Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-16 / 218. szám
I 2006. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT GAZDASAG Csaknem 13 milliárd forint szja-felajánlásból összesen 12,77 milliárd forintot ajánlott fel 1,34 millió magánszemély a személyi jövedelemadó kétszer egy százalékából - közölte az APEH. A civil szervezeteknek 7,5, az egyházaknak 3,7 milliárd forint jutott. Újrahasznosító üzemet építenek Bátonyterenyén háztartási elektronikai hulladékokat hasznosító üzem építését kezdi meg a Nógrád megyei Bátonyterenyén az Electro-Recycling Group Kft. Az 1,2 milliárd forintból épülő gyár első lépcsőben 50-60, később 80-100 dolgozónak biztosít megélhetést. Csökkent az infláció az euróövezetben augusztusban az euróöve- zetben átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ilyenkor. Az euróövezet átlagában júliusban 2,4 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés. Pannon A BUX-index 2006. szeptember 15-én nenn 15.30, a New Yorki 22 tőzsde nyitása 22 400.^L. 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.09. is. Rpwénv Utöfcó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Synergon 1 120 +4,58 284 Fotex 649 +3,84 486 Émász 18 600 +3,33 340 Démász 19 440 +0,73 1048 Mól 21260 +0,28 4563 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utotóár(FtJ Változás(%)» FtOTP 6 900-2,43 7509 Rába 913-1,51 81 Graphisoft 1500-1,25 10 Richter 47 750-0,73 3354 IEB 3 899-0,33 8 A BUX-index az elmúlt napokban 23 000 22 737 22 82® 22 600 x 22 22' 22200 21326 21800 22013 21400 21000 20600 20200 21865 09.06 09.07 09.08 09.11 09.12 09.13 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. szeptember 15-én. /Ft mm $/Ft Hl /$ 4 4 "■ 272,84 214,68 1,27-0,67 Ft-0,90 Ft Ocent ezertorina 50 .Eladott és begyűjtött üveg- és műanyag csomagolások U miStí Üveg Műanyag * Az OKO-Pannon Kht. rendszerében mért adatok .. ** ezer tonna 10,4 10,5 10,4 16 EÖKOPRESS GRAFBE» 2003 2005 Marad a betétdíj rendszere visszaváltás A gyártók inkább a szelektív gyűjtést erősítenék Csomagolástechnikai kövület a betétdíj - állítják az üdítőital- és ásványvízgyártók, akik azt szeretnék, ha a környezetvédelmi tárca a visszaváltási rendszer helyett inkább a szelektív gyűjtést fejlesztené. Ám a tárca most épp a német gyakorlatot vizsgálja, ahol még a fémdoboz is betétdíjas. Dián Tamás Régi vita az italgyártók és a környezetvédők között, hogy vajon mi terheli kevésbé a környezetet: az újratölthető palackok forgalmának növelése, vagy a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése. Az érintett cégek azzal érvelnek, hogy az emberek ma már nem kedvelik a körülményes visszaváltást, s arra hivatkoznak, hogy az eldobható palackokat sokkal többen vásárolják. Kertész Béla, a Csomagolás- és Anyagmozgatási Szövetség vezetője szerint eljárt az idő a visszatérő palackok felett. „A piac ezt egyszerűen nem igényli - jelentette ki. - Ráadásul az újratölthető palackok begyűjtése, tisztítása és ismételt felhasználása rendkívül költséges.” A visszaváltható termékek kötelező aránya a sör esetében a legmagasabb: a teljes mennyiségnek legalább a 65 százalékát kell a gyártóknak betétdíjas csomagolásban forgalomba hozniuk. Igaz, ez az ágazat kivételnek számít, mivel ők kifejezetten lobbiztak ezért - ez volt az ára annak, hogy kiszoríthassák a piacról az olcsó, külföldi dobozos söröket. A szénsavas üdítőitalok gyártói azonban még a saját öt százalékukat is sokallják, és az ásványvizesek sem boldogok attól, hogy termékeik egy százalékát visszaváltható palackban kell forgalmazniuk. A cégek a nem visz- szaváltható palackok után természetesen termékdíjat fizetnek, ám ez nem olyan sok, hogy ne tudnák kigazdálkodni. Ráadásul még itt is spórolhatnak: ameny- nyiben vállalják, hogy támogatják a szelektív gyűjtést, akkor csak úgynevezett hasznosítási díjat kell fizetniük. „Műanyag palackok esetében ez 18,2 forint, a fémdobozoknál pedig 6,5 forint kilónként” - mondta Pribelszki Edina, a legnagyobb szelektív begyűjtést koordináló ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs csoportvezetője. Az ő rendszerükben jelenleg 681 település 4147 szelektív gyűjtőszigetén 4,3 millió lakos szelektálhatja a csomagolási hulladékokat. Ebben az évben 54 százalék az előírt újrahasznosítási arány, ám 2012-re el kell érniük a 60 százalékot. Ám hiába a cégek által is támogatott szelektív igyekezet, ha a környezetvédelmi tárca a betétdíjrendszert ugyanennyire favorizálja. Most például éppen az EU-n belül legszigorúbbnak tartott német gyakorlatot vizsgálják. Ott még a italos alumínium dobozokat is visszaváltják, bár ezeket eredeti formájukban nem lehet újra felhasználni. Az új öteletek között felmerült a visszaváltó automaták működtetése is. Ezek a a vonalkód alapján ismerik fel a különböző palackfajtákat, s nagyon hatékonyak: Németország utcáiról például eltűntek az üres palackok és dobozok, mivel ha valaki ezeket eldobja, mindig akad, aki felveszi és beváltja az elhajított csomagolást. Példamutató üvegvisszaváltó rendszer Dániában Dániában szinte alig lehet olyan üdítőt vagy sört venni, ami ne lenne visszaváltható. Még a fémdobozokra is van legalább egy koronás (körülbelül 36 forintos) betétdíj. A visszaváltás nem okoz problémát, mivel a legkisebb boltokban is megtalálhatók az erre szolgáló automaták. Igaz, a rendszert nem mostanában kezdték kiépíteni. A dán kormány 1981-ben rendelte el, hogy csak visszaváltható csomagolásban lehet italt forgalmazni. Azóta ez a szabályozás némiképp enyhült az uniós irányelvek miatt. JÓ TANÁCS A pénztárnál már sokkal többe került becsapva Olvasónktól az egyik nagy áruházlánc szekszárdi üzletében számlázáskor többet kértek az ártáblán lévő ösz- szegnél. A vevő reklamált A panasz jogos - reagáltak a fogyasztóvédelemnél. Az eset neve: árdrágítás. Ez pedig komoly szabálysértési, illetve fogyasztóvédelmi bírságot vonhat maga után. A terméken mindig azt az árat kell feltüntetni, amit a vásárlónak a pénztárnál fizetnie kell - szól a fogyasztóvédelmi törvény. Ha szabálytalanságot tapasztalunk, határozottan álljunk ki jogainkért. Sérelmünket jegyezzük be a vásárlók könyvébe, amelyet a kereskedőnek jól látható és hozzáférhető helyen kell tartania. Ez azért is fontos, mert az esetnek így nyoma marad. A hatóság ugyanis panasz- bejelentésre vizsgálatot indít, amelynek éppen a vásárlók könyvének ellenőrzése a sarkköve. A vizsgálatra azonban csak 30 napon belül kerül sor. Mire tehát az ellenőrök a helyszínre mennek, előfordulhat, hogy az ártáblának már híre-hamva sincs. Ott lesz viszont a panaszkönyvi bejegyzés. A fenti hibánál szerencsés esetben a kereskedő önként orvosolja a kellemetlenséget. Vizsgálatkor a fogyasztóvédelem kötelezheti az üzletet az árkülönbözet megfizetésére. Adott esetben magas fogyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki. A területileg illetékes összes felügyelőség elérhetőségét, így a Tolna megyeiét is megtaláljuk a www.fvf.hu honlapon. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Négyszáz adónyomozóval erősít a pénzügyőrség pazarlás A haszontalanná vált csipkártyákkal csaknem 400 milliót dobott ki az APEH az ablakon Tegnap csaknem száz új adónyomozó tett le ünnepélyes esküt. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) nyomozói létszáma három ütemben, összesen négyszáz fővel bővül az év végéig. Az új adónyomozók egyrészt a vámhatóság dolgozóiból kerültek ki, másrészt pedig a rendőrségtől érkeztek. De akadt olyan is, aki a civil szférából csatlakozott. Az új nyomozókra a megszaporodott feladatok miatt van szükség. A pénzügyőrök ugyanis a tegnapi naptól a korábbinál jóval több gazdasági bűncselekmény ügyében nyomozhatnak. Ez pedig éves szinten több ezerrel növeli az esetek számát. A rendőrség 3500 folyamatban lévő bűnügyet ad át a vámosoknak, amelyekben ezentúl kizárólagos joggal csak ők nyomozhatnak. A korábban felrajzolt bűnügyi térképnek megfelelően osztják majd meg a munkát a vámnyomozók, s mivel a legfertőzöttebbnek a főváros bizonyul, itt dolgozik majd a legnagyobb csapat. A sorban a következő az Észak-Alföldi Régió, itt is megerősített gárda nyomoz majd. Miközben a vámosoknál többen üldözik az adócsalókat, addig az elmúlt években az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) csaknem négyszáz- millió forintot adott ki szinte feleslegesen. Az adóhatóság korábban ugyanis tízezer vállalkozásnak adott elektronikus bevalláshoz szükséges csipkártyákat és leolvasókat térítés- mentesen. Mindezt az időközben megszűnt Informatikai Minisztérium fedezte. Ezek az eszközök azonban ma már nem szükségesek az elektronikus bevalláshoz, mivel ez ma az ügyfélkapu segítségével történik. Ezért a feleslegessé vált leolvasókat és csipkártyákat a cégeknek vissza kell adniuk az APEH-nak. „Amikor ezeket bevezették, nem volt más megoldás, mert még nem működött a kormányzati elektronikus azonosító rendszer, az ügyfélkapu. A legnagyobb adózóknak azonban valahogyan lehetővé kellett tenni az elektronikus bevallást, ezért volt szükség a csipkár- tyákra és leolvasókra” - mondta el érdeklődésünkre Nagy József, az APEH főosztályvezetője. A feleslegessé vált eszközöket a jövőben az adóhatóságnál, valószínűleg a belső levelezésben a dolgozók azonosítására használják majd. ■ Tóth M. A VPOP új nyomozati hatáskörei* ■ Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése m A számvitel rendjének megsértése m Csődbűntett m Hitelező jogtalan előnyben részesítése m Adócsalás ■ Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás mAzEU pénzügyi érdekeinek megsértése ■ Az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalás * AMELYEKBEN SZEPTEMBER 15TŐL CSAK A VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG JÁRHAT EL FORRÁS: 2006. ÉVI LXI. TÖRVÉNY ■ A feleslegessé vált eszközöket az APEH-dolgo- zók azonosítására fogják majd használni.
