Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-23 / 197. szám

2006. AUGUSZTUS 23., SZERDA 3 BALAS SAGYARMATI NAPLÓ Befektetőt választanak Sz. A. ____________________ Ba lassagyarmat, a ppp rendszerben épülő uszoda és a Szent-Györgyi Albert Gimnázi­um és Szakközépiskola tornater­me befektetőjének kiválasztása folyamatban van. A döntést kö­vetően a képviselő-testület hatá­roz arról: milyen konstrukció­ban és milyen összegben megy végbe a beruházás. Új buszpályaudvar épül Sz. Andrea Balassagyarmat. Előreláthatólag október végén adják át Balassa­gyarmat új buszpályaudvarát. A 2000-ben elfogadott rendezési terv az új pályaudvar helyét az északi elkerülő út és a jelenlegi beépített terület keleti végén, a határátkelőhöz vezető út men­tén jelölte ki. A 350 milliós be­ruházás révén - amelynek kivi­telezője az Erro 96 Kft. - az ed­digi 3000 négyzetméteres terü­let 27 000 négyzetméterre nő, a kilenc autóbusz-beálló helyett 16 lesz, a műszaki tárolóhelyek száma pedig nulláról 25-re emelkedik. További 50-90 mil­lió forintba kerül a Mikszáth Kálmán út felől feltáró, forga­lomtechnikai lag nélkülözhetet­len út kiépítése. Az északi elke­rülő út teljes kiépítésével a váro­son kívülre helyeződik a távolsá­gi és helyi járatú autóbusz-forga­lom. A jelenlegi buszállomás helyén létesítendő parkoló való­színűleg sokat könnyít majd a belvárosi parkolási gondokon. Fizetőparkolás pro és kontra ZÖLD ZÓNA FIZETŐ 8 MUNKANAPON BELÜL. i31° ' PAYING 8 MUNKANAPON TÚL 6T10.­8h-l7h HÉTFŐ - PÉNTEK: MONDAY - FRIDAY: w SZOMBAT, SATURDAY: 8 ~ J ELŐRE MEGVÁLTOTT PARKOLÓSZELVÉNNYEL LEHET VÁRAKOZNI ! VÁLTHATÓ: Marad, vagy megszűnik? (Folytatás az 1. oldalról) Pedig a kezdeti kilenc helyett már csak öt főt foglalkoztat ez a tevékenység. így szerintem még a 17 millió forintos befektetés megtérülése sem várható. Ráadá­sul igazságtalan is a rendszer, hi­szen a nagyáruházaknak ingyen parkolói vannak, a helyi vállalko­zóknak és lakosoknak pedig egy új adót zúdítunk a nyakukba: bérletet, vagy jegyet kell váltani­uk. Alig néhány helyen lehet je­gyet váltani a városban, így gya­kori, hogy az autós mire vissza­ér a jegyével, már ott fityeg az ablakán a „Mikulás-csomag”. Egyébként pedig a következő cik­lusban a főutca sétálóutcává téte­lével az egész rendszer végképp értelmét veszti - fejezte be érve­lését Medvácz Lajos. Lombos István jelenlegi pol­gármester, a baloldal jelöltje tö­mören így összegezte vélemé­nyét:- A fizetőparkolási rendszer bevezetése egyáltalán nem ön­célú cselekedet volt, s feltétlenül fenn kell tartanunk a sziszté­mát. Az ellenzék részéről felet­tébb hangzatos kijelentés a rendszer megszűntetésének ter­ve. A napnál is világosabb, hogy az önkormányzati választás kampányában a jobboldal így akarja maga mellé állítani a vá­lasztópolgárokat. Annyi bizo­nyos: a rendszerrel megnőtt a járművek forgási sebessége, a gondot legfeljebb az okozza, hogy a parkolójegyekhez sok­szor nem könnyű hozzáférni. Ezen valóban javítanunk kell, a modernizáció szükséges. Egy Balassagyarmat nagyságú vá­rosban elengedheteüen a parko­lás szisztematikus szabályozá­sa. Az új buszpályaudvar létre­jötte pedig mindenképpen köny- nyíteni fog a város parkolási helyzetén. Demus Iván alpolgármester röviden csak annyit fűzött hozzá a problémához:- A rendszer bevezetésébe ed­dig befektetett pénzt semmikép­pen sem szabad elpazarolnunk, a szisztéma fenn kell, hogy ma­radjon, de átfogó közlekedési koncepciót szükséges készíte­nünk a következő ciklusban. Moór Mátyás, a város főépíté­sze kifejtette:- Az önkormányzat célja a fi­zetőparkolás bevezetésével sem­miképp nem a „sarc” szedése, a bevételnövelés volt, hanem a parkolás lehetővé tétele a belvá­rosban. Amíg mindenki ott par­kolt ahol akart, munkanapokon és munkaidőben tulajdonkép­pen nem lehetett helyet találni a település központjában az eladó autók, vagy az egész nap egy he­lyen „felejtett” kocsik miatt. A szisztéma kulcsfogalma a forgá­si sebesség növelése - vagyis ar­ra szerettük volna ösztönözni a gépjárművezetőket, hogy minél kevesebb időt töltsenek a parko­lási helyen. Ez a célkitűzés töb- bé-kevésbé megvalósult. Ma már léhet helyet találni Balassagyar­mat főutcáján és centrumában. De a rendszer korrekcióra szo­rul. A bevételek nem elégsége­sek újabb parkolóhelyek kialakí­tására vagy útburkolat-javításra, illetve a túlzottan nagymértékű bérletválaszték szintén rontja a hatékonyságot. A különböző jog­címen bérlettel rendelkezők le tudják foglalni a parkolóhelyek nagy részét - fejtegette a főépí­tész, aki hozzátette: a másik nagy probléma a mozgássérült­igazolványokkal való visszaélés.- Az ilyen jelenségekkel szem­ben a hivatal tehetetlen, mivel nem vizsgálhatja felül egy szak­orvos véleményét - szögezte le Moór Mátyás. - Sok ember, aki garázzsal, kerttel rendelkezik, s csupán kényelemből tárolja a jár­művet a háza előtt, bérlethez jut­hat. Lényeges javulás akkor vár­ható, ha az önkormányzat rende­zi a közterületeket, s a rendbeté­tel után megnövelheti a parkoló­helyek számát. Az új autóbusz­pályaudvar létrejöttével az ön- kormányzat rendezheti a környe­ző utakat, így azokat is be lehet kapcsolni a zónába, akárcsak a sportintézmények kiépülésekor létrehozható nagyparkolókat. A sokszor felpanaszolt előre váltott jegyes szisztéma jóval olcsóbb egyébként a jegykiadós automa­ták bevezetésénél, amelyek be­szerzése több milliós nagyság- rendű lett volna. A pénzgyűjtés és -szállítás biztonságának meg­oldása pedig szintén nagy pénz­összegeket emésztene fel. A jegy­gyei való csalás lehetőségét szin­tén ki kell zárnunk például a lyu- kasztásos módszer felváltásával. Jogkövető magatartással, több fe­gyelemmel akár négy-öt millió forint nyereséget is hozhatna ma­gával a fizető parkolás, s hatéko­nyabb is lehetne - tette hozzá a főépítész. RÓLUNK SZOL Tutajozás az Ipolyon száz éve a régi fahíd lábánál kifogott pajtafödélen, egy rúddal kormányozva önmagát, a túloldali nagy rét, a távoli hegyek felé egy kisfiú tutajozott az Ipolyon, szinte a világ felett lebegve, a semmiben úszva. Lent alatta apró, sárga virágok ragyogtak, a kristályos víztükrön a kék nyár és a felhők képe tündökölt. A jobbra-balra hajladozó virágtündérek között a kisfiú úgy érez­te: száraz lábbal jár a tengeren. Harminc évvel később, amikor a salzburgi Alpok fölött repült, önmagában kutatta a repülés él­ményének ősképét: s egyszerre csak színes mozaikképként elé­je vetítődött az 1906-os tutajozás emléke az Ipolyon, s akkor jött rá, hogy az a zárkózott első elemista kisfiú - aki sokszor szobor­ként ült karba tett kézzel akár az óra végéig is, ha azt Kacskovics Márta tanítókisasszony úgy kívánta már költő volt azon a ré­gi, kalandos, gyönyörű napon. A magyar gondolati költészet óriása, az egyetemesség poétája számára Balassagyarmat lett élete legköltőibb és legkedvesebb városa, a „tündérváros”, amely 10-20 apró mozzanatával és óri­ási hangulatával a gyermekkor tiszta hitét, a zavartalan szabad­ság mámorát, a világ, a természet szinte részegítő érzékelését, a sokféle nép boldog forgatagát jelentette, ahol „nem bántott senki se, s ha bántott is, gyorsan gyógyult a sebe”. Élete legne­hezebb periódusában, amikor meghurcolták, népbíróság elé ál­lították, naplójában szinte felsikolt, hogy legalább gondolatban visszamenekülhessen az álmok világába, az „emlékek tündéri lomtárába”. „Balassagyarmatra vágyom!” - áll a megrendítő sor naplójában. Aztán vissza-visszatért a „tündérvárosba” négyszer is rövid életében, s az emlékeiben liliputinak vélt város megle­pően szépnek és nagynak hatott, a végtelen határ és az örvényes, rejtelmes folyó viszont összezsugorodott a felnőttkori szem lá­tótükrében. Családunkban máig felemlítődik a kép: az 1950-es években a városba került édesapámnak fiatal tanárként majd­nem földbe gyökerezett a lába: a főutca túloldalán Szabó Lőrinc mutatta be lelkesen a másik költőóriásnak, Illyés Gyulának az ő „tündérvárosát”. Balassagyarmat és a magyar irodalom ment­hetetlenül összefonódott, szétválaszthatatlan e kapcsolat, s má­ig ez a hatalmas szellemi múlt adja meg a város valódi rangját. emlékezzünk hát jó szívvel arra a száz évvel ezelőtti tutajozás­ra, arra az ég és föld között lebegő kisfiúra, aki városával együtt vonult be a magyar költészet