Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-25 / 225. szám
2 2006. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Emlékkiállítás a szenvedések pincéjében Bár egykor a bűnösök mindent elkövetettek, hogy eltüntessék szörnyű tettük nyomait, mára többé-kevés- bé ismert Hadady Rudolf és Hargitay Lajos nemzetőrparancsnokok tragikus története. A község, ahol e két szabadságharcost meggyilkolták, megkövette mártírjait: a nemrégiben elhunyt polgármester, Kanyó Tibor engesztelő szorgalmazására, emlékhelyet létesítettek a valamikori párttitkári lakás pincéjében, ahol a pu- fajkások 1956-ban bestiális módon megkínozták Hadadyt és Hargitayt. Megbocsátásért a múltban történtekért, s tanulságként a jövő nemzedékeinek. S.K. Két kopjafa jelzi Hugyagon Hadady és Hargitay végső Hugyag. Ötven esztendővel ezelőtt Hugyagot is érintette a forradalom szele. A középületekről eltávolították a régi címert, a templomtéren felolvasták a pesti szabadságharcosoktól hozott 16 pontot, s megválasztották a héttagú forradalmi tanácsot. A falu határában, az Ipoly-parton 1956. december 13-án a pufajkások azonban meggyilkolták az acélgyári nemzetőrség két vezetőjét, Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost, akik a forradalom alatt fő szervezői és parancsnokai voltak a gyár fegyveres egységének. E csoport 1956. november 13- án részt vett a megyei tanács visz- szafoglalásában, ezért december 12-én a pufajkások letartóztatták Hadadyt és Hargitayt. Dokumentumokkal bizonyítható, hogy fogva tartásuk alatt bestiális módon bántalmazták, kínozták a két parancsnokot - mígnem meghaltak. Kihurcolták őket a községi párttitkár lakásának pincéjéből az Ipolyhoz, ahol több lövéssel akarták felismerhetetlenné tenni őket. Holttestüket a folyóba vetették és sorsukra hagyták. A karha- talmisták brutalitásáról a két nappal később készült jegyzőkönyv is tanúskodik. A halottvizsgálati bizonyítványok ismeretlen holttestekről szólnak, az elhalálozás okaként erőszak, többszörös koponya-, mellkasi és arclövés szerepel. Hugyag önkormányzata emlékhelyet hozott létre, amellyel azt akarták elérni, hogy a település, ahol a két embert megölték megadja a végtisztességet, a megnyugvást, s ha voltak is hugyagiak, akik részt vettek az akkori eseményekben, akkor az önkormányzat helyettük is bocsánatot kérjen. Az ünnepség a millenniumi parkban vette kezdetét, ahol a résztvevők - köztük dr. Szandai László helyettes államtitkár, a g megyei közigazgatási hivatal ve- s zetője - elhelyezték a megemlé- | kezés koszorúit, s lerótták kegye- | létükét Hadady Rudolf és - Hargitay Lajos emlékművénél. Innen a mártírok emlékére létesített, „Hugyag 1956” című kiállításnak otthont adó emlékhely elé vonultak az egybegyűltek. Dr. Kiss Tamás, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének al- elnöke a Szabadságharcosokért Közalapítvány nevében is köszönetét mondott azért, hogy létrehozták az 1956-os emlékkiállítást és a mártírok emlékhelyét - Hadady és Hargitay gyilkosai megúszták. Miért? Mert harckocsikba bújva egy gyilkos rendszer érkezett november negyedikét követően Budapestre. Gondoljunk csak a salgótarjáni sortűzre! Nagyon fontos, hogy minderre mementók emlékeztessék azokat, akiknek nem volt személyes tapasztalatuk, azért, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló - hangsúlyozta dr. Kiss Tamás A Pofosz megyei elnöke, Juhász Attila elmondta: a múzeumjelle- gű emlékhely létrejöttéhez szernyughelyét vezetükön túl komoly anyagi és erkölcsi támogatást biztosított a Szabadságharcosokért Közalapítvány, az Antall József Alapítvány, a Hugyag Fejlődéséért és Értékei Megőrzéséért Alapítvány, a község önkormányzata és Holes Imre, Kétbodony polgármestere, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnöke.- Az emlékhely az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának tiszteletére, a közelmúltban elhunyt Kanyó Tibor polgármester engesztelő szorgalmazására, Hugyag önkormányzata és a Pofosz Nógrád megyei szervezete égisze alatt készült - tudatta Juhász Attila, aki bejelentette: posztumusz kitüntetésben részesítik Kanyó Tibort A Pofosz megyei szervezete által a jubileumi évben alapított emlékplakettet és emléklapot Deme Attila adta át a néhai faluvezető özvegyének, Kanyoné Kállai Gabriellának. Ezt követően Hadady Rudolfné és Hargitay Lajosné a nagyközönség előtt is megnyitották az emlékhelyet, átvágva a nemzetiszínű szalagot. A kiállítás Nógrád megyei levéltári dokumentumok és Szokács László „1956 Salgótarján véres decembere” című könyvének felhasználásával készült. A tárlatot Presits Antal grafikus rendezte saját kutatásai, a Hadady és a Hargitay család, valamint a még élő bajtársak emlékei segítségével.