" dr. éles János a pásztói Margit kórház igazgató főorvosa Nyír­egyházáról származik. Az akkor több mint tízszeres túljelentke­zés ellenére elsőként került be a budapesti orvosi egyetemre. A diploma megszerzését követően 1963-ban került a pásztói kór­házba Később szülész-nőgyógyász szakvizsgát tett. A pásztói kór­házban megalapozta, megszer­vezte az aneszteziológiai mun­kát, ebből szakvizsgát is tett. Hosszú éveken keresztül volt a városi TIT elnöke, a megyei TIT társelnöke. E területen sokat foglalkozott az ifjúság nevelé­sének kérdéseivel. Ugyancsak évtizedeken keresztül az egész­ségügyi szakszervezetben tit­kárként, elnökként képviselte a dolgozók érdekeit. Több mint tíz éve nevezték ki a kórház igazgatójává, majd a szülész­nőgyógyászati osztály vezetőjé­vé. Elvégezte a menedzserkép­M Igazgatósága 1 alatt valósult meg j a kórház-rekonsb rukció, majd pá­lyázat útján a gon­dozóház, a kórház I minőségbiztosítá­si rendszerének kiépítése és a ré­gi épület rekonstrukciója. Az igazgató főorvos maximá- Us híve a szakképzésnek. Büsz­ke arra, hogy az intézmény több osztályvezető főorvosa mene­dzservégzettséggel rendelkezik, néhány éven belül három orvos második, öt fiatal orvos pedig el­ső szakvizsgáját teszi le. Elve a jó munkaköri légkör kialakítá­sa, fenntartása, a közös érdeke­ket mindig sikerül megtalálnia a kollégákkal. Vallja, hogy mások­nak örömet szerezni ez a legna­gyobb emberi érték. Hobbija valamikor a sport volt, mint NB-I-es kosárlabdázó. Ma már a horgászás a szenvedé­lye, egy húsz kilón felüli ponty Több mint tíz év a gimnázium élén 1978 nyarától a pásztói Mik­száth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola tanára, majd 1997-től igazgatója herczegné varga Ilona, akit a városi képvi­selő-testület nemrégiben újabb öt évre nevezett ki az intézmény élére. Szegeden érettségizett. Egyete­mi diplomáját a szegedi József At­tila Tüdományegyetem biológia­kémia szakán szerezte. Később megszerezte a filozófia, majd az ELTE-n a vezető tanári diplomát A műszaki egyetemen az intéz­ményvezetői diplomát, majd 2001-ben az ELTE-n pedagógusi szakvizsgát tett. Közoktatási men­tor, illetve szakértő, biológia-, ké­Harmadik ciklusában igazga­tója TENGERÉSZNÉ SIMON MÁRIA a Gárdonyi Géza Általános Isko­lának. A borsod megyei Ragály községben született. Debrecen­ben, a református kollégium és gimnáziumban érettségizett, majd tanítóképzői diplomát szerzett A diploma megszerzését köve­tően a városban helyezkedettel, egy lakótelepi általános iskolá­ba. Később Nyíregyházán elvé­gezte a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola magyar szakát levelező tagozaton. Pásztora az igazgatói állásra mia-szaktanácsadó. Rendszere­sen érettségi vizsgaelnöki felada­tokat lát el. Rendszeresen készíti fel tanulóikat a tanulmányi ver­senyekre kémiából és biológiából, eddig számtalan országos sikert is sikerült elérniük. Pedagógusként célja a gyere­keket becsületes munkára, egy­más tiszteletére, elfogadására ne­velni. Igazgatóként, hogy az isko­la olyan magas szintű képzést folytasson, mely jó esélyt ad a végzett diákoknak a felsőfokú ta­nulmányok folytatására, illetve a munka világában való helytállás­ra. Az iskola diákjainak a ma­gyarság és európaiság értékeit közvetítő versenyképes tudást. meghirdetett pá­lyázatra jelentke­zett, 1993-ban. Munkája kez­detben nagyon