Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-25 / 199. szám
4 2006. AUGUSZTUS 25., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Ahol kétszer kel fel a nap Mihalik Júlia Árvák, féiárvák, nehéz sorsú családokból származó apróságok otthona a torockói Kis-Szent Teréz Gyermekotthon, amely az elmúlt napokban magyar, részben nógrádi fiatalok keze által lett szebb, otthonosabb. Szívmelengető annak az egy hétnek a története, amely azonban pár - nem kevésbé szívhez szóló - előzményhistóriára fűződik fel. Például a fiatal lányéra, aki Jókai Egy az Isten című regényét olvasva határozta el, nem nyugszik addig, míg el nem jut a szépséges erdélyi Torockóba. Ez a valaki - talán nem meglepő - önszántából ízig-vérig elkötelezte magát az épített és környezeti értékek lehetetlent szinte nem ismerő védőjének, pártfogójának. S ez bizony szellemi próbatételeket de főleg kemény fizikai erőkifejtést foglal magában. Az egykori fogadkozó kislány Kiss Klára, a későbbi Pinczésné Kiss Klára, a ságújfalui faluszépítő egyesület vezetője, a város- és faluvédők szövetsége választmányi tagja. Sok-sok kis településszépítő palánta nevelője, segítője, pályamunkáik értő és lelkes bírája idén a szövetség gyulai táborában kezdte el a torockói utazás előkészületeit. Fontos előzménye volt ennek az a vágya, elképzelése, hogy az itthon már sokszor, sokféleképpen kamatoztatott értékóvó szemléletükkel Erdélybe is bekopoghassanak. Gyulán a legsikeresebben pályázó fiatalokkal dolgoztak éppen együtt. A munkálatok során ismerték meg Bujdosó Károly erdésztechnikust, kinek szintén régi, dédelgetett célja, hogy Erdélyben is legyen értékmentő tábor. A férfi ismerője és segítője a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, így szereztek tudomást arról, hogy a torockói gyermekotthon védett épületeire ráférne a szépítés.- Az elszállásolást, étkeztetést, az engedélyek beszerzését is ideértve nagy felelősség egy csoport egyhetes kinttartózkodásának megszervezése. Sok utánjárást kívánt a dolog, de sikerült, köszönhetően Bujdosó Károlynak és olyan támogatóknak, mint a székelyudvarhelyi, személyszállító Scorpion Trans, amelynek köszönhetően ingyen utazhattunk ki az egyetemista, főiskolás fiatalokkal. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint a város- és faluvédők szövetsége százezer forinttal támogatta a programot - mondta Pincésné, az erdélyi tábor vezetője. Torockónak torokszorító a múltja: 1870-ben tűzvész martalékai lettek a meghitt faházak, így azután kőből építették fel az újakat. A gyerekotthon valamikor a Kerekes házaspár fészke volt, s ma olyan emberkék menedéke, akik elvesztették egyik vagy mindkét szülőjüket, illetve az ellehetetlenült szociális helyzet miatt szorulnak mások gondoskodására. Ezt vállalta fel a dévai alapítvány, amely Böjté Csaba ferences pap irányításával működik, s több szociális intézményt tart fenn. Vakolatjavítás, ajtók, ablakok csiszolása, festése, helyiségek többszöri meszelése, udvari tereprendezés, kis parkoló kialakításával. Mindezt egy hét alatt végezték el az értékmentésben jártas fiatalok, s még kirándulásra, a környék felfedezésére is jutott idejük. S hogy hol voltak közben a kis otthonlakók?