Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-14 / 216. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- BALASSAGYARMAT

láng Mihály kertészmérnöki végzettségű képviselő,

1966-ban került a városba. A volt főkertész gazdaboltot is nyitott a piac mellett. Egy évtizede képviselő-testületi tag, zöldpárti képviselő, de idén függeüen jelöltként méred meg magát. Úgy véli: körzetében kevés problémát sikerült megoldani. Néhány útfelújítást leszámítva a járdák, a játszóterek, a környezetvédelem gondjait nem sikerült orvosolni, s a vízelvezetés sem megoldott. GondozaÜan földek árulkodnak a város állapotáról, ráadásul a költségvetési hiány enyhítése érdekében a település komoly vagyont értékesített.

látkőczki Bálint, az agrármérnöki végzettségű képviselő Balassagyarmaton az élelmiszeriparban közel húsz évet töltött el. Ötödik éve a Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként a kistérségi feladatok koordinálását, projektek elkészítését, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolattartást szervezi. Vallja azt, hogy az eltelt ciklust a folyamatosság és a megújulás jellemezte. Állítja: a balassagyarmati önkormányzat a közútfelújításokban a legjobb eredményt érte el és szociális területen is kiválóan működött.

medvácz LAJOS 1994 óta a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója. 1990-től az önkormányzat mindegyik képviselő-testületében tag. Úgy látja: az elmúlt négy év nem sorolható a város legfényesebb korszakai közé. A kormányzat egyre kevésbé finanszírozza a város feladatait, s a település is lényegében felélte vagyonát. A várost a polgárokkal együttműködőbb módon kell vezetni. A gyarmatiak egy olyan Balassagyarmatot érdemelnek, ahol az adott szónak értéke van, a jövő kiszámítható, s a döntéshozók és a hivatalok szolgálatnak tekintik megbízatásukat. A népesség, a fiatalok megtartása a legnagyobb gond. A fölösleges és veszteséges dolgokat, mint a fizetőparkolás, meg kell szüntetni - vallja a polgármesterjelölt.

mogyorósi Gabriella 2003 augusztusától a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Hivatalának balassagyarmati területi irodáját vezeti. Jelenleg is tanul, német projektmenedzser szakemberképzésen vesz részt A kisebbségi önkormányzat, valamint a képviselő-testület tagjaként vesz részt a városvezetés munkájában. Az ön- kormányzat tulajdonában lévő Foglalkoztatási Kht. felügyelő bizottságában, valamint az Esélyek Háza szakmai fórumában szintén feladatot kapott. Úgy látja: komoly fejlesztések és beruházások valósultak meg. Szükségét érzi viszont a tartós munkahelyteremtésnek és a szociális bérlakások építésének.

paulusz Miklós felsőfokú államháztartási végzettséggel rendelkezik, 1995-től a városi távfűtési bizottság tagjaként kiharcolta az olcsóbb lépcsőházi fűtést. 2002-től nagy eredménynek tartja körzetében a járdák, a parkoló megépítését, a parkosítást, a játszótéri kispálya kerítésének rendbetételét, az új útburkolatokat, az Arany úti buszmegálló felújítását, a rendelőintézet parkolójának bővítését, a város dél-keleti részének közlekedését javító Veres Pálné úti bekötő út elkészítését Fontos feladatnak tekinti a Patvarci útnál két buszmegálló, illetve a csecsemőotthon területén a gyalogjárda létrehozását, s a csapadékvíz elvezetésének megoldását.

siket Béla három évtizede él Balassagyarmaton. Középiskolai műszaki tanárként a Szondi középiskolában tanít harminc éve, váilalkozásismerettel és minőségbiztosítással foglalkozik. A ludányhalászi Öregpotyka horgászegyesület elnökeként is tevékenykedik. Immár második ciklusát tölti önkormányzati képviselőként. Sikerként könyveli el a már megvalósult és a még folyamatban lévő beruházásokat. Hiányolja azonban a Nyírjes teljes rehabilitációját. A legfontosabb feladat a munkahelyteremtés - vallja.

smítnya Sándor humán szakközgazdász végzettségű, a Prysmian-MKM Magyar Kábel Művek Kft. humánpolitikai vezetőjeként tevékenykedik. 1990-től 1994-ig Dejtáron volt képviselő, majd a Nógrád Megyei Önkormányzat elnökeként, aztán képviselőjeként működött. A balassagyarmati képviselő-testület tagjaként az elmúlt négy év legfontosabb értékének azt tartja, hogy a város humán szolgáltatóhálózatát sikerült megőrizni. Több jelentős beruházás is megvalósult és talán a térség uszodaproblémája is megoldható lesz. Balassagyarmat tudatos térségközponttá válásának stratégiáját viszont nem tekinti kidolgozottnak. Szükségesnek látja a város jövőképének tudatos építését.

