Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-28 / 201. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2006. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ Ipolytarnóc bemutatkozott Szenográdi Ferenc Ipolytarnóc-lpolyság. Az idén Ipolyságon negyedik alkalom­mal rendezték meg az Ipoly név­napot, az Ipoly köszöntése ün­nepét. A szervezők úgy döntöt­tek, hogy az ünnepség kereté­ben az Ipoly nevét viselő telepü­lések is bemutatkoznak. A sort Ipolytarnóc kezdte. Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere, a kistelepülés küldöttségének ve­zetője megköszönte a Löwy Já­nos polgármesternek, Lendvay István hivatalvezetőnek és Danis Ferenc mérnöknek a meghívást, s azt, hogy elsőként ők mutat­kozhatnak be. Ezt követően azt mondta - A jelen és a jövő szer­vezőinek 25 évre adott egy sze- letnyi program, mert ismerete­im szerint ennyi település kapta szentkeresztségben az Ipoly ne­vet. - Ezután arról szólt, hogy a kulturális és a sportkapcsolato­kon túlmenően a gazdasági kap­csolatokat is erősíteni kellene, határokat kell bontani, hidakat kell építeni és meg kell, hogy bé- kéljenek az emberi lelkek a két ország viszonylatában. A polgár- mester nagy átéléssel, a hallga­tóságot megnyerve mutatta be szülőfaluját. A végén nem vélet­lenül gratulált neki Csáky Pál parlamenti képviselő. Egy hölgy azt mondta: „polgármester úr ennek a bemutatónak azt a cí­met is adhatta volna, Ipolytarnóc az én Párizsom.” Szarvas Imre geológus egy időbeli utazásra hívta meg a jelenlévőket, amely­nek keretében bemutatta az ipolytarnóci ősmaradványok ter­mészetvédelmi területét. A résztvevők nagy érdeklő­déssel tanulmányozták a tabló­kat, fotókat, emléktárgyakat, amely még közelebb hozta őket Ipolytarnóchoz. Falunap, fotókiállítással, koncerttel Képünkön a Szászerka együttes esla Szurdokpüspöki. Kétnapos falu­napot rendeztek a hét végén. Péntek este a Szent Kereszt­templomban előbb Gencsi Szeráf celebrált szentmisét, melyen a község plébánosa méltatta az itt élő emberek szorgalmát, mun­kásságát és áldást kért a telepü­lés további eredményességéhez. A szentmiseét követően ugyancsak a templomban került sor annak a fotókiállításnak a megnyitójára, amely körbejárja Európát és alkotója Susanne Kloiber fotóművész. A kiállítás, amelyet Buda /'éterplébános, fő­iskolai tanár nyitott meg az „Ár­pád-házi Szent Erzsébet mának szóló üzenete” címet viseli. A szombati rendezvény az ál­talános iskola melletti kismére­tű füves pályán a Szurdokpüs­pöki - Pásztó-Hasznos utánpót­lás labdarúgó-mérkőzéssel kez­dődött. A falunapot Kovács József pol­gármester nyitotta meg. A meg­nyitó után Tóthné Mohai Zsu­zsanna területi vöröskeresztes titkár 12 helybeli sokszoros vér­adónak adott át emléklapot. A kulturális program kereté­ben fellépett a szurdokpüspöki hagyományőrző együttes, a szurdokpüspöki Széllelbélelt néptánccsoport, a mátra- keresztesi Mátragyöngye nép­dalkor, a szurdokpüspöki Szászerka néptánccsoport, a testvértelepülés FülekpüspÖki Rakonca gyermek-néptánccso­portja, a heves megyei Lőrinci község hagyományőrző nép­dalkor és citerazenekara, a gyöngyössolymosi menyecske­kórus. A pásztó Rozmaring népdalkor a pásztói Ágasvár néptáncegyüttessel közösen lé­pett fel. Az iskola tornatermében ko­molyzenei koncertre is sor ke­rült, melyen a szurdokpüspöki születésű klarinétművész, Ko­vács Zoltán és Dargay Marcell ze­neszerző, zongoraművész ara­tott nagy sikert. A szabadtéri színpadon nóta­esttel folytatódott a program, majd a V-Tech-koncert következett. A falunap szabadtéri bállal és tűzijátékkal zárult. Mi is az a kamatadó? A kormány szigorító politikájának részét képezi a ta­karékbetétek után jóváírásra kerülő kamatokból tör­ténő adólevonás. Erről és a körülötte tapasztalható bizonytalan helyzetről kérdeztük Holes Imrét, a Ta­karékszövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének társadalmi elnökét, hogy adjon tájékoztatást a ka­matadóval kapcsolatod tudnivalókról. Nagy titkot nem árulunk el, ha már elején leírjuk: ő maga sem ért egyet a bevezetésével...