- Nehezítette a munkát, hogy mára nagyon kevés anyag létezik, hiszen a tettesek, amit lehetett, megsemmisítettek - mondta Presits Antal, aki korábban a Nógrádi Történeti Múzeum munkatársaként is tevékenykedett. Úgy véli, az 1956-os kettős gyilkosság „magánakció” volt, s az elkövetők valójában nem akarták elvenni a parancsnokok életét. A pufajkásoknak is jobb lett volna, ha Hadadyt és Hargitayt bíróság elé állítják: mindkettőjük vezetékneve végén „y” szerepelt, értelmiségiek voltak, így a kor gyakorlatának megfelelően bármivel megvádolhatták volna őket - a kínzás azonban túl jól sikerült, a gyilkosok pánikba estek, s megkezdték a bizonyítékok eltüntetését. A gazdag gyűjtemény hiteles, köztük mindeddig publikálatlan dokumentumok alapján fest képet arról, hogy mi is történt valójában 1956-ban Magyarországon, Nógrád megyében, s ezen belül Hugyagon. Az emlékkiállítás a községi polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében látogatható. A két özvegy nyitotta meg a pincekiállítást fotók: hüvösi cs. Hugyag mártírjai Hadady Rudolf 1923. november 8-án született Kolozsváron. 1948-ban került Salgótarjánba, ahol az acélgyárban helyezkedett el. Dolgozott műszaki fordítóként, majd 1956-ban a szerkesztési osztály munkatársa lett. Egy fiú édesapja volt. Hargitay Lajos 1928. november 20-án, Baján született. Az acélgyárban 1950-től dolgozott, mint üzemmérnök. Két leánygyermeket nevelt. A forradalom alatt tagja lett az üzemi munkástanácsnak és beválasztották az igazgatótanácsba is. Vezetőtársa volt Hadady Rudolfnak és a munkástanács mellett működő fegyveres csoportnak. Szüreti vigalom Rákóczi városában Szenográdi Ferenc Szécsény. A településen 1896- tól kisebb megszakításokkal minden évben megrendezték a szüreti felvonulást és bált. Nem volt ez másként idén sem. A művelődési központ és a szüreti bizottmány szombaton tartotta a hagyományos szüreti felvonulást és bált a történelmi városban. Ebéd után a város széléről indult a színes, látványos menet, amely az elmúlt évek egyik legnépesebb, legszín'esebb felvonulása volt. Amerre elmentek, mindenütt az emberek sokas- sága üdvözölte őket. A menet élén díszruhába öltözött lányok haladtak. A város elöljárói - dr. Serfőzné dr. Fábián Erzsébet polgármester, Kolosiné dr. Percze Zsuzsanna alpolgármester és Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes főjegyző - népviseletbe öltözve foglaltak helyet a hintóbán. A gazda és gazdáné hintájába Majoros István és Bagó Zsófia, a bíró és neje hintájába Szabó Gyula és felesége ültek. Ott voltak a szüretelő fiúk és lányok, a szőlőkoszorút vivő fiatalok, csőszök, kisbíró, jegyző, fiskális, boristen, angyalok, törpék, madárijesztők. Felvonultak a mazsorettek, a Palóc néptáncegyüttes, a nyugdíjasklub tagjai, képviseltették magukat a kertbarátkor tagjai is, s részt vettek a menetben a meghívott népdalkörök, táncegyüttesek. A sort a mezőgazdasági szakképző iskola termékbemutató kocsija zárta. A városháza előtt - ahol több százan gyűltek össze - a kisbíró, Rónai Egon a polgármester asszonytól engedélyt kért a vigadalom megkezdésére. A város első embere rímekbe szedve mondókáját megadta a mulatozásra az engedélyt. A tűztoronyban tárogató hangja hirHagyományőrzők műsora adta meg a szüreti jó alaphangját Szécsényben dette, hogy megkezdődött a 2006-os szécsényi szüreti vigadalom. Kedvesek voltak a mazsorettlányok. A hagyományokhoz híven a jegyző, Smelkó István, a fiskális, Varga Bálint rímekbe szedve foglalták össze a város egy évét, amelyben az idén jóval több volt az elismerés, mint az elmarasztalás. A hagyományos szüreti táncot - amit most is Őze János tanított be - a közönség tapsa kísérte. A menet a történelmi belvárosba vonult. A felállított szabadtéri színpadon a nógrádmegyeri, őrhalmi hagyományőrzők, a szécsényi nyugdíjasok, a szécsényfelfalui dalos asszonyok, a Palóc táncegyüttes, a lengyelországi Skalni táncosai és Tárnái Kiss László népdalénekes szórakoztatta a közönséget. A madárijesztő-versenyben a zsűri úgy döntött, hogy nem rangsorol, mind a hat beöltö- zöttet díjazták. A borversenyben, ahol rangos szakemberekből álló zsűri döntött, első lett Juhász Ferenc nedűje, második Vidu Pál bora, harmadik Báblics István bora. A szüreti vigadalom jó hangulatú bállal zárult, ahol a zenét Barát Attila és zenekara szolgáltatta. Szombaton Szécsényben még két jelentős rendezvény volt: megnyílt az első Ipoly-vi- déki szlovák-magyar kiállítás, illetve átadták a dr. Zólyomi Jó- zsef-díjakat. A madárijesztő-versenyben mindenki nyert, aki maskarába öltözött Szüreti vigasság nem is lehet bor nélkül: a hegy levéve! versenyzők közül ezúttal is választottak győztest
