Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-02 / 206. szám

2 2006. SZEPTEMBER 2., SZÓMBA NÓGRÁD MEGYE Aki az emberek szolgálatára tette fel az életét Az emberfia nem is gondolja, s még kevésbé tudja, hogy a mi nógrá­di településeinken mennyi jó gon­dolkodású, szorgalmas ember él. Olyan emberek ők, akik nap mint nap kötelességtudóan teszik a dol­gukat az élet bármely területén. Vo­natot vezetnek, kiszolgálnak egy üz­letben, utat építenek, állatokat hizlal­nak, védik a rendet, a biztonságot. Csak a közvetlen környezetük tudja ezt róluk, mert az ilyen fajták nem szeretik, ha sokat beszélnek róluk, irigykednek rájuk becsületes mun­kával szerzett jövedelmük miatt, mert fel sem fogják, hogy nem min­den a pénz. Ez csak eszköz ahhoz, hogy megvalósíthassák az álmaikat, amelyeket talán a gyermekkor óta hordoznak magukban, és örömmel tölti el őket az emberi munkából fa­kadó alkotás. Ilyen embernek ismertem meg Földi Gyula mátranováki vállalkozó gazdát, akinek szobájában az igénye­sen válogatott szépirodalmi művek mellett olyan tudományos műveket és szakkönyveket láttam, hogy az egyetemi professzor is örülne nekik. A falakon a személyes képek mellett festmények is arra mutattak, hogy a gazda nem akárki. Kíváncsian figyel­tem a beszélgetésünk közben ezt a negyvenhét éves férfit, s a szavak pergése nyomán kibontakozott előt­tem egy olyan embernek a képe, aki modern példája lehet a munkaszere­tő, kérges kezű, becsületesen gon­dolkodó paraszti őseinek. Nem szeretnék Földi Gyula élet­rajzával foglalkozni, de kikerülhetet­len eddigi életútjának néhány fon­tos állomásáról szót ejteni. Talán nem valótlanság azt állítani, hogy hetedíziglen juhászfamíliából származó Földi nem véletlenségből szerzett alapos tudást a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában, ahol törzskönyvező-technikusként végzett. S ezzel elindult azon a biz­tató, de sokszor nagyon rögös úton, amit az állattenyésztés jelentett ő valóban tenyésztette, tenyészti az ál­latokat, nemcsak tartja. Mindenek­előtt a juhot, vagy ahogyan csak a hétköznapi városi ember mondja, a birkát. Pedig de kevesen tudják, hogy micsoda értékek, micsoda gaz­dasági lehetőségek rejlenek ezekben az igénytelen jószágokban. Nos, Föl­di Gyula ezt már tudja, hiszen tanú­ságképpen több mint harminc év ve- rejtékes munkája, szakmai törekvé­sei, sikerei sorakoznak mögötte. Lassan már tíz éve annak, hogy mégis változtatott az életén. A ma­gyar mezőgazdaság kacskaringóit, a hozzá nem értő embereknek való ki­szolgáltatottságot megunva úgy dön­tött, hogy a maga gazdája lesz. 1998- tól magángazdálkodó lett, őstermelő, vagy ahogyan kesernyésen mondja, mezőgazdasági hőstermelő. Emögött a megjegyzés mögött pedig az a szo­morú valóság áll, hogy az egész ága­zat a veszteségbe kezd fulladni. Te­hát, aki ezzel foglalkozik inkább hős­termelő, mint őstermelő. Megvásárolták azt a 36 hektáros völgyes területet, a Faluhelyet, ahol a történetírás szerint az 1740-es éve­kig Mátranovák falu állt Azt mond­ja, hogy ha az elődöknek évszázado­kon át megfelelt az a terület, akkor az elhanyagoltságnál biztosan több­re érdemes. Felvillanyozva kezdtek itt gazdaságot építeni. Kezdetben vá­sárolt 100 merinó toklyót, s mint a genetikai értékekhez értő ember be­lépett a juhtenyésztő szövetségbe. Az állatait törzskönyveztette s há­rom év alatt az ország legjobb juh- tenyészetei közé küzdötte fel ma­gát. A 2000-ben az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállí­táson 3. díjat kapott a bemutatott jerke bárányaival. Két-három éve azonban elgondol­kodott rajta, hogy az országban lévő közgazdasági környezet mellett már nem érdemes, nem szabad a terme­léssel kis