Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

2006. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT 9 INTERJÚ Akinek a lelkében nyitottság van... Interjú dr. Paskai László bíborossal pályáján és előbbre juthatott, ha komolyan dolgozott. Tudták ró­la, hogy becsületes ember, a munkáját pedig lelkiismerete­sen elvégzi.- Például Lengyelországban érezhető a lakosság és az egyház közötti jó kapcsolat, az egyfajta bizalmi viszony. Hazánkban is ki­alakult ez a bizalom?- Nehéz a kérdésre választ ad­ni, hiszen a magyar lakosság nagy része nem vallásos, nem gyakorolja azt. Nem tudni, hogy azok az emberek, akik távol áll­nak az egyháztól vajon bíznak- e benne? A hívő ember, az egy­ház közössége bízik. Amikor lehetőség volt rá, hogy határainkon túl élő magya­rokat segítsünk mi is, az össze­gyűjtött adományainkat az ott élő papoknak adták át az embe­rek. Vagyis, bíztak bennük és tudták, hogy az adomány bizto­san eléri célját. Általánosságban kialakult a társadalomban egyfajta véle­mény a papok iránt, sőt még a komolyan hívő emberek iránt is. Mégpedig az, hogy ezek az em­berek becsületesek, van lelki, erkölcsi tartásuk, mindig lehet rájuk számítani.- Milyen az egyház és a politi­ka viszonya?Jóé, ha az egyház és a papság politikai kérdésekben állást foglal?- Az egyház a hívők közössé­ge. Ők ott vannak a parlament­ben és különböző társadalmi ve­zető helyeken. Vagyis, részt vesznek az aktív politikában. A politikai kérdések a társa­dalmat érintik. A társadalom életét, a közjót, annak erkölcsi magatartását. Az egyháznak egyik küldetése a tanítás, tár­sadalmi és még politikai terü­leten is. A Vatikánban külön pápai bizottságot is kialakítot­tak ezzel kapcsolatban és ki­adtak egy terjedelmes könyvet, amely összefoglalja az egyház szociális politikai tanításait. Úgy gondolom, hogy ami kap­csolatba van az etikával, a köz­jóval, a társadalom életével ott mondhat és kell is, hogy mond­jon valamiféle tanítást az egy­ház. Sajnos manapság azt ta­pasztaljuk, hogy a politikai élet vezetői egyszer ezt mondják, másszor azt. Az egyház segíte­ni akarja ezeket az embereket, hogy jó úton járjanak és ne tér­jenek le róla.- Vonzóve a papi hivatás?- Egy kívülálló a papi szolgá­latban csak egy foglalkozást lát. Ugyanazok a kérdések jutnak eszébe, mint bármilyen más fog­lalkozás esetében. Mégpedig: milyen karrier kapcsolódik hoz­zá, mennyi anyagi haszonban fog részesülni, milyen érdekek segítik? - általában ezek a gon­pénzre gondolt, hanem az üd­vösséget, a megváltást hozta számunkra. Az apostolok egy­szerű farmában indultak el, vér­tanúk lettek és a szentlélek ke­gyelme segítette a munkájukat. Kijelenthetem, hogy manapság a papi szolgálat pusztán csak profán szempontból nézve: nem vonzó. Akinek a lelkében meg­van a hajlam, a készség, hogy az egész életét rááldozza az evfngélium számára, annak a papi hivatás vonzó lehet. Vagyis, a hit szemszögéből nézve: von­dolatok jutnak a fiatalok eszébe amikor pályát választanak. Ahogy a kérdésében is mondta: a papi szolgálat nem egy foglal­kozás, hanem hivatás. Jézus Krisztus evangéliumának a szolgálata. Annak a Jézus Krisz­tusnak az evangéliumát szolgál­ja, aki nem a sikerekre, nem a zó. Az elmúlt rendszerben a pa­pok szegényen, kis helyeken él­tek, kitéve minden molesztálás- nak. Mégis, a legtöbben kitar­tottak, nem hagyták ott a szolgá: latot, fia a karriert nézték volna akkor beállnak a pártba. Összes­ségében elmondható, hogy aki­nek a lelkében nyitottság van, annak vonzó lehet Krisztus evangéliumának a szolgálata és ezzel együtt a papi hivatás.- Milyen Paskai László, mint magánember?- Olyan, mint amilyen most ön előtt ül - válaszolta nevetve a bíboros. - Humorosan azt szoktam mondani, hogy a Szent­atyától én az egyházmegye ve­zetése alól kértem a felmentése­met, nem a papi szolgálat alól. Ott segítek a lelkipásztorkodás­ban, ahol csak tudok. Egy papi otthonban élek, a segítségnyúj­tás foglalja le az időm nagyobb részét. Ami szabad időm marad, azt részint olvasással töltöm. Er­re előtte nem nagyon volt időm.- Ha újra lehetősége lenne rá, ugyanezt a hivatást választaná?