Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-22 / 223. szám
2006. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK 11 NÓGRÁD MEGYE A Szent Lázár Megyei Kórház megújult az elmúlt időszak munkájának eredményeképpen Salgó vára az északi városrész igazi ékessége, a város idegenforgalmának fejlesztésében játszhat jelentős szerepet Jövőkereső- Régió, megye, megyeszékhely Bármerre jár az ember Nógrád megyében, a megszokott szép táj mellé egyre több megkezdett beruházás, útfelújítás és korszerűsítés, frissen befejezett, avagy éppen zajló építkezés ötlik a szemébe. Az elmúlt másfél évtized nem különösebben látványos, sőt, inkább feltűnő aszfaltkárosodásokat okozó közműhálózat-építései után ma már számos szép eredményt is felmutathat szűkebb pátriánk. Megújult a Szent Lázár Megyei Kórház, Szécsény történelmi városközpontját látva kalapot emel a turista, folyik a hollókői ófalu rekonstrukciója, a 21-es számú főút - végre - több szakaszán is kétszer kétsávos lesz a közeljövőben - hogy csak a fontosabbak említsük. A megye, bár közigazgatási szerepköre egyre inkább háttérbe szorul, valószínű, hogy megmarad az elkövetkezendő ezer évben is! Az ésszerű és korszerűsítő intézkedéseknek köszönhetően azonban egyre inkább épül, szépül, gazdagodik, s a rendszerváltás utáni hosszú válság után, az Európai Unió határok között szerepét és helyét mindinkább megtalálva fejlődik tovább. A részletekről Dóra Ottóval, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk.- Az elejéről kell kezdenünk, 2002-től - mondta Dóra Ottó. - Amikor készültünk a választásokra, a Magyar Szocialista Párt képviselőjelöltjei és a megyei pártszervezet készített egy választási programot. Ez, mint az ilyenek általában, szlogenszerűen foglalta össze a teendőket. Tartalmazott olyan fontos elemeket, mint például a több pénzt az ön- kormányzatoknak, több pénzt az embereknek kitételt, a megye úthálózatának fejlesztését, a közlekedés feltételeinek javítását... Megcélozta, előtérbe helyezte az egészségügy fejlesztését, a szociális infrastruktúra korszerűsítését. Aztán, amint ismert, a választások után az MSZP a megyei közgyűlésben többségbe került 2002-ben. Ezután megfogalmazhattuk ciklusprogramunkat, jól nyomonkövethetően három részre tagolva. Egyik fontos eleme a megyei közgyűlés alapfeladata, a közgyűlés intézményeinek javuló szinten való működtetése, fejlesztése volt. A másik a nagy- beruházások körére vonatkozott, ilyen volt például a megyei kórház befejezése, a szécsényi kastély és múzeum felújítása a városközponttal együtt, egy idősotthoni férőhelybővítés megkezdése, ami végül Baglyasalján, Salgótarján városrészében valósulhat meg zöldmezős beruházásként. Előbbieken túlmenően szintén nagy volument képvisel a hollókői ófalu felújítása, 300 millió forint értékben.- Mi volt az ön által említett harmadik elem?- Egy, a megyei közgyűlés feladatain túlmutató feladatsor. Ebben azt próbáltuk vállalni, hogy az önkormányzatok, a vállalkozói és a civil szféra között megpróbáljuk elősegíteni az együttműködést. Meglehetősen nehezen ment a dolog, régi görcsök és reflexek működése miatt... A megye szerepe mindeddig háttérbe szorult, bár a segítséget mindig és mindenki elvárta, főleg, ha bajba került... Most már elmondható, hogy a kistérségek és az önkormányzatok vezetőivel sikerült olyan ügyekben is összefogni, ami a korábbi időszakokban nem volt jellemző. Sikerült olyan fejlesztéseket támogatni, amelyek túlmutattak az adott település hahelyzetének jobbá tételét, a dolgozók munkahelyi feltételeitjavítását szolgálta. Balassagyarmaton például sikerült lakóotthont építeni a fogyatékos gyermekeknek. Igen fontosnak tartom, hogy 26 intézményünk mindegyikében sikerült kisebb-nagyobb beruházást megvalósítani, tízmilliós nagyságrendtől a 70 millió forintosig. Látható fejlesztések történtek hát, ami azért is fontos, mert ezek az intézmények helyi önkormányzati