Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-15 / 190. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- GARÁB

KOVÁCS ZOLTÁN

Alpolgármester:

NAGY ANTALNÉ

Jegyző:

KUCSIKNÉ TŐKÉS KATALIN

Községháza:

3067 Alsótold, Szabadság u. 6. Telefon: 32/380-001 Fax: 32/380-001 E-mail: alsotokl@profinter.hu

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő és szerda 8-15 Péntek 8-12

A lakosság lélekszáma:

0-14 éves

69 fő 5 fő

15-18 éves19-60 éves

35 fő

60 év feletti

29 fő

Vállalkozások száma:

í

Helyi adók:

Gépjárműadó

1200 Ft/100 kg. Magánszemélyek kommunális adója

2000 Ft/év

Orvosi rendelő:

Petőfi út 5.

Civil szervezetek:

Garáb Fejlődéséért Alapítvány Elnök: Kenyeres Jenő

Nevezetesség,

érdekesség:

Római katolikus templom (barokk, XVII. század)

A helység történetéből

Nógrád megye egyik legkisebb és legrégebben lakott települése. A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta. 1447- ben Hunyadi János, Magyar- ország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt. A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község. A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén található kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a XX. század végére.

ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL

á 1

viNCZE béláné. Meghökkentő, amikor a kedves, kellemes modorú asszony azt mondja, hogy ő a falu „gyüttmentje”. Ennek az a magyarázata, hogy amikor a már nyugdíjas férjével olyan helyet kerestek az országban, ahol majd leélik a nyugdíjaséveiket - 1999-ben kerültek Garábra. Amikor idejöttek, nagyon hamar kiderült, jjngy a falunak segítségre van szüksége. Ebbenjí-főváros-vidék kétlaki országban a kistelepülések lakosai n végtelenségig küzdenek, mert másod-, vagy nem tudni hátíyadrendű állampolgárként vannak kezelve. Itt Garábon Annyira behatároltak a lehetőségek, hogy ha megfeszül az ön- kormányzat, akkor sem tud eleget tenni mindannak, amit biztosítani kellene a településen élőknek. Mivel neki több évtizedes költségvetési előélete van, úgy gondolta, megpróbál segíteni a falunak. 2002-ben képviselő lett - akkor történt váltás a polgármester személyében is a rendszerváltás óta, a testület is változott. Az előző testület idejében vezették be a gázt. Nekik meg a nyakukba szakadt a szennyvízelvezetés megoldása. Az EU-s lehetőség utolsó pillanatban történő kihasználásával sikerült 60 milliós támogatást elnyerni. Az orvosi rendelő felújítása is megtörtént egy öreg épületben. Kesereg, hogy korábban többet tudott itt lenni Garábon, a szívbeli helyén, de szükséges otthon is lenni a kenyérkereső helyén. A vállalt feladatait azonban mindig ellátja, s továbbra is szívesen cselekszik a faluért.

„Folytatnunk kell,

■L amit elkezdtünk”

i*'. 'A a, asX ^

nagy antalné. Fiatal lányként ruhakészítést tanult, de amikor a tsz megalakult, elment könyvelőiskolába és 1961-től 1966-ig a gazdaságban könyvelt. Közben férjhez ment. A Dunántúlról származó férje Sopronban , végzett erdésztechnikus, akit Balassagyarmatra irányítottak, s Garábra helyeztek. 1964-ben kötöttek házasságot. Elvégezte a számviteli főiskola programozó szakát, dolgozott Németországban, az Audi-gyárban. Amikor hazajött a gyár szentgotthárdi részlegénél helyezkedett el. A falu Teriké- je az alpolgármester. Az első ciklusban még nem volt képviselő, de azóta igen. Azt mondja, hogy Garábon is a legnagyobb gond, hogy nincs munkalehetőség a fiataloknak. Igaz, kevesen vannak, de azok is messzire járnak el kenyeret keresni. A vendéglátást kellene fejleszteni, az idegenforgalmat. A garábiak szórakozása csak a kevés összejövetelre szorítkozik: karácsonyi, szilveszteri, nőnapi rendezvényekre. Igaz, ez a környezet inkább a nyugodt pihenésre ösztönöz. Elöregedő település Garáb. A házasságok ritkák, jelenleg csak egy hároméves kislány él a faluban. Itt csak nyáron zsong az élet, amikor a hétvégi házak tulajdonosai benépesítik a falut. De kevés haszna származik ebből a falunak. A kétezer forintos kommunális adó vajmi keveset segít a költségvetésben. Ezen pedig változtatni kellene, mert sokan élvezik az egészséges környezetet, de nem tesznek érte semmit. Pedig a csodálatos táj, a jó levegő mellett itt minden megvan, ami a városban is. A szennyvízcsatornát most vezették be mindenhová. Indul-e az őszi választáson? Ezen még gondolkodik. Szeretné tovább segíteni a polgármestert.

