Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-03 / 180. szám

2 2006. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Jól kiképzett tűzoltók, eredményes beavatkozások Mindent felperzselő tűz, özönvízszerű eső, fürdőzés közben el­tűnt emberek, közlekedési baleset: látszólag semmi közük egy­máshoz, valamiben mégis megegyeznek. Abban, hogy bárme­lyik bekövetkezésekor a 105-öt, a tűzoltók számát tárcsázzák. Ez pedig az idén nagyon gyakran megtörtént: január elsejétől júli­us 25-ig 568 vonulást teljesített a salgótarjáni hivatásos önkor­mányzati tűzoltóság. Sokatmondó adat, különösen, ha összevet­jük a tavalyi számokkal: 2005-ben összesen nyolcszáz káreset­nél segítettek a tűzoltók. Hegedűs Erzsébet Salgótarján. A káresetek zöme március végén, április elején következett be, eb­ben az időben naponta több mint tíz esetben vonult az állomány: igaz, nem a tűzzel, hanem a vízzel gyűlt meg a bajuk, mert az esőzések katasztrofális helyzeteket idéztek elő egyes települé­seken. Megszervezték 24-24 órás szol­gálatot, még Borsod megyébe, a Hen­nádra is vonult a salgótarjániak egysé­ge az árvízi munkálatokhoz: 12 fő há­rom napon át segítette az ottaniak munkáját.- Eben az időszakban Karancskeszi, Etes, Karancsság, Sóshartyán, Nógrád- megyer községekben utcákat árasztott el a lezúduló víztömeg, ide napokig jár­tunk a kár felszámolására - mondta Ga­rami István ezredes, a hivatásos tűzol­tóság parancsnoka. - Kiadtuk az állo­mánynak, hogy a másodlagos vízká­rokra nagyon ügyeljenek, fóliákkal ta­karták le az épületeket, ahol a tetőt meg­rongálta a vihar, próbáltuk csökkente­ni az anyagi kárt. A tűzoltóság időjárás- függő: rossz időben, szélsőséges időjá­rási körülmények között többet vonu­lunk, mint általában. Szerencsére olyan a technikai felszereltségünk, hogy ezt a kiemelt, magas vonulásszámot mind a technika, mind az állomány jól bírja, egyelőre. Jól kiképzett tűzoltóink van­nak, akik készségszinten kezelik a szükséges eszközöket, eredményesen tudnak beavatkozni a kár elhárítása ér­dekében. Az ezredes hozzátette: a tűzoltóság­tól csak nyugdíjba mennek az embe­rek. Idén, illetve jövőre 8-10 tűzoltó felvételét tervezik, ennyien vonultak nyugállományba. Mivel csökkent a pa­rancsnokság hadra fogható készenléti állománya, ezt pótolni kell. A négy hó­napos oktatás után, amit helyben tar­tanak, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiképzési központjából jönnek a vizsgáztatók. Az ezredes ki­emelte: azon kevés megyék közé tar­toznak, ahol 2005-ben mindenki ered­ményesen elvégezte a tanfolyamot.- Tavaly sikeres pályázatokat adtunk be, amelyek az idén realizálódtak - foly­tatta Garami István. - így jutottunk olyan eszközökhöz, mint a feszítőhen­ger, saroktámasz, tömlőmosó, hőka­mera, és saját anyagi forrásunkból is vásárolunk különféle műszereket. Szükségünk is van ezekre, hiszen még az év másik része előttünk van: most jönnek a betakarítások, az aratás, ilyen­kor gyakori a tűz a lábon álló gaboná­ban, a tarló-, a kombájntűz. Ősszel indul a fűtési szezon, akkor az elhanyagolt kéményekben gyullad be a korom, a tűzhelyeken hagyott ételek is gyakran okoznak problémát. A nyári időszak­ban a kirándulók jelentenek veszélyt: nem a kijelölt helyeken raknak tüzet, vagy nem oltják el, mielőtt távoznak, a hanyagság pedig erdőtűzhöz vezet. Az erdőgazdaságokban az őszi munkála­tok jelentenek bizonyos rizikófaktort: a megfelelő számú személyzet és a szük­séges eszközök hiányában a gallyégetés okoz gyakran tüzet. Télen pedig a disz­nóvágások, a perzselők, a füstölők tüzei adnak munkát. És hát meg kell említe­ni a különféle közlekedési baleseteket, amelyeknek