Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-23 / 197. szám
2006. AUGUSZTUS 23., SZERDA 3 BALAS SAGYARMATI NAPLÓ Befektetőt választanak Sz. A. ____________________ Ba lassagyarmat, a ppp rendszerben épülő uszoda és a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola tornaterme befektetőjének kiválasztása folyamatban van. A döntést követően a képviselő-testület határoz arról: milyen konstrukcióban és milyen összegben megy végbe a beruházás. Új buszpályaudvar épül Sz. Andrea Balassagyarmat. Előreláthatólag október végén adják át Balassagyarmat új buszpályaudvarát. A 2000-ben elfogadott rendezési terv az új pályaudvar helyét az északi elkerülő út és a jelenlegi beépített terület keleti végén, a határátkelőhöz vezető út mentén jelölte ki. A 350 milliós beruházás révén - amelynek kivitelezője az Erro 96 Kft. - az eddigi 3000 négyzetméteres terület 27 000 négyzetméterre nő, a kilenc autóbusz-beálló helyett 16 lesz, a műszaki tárolóhelyek száma pedig nulláról 25-re emelkedik. További 50-90 millió forintba kerül a Mikszáth Kálmán út felől feltáró, forgalomtechnikai lag nélkülözhetetlen út kiépítése. Az északi elkerülő út teljes kiépítésével a városon kívülre helyeződik a távolsági és helyi járatú autóbusz-forgalom. A jelenlegi buszállomás helyén létesítendő parkoló valószínűleg sokat könnyít majd a belvárosi parkolási gondokon. Fizetőparkolás pro és kontra ZÖLD ZÓNA FIZETŐ 8 MUNKANAPON BELÜL. i31° ' PAYING 8 MUNKANAPON TÚL 6T10.8h-l7h HÉTFŐ - PÉNTEK: MONDAY - FRIDAY: w SZOMBAT, SATURDAY: 8 ~ J ELŐRE MEGVÁLTOTT PARKOLÓSZELVÉNNYEL LEHET VÁRAKOZNI ! VÁLTHATÓ: Marad, vagy megszűnik? (Folytatás az 1. oldalról) Pedig a kezdeti kilenc helyett már csak öt főt foglalkoztat ez a tevékenység. így szerintem még a 17 millió forintos befektetés megtérülése sem várható. Ráadásul igazságtalan is a rendszer, hiszen a nagyáruházaknak ingyen parkolói vannak, a helyi vállalkozóknak és lakosoknak pedig egy új adót zúdítunk a nyakukba: bérletet, vagy jegyet kell váltaniuk. Alig néhány helyen lehet jegyet váltani a városban, így gyakori, hogy az autós mire visszaér a jegyével, már ott fityeg az ablakán a „Mikulás-csomag”. Egyébként pedig a következő ciklusban a főutca sétálóutcává tételével az egész rendszer végképp értelmét veszti - fejezte be érvelését Medvácz Lajos. Lombos István jelenlegi polgármester, a baloldal jelöltje tömören így összegezte véleményét:- A fizetőparkolási rendszer bevezetése egyáltalán nem öncélú cselekedet volt, s feltétlenül fenn kell tartanunk a szisztémát. Az ellenzék részéről felettébb hangzatos kijelentés a rendszer megszűntetésének terve. A napnál is világosabb, hogy az önkormányzati választás kampányában a jobboldal így akarja maga mellé állítani a választópolgárokat. Annyi bizonyos: a rendszerrel megnőtt a járművek forgási sebessége, a gondot legfeljebb az okozza, hogy a parkolójegyekhez sokszor nem könnyű hozzáférni. Ezen valóban javítanunk kell, a modernizáció szükséges. Egy Balassagyarmat nagyságú városban elengedheteüen a parkolás szisztematikus szabályozása. Az új buszpályaudvar létrejötte pedig mindenképpen köny- nyíteni fog a város parkolási helyzetén. Demus Iván alpolgármester röviden csak annyit fűzött hozzá a problémához:- A rendszer bevezetésébe eddig befektetett pénzt semmiképpen sem szabad elpazarolnunk, a szisztéma fenn kell, hogy maradjon, de átfogó közlekedési koncepciót szükséges készítenünk a következő ciklusban. Moór Mátyás, a város főépítésze kifejtette:- Az önkormányzat célja a fizetőparkolás bevezetésével semmiképp nem a „sarc” szedése, a bevételnövelés volt, hanem a parkolás lehetővé tétele a belvárosban. Amíg mindenki ott parkolt ahol akart, munkanapokon és munkaidőben tulajdonképpen nem lehetett helyet találni a település központjában az eladó autók, vagy az egész nap egy helyen „felejtett” kocsik miatt. A szisztéma kulcsfogalma a forgási sebesség növelése - vagyis arra szerettük volna ösztönözni a gépjárművezetőket, hogy minél kevesebb időt töltsenek a parkolási helyen. Ez a célkitűzés töb- bé-kevésbé megvalósult. Ma már léhet helyet találni Balassagyarmat főutcáján és centrumában. De a rendszer korrekcióra szorul. A bevételek nem elégségesek újabb parkolóhelyek kialakítására vagy útburkolat-javításra, illetve a túlzottan nagymértékű bérletválaszték szintén rontja a hatékonyságot. A különböző jogcímen bérlettel rendelkezők le tudják foglalni a parkolóhelyek nagy részét - fejtegette a főépítész, aki hozzátette: a másik nagy probléma a mozgássérültigazolványokkal való visszaélés.