Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-15 / 190. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- GARÁB KOVÁCS ZOLTÁN Alpolgármester: NAGY ANTALNÉ Jegyző: KUCSIKNÉ TŐKÉS KATALIN Községháza: 3067 Alsótold, Szabadság u. 6. Telefon: 32/380-001 Fax: 32/380-001 E-mail: alsotokl@profinter.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő és szerda 8-15 Péntek 8-12 A lakosság lélekszáma: 0-14 éves 69 fő 5 fő 15-18 éves­19-60 éves 35 fő 60 év feletti 29 fő Vállalkozások száma: í Helyi adók: Gépjárműadó 1200 Ft/100 kg. Magánszemélyek kommunális adója 2000 Ft/év Orvosi rendelő: Petőfi út 5. Civil szervezetek: Garáb Fejlődéséért Alapítvány Elnök: Kenyeres Jenő Nevezetesség, érdekesség: Római katolikus templom (barokk, XVII. század) A helység történetéből Nógrád megye egyik legki­sebb és legrégebben lakott te­lepülése. A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a kör­nyék, akik még 1179 előtt pre­montrei kolostort alapítottak itt. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azon­ban megszűnt az itteni rend­ház és az ipolysági premont­rei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta. 1447- ben Hunyadi János, Magyar- ország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományoz­ta. A község 1478-ban a zagy­vafői uradalom része volt. A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várhábo­rúk garábi története ismeret­len. Tény viszont, hogy a hó­doltság után, 1688-ban a besz­tercebányai jezsuiták birtoka lett a község. A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén ta­lálható kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas ki­terjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a XX. század végére. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL á 1 viNCZE béláné. Meghökkentő, amikor a kedves, kel­lemes modorú asszony azt mondja, hogy ő a falu „gyüttmentje”. Ennek az a magyarázata, hogy ami­kor a már nyugdíjas férjével olyan helyet kerestek az országban, ahol majd leélik a nyugdíjaséveiket - 1999-ben kerültek Garábra. Amikor idejöttek, na­gyon hamar kiderült, jjngy a falunak segítségre van szüksége. Ebbenjí-főváros-vidék kétlaki országban a kistelepülé­sek lakosai n végtelenségig küzdenek, mert másod-, vagy nem tudni hátíyadrendű állampolgárként vannak kezelve. Itt Garábon Annyira behatároltak a lehetőségek, hogy ha megfeszül az ön- kormányzat, akkor sem tud eleget tenni mindannak, amit biztosí­tani kellene a településen élőknek. Mivel neki több évtizedes költ­ségvetési előélete van, úgy gondolta, megpróbál segíteni a falunak. 2002-ben képviselő lett - akkor történt váltás a polgármester sze­mélyében is a rendszerváltás óta, a testület is változott. Az előző testület idejében vezették be a gázt. Nekik meg a nyakukba sza­kadt a szennyvízelvezetés megoldása. Az EU-s lehetőség utolsó pil­lanatban történő kihasználásával sikerült 60 milliós támogatást el­nyerni. Az orvosi rendelő felújítása is megtörtént egy öreg épület­ben. Kesereg, hogy korábban többet tudott itt lenni Garábon, a szív­beli helyén, de szükséges otthon is lenni a kenyérkereső helyén. A vállalt feladatait azonban mindig ellátja, s továbbra is szívesen cselekszik a faluért. „Folytatnunk kell, ■L amit elkezdtünk” i*'. 'A a, asX ^ nagy antalné. Fiatal lányként ruhakészítést tanult, de amikor a tsz megalakult, elment könyvelőiskolába és 1961-től 1966-ig a gazdaságban könyvelt. Közben férj­hez ment. A Dunántúlról származó férje Sopronban , végzett erdésztechnikus, akit Balassagyarmatra irá­nyítottak, s Garábra helyeztek. 1964-ben kötöttek há­zasságot. Elvégezte a számviteli főiskola programozó szakát, dolgozott Németországban, az Audi-gyárban. Amikor haza­jött a gyár szentgotthárdi részlegénél helyezkedett el. A falu Teriké- je az alpolgármester. Az első ciklusban még nem volt képviselő, de azóta igen. Azt mondja, hogy Garábon is a legnagyobb gond, hogy nincs munkalehetőség a fiataloknak. Igaz, kevesen vannak, de azok is messzire járnak el kenyeret keresni. A vendéglátást kellene fej­leszteni, az idegenforgalmat. A garábiak szórakozása csak a kevés összejövetelre szorítkozik: karácsonyi, szilveszteri, nőnapi rendez­vényekre. Igaz, ez a környezet inkább a nyugodt pihenésre ösztönöz. Elöregedő település Garáb. A házasságok ritkák, jelenleg csak egy hároméves kislány él a faluban. Itt csak nyáron zsong az élet, ami­kor a hétvégi házak tulajdonosai benépesítik a falut. De kevés hasz­na származik ebből a falunak. A kétezer forintos kommunális adó vajmi keveset segít a költségvetésben. Ezen pedig változtatni kelle­ne, mert sokan élvezik az egészséges környezetet, de nem tesznek érte semmit. Pedig a csodálatos táj, a jó levegő mellett itt minden megvan, ami a városban is. A szennyvízcsatornát most vezették be mindenhová. Indul-e az őszi választáson? Ezen még gondolkodik. Szeretné tovább segíteni a polgármestert. szegi Szabolcs. Szálfa alakja láttán élvonalbeli kosár­labdázónak lehet gondolni a képviselő-testület fiatal tagját. Arra gondolni sem merne senki, hogy a tősgyö­keres garábi fiatalember vendéglátós végzettségű. Pontosabban vendéglátó-technikus, felszolgáló és sza­kács. Jogosítványa szerint négycsillagos szállodában is lehetne üzletvezető. Ilyen azonban sem Garábon, de a szomszédos Hollókőn sincs, ahová az év elején költözött, hogy töb­bet lehessen együtt a menyasszonyával, akivel közösen vezetnek üz­letet. Szabolcs azonban napi rendszerességgel tölti az időt itthon is, ahol az édesanyja él, ő meg a választók bizalmából önkormányzati képviselő. Azt mondja, hogy helyben is nagyon jó lenne a vendég­látást fejleszteni, de egyelőre szűkösek az anyagi lehetőségek, ami a személyes bátorságot is erősítené. Az első ciklusát töltő képvise­lő sokat töpreng faluja jelenén és jövőjén. Látnivaló, hogy az itteni adottságok a turizmus izmosítását kívánnák, ám de nem lenne jó hebehurgya módon belevágni. A túlpörgetett turizmus nem tenne jót a békés, csendes falunak, hiszen a sok idetóduló emberrel a ci­vilizációs hordalék is több. Az tény, hogy mind több az idős ember, s ezért meg kellene tartani a még itt élő néhány fiatalt is. Ez átgon­dolt falupolitikát követel. Talán ezért is szeretne az őszi választáso­kon indulni a képviselőségért, hogy képviselőtársaival összefogva folytathassák azt, amit a testület már elkezdett az ígéretesebb jövő érdekében. kucsikné tőkés Katalin, A fiatal jegyző asszony Garábon a törvé­nyesség legfőbb őre. De nemcsak ebben a faluban, hanem másik ötben is, hiszen az általa vezetett körjegyzőséghez hat település tartozik a körzetben. A közigazgatásban 1978 óta dolgozik, elő­ször az ecsegi tanácson, majd Alsótoldon szolgált, ahol végigjár­ta a közigazgatási ranglétrát. 1995-től dolgozik jegyzőként. Gond­terhelten jegyzi meg, hogy egyre nehezebb a munka, mert az ön- kormányzatok nehéz helyzetben vannak. Mivel hat falu tartozik a körjegyzőséghez, ez különösen megnehezíti a munkát. A kör­jegyzőségen összesen nyolcán végzik a hozzájuk tartozó pénz­ügyi, igazgatási, adóügyi munkát. Szerencsére Garáb a legkevés­bé problémás községek közé tartozik. Pillanatnyilag ugyan a szennyvízberuházás miatt nehéz anyagi helyzetben vannak, de a helybeli emberek szorgalmasak, rendszeretők, jó az adófizeté­si morál is, nincs különösebb probléma velük. Igyekeznek betar­tani a törvényes előírásokat a garábiakkal való kapcsolattartás­ban is. Ebben nagy segítségükre vannak a falugondnokok, akik rendszeresen és folyamatosan közvetítik az állampolgárok gond ját-baját, ők jelentik a kapcsot a körjegyzőség és a lakosság kö­zött. Rendszeresen részt vesz a testületi üléseken, ezekből sok van a hat településen. A hétvégi házak tulajdonosaival, a