vagy éppen kistérségi fenntartásba is kerülhetnek, akkor pedig nem mindegy, hogy milyen állapotban vannak. A ciklusprogramban dokumentált feladatainkat tehát teljesítettük, amiben nincs végkifejlet, azokban is haladtunk. A következő közgyűlési elnök feladata lesz, hogy a függőben lévő témákon tovább dolgozzon, s őszintén remélem, hogy az elkövetkezendő időszak munkájának alapjait is leraktuk! A megyei közgyűlés elnökének egyébként törvényi kötelezettsége, hogy a területfejlesztési tanács elnökségi tagjaként tevékenykedjen. Egy évig a tanács elnöke is voltam, ami nem kis politikai siker, hiszen Heves megye például nem adott elnököt az elmúlt ciklusban. A regionális fejlesztési tanácsban a másik két megyével az együttműködés korrekt volt, a források elosztásánál- A megye eléggé a szegény rokon szerepét tölti be az Eszak-Magyarország régióban...- Nógrád nem szenvedett hátrányt, lakosságához, méretéhez képest az anyagi lehetőségekből nagyobb mértékben részesült, mint Heves, vagy Bor- sod-Abaúj-Zemplén! Különösképpen igaz ez az Európai Unióhoz való csatlakozás óta. Az összes felosztott forrás együttműködési megállapodásokat kötni, amelyek a lakosság érdekeit veszik figyelembe. Ilyen lehet a gyermekvédelmi feladatok ellátása, de a kultúra és a sport területe is. Más típusú feladatok más típusú együttműködésben való ellátására szintén kínálkoznak lehetőségek, és én személy szerint is nyitottságot látok erre.- Vajon mi lesz a megye sorsa hosszú távon, s hol találja meg a helyét?- Én alapvetően megyepárti vagyok, de a XXI. század nem a XI. Az avult dolgokat nem lehet fenntartani, de az is nyilvánvaló, hogy az érzelmi kötődés jelentős. A gyermekeimnek én sem mondhatom azt, hogy az Észak-Magyaror- szág régióból származnak... Az érzelmeket azonban nem szabad összekeverni a racionális dolgokkal! Ha fejlesztésekről van szó, akkor nem kétséges, hogy északon a helyünk. táskörén. Az ipolytarnóci út felújítása is így valósulhatott meg. Igen fontos eredménynek tekinthető a szécsényi felújítás is, hiszen csak némi huzakodás után sikerült egyezségre jutni a városközpont ügyében, s felelősségteljesen elkölteni az erre a célra szánt százmilliókat. A vitákat azonban ma már elfelejthetjük, az a lényeg, hogy a végeredmény jól sikerült! Jelentős hiányosság, hogy azon szakmai csoportok között, amelyek az európai uniós ügyekkel foglalkoznak, az együttműködés nem megfelelő. Nagyon kis lépéseken vagyunk túl és nincs arra időnk, hogy majd maguktól kiépüljenek a kapcsolatok! Az a benyomásom, hogy sokkal többet veszítünk az együttműködés hiánya miatt, mint amennyit nyerhetünk egy-egy részeredménnyel! Azt szoktam ilyenkor mondani, hogy Nógrád megye van annyira zetben, hogy itt sokkal fokozottabb együttműködés szükséges, mint másfelé... Mindenesetre a nagyberuházásokra büszkék lehetünk még más megyékhez képest is, hiszen összességében ezek mintegy 10 milliárd forint értéket képviselnek! Ezeket közvetlen megyei közgyűlési hatáskörben vagy partnerségi együttműködéssel sikerült megvalósítanunk.- Egy kicsit részletesebben, ha kifejtené, mik voltak ezek a beruházások?- A három legjelentősebb a már említett megyei kórház, a maga hárommilliárdos költségével. A szécsényi városközpont egymilliárd forintba került, a baglyasaljai idősek otthona pedig másfél milliárd körül lesz. Előbbiek mellett egymilliárd feletti összeget sikerült fordítani a kisebb fejlesztésekre, amelyek Diósjenőtől Mizserfáig a szociális otthonokban élő gondozottak Szécsény történelmi városközpontja milliárdos költségvetéssel készült több mint negyede került Nógrádba, arányaiban nézve pedig országosan is majdnem dobogón vagyunk ezen a téren! Sikerült például a 21-es számú főút fejlesztési elképzeléseit megvalósítani, de a fontosabb beruházások között említhető a Mohora-Szécsény, a Kazár- Salgótarján, a Felsőpetény-Galgaguta, a Csesztve-Balassagyarmat, valamint az Ipolytarnóc-Salgótarján közötti út felújítása is. Ezek nem csak a helyi lakosság, hanem az ide látogató vendégek érdekeit is szolgálják!