- Többségük éppen vakáción, hozzátartozóknál, rokonoknál, csak négyen maradtak bent - tudatta Pinczésné. - Mondanom sem kell, hogy körülöttünk sertepertéltek. Egyikük, egy négy és fél éves kisfiú például velünk együtt csiszolta az ajtót, s közben úgy beszélt az anyukájáról, mintha nem tudná, hogy már nincs az élők sorában. Nehéz erről beszélni. Mindemellett csodálatos, felejtheteüen hetet töltöttünk ott. Sok volt a munka, de az ember szinte nem is érezte a fáradságot, főleg, mikor feltekintett a kőházak felett magasodó Székelykőre, amelynek szirtjein hajnalonként kétszer kel fel a nap... Külhonból hazahozott tudás Szabó Andrea Balassagyarmat. Lencsés Zsolt, Rómában élő balassagyarmati származású festőművész különös, kalandos életútja során a világ messzi tájait, Európa számos országát bejárta. Mégis elmondható róla: szülővárosához, megyéjéhez és a felesége révén választott, rajongásig szeretett faluhoz, Terényhez sosem maradt hűtlen. Külhonban szerzett tudását hazahozta. A művész 1985 óta nem él Magyarországon. Németország és Törökország után Párizsban folytatta tanulmányait, majd Olaszországba küldték ki, s immár 17 éve foglalkozik freskófestészettel. Közel 8000 négyzetméternyi munka, Rómában és Calabriában 11 templom, hat színház őrzi keze munkáját. A vatikáni Santa Lucia rendben, s a calabriai Medici színházban egyként dolgozott, munkált a Medici és a Borghese család mecenatúrájával végzi. Szőkébb pátriájának számos temploma, épülete szintén az ő mesterségbeli, művészi tudásáról tanúskodik. 1999-ben a kölni Farbe festék- világkiállitás kapcsán a magyar- országi ipari kamara kérte meg a művészt, hogy hozza haza a J- Colors olasz-német festékgyártó világcég által szponzorált eljárást, amely 2000-ben az orszám ■ - 1111 ii' iii i iii — gos nemzetközi festőmester-bemutató „díszvendége” volt. Lencsés Zsolt szülővárosában, anyaegyházában, elsőként a nagytemplomban honosította meg e technikát, amelynek kivitelezésébe a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola festő-állványozó tanulói is bekapcsolódtak. Két és fél év alatt elérték, hogy az iskola megkapja a vállalkozási jogot. A MÚZSÁRT kivitelező és oktató kft.-ben vállalkozott az intézmény, franchise vállalkozási formában finanszírozták a szakképzést. Arató János iskolája a tanulók szakmai gyakorlatát biztosította, a világcég pedig a gyártási anyagokat szolgáltatta. A szakreferencián megadták az engedélyt a „műanyag lobby” ellenében a szellőzőmeszes, vastag vakolatnak, amelyet a reneszánsz és barokk korban használtak. 2002 karácsonyára a szondis tanulók segítségével újravakolták a templomot antik mésszel. Négy rétegben vitték fel a vakolást, az ötödik már a legfinomabb falfelületet adta. A cseh művészbarát, Zdenek Hajny mennyezeti háttere, a világűr végtelen dimenziójának látványképe előtt lebeg a Lencsés Zsolt által alkotott Szentháromság képe, amely a barokk hangulatot és ornamentikát hozza vissza. Ugyanezzel a módszerrel újult meg a városháza díszterme és előtere is, ahol az ország és a város címere között helyezkedik el Le Dentu hadmérnök XVII. századi ábrázolása alapján az a kép, amely Balassagyarmat múltját hordozza magában, ugyanakkor Pénzes Géza művész-tanár panorámafotója nyomán megjelenítődött a település jelene is, szinte lebegve, a végtelenbe úsztatva, egymás tükörperspektívájaként. Lencsés Zsolt Madách szemével kívánja láttatni Balassagyarmatot, a mennyezeten a végtelen világegyetem képével. Az előtér oszlopai Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotásaira várnak: az almafára, Adámra és Évára, illetve a fára kúszó kígyóra. A Medici család támogatásával az ablakban ólomüveg mozaikon keresztül jelenik majd meg a Civitas Fortissima címere. Hajvágó Guinness-rekord Budapest. Salgótarjáni résztvevője is van a budapesti Zöldvarázs fodrászatban ma záruló Guinness-rekord kísérletnek. Az 52 órás, éjjel-nappali, maratoni hajvágás augusztus 23-án kezdődött. Amilyen komoly szakmai és állóképességbeli próbát jelent a fodrászoknak, lényegében annyira kedvező a kuncsaftoknak, akiket ezalatt ingyen fo- gadtak-fogadnak a kísérletezők. Egyikük, szegedi tibor férfinői fodrász pár éve Salgótarjánban kezdte gyakorolni a szakmáját, majd a fővárosban keresett állást. A becenevén csak Ricky- ként ismert rekordkísérlő elmondta: Tóthfalusi Mártával ketten vágtak bele a nagy kalandba, s az 52 óra alatt folyamatosan, párhuzamosan dolgoznak.- Jelenleg (csütörtök 16 órakor - a szerk.) a hetvennyolca- dik vendégemen dolgozom, egy kis fáradtságon és egy vádli- görcsön kívül jól bírom - mondta Szegedi Tibor. - Nyolcóránként kapunk negyedóra pihenőt, egyébként folyamatosan vágunk-szárítunk mindketten. Várjuk a péntek 12 órát, amikor reményeink szerint már mint rekorderek hagyhatjuk abba a munkát. Amennyiben sikerül a rekordállítás, az ezért járó anyagi elismerést lélegeztetőberendezés vásárlására, gyógyintézetnek ajánlják fel a rekorder „hajszobrászok”. Teret hódít a szója? Szenográdi Ferenc Balassagyarmat/Szécsény. a Sattbaulin Hungária Kft. szervezésében az OMMI balassagyarmati növényvédelmi állomáson mezőgazdasági szakemberek a szója termesztéséről cseréltek gondolatot szerdán. Buga Tamás, a kft. szakembere azt mondta, hogy Magyarország évente több millió tonna szóját kénytelen importálni. Ez nagyrészt Amerikából kerül hazánkba. Fontos lenne a szója termesztésének hazai elterjesztése. A szakember részletesen szólt a különböző szójafélék tulajdonságairól. A gazdák Szé- csénybe látogattak, ahol megnézték Mosó Ottó mezőgazdasági vállalkozó, 15 hektáros hat fajtából álló szójatermesztését. A mezőgazdasági vállalkozó tájékoztatta a résztvevőket a talaj- és a vetőmag-előkészítésről, a vetésről, növényápolásról. Mosó Ottó kérdésünkre elmondta, hogy a búzakombájnok alkalmasak a szója betakarítására, így az külön gépparkot nem igénnyel. A növény jól illeszkedik a vetésforgóba, a termény felvá- sárolására szerződése van. A repcéhez, napraforgóhoz hasonló haszonnal lehet termeszteni. Jelenleg egy igazi polgári miliőben, a város híres vendéglőjében, a Gösser Club Panzióban munkálkodik Lencsés Zsolt. A régi, turulmadaras Civitas Fortissima emléktábla előtt idé- ződik meg freskóján Párkányi Raab Péter emlékműve, jelezve azt, hogy a város ez évben kapta meg törvényesen is a megtisztelő címet. A panzió freskóin helyet kapott a település és a vármegye címere, csakúgy, mint a Balassi-, Madách- és Mikszáth- emlékművek interpretációja. A Hősök terén látható 16-os emlékszoborban, s a mennyezeten Balassagyarmat régi városképének alulnézeti perspektívájában szintén gyönyörködhetnek a látogatók. A fáradhatatlan művész az ipolyvecei templom kültéri vakolásán szintén most dolgozik, de a Felvidékre is kiruccant. Az ipolykeszi templomban a „szondis” tanulókkal és négy festőpalántával szentek ábrázolásait és a magyar korona interpretációját készíti el.