területen, kevés állattal fog­lalkozni. Nagyobb méretekkel azon­ban nem számolhatott, hiszen ehhez már nem elegendő egy családi hát­tér. Ezért áttért a környezetkímélő gazdálkodásra. Belépett az agrár-kör­nyezetgazdálkodási programba és le­cserélte az értékes merinóállományt, új kihívást vállalva a rackákkal. En­nek a juhfajtának könnyebb és lé­nyegesen olcsóbb a tartása. Istálló nélkül lehet tartani, igénytelen, lé­nyegesen kevesebb Figyelmet kíván, kevésbé fogékony a betegségekre Ehhez a hagyományos őshonos ál­lathoz azonban hagyományos tartá­si rendszert, hagyományos épülete­ket kellett kialakítani, s úgy ahogyan nekik tetszik, talán megtetszik má­soknak is. Mivel az egyik fia néprajzi tanul­mányokat folytat, a másik pedig a hagyományos juhászat iránt akarja elkötelezni magát, ezért egy népraj­zi bemutató jellegű tanyát hoztak lét­re és építenek folyamatosan. Itt ka­pott helyet az istállógaléria is, ahol helyi képzőművészek alkotásait he­lyezik el. Képzőművészeti kiállító- hely is lesz ez, de mellette a környék­beli iskoláknak lehetőség a falusi gazdálkodás gyakorlati megtapasz­talására. Földi Gyula a juhászaiban elért eredményekkel viszonylagos ismert­ségre tett szert a környéken, majd a megyében és az országban. Lelke­sen magyarázta, hogy néhány éve többükben megfogalmazódott, hogy amit tesznek, s ahogyan teszik az a megélhetéshez bizony kevés. Az, hogy mindenki építgeti a maga kis világát és elzárkózik a közös dolgok elől. Társaival úgy látták és döntöt­ték el, hogy ezt a tevékenységet ösz- szehangoltan lenne célszerű egy ter­melői csoportba tömörülve végezni. A magántulajdonon alapuló szövet­kezés erejével. Egy 50 tagú csoportot hoztak létre javarészt a nógrádi juhá­szokból, 11500 darab anyajuhhal. Ez évente 50-60 milliós árbevételt je­lent, ami a duplája is lehetne, de a tá­mogatási rendszer kiszámíthataüan- sága miatt rendkívül elaprózottak, kevésbé nyereségesek a juhászatok. A juhászszövetkezetnek Földi az elnöke és Mátranovákon van a székhelyük. Tavaly év végén a mi­nisztérium 100 milliós árbevételt szabott meg nekik, amit a megyén belül nem lehet előteremteni. Ezért aztán Tolnából, Bácsból, Szolnok és Pest megyéből száz fölé növelték a taglétszámot. A szakminiszter ál­tal aláírt állami elismertségük ré­vén így már uniós pályázatra is jo­gosulttá váltak. Hibának tartja, hogy az évek so­rán az országban képeztünk jó szak­embereket a mezőgazdaságnak, de nem képeztünk gazdákat. A gazda­szemlélet kimaradt a mezőgazdaság­ból, a mindennapi életből, akárcsak egy falu vezetésének az életéből is. Külön-külön mindenki éli a világát, de összehangoltan nem tudunk, el­felejtettünk dolgozni. Végül még megjegyzi a szakmá­ról, a hetvenes években a világon egyedülálló technológiát dolgoz­tunk ki az expressz-pecsenyebá- rány előállítására, lekörözve ezzel a világot, míg mások helyzetbe sem kerülhettek a magyar bárányok mellett. Ám de sajnos ez már a múl­té. Pedig a vevő a folyamatos, meg­bízható minőséget keresi, ami a nagyüzemekből származott. Fontos lenne arra figyelni, ami a szövetke­zés előnyeiből adódik. A jobb be­szerzési, értékesítési lehetőségek­re, a kisebb orvosi költségekre. A magánéletéről visszafogottan csak annyit árul el, hogy bányász édesapján kívül a dédnagyapjának a nagyapja is juhász volt. Varrónő édesanyja nagyon szeretett rajzolni, a művészetek iránti vágya a festé­szetben teljesedett ki. Őstehetség­ként önszorgalma révén képezte ma­gát. Mindketten helybeliek. A Földi név az 1700-as években jelenik meg a régi anyakönyvben, s ugyanúgy a Maruzs, feleségének a családneve is. Hű társa, a felesége pedig pedagó­gus. Ilyen családi háttér nélkül lehe­tetlen sikeresnek