szegi Szabolcs. Szálfa alakja láttán élvonalbeli kosárlabdázónak lehet gondolni a képviselő-testület fiatal tagját. Arra gondolni sem merne senki, hogy a tősgyökeres garábi fiatalember vendéglátós végzettségű.

Pontosabban vendéglátó-technikus, felszolgáló és szakács. Jogosítványa szerint négycsillagos szállodában is lehetne üzletvezető. Ilyen azonban sem Garábon, de a szomszédos Hollókőn sincs, ahová az év elején költözött, hogy többet lehessen együtt a menyasszonyával, akivel közösen vezetnek üzletet. Szabolcs azonban napi rendszerességgel tölti az időt itthon is, ahol az édesanyja él, ő meg a választók bizalmából önkormányzati képviselő. Azt mondja, hogy helyben is nagyon jó lenne a vendéglátást fejleszteni, de egyelőre szűkösek az anyagi lehetőségek, ami a személyes bátorságot is erősítené. Az első ciklusát töltő képviselő sokat töpreng faluja jelenén és jövőjén. Látnivaló, hogy az itteni adottságok a turizmus izmosítását kívánnák, ám de nem lenne jó hebehurgya módon belevágni. A túlpörgetett turizmus nem tenne jót a békés, csendes falunak, hiszen a sok idetóduló emberrel a civilizációs hordalék is több. Az tény, hogy mind több az idős ember, s ezért meg kellene tartani a még itt élő néhány fiatalt is. Ez átgondolt falupolitikát követel. Talán ezért is szeretne az őszi választásokon indulni a képviselőségért, hogy képviselőtársaival összefogva folytathassák azt, amit a testület már elkezdett az ígéretesebb jövő érdekében.

kucsikné tőkés Katalin, A fiatal jegyző asszony Garábon a törvényesség legfőbb őre. De nemcsak ebben a faluban, hanem másik ötben is, hiszen az általa vezetett körjegyzőséghez hat település tartozik a körzetben. A közigazgatásban 1978 óta dolgozik, először az ecsegi tanácson, majd Alsótoldon szolgált, ahol végigjárta a közigazgatási ranglétrát. 1995-től dolgozik jegyzőként. Gondterhelten jegyzi meg, hogy egyre nehezebb a munka, mert az ön- kormányzatok nehéz helyzetben vannak. Mivel hat falu tartozik a körjegyzőséghez, ez különösen megnehezíti a munkát. A körjegyzőségen összesen nyolcán végzik a hozzájuk tartozó pénzügyi, igazgatási, adóügyi munkát. Szerencsére Garáb a legkevésbé problémás községek közé tartozik. Pillanatnyilag ugyan a szennyvízberuházás miatt nehéz anyagi helyzetben vannak, de a helybeli emberek szorgalmasak, rendszeretők, jó az adófizetési morál is, nincs különösebb probléma velük. Igyekeznek betartani a törvényes előírásokat a garábiakkal való kapcsolattartásban is. Ebben nagy segítségükre vannak a falugondnokok, akik rendszeresen és folyamatosan közvetítik az állampolgárok gond ját-baját, ők jelentik a kapcsot a körjegyzőség és a lakosság között. Rendszeresen részt vesz a testületi üléseken, ezekből sok van a hat településen. A hétvégi házak tulajdonosaival, a vadászokkal kevés a gondjuk. Az idősek még tartják a vallási szokásaikat. Nem tudja hogyan alakul a választásokkal a helyzet, mert az emberek nem szívesen vállalnak közfeladatot már a választási bizottságban sem.