száma, sajnos, egyre emel­kedik, különösen a hét végi diszkó­baleseteket kell kiemelni. A városi parancsnok úgy fogalmazott: talán ezért is van, hogy a tűzoltóhivatás nagy megbecsülést vívott ki. Kiderült ez abból is, hogy 1-1 üres állásra 40-50 je­lentkező is van. Ezért nem is hirdetik a felvételt, hanem ismeretség útján terjed a hír: így is annyi a jelentkező, hogy a tűzoltásvezetők válogathatnak, ki az, akivel a tanfolyam elvégzése után be tudnak menni a tűzbe. Az ezredestől megtudjuk azt is: a városi tűzoltó-pa­rancsnokság saját költségén négy tűzol­tót búvárképzésben részesített. Nemzet­közi jogosítvánnyal, mentési vizsgával rendelkeznek, egyelőre csak Nógrád megye területén avatkoznak be. Mint mondta, nagyon eredményes a munká­juk, évente 20-25 alkalommal vesznek részt személyek keresésében, folyóba, tóba esett tárgyak mentésében. Rend­szeresen gyakorolnak, járnak a szom­szédos Szlovákiába is: jó kapcsolat van nemcsak a tűzoltósági búvárok, hanem a tűzoltók között is. A salgótarjáni tűz­oltóság laktanyájában a Szlovák Köztár­saság tűzoltórádiója is működik, most már a szomszéd parancsnokság riasztá­sára a tarjániak is vonulnak Fülek és Losonc térségében beavatkozásra, illet­ve, mivel ők vannak a legközelebb, hí­vásra a füleki és losonci egység is segít­séget tud nyújtani az eredményes kárel­hárításban. Napi kapcsolat van közöt­tük, több közös gyakorlatot is tartottak, amelyet a besztercebányai tűzoltó-igaz­gatóság kiemelkedőnek ítélt.- Németországban, Franciaország­ban, Japánban már bevett gyakorlat a tűzoltómotor - beszél egyik tervéről Garami István. - S mivel ott jól műkö­dik, szeretném ezt a „hazai pályára” is átültetni. Jelentősége abban áll, hogy felderít, visszajelez, az elsődleges be­avatkozást megkezdi, amíg a fecsken­dő a helyszínre ér. A nógrádi terepen - különösen erdős területeken - job­ban boldogul, mint az autó, óriási se­gítséget jelentene a pontos helyszín meghatározása. Kiképzett tűzoltó ve­zetné, a motor felszerelése között len­ne egy impulzusoltó, amellyel egy szo­bányi vagy akár egy gépkocsitüzet le­het eloltani. Az országos parancsnok­ság támogatja az ötletet, de ez már csak a jövő évben realizálódhat. Rettegésük oka a patakmeder állapota „Egyszerűen nem lehetett védekezni...” Nem először mutatta mostoha arcát a Várberki-patak június végén, amikor az esőzés következtében kilépett medréből, elárasztotta a határátkelőt és ingatlanokat rongált meg Somoskőújfalun. Egy elemi csapás kivéd­hetetlen, de vannak, akik szerint a komoly károk a meder karbantartásával elkerülhetők lettek volna. Schveiczer Krisztián Salgótarján. Természeti csapás érte Somoskőújfalut június vé­gén. A rendkívül intenzív eső­zés következtében a térség víz­gyűjtője, a Várberki-patak soha nem tapasztalt méretűre duz­zadt. A határátkelőt is elöntő ár­víz nem kímélte az Ifjúság út 17. szám alatti ingatlant sem, mely­ben a tulajdonos, Angyal László gyámolításra szoruló 84 éves édesapja, illetve 80 éves édes­anyja lakik, akik az áradás ide­jén is otthon tartózkodtak. Mintegy hatméteres, egyenes szakaszon leomlott az ingatlant határoló támfal (Angyal László szerint azért, mert az udvaruk melletti medret elzárták az usza- dékok és a szemközti ingatlanról lecsúszó lomok), s ledőlt egy tol­dalék épületrésznek az azon nyugvó sarka is, melyet az 1930- as években építettek a nagyszü­lők. A toldalék húsz centiméte­res téglafallal csatlakozik a fő­épülethez, melynek ép vakolatá­hoz csak hozzáragasztották a téglákat. A főépület pincéjét másfél mé­ter magasan öntötte el az árvíz, minden ott tárolt dolog megsem­misült. A padozatokat 15 centi­méteres sár lepte el, s károsodott a gázkazán is. Az udvart máig mintegy öt centiméteres meg­száradt iszap borítja, a kerti ül­tetvények megsemmisültek. A salgótarjáni önkormányzat építéshatósági irodája június 29- én tartott helyszíni szemlét, melynek során megállapították: az ingatlan hátsó kert részén ál­ló épület hátulsó sarkát a patak elmosta, a megmaradó kamra­helyiségnél ujjnyi repedések ke­letkeztek, az épület ezen szaka­sza életveszélyessé vált. Határo­zatukban elrendelték a hátsó kert részében álló épület azon­nali megszüntetését, s kötelez­ték Angyal Lászlót, hogy a káro­sodott részt dúcolja ki, a munká­latokat szerkezetépítő mérnök műszaki vezető közreműködésé­vel kell elvégezni.- A patakmeder tulajdonosa a város önkormányzata, amely azonban soha nem gondoskodott annak tisztításáról, karbantartá­sáról. A meder mintegy 30-40 centimétert mélyült'az Ifjúság úti híd 1960-as évekbeli megépí­tése óta, emiatt a 13-17. házszá­mú ingatlanok támfalai folyama­tos megerősítésre szorulnak. Te­hát kárunk részben az elemi csa­pás, részben a polgármesteri hi­vatal mulasztásából következett be - fejtette ki Angyal László:- A kármegelőzés érdekében elengedhetetlen a szomszédos ingatlanról a mederbe csúszó lo­mok - fémoszlop, bádogelem, te­tőmaradvány, és támfalként használt teherkocsi-oldalfal - el­takarítása, melyek elzárhatják a patak útját. Az intézkedés sür­gős lenne, mert ez évben már volt emiatt egy támfalomlás. Kértem, hogy építési munkával és anyaggal segítsenek a kár enyhítésében, illetve a lakóingat­lan helyreállításában. Angyal László sérelmesnek tartja, hogy önhibájukon kívüli több százezer forintos kárukat tetézve olyan kötelezettségeket rónak rájuk, amelyek további anyagi megterhelést jelentenek: szerkezet-építőmérnök igénybe­vételét, s építési engedély kéré­sét (annak minden tervezési és illetékköltségének viselésével). Segítséget, együttműködést nem ajánlottak fel, szülei még egy zsák klórmeszet sem kaptak a fertőtlenítés elvégzéséhez.- Egy elemi csapás kivédhetet­len - ezt a határátkelő és a kami­onparkoló esetén is tapasztalni lehetett - tehát a támfal helyre- állítása elengedhetetlen. Az 1999-es áradás óta minden eső­zéskor rettegünk attól, milyen következményekkel járhat a pa­takmeder karbantartottságának hiánya - fogalmazott Angyal László, aki azóta már megjavít­tatta a tulajdonát képező támfa­lat - csupán ez mintegy 150 ezer forintjába került. Salgótarján aljegyzője, Varga Tamás arról tájékoztatta lapun­kat: komplett gépi medertisztí­tás utoljára az 1999. évi nyári esőzéseket követően volt, ettől függetlenül minden esztendő­ben elvégezték a kisebb tisztítá­si munkálatokat, legutóbb pél­dául a Sport úti szakaszon és az Ifjúság út elején, kézi erővel.- A június 22-én lehullott nagy mennyiségű, kis területre kon­centrálódott csapadékra nem volt méretezhető a patakmeder, va­gyis ekkora vízzel szemben egy­szerűen nem lehetett védekezni - hangsúlyozta Varga Tamás. Az esőzéseket követően meg­történt a kárfelmérés az önkor­mányzat, a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Ügynökség Kht. és a katasztrófavédelem szakembe­reinek közreműködésével. A pol­gármesteri hivatal által becsült helyreállítási összeg megközelí­tőleg 15 millió forint, melynek előteremtése érdekében támoga­tási kérelmet nyújtottak be a te­rületfejlesztési tanácshoz. A pa­takmeder helyreállítása az el­nyert vis maior-támogatás és az önkormányzati lehetőségek függvényében történik meg, a közvetlen veszélyhelyzetet elő­idéző állapotot azonban legké­sőbb októberig megszüntetik. A különleges alkalmakat leszámítva békésen csordogál a somosi patak

Next

/
Thumbnails
Contents