- Mit kell tudni a kamatadó­ról?- Az augusztus 31-ig elhelye­zett takarékbetétek után, lejárat­kor még - első alkalommal - a jóváírt kamatból nem kell a 20 százalékos adót levonni. Szep­tember 1-je után elhelyezésre kerülő betétek után jóváírásra kerülő kamatból levonásra kerül ä 20 százalékos kamatadó, az ügyfeleknek ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettség nincs_elő- írva, a bankoknak a feladata a le­vont adók bevallása és átutalása. A törvénymódosítás értelmé­ben a takarékszövetkezeteknél jelenleg meglévő betétállomány után első alkalommal jóváírásra kerülő kamatból nem kell még az adót levonni, viszont majd a következő kamat jóváírásakor már le kell vonni az adót.- Akciós betét bevezetéséről döntöttek a takarékszövetkeze­tek?- Igen, minden takarékszövet­kezet önállóan gazdálkodik, ugyanakkor megyén belül igyek­szünk összehangolni üzletpoliti­Holes Imre kánkat. Ennek értelmében min­den takarékszövetkezetnél van olyan betét elhelyezési lehetőség, amelyre, ha augusztus 31-ig el­helyezik a tartalékolt összeget, és hosszabb lejárati időt válasz­tanak, akkor az első lejárati idő alkalmával jóváírt kamatból még nem kell a kamatadót levonni. A lejárati idő lehet több év is.- Az ügyfelek hogyan szereznek hasznos tudnivalókat a kamat­adóról?- A Nógrád Megyei Hírlapban már többször felhívtuk az ügyfe­lek Figyelmét az akciós betétek­re. Banktitok megsértése miatt nem lehet az ügyfeleket sem te­lefonon, sem levélben értesíteni az akcióról, mert nem biztos, hogy a betéttulajdonos veszi fel a telefont, kapja az értesítést, így előfordulhat, hogy a házastárs nem tudott a másik takarékbe­tétjéről. A takarékszövetkezet kapcsolata az ügyfelekkel jó, az elmúlt napokban sokan kértek és kaptak felvilágosítást a hasz­nos tudnivalókról.- Mit kell tudni a szeptember el­seje után elhelyezett betétek ka­matadójáról?- A törvénymódosítás ki­mondja, hogy a szeptember 1. után elhelyezett betétek kama­taiból amikor azt jóváírja a bank (pl.: tőkésíti) le kell von­ni az adót és banknak a köte­lessége az adóbevallás és az adó átutalása. A betét tulajdo­nosának sem a bevallással, sem az átutalással nincs sem­milyen feladata.- Ön egyetértő kamatadó beve­zetésével?- Nem! Elsősorban azért ellen­zem, mert vidéken különösen sok a kisbetétes. Ők néhány százezer forintot tartalékolnak rendkívüli kiadásaikra, az uno­kák, a gyerekek megajándéko­zása, betegségre, temetésre, sír­emlék állítására, egyebekre. Nem is szólva arról, hogy a mai kereseti viszonyok mellett az emberek nagyobb csoportjának nincs is módjában jelentősebb összeget félretenni. A különböző áremelkedések miatt az infláció emelkedni fog, a kamat nem fog­ja fedezni a forint értékveszté­sét, így a félretett összeg keve­sebbet fog érni, ha valaki az em­lített kiadásait fedezné. Ha pedig arra gondolok, hogy a bankok úgy megemelik a be­téti kamatok mértékét, hogy az adólevonás után is maradjon annyi a kamat, mint legalább az infláció mértéke, akkor viszont ismét a bankokra róttak ki újabb különadót. Ez a bújtatott banki megadóztatás különösen a takarékszövetkezeteket érinti hátrányosan, mert elsősorban vidéken, kis falvakban működ­nek, ügyfeleik jelentős része az alacsony jövedelműek közül ke­rül ki. Amennyiben a kamatadó a takarékszövetkezetek költsé­geit megnöveli, egyre kevesebb fog jutni fejlesztésekre, infor­matikai beruházásokra, holott a bankok közötti versenyben a külföldi érdekeltségű kereske­delmi bankok az említett terüle­teken erős versenyt diktálnak. Célszerűbb lett volna, ha már mindenáron szükség van a ka­matok megadóztatására, limitet bevezetni, mondjuk 150 ezer fo­rint kamatösszegig nem került volna adó levonásra. Ez általá­ban mentesítette volna a kisösz- szegű takarékbetéteseket. KÖZLEMÉNY A Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy mind a salgótarjáni, mind a balassagyarmati ügyfélszolgálati irodájának ellátott tevékenysége és nyitvatartási