dr. tiba Imre 1995-ben költözött Balassagyarmatra. Jelenleg a Dr. Kenessey kórház sebészeti osztályának osztály- vezető főorvosa. Az elmúlt négy év kettős eredményeként említi azt, hogy a nehéz költségvetési helyzetben a város megőrizte működőképességét, illetve ügyes pályázatokkal sok fejlesztés valósult meg és nagyszabású beruházások vannak folyamatban. Hiányosságként tartja számon azonban a település munkahelyteremtő képességét. Az úthálózat és a 2-es út továbbfejlesztését létfontosságúnak tekinti.

viDA Attila a balassagyarmati építőipari szövetkezet egykori főmérnöke 1986-tól saját vállalkozást indított el.

1994-től 2002-ig a megyei közgyűlés bizottságaiban tevékenykedett, 2002-től a balassagyarmati képviselő-testület tagja. Rendkívül lényegesnek tartja a városi ivóvízbázis védelmének végleges megvalósítását, a városmag rehabilitációját, a Palóc liget rendbetételét, a déli városrész teherforgalomtól való mentesítését, illetve a Nyírjes rehabilitációját, a szemétlerakók megszüntetését, a szennyvízelvezetés megoldását. A Madách liget útjainak, járdáinak helyrehozatal elsőrendű feladat.

Életre kel a volt vármegyeháza

Már Petőfi úti feljegyzéseiben szerepel az, hogy megcsodálta „az igen szép megyeházát” is. Az 1835. október 19-én ünnepélyesen átadott, Kasselik Ferenc által tervezett épület avatásán Déryné Széppataki Róza is részt vett „A bársony cipő” című színdarabbal. Kasselik megyeházája, miközben alkalmazza a klasz- szicista építészet jól ismert elemeit, a timpanonnal ékesített homlokzatot, az egyszerű kerete- zésű - ókori hagyományokat idéző - ablakokat, gazdagon merít a barokk építészet eredményeiből. Ráadásul olyan vívmányokra támaszkodik, amelyek a magyarországi kastélyépítészetben alakultak ki. így a ház szerves folytatása egy korábbi építészeti irányvonalnak, ám híven tükrözi az akkor újszerű klasszicizmushoz való igazodást is. Az épület egyszerűsége, stílusának helyi zamata nélkül el sem tudnánk képzelni a főteret.

A jelenlegi városvezetésnek egy nagy vágya volt: újra megnyitni és eredeti patinájában visszaadni a városnak, a térségnek a volt vármegyeházát. Nem volt könnyű. Közel tíz évig a patkányok lakták, jól befészkelték magukat az épület zegzugos termeibe. A rend lett úrrá az újra megnyitott épületben. Először a Mikszáth KÉVIG tantermei kaptak itt helyet, majd közhivatalok, a sajtó, a média, sőt vállalkozók népesítették be az épület lakható keleti szárnyát. Nap mint nap nyílt a hatalmas kapu, újra élettel teltek meg a tekintélyt árasztó ódon falak.

2004-ben megindult a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kihelyezett képzése, ahol már a harmadik tanévnyitóra készülnek az idén. Idegenforgalmi és vendéglátó szakmenedzserek készülnek itt komoly feladatokra, köztük immáron húsz felvidéki magyar fiatal a határon túlról.

Közben szorgos tervezők dolgoztak azon, hogy az épület régi pompájában ragyogjon és közérdeket szolgáljon. Térségi tudás- központ tervei formálódtak, amelyben elsősorban akkreditált felnőttképzési központ, konferencia-központ, főiskolai alapképzés, száz férőhelyes kétágyas tanszálloda, étterem, nyári művészeti udvar és a mindezeket kiszolgáló háttértevékenység kapna helyet. A tervek nem maradnak a fiókban. A hatékony lobbizás, a sikeres pályázati munka teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy újra régi fényében, de modern tartalommal működjön a város gyöngyszeme. Nagy remény van a források megszerzésére, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv számol az épületre fordítandó közel kétmilliárdos beruházás megvalósításával. Végre életre kelhet Balassagyarmat történelmi büszkesége!

Megújult a szimbolikus ház

Az 1820-ban klasszicista stílusban épült kisnemesi kúria - amelyet jó másfél száz évvel később az egykori tanácselnök, Lombos Márton vett meg a Csillag családtól a helytörténeti kutatás és kiállítások elhelyezése céljából - nyugodtan mondhatjuk: szimbolikus helyet foglal el a város szellemi életében. Az eddig málladozó vakolatú, repedezett falú Csillag-ház az 1978-ban Kovalcsik András vezetésével létrejött Honismereti Kör bázisa és helyet ad a rendkívüli eszmei értékkel bíró, a város múltjáról képet adó helytörténeti gyűjteménynek is, amelynek hű gondozója és gyarapítója Vas Ágnes. Csodálatos honismereti összejövetelek és tárlatok részese lehetett a látogató a házban, ám szinte dideregve részesült a műélvezetben a vendég az ódon falak hidegsége folytán.