halhatatlanságába. Vas István sza­vaival élve: „Önző, nehéz tudású sejtelmünk sír utána, s előttünk jár a ködben szegény, titáni árnya”. NÉGY TANTEREM ÉPÜL Mintegy 92 milliós beruházás során - hatvanmillió forintos pályá­zati pénzből, harmincmilliós önerővel - négy új tanteremmel bő­vül az idén tízesztendős Szabó Lőrinc Általános Iskola, amely ré­vén egy épületbe költözhet az eddig két helyen működő oktatási in­tézmény: kiürül az Ifjúság úti szárny, amelyet később hasznosít a város. Ezáltal megszűnik a tanulók - nem egyszer balesetveszélyes - átjárása egyik épületből a másikba, s a diákok korszerű körül­mények között folytathatják tanulmányaikat. Szabó Andrea Huszadszor is zenés siker Gálakoncerttel zárult a balassagyarmati „Zene harátok nélkül” nemzetközi muzsikustábor Szabó Andrea Balassagyarmat Idegenforgalmi esemény, mesterkurzus, tábor? E kérdésekről be­szélgettünk Madarász Iván zeneszerző­vel, s a táboralapító Ember Csabával, a Ró­zsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazga­tójával, keresve a választ, miért zarándo­kolnak el a balassagyarmati programso­rozatra egészen távoli országokból is hosszú évek óta. Madarász Iván zeneakadémiai profesz- szor úgy gondolja: a megkérdőjelezhetet­len minőségnek kelt híre a világban, s nem csak a magyar zeneoktatás színvona­la vonzza a résztvevőket, hanem kifejezet­ten az, ami Balassagyarmaton történik. Számos nyári tanfolyam, tábor létezik, azonban ilyen összetetten, s mégis sze­mélyre szabottan kevés helyen lehet tanul­ni, zenével foglalkozni. Mindehhez társul a helyiek zeneszeretete, valamint az, hogy a vendéglátó városnak, a környező telepü­léseknek fontos ez az esemény. Nem utol­sósorban az iskola dolgozóinak és Ember Csabának az áldozatos munkája adja meg a tábor és fesztivál rangját. De miben is áll ez a munka, mi az, amit húsz éven át megőriztek, s miben lehetne összegezni az idei tábor jelentőségét? Er­ről úgy véli a szervező-művészeti vezető, hogy a mindig pontos, csapatmunkában végzett előkészítés a legfontosabb. Ä város sok intézménye működik együtt azért, hogy az oktatás, a gyakorlás, a szabadidős programok, s az elhelyezés - a lassan ja­vuló feltételek mellett is - mindig megfe­lelő legyen. S persze az a fesztiválhangu­lat, ami az esti koncerteken folyamatosan érzékelhető. A továbblépés pedig éppen az, hogy ezek a koncertek egyre többet nyújtanak Balassagyarmat mellett más te­lepüléseknek is, hiszen Diósjenőn, Szé- csényben, Drégelypalánkon, Mohorán épp úgy sikert arattak a fellépők, ahogyan a „Váci vigalom” hangversenyén Verebélyi Ákos vezényletével. De népszerűségre tet­tek szert Bakos Ferenc Itáliát idéző képei is, jelezve azt, hogy a művészeteket ked­velő városban vagyunk.- Sikerült megtalálni a jó arányt a kü­lönböző korok zenéinek bemutatásával, s éppen idén egy fuvolára és zenekarra írott concertino révén ősbemutatóval arattak nagy sikert a muzsikusok. Udvardy Lász­ló műve a zenekar és Ember Dániel tolmá­csolásában megmutatta, hogyan lehet a ma zenei nyelvén a közönségnek tetsző muzsikát írni. De rendkívüli élményt nyújtott Hollós Máté több műve is. A neves francia hegedűművész-filmren­dező megörvendeztette a publikumot Ban­da Ádámmal és Szokolay Balázzsal közös koncertjén, ugyanakkor - elmondása sze­rint - maga is nagyon jó benyomást szer­zett az itteni munkáról, amelynek tovább­viszi hírét a világban - mondta Ember Csaba, aki hozzátette: nemzetközi ver­senyre készülve Fehér Ernő mutatta be, hogy nem ok nélkül Fischer Annie- ösztöndíjas. De többen készültek a Gyurkovics Mária-énekversenyre is. Az eső sem tudta elmosni a Carmina Burana- előadást - a közönség megértő türelem­mel várta, hogy a volt vármegyeházára költözzenek az előadók.- A kortárszenei előadói verseny nem­zetközi rangra emelkedik. A gálakoncert - őrizve a hagyományokat - teljes képet adott a sokszínű egyéni és kamarazenei oktatásról, s kitekintést nyújtott a jövő év felé, hiszen a 21. muzsikustábor idején Km dály Zoltán születésnapját ünnepeljük - összegezte benyomásait a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgátója.

Next

/
Thumbnails
Contents