Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-27 / 227. szám
FOTÓ: RIGÓ TIBOR 6 200 6. SZEPTEMBER 27., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Soha rosszabb négy évük ne legyen a szügyieknek! Szügy. Markó Antal szava tartó ember, hiszen már középiskolás korában elhatározta, hogy életében az emberek ügyes-bajos dolgaival akar foglalkozni. Nem véletlen tehát, hogy a munkásságát az egykori balassagyarmati járási hivatalban kezdő Markó - állva szavát - ma is a közigazgatásban dolgozik. A járási hivatal után az ország legfiatalabb tanácselnökeként folytatta közigazgatási pályafutását a rendszerváltásig. A közel hét év sok szakmai tapasztalatot eredményezett számára. Ez az idő, valamint a polgármesteri szolgálat alapján joggal mondhatja magáról, hogy mára már a közigazgatásban el tud igazodni. Időközben főiskolai gazdasági mérnöki végzettséget is szerzett, amit nagyszerűen tud gyü- mölcsöztetni munkájában. Vélekedése szerint a polgármesteri beosztás nem politikai, hanem elsősorban szakmai tudást követel. A beosztás tehát szakmai és emberi kihívás. A döntéseknek meg kell felelni a jogszabályi előírásoknak, hogy segítse az adott település optimális működését. Tudása, tapasztalatai az általa irányított település eredményei alapján több megyei testületben is szerepet kapott. Két és fél cikluson keresztül tagja volt a Nógrád Megyei Közgyűlésnek és kezdettől fogva részt vett a területfejlesztési tanács munkájában. Országos megbízatása szerint ő az egyik tanácsnoka a települési önkormányzatok szövetségének. A polgármesteri beosztás teljes embert igényel, mert itt F nincs munkaidő kezdete és vége. A nap 24 órájában készen kell állni az ügyek intézésére, s ez alapvetően befolyásolja az egyén életvitelét. Ezt meg lehet Markó Antal tanulni és szokni, s már teljesen rutinszerűvé vált számára. Ez egy nonstop elfoglaltság - jegyezte meg. Vallja és élete a bizonyíték rá, hogy a munkáját komolyan teljesítő polgármesternek rengeteg teendője van, amit nem csak a hivatal, az intézmények működtetése, a jelentős költséggazdálkodás követel meg, hanem az állampolgárok is. A napi működtetés mellett Szügyön az utóbbi negyedszázadban nem volt év, hogy valamilyen fejlesztés ne történt volna. Jelenleg 300 millióval gazdálkodnak, amiből 270-280 millió működtetésre megy, évi 20-30 millió saját erő fejlesztésre, a pályázatok révén pedig csaknem százmilliót tudtak mozgósítani évente a község érdekében. Szügy igen előkelő helyen áll a helyben lévő munkahelyek számát tekintve. Közel hét-nyolc év alatt 800 olyan új munkahely jött létre a településen, hogy minden korosztály talál munkát magának. Az elmúlt két évben közel 200 új munkahely települt, s a cégek előzetes számításai szerint jó gazdasági évet zárnak, ami következménye lehet újabb beruházásoknak, technológiai bővítéseknek, ami újabb munkahelyeket jelenthet. Ma Szügy a térség legtöbb munkaerőt foglalkoztató települése. Az alapellátás területén történő fejlesztésekkel sikerül fenntartani a korábbi években elért színvonalat: az óvodai, iskolai, orvosi ellátásban, az idősekről való szociális gondoskodásban. Felújították az orvosi rendelőt, kicserélték az óvoda nyílászáróit, az iskola üvegtetejét, új számítógépeket vásároltak. Az ön- kormányzat két alapintézményére különböző forrásokból és saját erőből az elmúlt négy évben 32 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el megyei, regionális és országos pályázatokon, de kaptak támogatást a többcélú kistérségi társulástól is. A település út- és járdahálózatának fejlesztésében érték el a legtöbb sikert. Elkészült a Hősök tere út, a Béke, a Hunyadi, a Gazdasági, a Sport, a Kis, a Zrínyi, Ady és Jókai út. A település úthálózata 95 százaléka aszfaltminőségű. Járdákra, csapadékvízárkokra, az ipari terület csapadékvizének zárt rendszerű elvezetésére, a víz- és szennyvízcsatornahálózat fejlesztésére csaknem hatvanmillió forintot nyertek pályázatokon. Kibővítették a Dézsa-patak medrét, létrehoztak egy 30 hektáros víztározót a horgászegyesület számára. Télen sokan használják téli sportokra. Fontos feladatnak tekintették a fiatalok helyben történő letelepítését. Nem véletlen, hogy Szügyben az utóbbi négy évben folyamatosan nőtt a lakosság száma. Teljesen közművesített építési telket adnak a családalapítóknak, aminek egy részét a vételárban érvényesítik. A négy évben 36 használatbavételi engedély és 44 új építési engedélyt adtunk ki. Ez 80 új lakás, ami szép eredmény egy 1500 lelkes faluban. Igen sokszínű a község civil tevékenysége, a kulturális és sportélet, amit a megyei I. osztályban szereplő futballcsapat már régóta fémjelez. Markó Antal büszke a népdalkor tevékenységére. A népi hagyományok ápolásának köszönhetően a szlovák kisebbségi önkormányzattal közösen tájházat létesítettek, amely a kor építészetét és a községre egykor jellemző viseletét mutatja be. A cigány kisebbségi önkormányzat a roma gyerekek óvodai, iskolai elhelyezését segítette. íjászok, galambászok, kutyabarát és sportegyesület tevékenykedik a községben. Tiszteletre méltók a vöröskeresztes véradási akciók, lelkes munkát végző nyugdíjasklub. A nógrádi folklórfesztivál, az augusztus 20-i rendezvény és a szüreti felvonulás a legjellemzőbb megmozdulás náluk. Működik a helyi kábeltelevízió, az e-Magyarország pont. A megyében elsőként sikerült megépíteni egy műfüves kispályát, ami remélhetőleg megfelelően elégíti ki a fiatalok sportolási lehetőségeit. Új konyhát avattak, ahol a fiatalok, a rászorultak és az idősek étkezhetnek. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően a Hősök terén található parkot játszótérré alakítják át, amit rövidesen átadnak. A képviselő testület ezzel lezárja az elmúlt négy évben vállalt és tisztességgel teljesített kötelezettségeit. Markó Antal köszönetét mond a testület tagjainak, munkatársainak, a körjegyzőnek, s mindenkinek, akik ebben a munkában segítettek. Úgy véli, hogy az emberek döntő többsége értékeli azt a szívós munkát, amit végeztek az érdekükben. A négy év nem a bizonyítvány magyarázásával telt el, hanem a lehetőségeiket számba véve megpróbáltak sáfárkodni forrásokkal, pályázatokkal, lobbizni másokért. Azt mondja: Soha rosszabb négy éve ne legyen ennek a településnek. Államháztartási hiány: ára van Vanyarcért a civil szervezet A hirdetési újság címlapja S. K. Bátonyterenye. „Foglalkoztatási és foglalkoztatáspolitikai kérdések, különös tekintettel a bátonyterenyei térségre” témában rendeztek fórumot a város vállalkozói központjában a napokban. A vendégeket - köztük Csizmár Gábort, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát, volt munkaügyi minisztert és Juhász Gábor országgyűlési képviselőt - Vanya Gábor polgármester köszöntötte. Csizmár Gábor tájékoztatójában elmondta, hogy Magyarország előtt három feladat áll az elkövetkezendő négy évben. Az egyik az államháztartási egyensúly helyreállítása, a hiány ugyanis mára tíz százalék fölé nőtt, aminek „az lehet a vége, hogy az Európai Unió elzárja a forráscsapot”. A jelenlegi 11 százalékról 2009-re 3 százalékra kell a hiányt csökkenteni - vagyis megközelítőleg 2000 milliárd forinttal kell „lejjebb menni”. E teher, amit a kormány igyekezett kiegyensúlyozottan elosztani a munkavállalókra, a munkáltatókra és az államra hárul. Hasonlóan elengedhetetlenné vált a nagy reformok megvalósítása, annak érdekében, hogy az államháztartási hiány ne termelődjön újra a következő választási ciklus végére. Az államtitkár szerint a mindenkori kormányzatok a rendszerváltás óta halogatták a mélyreható átalakításokat, gyakorlatilag csak az 1997- es nyugdíjreform valósult meg, melynek folytatása jelenti a harmadik komoly feladatot. Ezek együttes megtételével van lehetőség a 8000 milliárd forintot kitevő uniós források lehívására. Csizmár Gábor szerint 2013-ig két cél fogalmazódik meg: a gazdasági növekedés és