lenni. Földi Gyula azonban a szakmai munkája mellett sosem zárkózott el a közélettől sem. Társadalmi megbí­zatásaiból, vállalásaiból az évek so­rán kialakult szervező készségét, ta­pasztalatait látva sokan szívesen ki­kérik a tanácsait Noha már koráb­ban számosán javasolták, hogy vál­laljon önkormányzati képviselői feladatokat, mégis csak 2002-től lett képviselő. S 2005-ben, amikor a he­lyi víziközmű-társulat megalakult a szennyvízberuházásra, megválasz­tották az elnökének. Nem könnyű, s nem mindig hálás feladat, de az em­berek elismerik rátermettségét, ten­ni akarását jó szándékát Nem véletlenül jutott arra az elha­tározásra, hogy az októberi választá­son pályázik a polgármesteri feladat­ra. Azt szeretné, ha a településen jó éreznék magukat az emberek, akii fásultak, lelkileg vannak kiégve. Úg> látja, hogy ez azért van, mert külör éli világát az önkormányzat és külör a falu lakossága. Sokkal nyíltabb ön kormányzat kellene a falunak. Aho vá bevonnák az értékes embereket az alkotókat, a vállalkozókat, hiszer mindenkinek van okos gondolata Az embereknek tudni kell, mit tesz az önkormányzat. Milyen határoza tok születnek. Panaszolja, hogy már újságuk sincs, pedig volt. Az újság­ban tárgyilagos tájékoztatás kell, Nyilvánossá kell tenni az önkor­mányzat munkáját, és az embereket mozgósítani a bajok leküzdésére. Az utóbbi négy év alatt egy pályázat sem készült, csak az ami alanyi jo­gon járt. Sokkal többre lehetne jutni, ha érvényesülne a józan paraszti ész. Említi, hogy egyik alkalommal, amikor kértek egy mérlegkimuta­tást, kiderült, hogy az önkormányzat nagyon nehéz helyzetben van. Rá kellett jönni, hogy tovább már így nem lehet kormányozni, az önkor­mányzatban is a gazdaszemléletnek kell érvényesülnie. Jobban kellene támaszkodni az ipari üzemekre, be­vonni a gyárat, a vállalkozókat a te­lepülés életébe, a közvetett támoga­tás érdekében. Földi Gyula bízik az emberek jó­indulatában és tenni akarásában. Véleménye szerint több van ebben a településben, mint amennyit ki­hoztak belőle. Ha erre apellálhat egy jelölt, akkor ő ebben bízik kü­lönösen. Nemcsak a választást, ha­nem a lakosságot akarja megnyer­ni, de nem mindenáron. Csak akkor vállalja a polgármesterséget, ha megfelelő támogatottságot érez ma­ga mögött a falu fellendítéséhez. Fentről ugyanis már semmiféle se­gítség nem jön. Ezért tartja fontosnak a falun be­lüli összefogást, de ettől is fontosabb­nak a kifelé tekintést, a települések közötti összefogás erejének kiakná­zását Nem szabad korlátok közé szo­rítani az együttműködést. Többfelé kell keresni ezt. Jó példa erre a LEADER-program és a mikrotérségi összefogás ereje. ■ PR-P.A. Átadják az új iskolaépületet Pihenjen Pandával a Bükkben! A Fiat Ducato immár harmadik generációjáról rántot­ták le a leplet a minap, szigorúan betartva a 12 éves modellciklust. Az X250 kódjelű típuscsalád csupán a nevét örökölte a sikeres elődöktől, a konstrukció az utolsó csavarig új, és ezt az új formatervvel igyekez­tek is hangsúlyozni a tervezők - mondta el érdeklődé­sünkre Szviták Krisztián, a salgótarjáni márkaképvi­selet kereskedelmi vezetője. Sz. E. NÓgrádsáp. A megyei területfej­lesztési tanács ötmillió forintos tá­mogatásával valósult meg a tele­pülés iskolájának bővítése, amely­re egyebek mellett azért volt szük­ség, mert a szomszédos Legénd iskoláját bezárták, így az ottani gyerekek is a sápi iskola diákkö­zösségét gazdagítják ősztől. Az összberuházás értéke mintegy kilencmillió forint, amelynek köszönhetően 200 négyzetméterrel, azaz négy tan­teremmel bővült az intézmény. A lakossági összefogásnak kö­szönhetően munkadíjra nem kellett költenie az önkormány­zatnak, hiszen minden család