Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-18 / 219. szám
2006. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE „Emberhez méltó élet" (Folytatás az 1. oldalról)- A szandaiak - élükön a polgár- mesterrel és a képviselő-testülettel - azt igényelték: saját zászlójuk és címerük legyen. Valameny- nyien, akik itt élnek, szeretnének emberhez méltó életet élni. S hogy ez mit is jelent? Olyan életet, ahol a munka nem alamizsna, a gyermek nem teher, a nyugdíj nem segély, a hit nem szégyen, az egészség pedig nem üzlet - hangsúlyozta a honatya, kinek szavait követően a Honfoglalás című film betétdala és a Szózat elhangzása után vette kezdetét a mulatság és az önfeledt szórakozás. Színes ka- valkáddal indult meg a szüreti felvonulás, szandai és herencsényi hagyományőrző csoportok szórakoztatták a közönséget, s még hastáncosnők is színre léptek. Teplán Sándor és Grényi Lászlóné nótaénekesek fokozták a hangulatot, majd a Két zsivány együttes mulatós zenéjére ropták a táncot a bálozók. A címeren a falu történelme A zászlót és a címert szombaton szentelték föl Cserhátszentivánon Cserhátszentiván. Szentmise keretében szentelték fel a község zászlaját és címerét a római katolikus templomban a szeptember 16-ai falunapon. Mint azt Noskó Sándor polgármester elmondta: a település egész történelme benne foglaltatik az Erdei Sándor salgótarjáni iparművész tervezte címerben: a korona a falu nemességét, a csoroszlya a mezőgazdaságot, a paraszti munkát, a szerszámok, a kalapács az iparos réteget, az ezüst fényű csíkok a község két patakját, a három zöld domb a Bézmát, a Középhegyet és a Pereckét jelképezi, mely körbeöleli a falut, s a dombok között pihen meg a katolikus és evangélikus templom Cserhátszentiván hitéletét szimbolizálva. Először került sor a község díszpolgári címének átadására: a kitüntető címet dr. Forrási Ottokár háziorvos érdemelte ki, aki több mint harminc éve áll a betegek szolgálatára hat cserháti községben, illetve tizenöt esztendeig képviselőként és alpolgármesterként is működött. A „Cserhátszent- ivánért” emléklapot özv. Balás Istvánná érdemelte ki, aki három évtizede a falu boltosa. Ugyanezt az elismerést kapta meg Csasztvan Mihály budapesti vállalkozó, aki, amiben csak lehet, támogatja a települést, s többek között neki köszönhető a falunapot záró Demjén Ferenc-koncert megszervezése is. Posztumusz kitüntetésben részesült Bakallár Tiborné, aki hosszú ideig tanítóskodott az alsótoldi általános iskolában, kiválóan végezve munkáját. • A falunapon Bagdi Erzsébet és Máté Ottilia nótaénekesek fellépése, íjászbemutató és kulturális műsor szórakoztatta a közönséget, este pedig a „Rózsi”-koncert koronázta meg az ünnepet. Jelképeket szenteltek A falunapon szentelték fel a település zászlaját és címerét Sz. A. Becske. A község önkormányzata és a Kelecsényi Vadásztársaság szervezésében gazdag programsorozattal bővelkedő falunapra került sor, melynek keretében elsőként Szalatnyainé Zsig- mond Éva polgármester üdvözölte az egybegyűlteket, külön köszöntve Borbáth Erikát, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, dr. Nagy Andor országgyűlési képviselőt, Czombos /ózse/plébánost, illetve a térségi polgármestereket, a körjegyzőt, s a nagy számban megjelent elszármazottakat.- Mindig van valami végtelenül ünnepélyes abban, ha egy közösség, akárcsak pillanatokra is, de megáll napi teendőiben és a múltba néz, hiszen a közösség története évszázadokon keresztül kígyózik át a történelem mindennapjain - mondta a polgár- mester, aki a Ferenczy Kristóf keramikus által elkészített címer szimbólumairól is szólt: - Becske római katolikus templomának Szűz Mária a védőszentje, kinek jelképe, a liliom, mint Mária-attribútuma van jelen a címerben, akárcsak a hetes szám - a XIX. századi hétszilva- fás nemesség leszármazottainak emlékeként. A fehér pajzsmező’ a tisztaság színe, Mária palástja, a pajzs, mint eredeti magyar forma a nemzeti