A mintegy tízmilliós beruházás összegét a Területfejlesztési Alapítványtól „hajtotta ki” Lombos István polgármester, aki nyilván nem hagyhatta parlagon a múzeumépületet, amelynek belső terei és fűtésrendszere megújultak. Orosziámé Mészáros Ágnes, az „anyaintézmény”, a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatója segédletével számos vetélkedő, olvasónapló- és szépirodalmi pályázat eredményhirdetése zajlott le az előadásokon, tárlatokon kívül a Csillag-házban, amely a kutatómunkának is helyet ad.

A Helytörténeti Gyűjteményben Vagyóczky Károly grafikus- művész, a Pénzjegynyomda nyugalmazott művészeti osztályvezetője által adományozott diófapácok, rézmetszetek, ceruzarajzok láthatók Rebmann Rókusné, Horváth Endre testvére hagyatéka mellett. A Madách-család- ból származó Balogh Károly ak- varelljei s a Reiter László hely- történész által megrendezett patikatörténeti kiállítás egyaránt emelik a Helytörténeti Gyűjtemény rangját. Kovalcsik András szerint e kis kúria összes szellemi tartalékával együtt magyar és európai, sőt egyetemes kincs.

Wellness-központ

Tovább fejlődik a város patinás étterme, a Gösser Söröző Club Panzió. Magyar Piroska tulajdonos elmondta: a söröző, kávézó és étterem helyiségei mellett nyolcvan fős konferenciateremmel, negyven fős teremmel, fedett terasszal és hangulatos kerthelyiséggel is rendelkeznek, tizennyolc szoba várja a Balassagyarmaton megszállni vágyókat. Számos rendezvényt, lakodalmat, osztálytalálkozót, konferenciát, cigányzenés összejövetelt tartanak. Uniós pályázati pénzből egy wellness-központ létrehozását vették tervbe. Lencsés Zsolt festőművész, az antikmeszes eljárást szülővárosában is meghonosító freskófestő az étterem és panzió polgári miliőjét visszaadva és fokozva a régi, turulmadaras Civitas Fortissima emléktábla előtt idézte meg freskóján Párkányi Raab Péter emlékművét, jelezve azt, hogy a város ez évben kapta meg törvényesen is a megtisztelő címet.

„Jó gazda legyen az önkormányzat"

Tizenhárom esztendeje, azaz 1993-ban alakult meg a városban a Fleurimport Kft., amely - nevéből is adódóan - kezdetben virágkereskedelemmel foglalkozott. Az alapítók Tengerész Gábor és Csikány István voltak, majd 1996 óta Csikány István és Nagy László a rendkívül sikeres, nagymértékben fejlődő, sokoldalú cég tulajdonosai.

Mint azt Csikány István elmondta: az idő és a helyzet lehetőséget adott a profilbővítésre: az építőanyagipar egyre erőteljesebben kapott részt a vállalkozásban. A közel egyhektáros, lepusztult ingatlanállománnyal rendelkező, kezdetben bérelt területet 1998- ban megvásárolták, a három alkalmazott helyett ma már harminc dolgozót foglalkoztatnak, s időközben a terület is két hektárra bővült. Sikeresen ragadták meg a pályázati lehetőségeket, a Phare- és uniós pályázatokat, és a Start-hitel segítségével is fejlesztették a céget Jelenleg a virágtól a fenyő- és fűrészárun

át, a külső és belső építészet termékein, a Diego szőnyegein, függönyein, a hideg és meleg burkolatokon keresztül az építőanyagok széles skálájáig jóformán mindenre kiterjednek termékeik, kínálatukban az „alaptól a tetőig” minden van. Szentendrén telephelyük is működik. A kft. több városi rendezvényt szponzorál, támogatja a helyi kórházat, az iskolákat, de hangsúlyt fektet a Palóc liget rendbetételére is.

Az őrhalmi származású, Balassagyarmaton élő Csikány István párton kívüliként, MSZP-SZDSZ támogatással indul az idei önkormányzati választásokon. Örökmozgó, közéleti, társadalmi embernek tartja magát, aki vallja: a vagyont nem szabad felélni, újra be kell fektetni, hiszen fejleszteni, beruházni muszáj! Több kezdeményezést vár el a leendő testület képviselőitől, mert hiszi: a városnak vissza kell nyernie regionális központi szerepét, az önkormányzatnak pedig jó gazdaként kell működnie.