szajönne a tanácsi rendszer, mert amit ezek a kisfalvak felépítettek, azt az anyaközség megint évtizedeken keresztül eltékozolná. Ha az ilyen kisfalvaknak a működési költségeit csak egy kicsit emelnék, évente néhány millióval, megélnének belőle. Garáb esetében nagy gondot jelentenek a hétvégi házasok, akiknek ugyanúgy meg kell oldani a kiszolgálását, mint a tartósan itt élőknek. Ezek gondja-baja hatványozottan zúdul rájuk, nem úgy, mint a helybelieké, akik után megkapjuk a normatívát. A befizetett 2000 forint kommunális adóért mindent szeretnének megkapni. Új út legyen, a füvet folyamatosan nyírják, a kukákat hetente vitessék el. A csodás környezetet, a levegőt, amit a 16 milliós költségvetésből fenntartanak ugyanúgy, vagy még jobban élvezik, mint a helybeliek. A kommunális adó ügyében is reform kellene. Rendet tenni, hogy azok ne szívják el a javakat, akik nem járulnak hozzá a közös kasszához. Meg kellene találni a törvényes megoldását ennek, ha másképpen nem, akkor a terület üdülőkörzetté nyilvánításával. Sokkal nagyobb összegű kommunális adót kellene kivetni, amire jelentős kedvezményt kapna az állandó lakosság. Ha pedig valaki bejelentkezne állandó lakosként, a kedvezményt ő is megkapná.- Több feladatot tűztünk magunk elé - mondja kovács Zoltán polgár- mester - amikor a testület négy éve elkezdte a munkát. Többek között a szennyvízkezelés megoldását. A legnagyobb eredményünknek tudhatjuk be, s a napokban át is adjuk.

Ez a 70-80 fős kis település büszkén mondhatja magáról, hogy rendelkezik a teljes infrastruktúrával. Mi erőn felül is vállaltuk, mert ilyen kis költségvetésű önkormányzatra nagyon súlyos terheket ró - mondta a faluvezető.

A pénzügyi része csak az egyik dolog, de a polgármesteri munkának a 80 százalékát ez kötötte le. Az EU-hoz való csatlakozás a ciklus közepén történt, ami nagyon sok feladatot rótt rájuk pluszban. Pályázatokat kellett készíteni, ami nem egyszerű, mert ha nyertek is, a pénz nem került azon nal a számlájukra, hogy gazdálkodhassanak vele. Ez a beruházás lezajlott, ki van fizetve, meghitelezte a bank. Elérték, hogy meghitelezzék ezt az összeget a 15-20 milliós költségvetésű önkormányzatnak.- Ez olyan lehetőség volt, amit nem volt szabad kihagyni. Az ember nem tudja, hogy mikor tesz jót a közösségnek - elmélkedik. Amikor azt mondja, hogy jó, hagyjuk, majd valamikor lesz egy jobb konstrukció, vagy belevág. Majd az utókor tudja értékelni, hogy kérem ez az ember, vagy testület jól döntött vagy rosszul döntött.

A szennyvízcsatornázás volt a legnagyobb feladat. Az orvosi rendelő százéves épületét is visszafiatalították. A megoldásba a helyi támogatókat is bevonták. A falugondnoki rendszer keretén belül nyertek egy hatmilliós mikrobuszt. Eddig ugyanis Felsőtold és Garáb közösen használt egy kocsit. A betegeket, rászorulókat, iskolásokat a falugondnok szállítja a busszal. Egy feladattal maradtak el: a játszótér megépítésével. A faluval elégedett a polgármester, de az emberek életvitelével már nem, s nemcsak Garábon. Bosszús, hogy már ide is begyűrűzik a buta szemlélet, a negatív hozzáállás. Hogy semminek sem tudnak örülni, csak a negatív dolgokat felerősíteni, mindjárt kirakatba tenni. Talán azért van, mert az emberek belefáradtak a mindennapokba, ebbe a hírözönbe, ami agyonnyomja őket. Szerinte a nagyszüleink azért éltek normálisabb életet, mert nem volt ekkora hírözön. Próbálja az emberekbe sulykolni, hogy inkább a jó dolgokkal foglalkozzanak.

A polgármester szerint a kisfalvak alapjában véve életképesek. A legrosszabb az lenne, ha visz-