hovatartozást jelképezi. A pajzsban megjelenik a falun átfolyó patak szimbóluh ma, a liliomok pedig a település I lakóira és az ősökre is utalnak. Reméljük, utódaink száz esztendő múltán is büszkén ünnepük majd településünk címerét - tette hozzá a község vezetője. A falunapon Borbáth Erika adta át ünnepélyes keretek között a felújított közösségi színteret, melyet a Közkincs pályázaton nyert kilencszázezer forintos pályázati pénzből varázsolt újjá a község. Az óvodások, iskolások, hagyományőrző csoportok fellépését követően Koncz Gábor Kos- suth-díjas színművész szórakoztatta a közönséget, de színre léptek Ágra hastáncosnő tanítványai Is. Nosztalgiabál és tűzijáték tette fel a koronát a' jeles napra. Erdészház a közjólétért Pillanatkép az ünnepségről (Folytatás az 1. oldalról) A vidék erdőgazdálkodását bemutató szobákban a vendégek nemcsak látásuk, hanem hallásuk és tapintásuk alapján is tájékozódhatnak, a teljesen akadálymentesített épület a mindenki számára alkalmassá teszi a látogatást. Az erdőről szóló kiállítások célja, hogy megtanítsa az embereket arra, hogyan viselkedjenek az erdőben - hívta fel végül a figyelmet. - Az emlékek gyűjtésére ott a fényképezőgép és az agy végtelen memóriája, úgyhogy soha, semmit ne vigyenek haza a természetből! Ezután Klemencsics András, Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója és Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója együtt vágta át a nemzetiszínű szalagot. Végezetül Duska József mondott beszédet, elsősorban a szép számban jelenlévő gyermekekhez szólva.- Szerencsés ember az, akinek megadatik, hogy az erdőbe menjen - figyelmeztetett. - Az erdészek igyekeznek fenntartani az erdőt, aminek a gazdálkodás mellett igen nagy része van a közjólétben is. Ez az intézmény is a közösséget fogja szolgálni, amiért köszönet az erdésznek! Az ünnepségnek a már említett Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes mellett a salgótarjáni Arany János Általános Iskola énekkara és furulyásai adtak méltó keretet. A megnyitóra ösz- szejött vagy kétszáz vendég, még Szolnokról is érkezett egy autóbuszra való általános iskolás: ott van ugyanis a Zagyva torkolata, Salgóbánya mellett pedig a forrása. A csoport vezetője, Kozma Éva kérdésünkre elmondta: alföldi gyerekeknek már az is nagy élmény, hogy a hegyes-völgyes, erdős környezetbe látogathatnak, s minden kis vendégnek nagyon tetszik Salgóbánya és környéke. A megnyitón mintegy húszán vettek részt a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesületének tagjai közül, Uramecz János elnök szervezésében, de érkeztek iskolások Fülekről és erdészhallgatók a mátrafüredi Vadas Jenő szakközépiskolából is. A vendégek utaztatásának költségeit az Ipoly Erdő Zrt. állta, akárcsak ebédjüket. Az Erdészház egyik kiállítóhelyisége a sötétszoba, amelyben a vendég hallás és tapintás útján tájékozódhat az erdőről. A kiállítóhely leírása még Braille- írással is a látogató rendelkezésére áll. Iparkamarai fórum Elkészült a település „ékköve” Szabó Andrea Salgótarján. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évente több alkalommal szervez vállalkozói fórumot az aktuális adó- és járulékügyi változásokról. E sorozat következő programjára 2006. szeptember 20- án délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a kamara salgótarjáni székházában. A rendezvény dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébetnek, az APEH Nógrád megyei igazgatójának előadásával kezdődik, melynek címe: Változások az adózás rendjében. Ezt követően a társadalombiztosítás és az adótörvények fontosabb módosulásairól Ponyiné Oszvald Katalin tájékoztatja a résztvevőket, majd a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség változásairól 7o/- mácsi Zsolt tart ismertetőt. A személyi jövedelemadó változásai, házipénztáradó, különadó és járadéka címmel Gál József tart előadást, a társasági adó és az áfa új szabályairól pedig Nagyfalusi Sándor mondja el az aktualitásokat. Az előadók mindannyian az adóhivatal munkatársai. A tájékoztatókat követően lehetőség nyílik kérdések feltevésére is. Kozárd. - Ez az ezeréves, Szent István országához tartozó, mesélő és mesés dimbes-dombos kis falu a kozárdiak számára maga a haza. A település - mely felébredt Csipkerózsika álmából - egyik legszebb napját éli meg ma - mondta köszöntő szavaiban nem kis meghatódottsággal dr. Hajasné Banos Márta polgármester az ünneplő sokaság előtt az újjávarázsolt faluház és kápolna átadásakor. S méltán lehetett büszke a község vezetője: a volt önkormányzati hivatal helyén egy párját ritkító, megkapó szépségű és erede- tiségű épület jött létre, mely több funkciót fog betölteni Kozárd mindennapjaiban: a fiataloknak szórakozási lehetőséget kíván nyújtani, a nyugdíjasok találkozóhelyévé válik, otthont ad majd kiállításoknak, koncerteknek, színi előadásoknak, s mindemellett szakrális funkciót is betölt, hisz a kápolna a hitélet gyakorlásának és esküvőknek is teret biztosít a jövőben. A nyolcvanmilliós beruházáshoz hatvanmillió forintot AVOP- pályázaton, kilencmilliót a belügyminisztériumi uniós önerő alapból nyert el a falu, 11 millió forintot pedig hitelből biztosítottak. Az épület Birkás Gábor, a Szécsényi Építőipari Zrt. főépítésze és Karaba Tamás építész tervei alapján készült el, akik csodálatos lehetőséget láttak a dombon, a község egyik legmagasabb pontján ál- § ló harangláb környékében, ahon- t nan az épület legfelsőbb szintjeié- 1 lejthetetlen kilátást biztosít A New f Yorkban és Montenegróban szállodákat tervező Birkás Gábor művészien oldotta meg feladatát A ház Párkányi Raab Péter szobrász- művész mintegy két méter magas, bronzból készült zenélő angyalszobrával egészül ki. Kelemen Tibor, a kivitelező Lakóházépítő Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: olyan faluközpont, „ ékkő” valósult meg Kozárdon, mely Nógrád megye kis falvai között párját ritkítja. 500 négyzetmétert formáltak át, építettek ki, s láttak el minden olyan funkcióval, mely a lakók életminőségét javítja. A ház egyszerre funkcionál templomnak is nevezhető kápolnaként, művelődési központként, polgármesteri hivatalként, orvosi rendelőként, idősek klubjaként, a legfelső szinten pedig a tetőkilátó terasz teszi fel a koronát az építményre. A három szint hagyományos anyagokból készült el: a faszerkezet ötvöződik a legkorszerűbb építési technikákkal, melyek a hosszú távú hasznosítást biztosítják. A régi harangláb is megújult: Szurcsik János Munkácsy-díjas festőművész oltárképei díszítik majd az épületet, melyet előreláthatólag dr. Beer Miklós megyés püspök szentel fel december 9-én. Kozárd nemcsak az egyedien szép faluházzal, hanem szennyvíztisztítóval is gyarapodott szeptember 16-án. A beruházás hatvanmilliós SAPARD-támogatást kapott, s 22 milüó forinttal járult hozzá a megvalósításhoz a belügyminisztériumi uniós önerő alap. A környéken csak Garáb és Kutasó rendelkezik hasonló rendszerrel. A faluház szalagját átvágó Margittal Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke kiemelte: a széthúzás időszakában a község szép példáját adja az összefogásnak. Természetesen a jeles nap a már hagyományos „magyar ízek- magyar színek” elnevezésű gasztronómiai és gyümölcsfesztiválnak is helyet adott az Almavölgyben, felléptek a mátraszőlősi együttesek, a szegedi Pavane zászlóforgatói, az Igüce táncosai, a Bástya ci- terásai, s a bál és a tűzijáték sem maradhatott el a kis falu nagy ünnepén. SZILVÁS-NAPOK, ELŐSZÖR Remek hangulatban ünnepelték meg az első Pécskő-Szilvás-napokat a Salgótarján egyik legszebb üdülőövezetében élők. Miskolci István főszervező elmondta, hogy hagyományteremtő szándékkal hívták életre a rendezvényt, amelyben volt sportesemény és persze az elmaradhatatlan gulyásfőzés is. A bázist ezúttal a Laci Büfé jelentette, ahol más ínyencségek is készültek. Kozárdon bőven akadt ok az ünneplésre A szalagátvágás ünnepélyes pillanatai