- Igen, bár ez egy olyan kér­dés, amire nem lehet azonnal válaszolni, ugyanis számtalan egyéb kérdést kellene még előt­te feltenni. Például azt, hogyha még egyszer választhatnék, ak­kor vajon hol születnék és mi­lyen körülmények között? Még­is, ha újra lehetőségem lenne, ugyanezt választanám, nem áb- rándultam ki - mondta végeze­tül dr. Paskai László. juk, többféle típus. Idén a Veni Sanctet a szomszéd templom­ban nem tudták megtartani, át kellett menniük a bazilikába, mert 700 növendék jött össze és a templomban nem fértek volna el. Ez azt mutatja, hogy a szülőknek is bizalmuk van az egyházi iskolák iránt. Tudják, hogy ott rendes oktatást kap­nak a gyerekek. Van egy másik terület is, ahol az egyház megtalálja a sajátos küldetését. Ez a karitatív tevé­kenység. A politikusok is azt szokták mondani, hogy „hagy­juk a karitatív tevékenységet az egyházakra”. Nekünk ez nem teher, mert mi szívesen végez­zük ezt a fajta tevékenységet. Az indoka pedig csak annyi, hogy hívő keresztény ember tudja, amit az embertársának tesz, azt Jézus Krisztusnak teszi. Ezért áldozatot is tud vállalni. Akár anyagilag, akár fizikailag. Úgy gondolom, hogy nagyon nagy szüksége van a mai társadalom­nak az ilyen irányú segítség- nyújtásra. Az egyház hatása megmutat­kozik abban is, hogy egyfajta er­kölcsi tartást tud adni a hívei­nek. A kereszténység erkölcsi követelményekkel is fellép. A vallásos ember még a régi rend­szerben is megmaradhatott a Nemrég Nógrád megyében, Héhalomban, Kisboldogasszony búcsú ünnepén celebrált ünnepi szentmisét dr. Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek, prímás. Az ünnepi mise után lapunk tudósítójának lehetősége volt arra, hogy a bíboros urat kérdezze többek között a mai társadalom­ról, a politika és az egyház viszonyáról, valamint ar­ról, hogy milyen is Paskai László, mint magánember? Juhász Anita- Ön szerint milyen a mai Ma­gyarország társadalmi morálja?- Tény, hogy nagyon sokat be­szélnek a morálról, az erkölcs­ről. Én külön tanulmányokat nem végeztem ezzel kapcsolat­ban, de mégis úgy gondolom, hogy nagyon összetett dolog - kezdte dr. Paskai László. - Két hiányosságot említenék a témá­val kapcsolatban. Az egyik: évek óta beszélnek róla, hogy etika­tankönyvet kell összeállítani és etikát kell az iskolákban taníta­ni. Eddig ez még nem történt meg. Szinte elfeledkeznek róla még akkor is, miközben refor­mokat hirdetnek különböző te­rületen - az oktatás területén is. Az etikatankönyv és az abból va­ló tanítás egy nagy hiányosság, mert szerintem a későbbi társa­dalmi erkölcs kialakulásához szükség lenne rá. A másik hiányosság a környe­zeti hatás területén van. A tele­vízió, a média, az emberi véle­mények, a szórakozási módoza­tok és lehetőségek mind, mind hatással vannak a fiatalokra. Manapság úgy gondolják, hogy mindenhez joguk van, mindent szabad és ezek szerint élnek. Ugyanakkor, már Szent Pál is mondta, sőt le is írta a korintusi levelében, hogy mindent sza­bad, de nem minden használ. A szabadság helytelen értelmezé­sének tartom azt, hogy min­dent szabad megtenni. Viszont így nő föl a fiatalság. A jelenle­gi társadalmi morálról sok min­dent el lehet mondani, de nyi­tott kérdés, hogy vajon a felnö­vekvő fiatalságnak milyen lesz majd a beállítottsága? Az etikai hiányosságokat és a környeze­ti hatásokat olyan negatív té­nyezőknek találom, amelyeken segíteni kellene, pótolni, hogy a társadalom élete jobb, etiku­sabb legyen.- Mi az egyház szerepe a mai magyar társadalomban?- Általánosságban ugyanaz a a szerepe, ami kezdetek óta. Mégpedig az, hogy hirdesse Jé­zus Krisztus evangéliumát, ugyanis annak követése jobbá tudja tenni a közös életet. Vannak olyan feladatok is, amelyeket az egyház sajátosan lát el, de mégis társadalmi fel­adat. Ilyen a tanítás. Az egyhá­zaknak van alkalmuk iskolákat fenntartani. Ezeknek az intéz­ményeknek is van egyfajta sajá­tos tulajdonságuk. Ugyanolyan oktatást biztosítanak, mint bár­melyik más iskolák, de ellentét­ben a többivel, nevelnek is. A nevelés pedig szorosan hozzá­tartozik a gyerek életéhez. Az egyházi iskolák hatással van­nak a fiatalokra és így tekin­télyt is szereztek, szereznek maguknak. Manapság a gyer­meklétszám miatt az iskolai lét­számok is megfogyatkoznak. Az állami intézményekkel el­lentétben az egyház iskoláiban - általánosságban - gyarapod­nak a növendékek. Megemlíte­ném Esztergomot, ahol a Szat­mári Nővéreknek van iskolá­

Next

/
Thumbnails
Contents