a foglalkoztatásbővítés. Előbbi 1997-től az uniós átlag duplája volt hazánkban, ezt azonban nem követte a munkahelyek számának gyarapodása, mert a jelenlegi gazdasági szerkezetváltás technológiai típusú fejlődés, ami nem vonja maga után a foglalkoztatásnövekedést. Szükség van a gépipar, s azon belül a járműipar, a gyógyszer- ipar, a biotechnológia, a megújuló energia előállítás, az infokommunikáció és az idegenforgalom erősítésére. Hamarosan a magyar húzóágazatok közé kerül az építőipar is, hiszen a közeljövőben számos infrastrukturális fejlesztés valósul meg uniós forrásokból. Az államtitkár emlékeztetett az EU-szakértők intelmeire: „akár 200 ezer szakember is hiányozhat a magyar építőiparból, ha nem vigyázunk”. J. A. Vanyarc. Katymári Lászlóék néhány évvel ezelőtt költöztek a településre. Már akkor is feltűnt nekik a településen és környezetében az információáramlás hiánya, ezért Katymári László gondolkodni kezdett. Mégpedig azon, hogyan lehetne segíteni Vanyarcon? Azért, hogy ne tűnjön úgy: el van zárva a külvilágtól. A kezébe akadt egy kiadvány, amely számtalan hirdetést tartalmazott Nógrád, illetve Pest megyei településekről. Úgy gondolta, hogy annak a mintájára ő is kezdeményez egy hasonlót, amely közérdekű információk halmazának tára lesz. A gondolat kiforrta magát és életre hívta a Dél-cserháti Hírnököt, amely egy független reklám- és információs kiadvány. Tulajdonosa Kovács Péter. A kiadványban hirdetőknek először ingyen volt lehetőségük a megjelenésre, majd a későbbiekben kisebb ősz- szeg fejében. A kezdeményezés sikeres volt és ezt bizonyítja az is, hogy a lapban megjelent Katymári László tollából egy írás, amelynek olyan sikere volt, hogy utána megalakult Vanyarcon az első civil szervezet. „Vanyarc jobbat, többet, hitelesebbet érdemel!” mottó alatt az írás szerzője kifejtette: „...Vanyarcon a demokrácia egyik fő alappillére hiányzik, nevezetesen az információ kétirányú áramlása”. Katymári László a települést „hátrányos helyzetűnek” nevezi, amely nem egyik napról a másikra alakult ki. Szerinte a falu sorsát érintő lényeges dolgokról nem kérte ki a település vezetése a lakosság véleményét. Viszont hamarosan ön- kormányzati választások lesznek. Katymári úgy véli, hogy a település rendelkezik megfelelő szellemi tőkével, olyan emberekkel, akik felelős- ségteljesen, együtt gondolkodva irányíthatnák a falut Ő a polgármesteri posztért méretteti meg magát és van még szerinte néhány kiváló ember, aki felelősségteljes képviselő lenne. Ilyen Csányi Róbert, aki elsősorban a helyközi buszjáratok javítását és a munkahelyteremtő beruházásokat támogatná. Komjáthy Gábor szerint a népességfogyást kell megállítani és szolidárisabbnak kell lennie a lakosságnak. Herczeg Károly a közösségi életet erősítené és a pályázati lehetőségeket használná ki - maximálisan. Vagyis mindannyian ugyanazt akarják: Vanyarc virágzását. Ezért alapították meg a Civilek Vanyarcért Baráti Kört, amely már el is kezdte tevékenységét, ugyanis aláírásgyűjtésbe kezdett. Közvetlen menetrend szerinti autóbuszok beindítását, Vanyarc községi címerének elkészítését és a Lenin, illetve a Kun Béla utcák átkeresztelését kérik az önkormányzattól, amelyhez már több száz aláírást gyűjtöttek. A civil szervezet következő, kampányzáró összejövetelét szeptember 29-én 19 órától tartja Baranyi Géza presszójában. A baráti kör tagjai ezúton is köszönik Szabó András, a helyi evangélikus lelkész-esperes támogatását, aki részt vett alakuló ülésükön. A fent említett kiadvány jelenleg Béren, Csécsén, Ecsegen, Egyházasdengelegen, Erdőkürtön, Erdőtarcsán, Héhalomban, Jobbágyiban, Kállón, Kisbá- gyonban, Kozárdon, Palotáson, Szarvasgedén, Szirákon és Vanyarcon jelenik meg, több ezer példányban. A következő szám az október elsejei lesz, de már most várják a lakossági és az egyéb hirdetéseket a novemberibe. A Civilek Vanyarcért Baráti Kör Veres Pálné címerét választotta szimbólumává