- Hogyan tovább, ha már nem ön áll a megye élén?- Nem jelöltettem magamat sem közgyűlési elnöknek, sem közgyűlési tagnak. Ahogyan az elmúlt években már többször is megfogalmaztam, szívesen mennék haza...- Hová haza?- A haza nekem Salgótarján! Az MSZP a megfelelő procedúra elvégzése után engem jelölt Salgótarján polgár- mesterének. A programomat nem gondolom, hogy ebben a cikkben kellene ismertetnem, de annyit mindenképpen elmondhatok, hogy azt a munkát szeretném tovább vinni, amit a megyei közgyűlés elnökeként megkezdtem. Ez azért is fontos, mert a megyei közgyűlés és a megyei jogú város közgyűlése számos ponton kötődik, közös feladatok és közös intézmények is vannak. Abban reménykedem és bízom, hogy, ha a választók bizalmából polgármester lehetek, akkor ütemesebben és biztosabban tudunk haladni a majdani új megyei közgyűlési vezetéssel abban, hogy hatékonyabban, jobb színvonalon a meglévő forrásokat sokkal okosabban felhasználva tudjunk gazdálkodni. Például tudjunk olyan érdemi újabb Amennyiben a közigazgatásról esik szó, akkor már billen a mérleg nyelve, hiszen Nógrádból minden út Budapestre vezet! Látok arra jeleket, hogy a köz- igazgatási rendezés során Nógrád a központi régió része legyen, az egészségügyi szolgáltatás igénybe vehető marad Budapesten vagy Vácon, mint eddig, akárcsak az igazgatási szolgáltatások. A bíróságok szervezeti rendszere például változatlan marad, a közlekedés fejlesztésében sem szorítanak bennünket perifériára. A 21-es Hatvanba vezet, onnan pedig általában Budapest felé tartanak a nógrádi emberek! A jövőben azon kell lennünk, azért kell dolgoznunk, hogy a megye települései erősödő kistérségi együttműködésben tevékenykedjenek együtt. A megyében élőknek ötleteikkel kellene támogatniuk a különféle fejlesztési elképzeléseket, a siránkozás helyett itt az ideje, hogy a tettek következzenek! Annak az időszaknak vége, amikor a sírdogá- lásra valaki a megyén kívül felkapta a fejét és segített! Csak annyi támogatást tudunk szerezni magunknak, amennyiért megdolgozunk!- Mik a fontosabb tervek az elkövetkezendő időszakban?- Igen fontosnak tartom, hogy a 21- es számú út végig négysávos legyen Hatvanig! A tervezés folyik, mondhatom, hogy jó helyzetben vagyunk, mert a jövő év elejére a beadható pályázat is készen lesz. A megye nyugati felének fontos a 2-es számú főút megépítése a határig, az is nyilvánvaló. Salgótarjánban az egymáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósításával kivitelezhetővé válik a város oktatási intézményeinek érdemi rekonstrukciója. Mivel minden kérdés a gazdasági élettől függ, létfontosságú a befektetők megnyerése! Ebbe a körbe a városon belüli úthálózat fejlesztése, a térségi integrált szakképző intézmények létrehozása, a város jóléti szolgáltatásainak fejlesztése, az idegenforgalom megalapozása is beletartozik, sok más apró dologgal együtt. Az önkormányzat dolga, hogy feltételeket teremtsen, a közművek, az úthálózat megfelelő legyen, a többi a vállalkozók dolga. A turisztikában is lennének lehetőségek, de ahhoz idegenforgalmi attrakciókat kell csinálni. Ez leginkább Salgótarján északi városrészében lehetséges, de úgy kell mindent kialakítani, hogy hosszú távon, akár évtizedeken, át is vonzerőt jelentsenek! Nem szabad semmit a pillanatnyi érdekek szerint nézni, esetleg lerabolni, mert az ilyen elképzelések kerülnek a végén a legtöbb pénzbe. Rengeteg feladat áll előttünk, amit felsoroltam utóbb, csak önmagában tízmilliárdos nagyságrendet képvisel. Látom azonban azokat a pályázatokat is, amelyeken alapos felkészülés és tervezés után részt vehetünk. Az előkészítést azonban semmiképpen nem szabad elhagyni, mert abból csak baj lehet! Egyébként pedig véleményem szerint Salgótarján és a térség sikerre van ítélve!
