Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-04 / 154. szám
8 OKTATÁS WBWHMrS8”Tiffffa,*lBMfflT,tTWri8*aaW>*H^ ' I lii l '' II—Ilillir ' mnin' immrs^a^^^Kmmarns^.—ff'ir^iM——ipT' Ilii 2006. JÚLIUS 4., KEDD Igazságos és színvonalas oktatást Hiller istván Nem az intézményből, hanem a diákból kell kiindulni az új gondolkodás szerint Modern, gyermekközpontú általános iskola, hasznos tudást nyújtó középiskola és versenyképes diplomát adó felsőfokú oktatás megteremtése a szaktárca új vezetőjének a célja. Hiller István kinevezése után azonnal hozzákezdett a program megvalósításához. Csák Elemér „Fizetni kell jövő évtől az egyetemi diplomáért, de nem mindenkinek és nem egyformán. A FÉR elnevezésű tandíjfizetési rendszer elsősorban abban különbözik az eddigi gyakorlattól, hogy fair, azaz igazságos - hangsúlyozza Hiller István. Ha valaki 18 évesen az érettségi stresszé- ben rossz vizsgaeredményt produkál, minimum három évre bebetonozza magát, s nem államilag finanszírozott, hanem költségtérítéses rendszerbe kerül. Nincs lehetősége arra, hogy bizonyítson, és átkerüljön a másikba. Ez a gyakorlat szerintem így igazságtalan.” Ami fair, az a FÉR Az új tandíjrendszer ösztönözni kíván. A fejlesztési részhozzájárulás értelmében azok, akik jól tanulnak - ez a hallgatók legjobban teljesítő első 15 százaléka -, tandíjmentességet kapnak, a lusták pedig kénytelenek fizetni. Egyik állapot sem végleges: a költségtérítéses rendszerből át lehet kerülni az ösztöndíjas helyre és viszont - mutat rá a miniszter. Azt az államilag támogatott hallgatót, aki nem teljesíti az előírt 30 kreditet egy évben, átteszik a költségtérítéses kategóriába. Az új rendszer a 2007-től beiratkozottakra vonatkozik. A tandíj összege az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz. így tehát egy hároméves felsőfokú alapképzés 210 ezer, a kétéves másterképzés 150 ezer forintjába kerül majd a diáknak. (Miután a teljesítmény minősége csak az első év végére derül ki, fizetni csak a második évtől kell.) Nem riasztja el a tandíj a fiaí miniszter számít arra, hogy a változásoknak lesznek bírálói és ellenzői, de meggyőződése, hogy reformtervei az ország érdekeit szolgálják talok egy részét a továbbtanulástól? Hiller István visszakérdez: tudja, mennyibe kerül egy heti bérlet a hatalmas látogatottságú Szigetre? A felsőoktatási intézmények egyébként a FÉR összegét saját hatáskörükben ötven százalékkal emelhetik, illetve csökkenthetik; ennél fogva a hallgatóknak havonta legkevesebb 4375, legfeljebb pedig 13125 forintot kell fizetniük. Tandíjmentességet kapnak az első évfolyamos hallgatókon kívül a doktori képzésben, az első felsőfokú szakképzésben részt vevők, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók. A diákok legjobban teljesítő 15 százalékának szintén nem kell fizetnie, sőt, tanulmányi ösztöndíjat kapnak. A kormányrendelet szerint a tandíj egyharmadát, maximum felét ugyanis az intézményeknek a tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére, a fennmaradó pénzt pedig fenntartásra kell fordítaniuk. Miközben a támogatások összege nem csökken, a FER-ből befolyó pénz a felsőoktatásban marad: az állam semmit sem tesz zsebre - hangsúlyozza Hiller István. A megváltozó támogatási rendszer lényeges eleme, hogy a tanulmányi és a szociális ösztöndíj teljesen elválik egymástól. Változó közoktatás A közoktatás korszerűsítéséhez nem elég pillanatképeket készíteni - hangoztatja a miniszter. Megdöbbentő számokat mond: 25 évvel ezelőtt még több mint 1,2 millió iskolás volt, majd számuk növekvő ütemben csökkent, s jelenleg csak 755 ezer gyerek tanul az általános iskolákban. Nem mellékes körülmény, hogy a pedagógusok száma ez idő alatt ötezerrel nőtt. A fő cél röviden megfogalmazható: tudjanak a gyerekek jól írni, jól olvasni, értsék a szöveget és legyen esélyegyenlőség (jelenleg akár hétszeres különbség is lehet iskolás és iskolás között az előrehaladásban). Egy nemzetközi vizsgálat szerint a magyar diákok matematikából közepesre, olvasás-szövegértésből elégségesre teljesítettek. Meg kell tehát erősíteni az alapozó szakaszt. Csak ekkor lehet eredményes a középiskolai oktatás, s csak így, erre tud építkezni a felsőoktatás is. A jövőben ezért az általános iskola 5-6. osztályában az időkeret 40-50 százalékát az alapkészségek megerősítésére kell fordítani. Hogy mi egyébként az oka a lesújtó PISA-eredményeknek? Maradnak a kisiskolák Hiller István szerint az utóbbi negyedszázadban támadt rengeteg információ indokolatlan mértékben került bele a tantervekbe. A szaktárgyi lobbik rendre beleerőszakoltak újabb témákat a tananyagba, s ezt az ismeretmennyiséget lehetetlen jól elsajátítani. A változások része, hogy elindul a partneriskola program. Megmaradnak minden községben a kisiskolák. Ám ott, ahol nem tudnak nyolc osztályt indítani, a kisiskolák tagintézményként működnek, közös igazgatóval és adminisztrációval. A minisztérium nem avatkozik be ezeknek a partnerségeknek a kialakításába, a kísérleti példák azt mutatják, hogy egy-egy ilyen társulásban 3-7 kisiskola is részt vehet. Mindez csak része a Hiller- féle oktatási reformcsomagnak. 2010-től bevezetik a középiskolákban a kötelező angoloktatást, összehangolják a diplomásképzést a piac igényeivel, korszerűsítik - EU-pénzek bevonásával - az oktatás infrastruktúráját. Biztosan lesznek bírálók és ellenzők, de a miniszter szilárd meggyőződése, hogy tervei az ország érdekeit szolgálják. É a Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával Általános iskolás korúak létszámának alakulása 1980-tól 1600000 1400 000 1 200 000 1 000 000 800000 600 000 400 000 200 000 0 26 év = -338 462 diák 1 197777 1166Q76 I 957 850 859 315 Iliin 1980/1981 1990/1991 1995/1996 2000/2001 2005/2006 2010/2011 * Becsű It adat FORRÁS: OKM, STATISZTIKAI FŐOSZTÁLY A magyar lakosság nyelvtudása nemzetközi összehasonlításban 80% 60% 50% 30% 20% 10% Szlovénia Cseh Lengyelország Szlovákia Köztársaság Románia Magyarország Bulgária FORRÁS: GALLUP TW