ideje 2006.09.01. napjától megváltozik. Megszűnik- az utazási költségtérítés helyben történő. azonnali kifizetése. így az ellátás a továbbiakban postai vagy banki úton kerül majd kifizetésre- a TÁJ kártya igazgatási szolgáltatási díjának (2 200 Ft) helyben történő befizetése, azaz a díj a későbbiekben már csak csekken, a postán fizethető be Módosul- a nyitvatartási idő az alábbiak szerint: Hétfő: 8.00-12.00,13.00-15.00 Kedd-csütörtök: 8.00-12.00 Péntek: zárva- a nyomtatványok értékesítése csak a hétfői napon történik Kérjük szíves megértésüket! Befejeződött a bozótirtás Bárna. Az elbozótosodott út- szélek miatt kérték az illetéke­sek segítségét nemrégiben az erre közlekedő autóbuszok ve­zetői. A közlekedésbiztonság szempontjából fontos igényü­ket akkor a Magyar Közút Kht. Nógrád Megyei Területi Igazga­tóságának továbbítottuk, ahol megtudtuk, hogy a legszüksé­gesebb helyeken már irtották a növényzetet, s a munkát foly­tatni fogják. ÜrmössyÁkos igaz­gató pénteken arról tájékozta­tott, hogy az utóbbi napokban ismét tisztították a bekötőút menti területet, s a feladatokat be is fejezték. Fiikor Balázs emlékére (1935-2006) Gyászol a nógrádi bányászok nagy család­ja. Hosszú, súlyos betegségben elhunyt Fiikor Balázs. Sok éven át vezette a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjasbizottságát, a bányászszak­szervezet salgótarjáni I-es alapszervezetét és elnöke volt a bányászalapítvány kuratóriumá­nak. Munkájáért sokan tisztelték, sokra be­csülték, többször is részesült kitüntetésben. Megkapta a bányászok legmagasabb elismerését, a Borbála- em­lékérmet és éppen egy esztendeje, hogy Bátonyterenyén, az 55. országos bányásznapon átvette a gazdasági és közlekedési mi­niszter elismerését. Nagylócról indult, nagyon szegény családból. Debrecenben ta­nult, a vegyipari technikumban. Ingyen kapott könyveket, ingyen lakott a kollégiumban, mert az ötgyermekes családnak sehogyan sem futotta volna az eszes fiú taníttatására. Technikusként sok­féle lehetőség nyílt előtte, akkor még válogatni lehetett a munka­helyekben. Fiikor Balázs nem válogatott, hazajött Nógrádba a bá­nyához, amelyhez mindvégig hűséges maradt. Laboratóriumban dolgozott Baglyasalján a rakodón, Nagybátonyban a gépüzemben, majd Salgótarjánban a szénbányászati tröszt személyzeti osztá­lyán. Tette a dolgát az ifjúsági mozgalomban és a szakszervezet­ben. Debrecenben talált hűséges társra is. Majd ötven évig éltek együtt szeretetben, megértésben. Felneveltek, taníttattak, útjuk­ra engedtek két fiút és együtt örültek a három unokának, az egye­temista nagylánynak, a fiúcskának és a kicsi lánynak. Nyugdíjasként is közéleti ember volt, a szó legnemesebb értel­mében. A bányászközösségért dolgozott amíg csak élt. Sok ember gondját-baját vette magára és mindig arra törekedett, hogy a leg­szegényebbeken, a legelesettebbeken segítsen, mert nekik van a legnagyobb szükségük a támogatásra. S talán azért is, mert egyet­len pillanatra sem felejtette el, honnan indult. Tagja volt a bányász­szakszervezet országos tanácsának, a szakszervezet nyugdíjasvá­lasztmányának, intézőbizottságának, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökségének. Munkájával ott is példáját adta az em­beri tisztességnek, a bányászhűségnek, az elesett emberek irán­ti mélységes szolidaritásnak, a segítőkészségnek. Nem keveset tett azért is, hogy a bányászhagyományok, a szakmakultúra megma­radjon az utódoknak is. Tudta, hogy a kór, amely megtámadta szervezetét nehezen gyó­gyítható. Küzdött ellene, amennyire csak erejéből telt, mert élni akart, sok volt még a dolga. Holnap lenne 71 esztendős és holnap indul utolsó útjára. Ravatalánál ott pislákol a bányászlámpa sápadt fénye és tisztelegnek szénfekete egyenruhában a bányásztársak is. Őrzik az emlékét Nógrádban, Borsodban, Hevesben és Baranyában is egy olyan embernek, aki becsülettel élt és soha nem élt vissza azzal a bizalommal, amelyet ráruháztak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents