Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-24 / 198. szám
2006. AUGUSZTUS 24.. CSÜTÖRTÖK ELETMOD Gyerek mint kötelező feladat? pszichés meddőség Az átmeneti zavarokat I legtöbbször a stressz okozza Néha sokévi meddőségi kezelés után a pár beletörődik, pedig a problémának lelki gyökere van. Dreissiger Ágnes Számtalan, gyerekre váró pár köt ki meddőségcentrumokban, nőgyógyászati klinikákon, ahol arról panaszkodnak, hogy hosz- szabb ideje próbálkoznak - sikertelenül. Az orvosok ilyenkor azt vizsgálják, van-e valamilyen szervi oka a meddőségnek. Amennyiben a vizsgálatok eredménye orvosilag negatív - semmiféle eltérést nem találnak egyikük szervezetében sem -, tehát nincsen elzáródva a petevezeték, megfelelő a nemi hormonok szintje, sőt, még a férj spermiumai sem lassúbbak az átlagosnál, az orvos megnyugtatja a pácienseket: egészségesek. A pár mégsem nyugszik meg, ugyanis elhangzik a „funkcionális meddőség” kifejezés. És amikor az orvostudomány tanácstalan, nincs más hátra, mint a lélek felé fordulás. Csakhogy a pszichés eredetű meddőség és az a tény, hogy bármely probléma mögött lelki okok lehetnek, az emberek többségében szorongást kelt. Hiszen mit kezdjenek olyan kifejezésekkel, mint például tudattalan szorongás az anyaságtól vagy elfojtott nőiesség. Vagy azzal, hogy a pár- kapcsolatban a felszín alatt megbúvó konfliktusok lehetnek. Senki nem örül, ha kiderül, hogy miközben vágyik egy gyermekre, a lelke mélyén nem is igazán akarja a terhességet. Fél az anyaságtól, vagy akar ugyan gyereket, de nem a párjától. Ha -kiderül bármi a fentiek közül, mit kezdjen vele? Mondjon le a gyerekről, vagy váljon el? Egyiket sem szeretné, s éppen a félelmek miatt mond le arról, hogy pszichológus segítségével kiderítse meddősége lelki okait. Pedig a legtöbb esetben nem súlyos, a lélek legbelső bugyraiban megbúvó okokról van szó. A lelki problémák alattomosan „dolgoznak', így sokszor nem is gondolunk a belső viharok okozta veszélyekre A környezetváltozás meghozhatja a régóta áhított gyermekáldást A PÁROK A GYEREKVÁLLALÁST gyakran teljesítménykényszerként élik meg, akárcsak minden mást az életükben. Egy hosszabb szabadság, kellemes környezetváltozás azonban meghozhatja a sikert Ilyenkor van idejük, energiájuk önmagukkal és a társukkal foglalkozni, megnyugodhatnak. Előfordul az is, hogy sokéves sikertelen próbálkozás és kezelés után a pár feladja a küzdelmet, és az örökbefogadás mellett dönt Ezután, szinte csodával határos módon, a nő terhes lesz Szakemberek szerint ha egy pár elfogadja és beletörődik az örökbefogadás tényé be, megkönnyebbül, hatalmas nyomás és feszültség alól szabadul fel. Az így keletkezett „sikerélmény” a testükben lévő görcsöket is feloldja, s akkor semmi nem áll a teherbe esés útjába Az emberi hormonális működés legfőbb szabályozó szerve az agyban található hipotalamusz- hipofízis egység. Stressz esetén a hipotalamuszból az úgynevezett kortikotropin felszabadító hormon (CRH) választódik ki, amely gátolja a szaporodást. Stresszhelyzetben ez jelzi agyunknak a veszélyt, a CRH* hormon pedig megvéd minket attól, hogy túlterheljük szervezetünket egy terhességgel. Az éhezés, az alacsony vércukor- szint szintén megnöveli a stresszhormonok mennyiségét, s hasonlóan a szaporodást gátolja. CRH-t a terhes méh is termel, ez azonban ellentétes hatású: a hipotalamusz CRH-termelését gátolja, azaz védi a terhességet, később pedig egy meghatározott CRH-szint elérése az, ami beindítja a szülést. Krónikus stresszben, szorongásos állapotban és depresszióban tehát a vér hipotalamikus CRH-szintje nagyon magas. Ez a magyarázata annak, hogy depressziós vagy szorongó nőknél miért gyakoribb a meddőség és a koraszülés. Előbbinél teljesen gátlódik a szaporodás, utóbbinál a terhes méh által termelt CRH nem tudja visszaszorítani a magas hipotalamikus CRH-t, s a két CRH együttes hatásaként létrejön a vetélés. A gyermekkori pszichotrau- mák, bántalmazások, elhanyagolások élethossziglan megemelhetik a vér CRH-szintjét, s ezzel előidézhetik a terhesség negatív kimenetelét. Mindezek fényében érthető, hogy a meddőség kezelésére adott hormonkészítmények miért nem hatnak minden esetben. A szervezet küzdelme a terhesség ellen erősebb, mint a kezelés. Máskor a depresszió csak a meddőség elleni kezelés következtében, az ekkor átélt félelmek miatt alakul ki. Mindenesetre bizonyított, hogy a stresszhormon emelkedése a szervezetben gátolja a fogamzóképességet. Vagyis gyakran segít az is, ha a pár felismeri, hogy túlfeszített tempóban él, alig van idejük kikapcsolódásra, pihenésre. ÉÉMif-MM Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái KEDD SZÉPSÉG & DIVAT SZERDA AUTÓ & MOTOR ► CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG péntek ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS Az alkohol felerősíti a káros sugárzást számolni kell a bőrrák magas rizikójával, ha valaki sokáig tartózkodik napon. A megfelelő öltözet és a napkrém mellett az önmegtartóztatás is védelmet nyújthat. Egy hawaii felmérésből kiderül, hogy az alkohol felerősíti a káros UV-sugarak hatását. Kalciumpótlás: tej helyett ásványvíz a tej a kalcium egyik fő forrása, de nem mindenki szereti. Ám a kalciumban gazdag ásványvíz helyettesíti a tejet. Amerikai vizsgálatok szerint a szervezet az ásványvízből éppúgy, sőt bizonyos esetekben még jobban képes kiválasztani az anyagot. Diéta helyett mozgásserkentő többet mozognak a vékony emberek, mint a túlsúlyosak. A sovány emberek agyi ingerei jobban ösztönzik a testet a mozgásra, és szervezetük több energiát használ fel. A kísérlet a fogyókúra alapgondolatát is megreformálhatja, és mozgásserkentő gyógyszereket fejleszthetnek ki. Gyakoribb a zöld hályog a cukorbeteg nőknél Megnő a nyitott zugú zöld hályog kialakulásának valószínűsége a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nőknél. Egy húsz éven át tartó felmérés bizonyította be a kutatók feltételezését. @ további érdekességek: www.reggel.hu Állandó szorongás metrón, lakásban, minden pillanatban pánikroham Ha nem fordulunk időben orvoshoz, akár évtizedekig is kísérthet a kínzó betegség Pánikroham liftben is jelentkezhet „Egy koncerten lettem rosszul. Olyan érzésem volt, hogy mindjárt megfulladok. Miután kikerültem a tömegből, még hosszú hetekig kísértett az élmény. Nem mertem kimenni az utcára, nem mertem metróra és buszra sem szállni. Iszonyú halálfélelmem volt” - meséli Krisztina, aki két hét szorongás után döntött úgy, hogy szakember segítségét kéri. A pánikroham ezer emberből legalább harmincat érint. Ötven százalékuknál azonban ritkán jelentkezik. Ha a rohamok ismétlődnek, és az illető nem fordul szakemberhez, harminc évig is kísérthetnek. Ráadásul a kezeletlen pánikbetegek egyharma- da előbb-utóbb depressziós lesz. Rászokik a nyugtátokra, altatókra, az alkoholra, olyan szerekre, amelyek ideig-óráig enyhítik a félelmet. Az agykutatók szerint a pánikrohamokat bizonyos agyi hírvivő receptorok túlérzékenysége okozza. Ez hajlam kérdése. A beteg agyában az egészséges emberekéhez képest alacsony a „katasztrófaküszöb”. Elég egy tévesen értelmezett mozdulat, egy riasztó gondolat, s máris beindul a katasztrófareakció. Az agy úgy viselkedik, mintha igazi veszély fenyegetne, működésbe lép a stresszválasz. Az erek kitágulnak, gyorsul a szívverés, Az akaraterő kevés a betegség gyógyításához A pánik nem hiszti, nem gyengeség, hanem betegség. Ezért pusztán akaraterővel nem lehet legyőzni. A betegség nem kezelhető alkohollal, nyugtatóval, altatóval, csak szorongáscsillapítókkal. A pánik nem attól van, hogy az ember elhagyja magát, ezért nem is gyógyul meg, ha elhatározza, hogy összeszedi magát, és nem érdemes elkerülni miatta mindent, ami a rohamot kiváltja. fokozódik a hőtermelés, a szervezet felkészül a menekülésre vagy a harcra. Mindez az élőlények természetes képessége, amellyel életüket védik életveszélyes helyzetekben. A pánikbeteg azonban nincs életveszélyben. A rohamok indokolatlanul, kiszámíthatatlanul, szabálytalanul jelentkeznek, ezért állandósul a szorongás, az újabb rohamoktól való félelem. Segítség azonban van: kitűnő gyógyszerek léteznek, amelyek a rohamokat megszüntetik. Ezeket eredetileg depresszió kezelésére fejlesztették ki, pontosan úgy is hatnak. Szedésük kezdetén a betegség tünetei átmenetileg erősödhetnek, két-három hét eltelik, mire a rohamok megszűnnek, teljesen elmaradnak. De ha a beteg úgy érzi, meggyógyult, és abbahagyja a szedésüket, kiújulhatnak. A pirulákat tehát az orvos által előírt adagban és ideig kell szedni. Nem ártalmasak, nem alakul ki függőség, nem akadályozzák a hétköznapi életet. A pániktünetek néha pszichoterápiával is gyógyíthatók, a módszer azonban hosszadalmas, és egy kicsit bizonytalan. ■ D. Á. ■ Kitűnő gyógyszerek léteznek, amelyek a rohamokat megszüntetik.