nehéz volt, sem helyismerettel, sem vezetői gya­korlattal nem rendelkezett, ám a tantestület tagjai nagyon sokat segítettek. Vezetésével a tantes­tület eredményesen vezeti a vá­ros legrégebbi iskoláját. Az iskola, évek óta a megyei tanulmányi versenyek összesí­tésében dobogós helyen szere­pel. Országos versenyeken is si­Igazgatói ideje alatt került fel­újításra a gimnázium épülete. Nemrégiben a város önkor­mányzata által alapított Ágas­vári Lajos-díjban részesült. kérésén helytálltak tanulóik. Rendszeresen szervezünk tábo­rokat a Történelmi Magyaror­szág megismerésére. Sikeresek az iskolai sportversenyeik is, amelyen a tanárok is rendszere­sen részt vesznek. Az évente megrendezésre kerülő jótékony- sági bálok eredményesek, ebből tudják tovább szépíteni, újítani az iskolát. Az iskola épülete nemrégiben esett át egy nagy felújításon és a gyerekek így egy szép, újjávará­zsolt intézményben tanulhat­nak, töretlenül őrizve az iskola értékeit. Szép környezetben komoly nevelőmunka A Rajeczky Benjámin művé­szeti iskola igazgatója konkoly- thegeréka. Buda­pesti születésű, később szülei Sal­gótarjánba költöz­tek. Az általános iskolát a Gagarin- ban végezte, majd Budapesten a zeneművészeti szakközépiskolában tanult to­vább. Az érettségit követően elvé­gezte a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolát fuvola szakon. Az első munkahelye Nagybátony- ban volt az ottani zeneiskolában, közben félállásban Pásztón is ok­tatta a zenét, majd alnikor meg­üresedett az igazgatói beosztás megpályázta és elnyerte azt.- A tanári munka mellett egyéni fellépéseken, zenekarok­ban is játszom, így a salgótarjá­ni szimfonikus zenekarban, a pásztói fúvósötössel országos versenyeken is felléptünk. A zenepedagógiai munka fon­tosságának azt tartja, hogy a ta­nár és diák között meghitt mű­helymunka-kapcsolat alakuljon ki. Elsődleges cél, hogy a gyerek szeresse meg a zenét, a hang­szerét. Néhány éve kívülről is meg­újult az épület. A tanároknak pe­dig az a dolgunk, hogy mindezt magas színvonalú oktatással vi­szonozzák. Szól az ének Pásztó egyik színvonalas kul­turális tevékenységet folytató csoportja a Rozmaring népdal­kor. 1983-ban alakultak 12 fő­vel, Faludyné Molnár Gabriella vezetésével. Akkoriban palóc népdalokat énekeltek. 1989-ben vette át a népdalkor vezetését az együttes mai vezetője, Bacsa Sándomé. Neki teljesen más elképzelései, többen hasonlóan gondolkodtak, melynek eredményeként a gárda megfiatalodott. Elsőként pásztói paraszt-polgári népviseleteket gyűjtöttek. Akkoriban kétféle ilyen népviselet volt, meghatároz­va melyik területen laktak viselő­ik. Az arany főkötővel díszített ru­hát a módosabb feleségek visel­ték, míg selyemkendős viseletét a szegényebbek hordták. Jelenleg három garnitúra ruházata van az együttes tagjainak. A ruházat be­szerzéséhez nagy segítséget nyújt az önkormányzat. Eleinte csak pásztói dalokat énekeltek, később az évek során alakították ki a mát­rai szerelmes dalokból, betyárnó­tákból, aratóénekekből, karácso­nyi és húsvéti népdalokból álló csokrokat Az utóbbi esztendők­ben a repertoárba kerültek az el­ső világháborús katonanóták is. Az ország keleti részét szinte tel­jesen bejárták. Gond, hogy nehéz a fiatalokat beszervezni. Az iskola, a városban működő néptánccsoportok elvi­szik. A jelenlegi nyolcfős társulat tagjainak többsége több mint tíz éve énekel együtt. Amíg bírják csi­nálják, utána meglátják mi lesz. 1990-ben ezüst fokozatot kapott az együttes, majd néhány év múl­tán újra ezüstösök lettek. Aztán 2001-ben már az arany fokozatra találta méltónak az értékelő bizott­ság az általuk bemutatott anyagot. A népdalokat még ma is az együttes vezetője gyűjti össze, feldolgozza és betanítja. Rend­szeresen eljárt és eljár idős em­berekhez és lekottázza az éneke­ket, pedig soha nem tanulta a zenével, énekléssel kapcsolatos Sikeres családi vállalkozás Pásztón a helyi áfész felszámolását követően Tö­kei Sándor vette meg a bútorboltot. 1993-ban csa­ládi vállalkozásként létrejött a Sienna Kft. Tőkei Sándor 1996-ban nyugdíjba ment és az üzlet ve­zetését fia, Tökei Zsolt vette át, aki ezt megelőző­en a tejiparban dolgozott, mint technikus. Jelenleg is családi vállalkozásban működik a bolt. Mint az üzlet vezetője elmondta, mindhárom testvér itt dolgozik, ezért könnyebb a cég működtetése. Az üzletben minden termék megtalálható, ami a lakberendezéshez szükséges, bútorok, függö­nyök, padlók, szőnyegek. 2001-ben a Diegóval bővültek, ami az üzlet szá­mára előnyös volt. A bolt vezetői folyamatosan alakítják, bővítik a ke­reskedelmi tevékenységet, telephelyet vásárolnak. Az itt vásárolt termékek hazaszállítását saját fuvarozóeszközökkel oldják meg. Megpróbálnak egyre több gondot fordítani, hogy a kiszolgálás minősége a lehető legjobban biztosított legyen. Negyedszázad munkája elismerve Salkaházi Sára-díjas odlernétiszovszki Mária a pásztói területi gondozási központ intézményve­zetője. Az intézményhez tartozik az 50 férőhelyes idősek átmeneti otthona, a pásztói és hasznosi idő­sek klubja, gyermekjóléti és családsegítő szolgá­lat, a védőnői szolgálat. 65 alkalmazott és több száz ellátott. A kitüntetett hölgy 25 éve dolgozik az egészség- ügyi és szociális területen. Pályáját Budapesten kezdte, a Bókái János Egészségügyi Szakközépis­kola elvégzését követően a kerepestarcsai kórház sítést szerzett, később vezető szülésznőként tevé­kenykedett. 1987 januárjában került haza Pásztora, a műve­lődési, egészségügyi és sportosztályra, mint szo­ciális szervező. 1990-ben a területi gondozási köz­pont vezetőjévé nevezték ki. Szakmai felkészült­ségét gyarapítva a Bárczi Gusztáv Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskola szociális munkás sza­kán szerzett diplomát. Fő szervezőként működött közre az 1998. ápri­lis 1-jén induló gyermekjóléti szolgálat kialakítá­sában. Később a védőnői hálózat működtetése is az általa vezetett intézmény feladata. 2001-ben a Szociális és Családügyi Minisztéri­um által kiírt mintaértékű kistérségi fejlesztési program nyertes pályázatának főkoordinátora. En­nek nyomán valósult meg Pásztón a teljes kistér­séget kiszolgáló 50 férőhelyes idősek otthona és a jelzőrends*zeres házigondozás, valamint a gyer­mekek átmeneti otthona is. A szociális munkát élethivatásának tekinti, sa­játos értékrendjével közvetlen munkatársait is a jobb munkára ösztönzi. Munkaterületén nagy agilitással szervezi meg a teendőit, az ügyfelek­kel való bánásmódját a türelem és a szolgálatkéz­ség jellemzi. Munkakörén kívül szívesen veszi ki részét társadalmi tevékenységekből is, mely szin­tén a szociálisan rászorulók, hátrányos helyzetű Töretlenül őrzik értékeiket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents