Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-15 / 217. szám
3 2006. SZEPTEMBER 15.. PÉNTEK Tovább növekedhetnek a devizaadósok terhei Svájcban folytatódott a kamatemelési sorozat, tegnap negyed százalékkal, 1,75 százalékra növelték az irányadó kamatot. A lépés érzékenyen érintheti a svájci frankban eladósodott háztartásokat. Kétkedik a megszorítások sikerében a valutaalap A nemzetközi Valutaalap (IMF) kételyeit fejezte ki a kormány kiigazító és megszorító intézkedéseivel kapcsolatban. Az IMF jelentése szerint Magyarországon van a legégetőbb szükség a kiigazításokra, amivel az államháztartás hiánya elérte a tíz százalékot. Közösen kutat földgáz után a Mól és az INA földgázmezők közös felkutatásáról írt alá szerződést a Mól és a horvát INA. A két cég Podravska Slatina és a • hazai Zaláta 50 négyzetkilométernyi területén az idén közös kutatásokba kezd. A BUX-index 2006. szeptember 14-én Előző napi záróérték: 22820 Záróérték: 23012 .................A l\ x. 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK ________________________2006.09, H. tanért* Mó l Utolsó ár (Ft) 21200 +1,92 i) Millió Ft: 7 656 Richter 48 100 + 1,57 2 598 Émász 18 000 + 1,12 104 Egis 31660 + 1,05 465 Synergon 1080 +0,84 201 VESZTESEK forrás, bét — Fotex 630-1,72 525 MTelekom 905-1,09 1008 OTP 7 010-0,36 13798 BorsodCchem2 900-0,34 184 Démász 19300-0,16 60 A BUX-index az elmúlt napokban 23 000 ni95 22 737 22 600 22200 21800 21400 21000 20 600 20 200 _ 22013 21865 P0nAíap 09.05 09.06 09.07 09.08 09.11 09.12 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. szeptember 14-én. /Ft $/Ft /$ i i mm 273,51 215,60 1,27-0,24 Ft-0,05 Ft Ocent Béremelésből utalvány? juttatások A legalacsonyabb adósávban megéri készpénzt kérni Egyre keletebbre terjeszkednek Európában a hipermarketek Ismét drágább lett a természetbeni juttatás: szeptembertől 44 helyett 54 százalékos adó terheli. Az utalványkibocsátók azonban nem aggódnak: szerintük jövőre a tikettek helyettesíthetik a fizetésemeléseket. Dián Tamás Néhány hete felröppent, hogy a megszorítások között elrendelt többletterhek miatt elmaradhatnak jövőre a fizetésemelések, sőt, a cégek akár a béren kívüli juttatásokat is megnyirbálhatják. A munkáltatóknak ugyanis szeptember 1-jétől 44 százalékos személyi jövedelemadó helyett 54 százalék adót kell fizetniük a béren kívüli juttatások után, ezeket ráadásul 29 százalék társadalom- biztosítási járulék és 3 százalék munkavállalói járulék is terheli. Az új szabályok miatt a természetbeni juttatással összefüggő munkáltatói közterhek már meg is haladják a juttatás értékét (lásd táblázatunkat). A fajlagos költségek növekedése elgondolkoztathatja az érintetteket, érde- mes-e természetbeni juttatást adni, vagy olcsóbb a pénzbeli kifizetés. A döntéshez azonban nem elég a természetbeni juttatások közterheit ismerni, ezt össze kell hasonlítani a jövedelmeket terhelő munkavállalói és munkáltatói befizetésekkel is - mondta Török Györgyi. Az adószakértő hozzátette: a különböző adósávokba tartozó fizetések eltérő kiadásokkal járnak. Nos, a számítások szerint ha valaki a 18 százalékos adósávba tartozik, szinte mindegy, hogy utalványt vagy készpénzt kap. Utóbbi talán azért előnyösebb, mert szélesebb körben használható fel. A 36 százalékos adósávba tartozó jövedelmek esetén azonban a természetbeni juttatás kevesebb ráfordítással jár mint a készpénz, azaz jobban megéri utalványt adni. Ennek megfelelően bizakodók az utalványkibocsátó cégek is. Attól például nem tartanak, A munkaadók több utalvánnyal helyettesíthetik a fizetésemelést, s ennek győztese a melegétel-utalvány lehet hogy a tíz százalékpontos adó- növekedés miatt bárhol is csökkentenék a természetbeni juttatások összegét. Balázs Krisztián, az Accor Services marketing- igazgatója szerint az étkezési jegyek iránt még nőhet is a kereslet. „Nagy az esélye annak, hogy azok a cégek, amelyek nehezen tudnák kigazdálkodni a jövő évi béremelést, a kevesebbe kerülő utalványokkal oldják'meg a munkatársak plusz javadalmazását - mondta. - Ennek a nagy nyertese a melegételtikett lehet, hiszen ennek az adómentes határa a hidegétel-utalvány kétszerese. Egy ilyen váltással 4500 forintos kvázi »fizetésemelést« lehet adni, méghozzá úgy, hogy a munkavállaló szempontjából ennek semmilyen adóvonzata nincs, az összeg minden forintját ő költheti el.” A cégek átgondolják A MUNKAADÓK ODAFIGYELNEK, hogy az általuk adott béren kívüli juttatások az adómentes határon belül maradjanak. A Magyar Posta Zitáéi az étkezési jegy, az egészségpénztár, az üdülési csekk és az internet a legnépszerűbb. Tomecskó Tamás, a cég szóvivője elmondta: valószínűleg átgondolják a jövőre adandó juttatásokat. A MÁVZrt.-nél csak a magáncélú ruhavásárlást és a magáncélú tanfolyamot érinti az szja szeptemberi változása. A vasúttársaságnál nem tervezik, hogy a természetbeni juttatások helyett pénzt adjanak, ám előfordul- | hat, hogy a kedvezőtlenebb ~ adózás miatt kevesen választják majd ezt a két elemet. A természetbeni juttatások fajlagos közterhei (Ft) eoédff^ 2005.09.01. A előtt 2005.09.01. és 2006.09.01-től 2006.0& 31. között Természetbeni juttatás •' értéke (áfával együtt) 1000 1000 1000 Személyi jövedelemadó 440 440 540 Társadalombiztosítási . járulék (29%) 290 418 447 Munkavállalói járulék (3%) 30 30 30 Összes költség 760 888 % 1017 Továbbra is hódítanak a bevásárlóközpontok a kelet-európai országokban, bár a nagy plá- zákhoz kapcsolódó beruházások az egyes térségek telítettsége miatt egyre inkább keletebbre tolódnak - derül ki az osztrák RegioPlan tanácsadó cég felméréséből. A kimutatás szerint Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban a kiskereskedelmi forgalom fele jut a bevásárlóközpontokra, míg Ausztriában ugyanez az arány mindössze húsz százalék. A bevásárlóközpontok Szlovéniában a legelterjedtebbek, itt nagyobb a hipermarketek és a plázák sűrűsége, mint Ausztriában. ■ A fővárosoktól távolodva ritkulnak a be-vá- sárlóközpontok: Románia, Szerbia és Horvátország elmaradottak. A RegioPlan szerint Budapest a maga huszonkét központjával már eléggé telítettnek mondható. Egyébként hazánkban, Csehországban és Szlovákiában még mindig a fővárosra koncentrálódnak a hipermarketek, a vidéki terjeszkedés csak lassan indul be. Szlovákiában például országos átlagban ezer lakosra 64 négyzetméter eladótér jut, Pozsonyban 509 négyzetméter. Ausztriában ugyanez az arány 208, illetve 270 négyzetméter. A fővárosoktól távolodva, illetve keletebbre haladva egyre ritkábbak a bevásárló- központok: Bulgária, Románia, Szerbia, és bizonyos térségeit tekintve Horvátország e tekintetben még elmaradott. A bevásárlóközpontok építése szempontjából jelenleg Belgrad és Zágráb a legfelkapottabb hely, ezekben a városokban a következő néhány évben 23 központ építését tervezik összesen 600 ezer négyzetméter eladótérrel. A világ legnagyobb bevásárlóközpontja amúgy Kínában van: ennek az eladótere 900 ezer négyzetméter. ■ Kölcsönből vállalkozhatnak a kirúgott közszolgák újrakezdés Ügyvédi berkekben és magánnyomozóként boldogulhatnak az állás nélkül maradtak Kedvezményes hitelt vehetnek fel azok a köztisztviselők, akik állásuk elvesztése után saját vállalkozást akarnak indítani. A kölcsönt várhatóan október végétől a kormányrendelet elfogadása után lehet majd igényelni. A Magyar Fejlesztési Bank a pályamódosító hitel- konstrukcióhoz 20 milliárd forint keretösszegig nyújt hitelt. A kölcsönhöz nem kell önerő, az igényelhető legnagyobb összeg hárommillió forint. A hitel futamideje tíz év, ám az első három esztendő türelmi idő, azaz a törlesztést csak ennek leteltével kell elkezdeni. A pályamódosító hitel kedvezményes kamatozású, aki például a teljes összeget, a hárommillió forintot veszi fel tíz évre, annak havi 35 714 forint törlesztőrészletet kell majd fizetnie. A hitel felvételéhez azonban nem elég csupán a köz- tisztviselői múlt: az igénylőknek részletes üzleti tervet is kell készíteniük, ezen felül pedig a hitelképességüket is vizsgálja majd a pénzintézet. Persze az még erősen kérdéses, hogy a gyakorlatban vajon hányán élnek majd a kedvezményes újrakezdési lehetőséggel. A közszolgálatban dolgozók 40 százaléka ugyanis ötven év fölötti, a közülük kikerülő munkanélküliek pedig vélhetően már nem igazán tudnak új egzisztenciát teremteni - vélekedett lapunknak Árva lános, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezetének elnöke. Szerinte aki évtizedeket töltött a köz- igazgatásban, már megszokott egy bizonyos foglalkoztatási biztonságot, s emiatt nem igazán tud átváltani a jóval nagyobb rugalmasságot megkívánó vállalkozói szemléletre. „Úgy vélem, a legtöbb esély még arra van, hogy az érintett közszolgák társuljanak egy, már működő vállalkozásba - mondta. - Erre leginkább az igazságügyi tárcától, illetve a rendészeti területről távozóknak van esélyük. Ők az ügyvédi berkekben, illetve magán- nyomozóként vagy biztonsági cégekben még boldogulhatnak. Bevallom őszintén: jómagam is kíváncsi vagyok, vajon hányán élnek a lehetőséggel.” ■ D. T. - T. M. Autógyártó cég és hipermarket is várja az utcára került állami dolgozókat elsőként a Suzuki jelentette be, hogy szívesen alkalmazna elbocsátott közszolgákat. Az autóipari cégnél decemberig a mostani 4100 munkavállaló mellé további 600 felvételét tervezik. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. is aláírt egy együttműködési megállapodást a Foglalkoztatási Hivatallal, amely szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével a közeljövőben kétszáz, hosszabb távon évente országosan 1500 közigazgatásból elbocsátott munkavállalót foglalkoztatnak majd.