ki­vette a részét az építkezésből. Emellett a faluban 1992-től szak­munkásképzés is folyik, s a ta­valy elkezdődött építési munká­latokban - szakmai gyakorlat­ként - a diákok is részt vettek szakoktatói felügyelettel. A tava­lyi tervek így valóra váltak, idő­ben elkészült a fejlesztés és szeptember harmadikén, reggel 10 órától a megyei közgyűlés el­nöke, Dóra Ottó adja át ünnepé­lyesen az új épületrészt. Hátul, a kategóriában megszo­kott módon sok minden lehet: fém oldalfalú doboz, tágas kis­busz-utastér, plató, vagy egysze­rű létraalváz, amelyre a megren­delő azt építtet, amit csak akar. A zárt teherszállító változatot há­romféle tengelytávval, négyféle hosszban és háromféle tetőma­gassággal árulják, így a raktér mérete hét lépcsőben, 8 és 17 köbméter közt változhat. Alváz­ból négyféle tengelytávú létezik, ötféle hosszban. A megengedett össztömeg háromtól négy tonná­ig terjedhet, a rakomány maxi­mális súlya pedig 1000 és 2000 kilogramm között változhat, ki­viteltől függően. A korábbiaknál állítólag sokkal takarékosabb turbódízel motorokhoz öt-, vagy hatsebességes váltó választható. Az X250 hatalmas fejlődést hoz a biztonság és a kényelem terén is. Tény, hogy a szériafel­szereltség része az ABS és az elektronikus fékerő-elosztó, és az új teherautókat már négy tár­csafék lassítja, sőt, kipörgés-gát­lóval és menetstabilizáló elektro­nikával is meg lehet rendelni. A vezetőoldali légzsák mellé utasoldali, illetve oldal- és füg­gönylégzsák is rendelhető. A Ducato emellett szinte az összes személyautóktól megszokott ext­rával felszerelhető: van hozzá klímaberendezés, Bluetooth kihangosító, MP3-lejátszós hi-fl, és egy csomó más hasznos, vagy csak kényelmes kiegészítő. A haszonjármű paletta kiseb­bik tagja a Scudo. Szviták Krisz­tián elárulta, hogy egy limitált széria érkezett kereskedésükbe, amely akár már nettó 3.390.000 forinttól megvásárolható, sőt, most akár készletről is. A Scudo 4 köbméteres rakterével, közel egy tonnás terhelhetőségével és személyautókat idéző kényelmé­vel napjaink egyik legjobb mun­katársa. Az említett speciál szé­ria Dynamic névre hallgat, s töb­bek között rendelkezik ABS-szel, légkondicionálóval, távirányítós központi zárral, elektromos ab­lakemelővel, CD-s rádióval, rá­adásul most a metálfény sem fel­áras. Az akcióban a Scudo 785 ezer forint árelőnyt élvez. A Fiat Salgótarján őszi sláge­rének ígérkezik a használt Pan­da vásár. Olyan, egy-két éves, kevés km-t futott gépkocsikról van szó, amelyeket a márkake­reskedés vásárolt vissza számí­tott be első tulajdonosától, ter­mészetesen a vezetett igazolt szervizkönyvvel együtt. Ezeket a Pandákat most az új autóhoz hasonló Finanszírozással kínál­ják, sőt...- Aki a készleten lévő hasz­nált Pandákból most vásárol, egy pihentető hétvégét kap cé­günktől ajándékba, 2 fő részére, félpanziós ellátással a Bükk- hegységbe - emelte ki Szviták Krisztián. - További részletekről érdeklődjön a salgótarjáni FIAT márkakereskedésben. ■ PR-TNL HONDA CR-V, ÚTITÁRS MOSTOHA UTAKRA Ideális útitárs lehet az őszi, téli síkos utakon a Honda nagysikerű terepjárója, a CR-V, amely most különösen előnyös áron vásárolható meg a salgótarjáni márkakereskedésben: az autó vételárából ugyanis 720 ezer forintot engednek el. Az időjárás érezhető változásával már most érdemes felké­szíteni autónkat a hideg évszakra. Ehhez is segítséget nyújt a Honda szervize, hiszen ezekben a hetekben kedvezményes áron kérhetnek állapotfelmérést a biztonsági berendezésekről. A szerviz szakemberei jó tanácsokkal is szolgálnak. Mi több, a Honda Maruzs, mint a megye egyik legjelen­tősebb gumiszervize már téli gumi garnitúrákat is kínál. ▲ TNL

Next

/
Thumbnails
Contents