Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-14 / 189. szám
4 2006. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Mi is az a geopark? Egy új lehetőség a határ mindkét oldalán A történelmi Nógrád vármegye területe a határ mindkét oldalán bővelkedik értékekben és látnivalókban. Jelentős e hegyes-völgyes táj erdősültsége, s előbbiek mellett történelmi, építészeti, néprajzi értékek sokasága várja a... Mit is? Az idegenforgalomból enyhén szólva nem sokat profitál e szépséges vidék, sem Magyarországon, sem Szlovákiában. Tengerparttal, sítereppel nem is versenyezhet, ámbár nem is kell. A zsúfoltságot, a zajt kevesen szeretik, a csendet, a nyugalmat, a tisztaságot annál többen, a továbbiak meg leginkább marketing kérdését képeznék. A szakmai jellegű turisztika pedig szűk kört érint. Ami az idegen- forgalom lehetőségeit illeti, az igényekkel nem is lenne gond. A fizetőképes kereslettel már annál inkább. Gazdasági csoda aligha lesz belőle, de a kínálkozó lehetőséget bűn lenne kihagyni. kés tavak és a kunhalmok. Ugyanakkor a geopark kategória sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem szerepel egyelőre a joganyagban, de a munka ettől függetlenül is folytatódhat. Nógrád helyi védettséget élvező természeti értékeiről szólva elmondta, hogy jelenleg 71 ilyen van, s a megye igen gazdag védett területekben.- A legújabb kori történelem kijelölte a határokat, ami ellen nincs mit tenni. A természet azonban nem tud és nem is akar tudomást venni ezekről! - mondta. - A határ menti kapcsolatok a magyar és a szlovák természetFülek vára történelmi emlékhely, de sziklai növénytársulásai is védettek Faragó Zoltán Salgótarján. Tanácskozásra gyűltek össze az alakulóban lévő Nógrádi Geoparkkal kapcsolatos eddigi munka és az elkövetkezendő időszak tennivalóinak megismerésére a salgótarjáni kistérség polgármesterei, gazdasági és természetvédelmi szakemberei. A mintegy 70 megjelentet Lénárt Dezső, Etes polgárlentik a geoparkok. A védett területi kategóriák között hasonló szintű a natúrpark, ami természeti park megfelelője, s amilyennek a létrehozására már vannak példák. Osztrák-szlovén-magyar összefogással az Őrségben, magyar-osztrák együttműködésben pedig a Kőszegi-hegység területén működik ilyen. Most adott a feladat, hogy a magyar-szlovák határ mentén is létrejöjjön egy védelemben kiválóak, ma már a turisztikai célú átjárhatóság is egyre könnyebb. Ezután a geopark, mint UNESCO kategória ismertetése következett. Dr. Tardy János elmondta, hogy megalapozott földtudományi - talaj-, föld-, réteg-, víz-, őslénytan, felszínalakzat - értékelés kell hozzá. Feltétel a nemzetközi jelentőség, de nem kell az egész területnek annak lennie. Elvileg bárhol kialakítható ilyen, célja, hogy komplex geoturizmus alakuljon ki mellette. Hangsúlyozta, hogy a földtani értékek világszerte alulprezentáltak, a világörökségek között például igen kevés ilyen akad.- Az UNESCO geopark programjában jelenleg 33 ország vesz részt, többségük európai és igen aktív tag Kína is. A geoparkok zöme tíz uniós államban koncentrálódik. Magyarországon jelenleg két ilyen kialakítása folyik, a Balaton-felvidéken és a történelmi Nógrád vármegye területén. A cím elnyeréséhez meg kell felelni tartalmi és formai követelményeknek is, amelyek kiSomoskő vára. Amellett, hogy páratlan természeti képződmény az északi oldalán található bazaltömlés és történelmi emlékhely is, hivatalosan is gyalogos határátkelőhely lett pár hete. mestere köszöntötte a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulásának nevében, s szólt röviden a geopark cím elnyerésére megtett első lépésekről. Ezután dr. Tardy János címzetes egyetemi tanár, az Európai Természetvédelmi Központ alel- nöke szólt - amint fogalmazott - a geopark-ügyről és az eddig elvégzett munkáról, s ismertette a természetvédelmi oltalom alatt álló területek hierarchiáját a nemzeti parkoktól a helyi jelentőségű területekig.- A geopark egyfajta határterületet jelent a természetvédelem, a kultúrtörténeti értékek óvása és a területfejlesztés határ- területén - mondta. - Tulajdonképpen egyfajta új alapokra helyezett térségfejlesztési koncepcióról van szó, amit a földtudományi természeti örökségre alapoznak. tulajdonképpen az UNESCO világörökségek új kategóriáját jehasonló. A természeti értékek nagyjából azonosak a régióban. Nemzetközi jelentőségű és kiemelt fontosságú ví- zimadár-élőhely az Ipoly-völgy - ez úgynevezett Ramsari terület -, beletartozik a világ- örökség Hollókő, a cím várományosa, az Európa Diplomával kitüntetett Ipolytarnóc, de például a béri andezit oszlopok is páratlan értéket jelentenek, mert az egész világon csak négy ilyen ismeret. A hazai természetvédelmi szabályozásról szólva kifejtette: világszerte páratlan, hogy Magyarországon mindenféle külön jogalkotás nélkül védettek a barlangok, a lápok, sziRésbarlang a Szilváskőn. Egy, a XX. század első éveiben művelt kőszénbánya vágatának beszakadása után keletkezett. Salgó várának sziklái téli ködben. Egyszerre földtani látványosság, a tatárjárás utáni magyar történelem emlékhelye, Petőfi Sándor látogatásának okán pedig még az irodalomban is helyet kapott. vitelezéséhez külföldi szakértők bevonására is szükség lesz. Mindenesetre az már most körvonalazódik, hogy a leendő geopark természetes központja a világ- örökség cím várományos Ipolytarnóc lesz. Ezután az elbírálás menetéről is szólt. Dr. Tardy János után dr. Jozef Kiinda, a természettudományok doktora ismertette a Nógrádi Geopark első koncepcióját és jelentőségét a határ szlovákiai oldala számára. Legelőször arról a négy tudós generációról szólt, amelyik kutatta ezt a vidéket. Kiemelte Kaán Károly tevékenységét, aki már a XX. század első felében javaslatot tett a somoskői bazaltömlés védelmére, sőt még egy 1931-ben megjelent könyvében is ajánlotta azt a korabeli csehszlovák államnak.- A következő generáció már a második világháború után tevékenykedett - mondta dr. Jozef Kiinda. - Két füleki tanárember kezdeményezésére - Molnár Zoltán a város magyar nyelvű, édesapám, szintén Jozef Kiinda pedig a szlovák iskola igazgatója volt - 1954-ben védett lett a terület. A harmadik generáció 1976-ban kezdte meg a közös kutatást, aminek eredményeképpen 1983- ban kibővítették a védett területet. Mutatott ezután egy Szlovákia természetvédelmi területeit bemutató könyvet, aminek címlapján ugyan tátrai képek láthatók, hátlapján azonban a páratlan somoskői bazaltorgona foglalja el. Szólt ezután a Cseres-hegység (Füleki-hegység) és a Karancs-Medves egy időben való tájvédelmi körzetté nyilvánításáról és az idén éppen 30 éve tartó együttműködésről. Dicsérte a következő, immár negyedik generáció munkáját, amelynek során újabb területrészekkel bővült a terület, így védett lett a Szár-kő rezervátum, a nagyromhányi (Lipovany, a Karancs-hegység északi lábánál) homokkőpad, feltárták a csákányházai geológia szelvényt. Jozef Kiinda elmondta, hogy a leendő geopart fő látványosságait Ipolytarnóc, Salgó- és Somoskő vára, valamint Ajnácskő képezi.- A fő alapot kilenc-kilenc magyarországi és szlovákiai érdekesség jelenti - mondta. - Hat kerékf)áros„és négy közúti átkelőhely áll a vendégek rendelkezésére, négy múzeum várja a látogatókat, kihelyezett kiállítások és információs irodák létesítésére is lehetőség van. A terület európai jelentőségű értékekkel bír, így a pénzügyi támogatások megszerzésére is lehetőség van. Külön is köszönetét mondott Agócs Józsefnek, Fülek polgármesterének azért a munkáért, amit a város és a környék programba való bevonásáért végzett. Megemlítette, hogy ez év szeptemberében Belfastban rendezik a geoparkok világ- konferenciáját, s ezen már Nógrád ügyét legalább a koncepció szintjén képviselni kell.- Remélem, az európai geoparkok hálózatában a nógrádi is helyet kap majd - mondta végezetül Jozef Kiinda. Ezután hozzászólások és kérdések következetek. Egyik válaszban elhangzott: a geoturizmus rengeteg kaput nyit meg, amiből a lakosság is profitálhat. A konferencia második részében dr. Oláh Péter, a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezetének elnöke ismertette az előkészítésre vonatkozó Phare- és CBC-projectet és a fejlesztésre, valamint létrehozásra vonatkozó jövőbeli terveket. Kiemelte, hogy a kistérség és Dél-Szlovákia mindkettőben együtt vehet részt. Magyarországon 60, Szlovákiában pedig 30 települést érint a leendő geopark területe. A környéken előbbieknek köszönhetően infrastrukturális fejlesztések is várhatók. Szarvas Imre, a Bükki Nemzeti Park munkatársa, az ipolytarnóci védett terület vezetője a már védett területekről és az ismert földtani értékekről tartott előadást. Amint mondta, a világon 500 geopark létrehozását tervezi az UNESCO, ebből Magyarországon három, esetleg négy valósulhat meg. Végül Márkus Pál, a Pannon- Forrás Térinformatikai és Mérnöki szolgáltató Kft. ügyvezetője mutatta be az erre az alkalomra elkészült, Salgótarjáni kistérség digitális értéktérképe című DVD- t, ami három nyelven, magyar és szlovák mellett angolul is felsorolja a látni-, illetve a hozzájuk kapcsolódó tudnivalókat. Amint elmondta, a jövőben a tartalmat fejleszteni szeretnék. Zárszavában Lénárt Dezső elmondotta, hogy bár a Nógrádi Geopark egyelőre csupán annak a bizonyos kísérleti nyúlnak a hálátlan szerepét tölti be, de az elképzelések közös munkával, továbbá összefogással megvalósíthatók. A Medves-fennsík platójának nyugati leszakadása. A háttérben a Szilváskő hegytömbje. Szilváskő bazaltoszlopai