vadá­szokkal kevés a gondjuk. Az idősek még tartják a vallási szoká­saikat. Nem tudja hogyan alakul a választásokkal a helyzet, mert az emberek nem szívesen vállalnak közfeladatot már a választá­si bizottságban sem. szajönne a tanácsi rendszer, mert amit ezek a kis­falvak felépítettek, azt az anyaközség megint évti­zedeken keresztül eltékozolná. Ha az ilyen kisfal­vaknak a működési költségeit csak egy kicsit emelnék, évente néhány millióval, megélnének belőle. Garáb esetében nagy gondot jelentenek a hétvégi házasok, akiknek ugyanúgy meg kell ol­dani a kiszolgálását, mint a tartósan itt élőknek. Ezek gondja-baja hatványozottan zúdul rájuk, nem úgy, mint a helybelieké, akik után megkapjuk a normatívát. A befizetett 2000 forint kommunális adóért mindent szeretnének megkapni. Új út le­gyen, a füvet folyamatosan nyírják, a kukákat he­tente vitessék el. A csodás környezetet, a levegőt, amit a 16 milliós költségvetésből fenntartanak ugyanúgy, vagy még jobban élvezik, mint a hely­beliek. A kommunális adó ügyében is reform kel­lene. Rendet tenni, hogy azok ne szívják el a java­kat, akik nem járulnak hozzá a közös kasszához. Meg kellene találni a törvényes megoldását en­nek, ha másképpen nem, akkor a terület üdülőkör­zetté nyilvánításával. Sokkal nagyobb összegű kommunális adót kellene kivetni, amire jelentős kedvezményt kapna az állandó lakosság. Ha pedig valaki bejelentkezne állandó lakosként, a kedvez­ményt ő is megkapná.- Több feladatot tűztünk magunk elé - mondja kovács Zoltán polgár- mester - amikor a testület négy éve elkezdte a munkát. Többek között a szennyvízkezelés megoldását. A legnagyobb eredményünknek tud­hatjuk be, s a napokban át is adjuk. Ez a 70-80 fős kis település büsz­kén mondhatja magáról, hogy rendelkezik a teljes infrastruktúrával. Mi erőn felül is vállaltuk, mert ilyen kis költségvetésű önkormányzatra nagyon súlyos terheket ró - mondta a faluvezető. A pénzügyi része csak az egyik dolog, de a pol­gármesteri munkának a 80 százalékát ez kötötte le. Az EU-hoz való csatlakozás a ciklus közepén történt, ami nagyon sok feladatot rótt rájuk plusz­ban. Pályázatokat kellett készíteni, ami nem egy­szerű, mert ha nyertek is, a pénz nem került azon nal a számlájukra, hogy gazdálkodhassanak vele. Ez a beruházás lezajlott, ki van fizetve, meghite­lezte a bank. Elérték, hogy meghitelezzék ezt az összeget a 15-20 milliós költségvetésű önkor­mányzatnak.- Ez olyan lehetőség volt, amit nem volt szabad kihagyni. Az ember nem tudja, hogy mikor tesz jót a közösségnek - elmélkedik. Amikor azt mondja, hogy jó, hagyjuk, majd valamikor lesz egy jobb konstrukció, vagy belevág. Majd az utókor tudja ér­tékelni, hogy kérem ez az ember, vagy testület jól döntött vagy rosszul döntött. A szennyvízcsatornázás volt a legnagyobb fel­adat. Az orvosi rendelő százéves épületét is vissza­fiatalították. A megoldásba a helyi támogatókat is bevonták. A falugondnoki rendszer keretén belül nyertek egy hatmilliós mikrobuszt. Eddig ugyan­is Felsőtold és Garáb közösen használt egy kocsit. A betegeket, rászorulókat, iskolásokat a falugond­nok szállítja a busszal. Egy feladattal maradtak el: a játszótér megépítésével. A faluval elégedett a polgármester, de az emberek életvitelével már nem, s nemcsak Garábon. Bosszús, hogy már ide is begyűrűzik a buta szemlélet, a negatív hozzáál­lás. Hogy semminek sem tudnak örülni, csak a ne­gatív dolgokat felerősíteni, mindjárt kirakatba ten­ni. Talán azért van, mert az emberek belefáradtak a mindennapokba, ebbe a hírözönbe, ami agyon­nyomja őket. Szerinte a nagyszüleink azért éltek normálisabb életet, mert nem volt ekkora hírözön. Próbálja az emberekbe sulykolni, hogy inkább a jó dolgokkal foglalkozzanak. A polgármester szerint a kisfalvak alapjában véve életképesek. A legrosszabb az lenne, ha visz-

Next

/
Thumbnails
Contents