- Az ilyen jelenségekkel szemben a hivatal tehetetlen, mivel nem vizsgálhatja felül egy szakorvos véleményét - szögezte le Moór Mátyás. - Sok ember, aki garázzsal, kerttel rendelkezik, s csupán kényelemből tárolja a járművet a háza előtt, bérlethez juthat. Lényeges javulás akkor várható, ha az önkormányzat rendezi a közterületeket, s a rendbetétel után megnövelheti a parkolóhelyek számát. Az új autóbuszpályaudvar létrejöttével az ön- kormányzat rendezheti a környező utakat, így azokat is be lehet kapcsolni a zónába, akárcsak a sportintézmények kiépülésekor létrehozható nagyparkolókat. A sokszor felpanaszolt előre váltott jegyes szisztéma jóval olcsóbb egyébként a jegykiadós automaták bevezetésénél, amelyek beszerzése több milliós nagyság- rendű lett volna. A pénzgyűjtés és -szállítás biztonságának megoldása pedig szintén nagy pénzösszegeket emésztene fel. A jegygyei való csalás lehetőségét szintén ki kell zárnunk például a lyu- kasztásos módszer felváltásával. Jogkövető magatartással, több fegyelemmel akár négy-öt millió forint nyereséget is hozhatna magával a fizető parkolás, s hatékonyabb is lehetne - tette hozzá a főépítész. RÓLUNK SZOL Tutajozás az Ipolyon száz éve a régi fahíd lábánál kifogott pajtafödélen, egy rúddal kormányozva önmagát, a túloldali nagy rét, a távoli hegyek felé egy kisfiú tutajozott az Ipolyon, szinte a világ felett lebegve, a semmiben úszva. Lent alatta apró, sárga virágok ragyogtak, a kristályos víztükrön a kék nyár és a felhők képe tündökölt. A jobbra-balra hajladozó virágtündérek között a kisfiú úgy érezte: száraz lábbal jár a tengeren. Harminc évvel később, amikor a salzburgi Alpok fölött repült, önmagában kutatta a repülés élményének ősképét: s egyszerre csak színes mozaikképként eléje vetítődött az 1906-os tutajozás emléke az Ipolyon, s akkor jött rá, hogy az a zárkózott első elemista kisfiú - aki sokszor szoborként ült karba tett kézzel akár az óra végéig is, ha azt Kacskovics Márta tanítókisasszony úgy kívánta már költő volt azon a régi, kalandos, gyönyörű napon. A magyar gondolati költészet óriása, az egyetemesség poétája számára Balassagyarmat lett élete legköltőibb és legkedvesebb városa, a „tündérváros”, amely 10-20 apró mozzanatával és óriási hangulatával a gyermekkor tiszta hitét, a zavartalan szabadság mámorát, a világ, a természet szinte részegítő érzékelését, a sokféle nép boldog forgatagát jelentette, ahol „nem bántott senki se, s ha bántott is, gyorsan gyógyult a sebe”. Élete legnehezebb periódusában, amikor meghurcolták, népbíróság elé állították, naplójában szinte felsikolt, hogy legalább gondolatban visszamenekülhessen az álmok világába, az „emlékek tündéri lomtárába”. „Balassagyarmatra vágyom!” - áll a megrendítő sor naplójában. Aztán vissza-visszatért a „tündérvárosba” négyszer is rövid életében, s az emlékeiben liliputinak vélt város meglepően szépnek és nagynak hatott, a végtelen határ és az örvényes, rejtelmes folyó viszont összezsugorodott a felnőttkori szem látótükrében. Családunkban máig felemlítődik a kép: az 1950-es években a városba került édesapámnak fiatal tanárként majdnem földbe gyökerezett a lába: a főutca túloldalán Szabó Lőrinc mutatta be lelkesen a másik költőóriásnak, Illyés Gyulának az ő „tündérvárosát”. Balassagyarmat és a magyar irodalom menthetetlenül összefonódott, szétválaszthatatlan e kapcsolat, s máig ez a hatalmas szellemi múlt adja meg a város valódi rangját. emlékezzünk hát jó szívvel arra a száz évvel ezelőtti tutajozásra, arra az ég és föld között lebegő kisfiúra, aki városával együtt vonult be a magyar költészet halhatatlanságába. Vas István szavaival élve: „Önző, nehéz tudású sejtelmünk sír utána, s előttünk jár a ködben szegény, titáni árnya”. NÉGY TANTEREM ÉPÜL Mintegy 92 milliós beruházás során - hatvanmillió forintos pályázati pénzből, harmincmilliós önerővel - négy új tanteremmel bővül az idén tízesztendős Szabó Lőrinc Általános Iskola, amely révén egy épületbe költözhet az eddig két helyen működő oktatási intézmény: kiürül az Ifjúság úti szárny, amelyet később hasznosít a város. Ezáltal megszűnik a tanulók - nem egyszer balesetveszélyes - átjárása egyik épületből a másikba, s a diákok korszerű körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Szabó Andrea Huszadszor is zenés siker Gálakoncerttel zárult a balassagyarmati „Zene harátok nélkül” nemzetközi muzsikustábor Szabó Andrea Balassagyarmat Idegenforgalmi esemény, mesterkurzus, tábor? E kérdésekről beszélgettünk Madarász Iván zeneszerzővel, s a táboralapító Ember Csabával, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatójával, keresve a választ, miért zarándokolnak el a balassagyarmati programsorozatra egészen távoli országokból is hosszú évek óta. Madarász Iván zeneakadémiai profesz- szor úgy gondolja: a megkérdőjelezhetetlen minőségnek kelt híre a világban, s nem csak a magyar zeneoktatás színvonala vonzza a résztvevőket, hanem kifejezetten az, ami Balassagyarmaton történik. Számos nyári tanfolyam, tábor létezik, azonban ilyen összetetten, s mégis személyre szabottan kevés helyen lehet tanulni, zenével foglalkozni. Mindehhez társul a helyiek zeneszeretete, valamint az, hogy a vendéglátó városnak, a környező településeknek fontos ez az esemény. Nem utolsósorban az iskola dolgozóinak és Ember Csabának az áldozatos munkája adja meg a tábor és fesztivál rangját. De miben is áll ez a munka, mi az, amit húsz éven át megőriztek, s miben lehetne összegezni az idei tábor jelentőségét? Erről úgy véli a szervező-művészeti vezető, hogy a mindig pontos, csapatmunkában végzett előkészítés a legfontosabb. Ä város sok intézménye működik együtt azért, hogy az oktatás, a gyakorlás, a szabadidős programok, s az elhelyezés - a lassan javuló feltételek mellett is - mindig megfelelő legyen. S persze az a fesztiválhangulat, ami az esti koncerteken folyamatosan érzékelhető. A továbblépés pedig éppen az, hogy ezek a koncertek egyre többet nyújtanak Balassagyarmat mellett más településeknek is, hiszen Diósjenőn, Szé- csényben, Drégelypalánkon, Mohorán épp úgy sikert arattak a fellépők, ahogyan a „Váci vigalom” hangversenyén Verebélyi Ákos vezényletével. De népszerűségre tettek szert Bakos Ferenc Itáliát idéző képei is, jelezve azt, hogy a művészeteket kedvelő városban vagyunk.- Sikerült megtalálni a jó arányt a különböző korok zenéinek bemutatásával, s éppen idén egy fuvolára és zenekarra írott concertino révén ősbemutatóval arattak nagy sikert a muzsikusok. Udvardy László műve a zenekar és Ember Dániel tolmácsolásában megmutatta, hogyan lehet a ma zenei nyelvén a közönségnek tetsző muzsikát írni. De rendkívüli élményt nyújtott Hollós Máté több műve is. A neves francia hegedűművész-filmrendező megörvendeztette a publikumot Banda Ádámmal és Szokolay Balázzsal közös koncertjén, ugyanakkor - elmondása szerint - maga is nagyon jó benyomást szerzett az itteni munkáról, amelynek továbbviszi hírét a világban - mondta Ember Csaba, aki hozzátette: nemzetközi versenyre készülve Fehér Ernő mutatta be, hogy nem ok nélkül Fischer Annie- ösztöndíjas. De többen készültek a Gyurkovics Mária-énekversenyre is. Az eső sem tudta elmosni a Carmina Burana- előadást - a közönség megértő türelemmel várta, hogy a volt vármegyeházára költözzenek az előadók.- A kortárszenei előadói verseny nemzetközi rangra emelkedik. A gálakoncert - őrizve a hagyományokat - teljes képet adott a sokszínű egyéni és kamarazenei oktatásról, s kitekintést nyújtott a jövő év felé, hiszen a 21. muzsikustábor idején Km dály Zoltán születésnapját ünnepeljük - összegezte benyomásait a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgátója.