Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-04 / 154. szám
4 2006. JULIUS 4., KEDD NÓGRÁD MEGYE na menni, persze ők is inkább a lefelé történő száguldást választották. A mountain- boardosok „terepjáró” nagyke- rekű deszkáikkal hajtották igába a lejtőt. Az időjárás alaposan belekóstolt a versenyzőkbe, hiszen jóformán perceken belül októberire fordult a klíma. Hideg, eső és szél nehezítette a riderek dolgát, a kedvüket azonban nem tudta elvenni a további versenyzéstől. Némi tanakodás után a montisok újra teherautóra pattantak, hogy megmérkőzzenek egymással a középdöntőkben. A nem éppen barátságos időjárás, valamint az esőtől csúszós aszfalt ellenére is alig volt bukás, egy-két kisebb perecelés pedig szinte hozzá tartozik egy ilyen versenyhez. A bringások bátorsága visszavonulásra kényszerítette az őszi időt is. Ha meleg nem is lett, de legalább az eső elállt, ami azt jelentette, hogy a versenyzők nem hiába jöttek el a Mátrába: valamennyi kategória döntőit meg lehetett rendezni, és minden számban győztest lehetett hirdetni, ami túl a sportszakmai sikereken és az erkölcsi elismerésen, már csak azért sem volt mellékes, mert a Red Bull ezúttal is bőkezűen jutalmazta a legbátrabb és leggyorsabb ridereket. A Kékes rémei pénz- és tárgynyereményekkel felpakolva indulhattak haza, amelyek közül a legértékesebb százezer forintot ért. Mountainbike: 1. Balogh József, 2. Búza Sándor, 3. Arany Péter. BMX: 1. Lekka Ferenc, 2. Marosvári Dénes, 3. Dann Gábor. Gördeszka: 1. Kernács Ákos Bulcsú, 2. Hencsei Péter, 3. Starmann Ágoston. Egyéb: 1. Bor Péter (snakeboard), 2. Molnár István (mountainboard), 3. Sági Csaba (roller). Eszeveszett lejtmenet extrém 3. Red Bull Kékes Downhill Kékestető-Mátraháza A. Á. Kékestető. Harmadik alkalommal gyűltek össze Magyar- ország legbevállalósabb riderei, azt is mondhatnánk, hogy az extrém sportolók krémje, hogy összemérjék tudásukat a Red Bull Kékes Downhill keretében. Miközben mindenki arra számított, hogy a 15 százalékos lejtő és a kieséses verseny izgalmai jelentik majd a legnagyobb kihívást, addig a váratlanul októberire fordult időjárás volt az, ami igazán feladta a leckét az indulóknak. Az időnként eleredő eső, és a helyenként feltámadó szél sem tudta azonban elvenni a sportolók kedvét. Moun- tainbike-osok, BMX-esek, gördeszkások és más street- sportok képviselői - összesen hatvanhétén - legyőzték az 1900 méteres aszfaltcsíkot, az őszi időjárást és saját félelmeiket. Bár a ridereket elnézve, ez utóbbiból vajmi kevés volt... Hiába tartja a régi római közmondás, hogy a változatosság gyönyörködtet, a Kékes Downhill mégiscsak Kékestetőn az igazi. Hívhatnák máshogy és rendezhetnék máshol is persze, de akkor nem az a verseny lenne, amit annyira szeretnek a streetsportok magyar fenegyerekei. 2003 és 2004 után a leggyorsabb riderek visszatértek az ország legmagasabb pontjára és újra szembeszálltak a félelmetes lejtővel. A helyszín egészen pontosan a Mátraházát Kékestetővel összekötő szerpentin 1,9 kilométeres szakasza volt. Igaz, hogy a visszajáró versenyzők már jól ismerik az aszfalt minden négyzetméterét, a kanyarokat és talán még az út menti fákat is, ennek ellenére mindig érhetik őket meglepetések. Talán éppen ezért szeretik annyira a Kékes Dowhnillt, s ezért álltak rajthoz idén is hatvanhétén. A legnagyobb kontingenst a mountainbike-osok alkották, ők harmincötén voltak, ráadásul általános volt az a nézet, hogy az összes megjelent közül ők a leggyorsabbak. Ezt egyébként a nap folyamán többször is bebizonyították. A snakeboardosok (akik újabban a streetboard elnevezést használják sportágukra) alkották. Speciális deszkájukkal, amely a gördeszka és a görkorcsolya keresztezésének tekinthető, akár hegynek fel is tudtak volmontisok „kistestvérei” is eljöttek, a BMX-esek heten voltak, s igencsak kitettek magukért. Akárcsak a gördeszkások, akiknek száguldását osztatlan elismerés fogadta, hiszen a gördeszkával való downhillezést még elképzelni is nehéz, nemhogy kivitelezni. Persze, ha tudjuk, hogy a deszkások táborát Kernács Ákos (Toki) vezette, akit jó pár fiatal tanítványa elkísért, akkor már nem is kell annyira csodálkozni. Minden más, kerekeken guruló sporteszköz az „egyéb” kategóriába lett besorolva, ide értve az egy szem görkorcsolyás indulót is. A nyolcfős csoport zömét a Nógrád megye innovációs forrásfelvevő képessége rendkívül gyenge - állítja a pályázatok száma alapján a salgótarjáni Dargon Egyesület, amely intenzív marketing munkával is elő kívánja segíteni a trend megváltozását. Ennek érdekében innovációs műhelybeszélgetésre hívták a közelmúltban a vállalkozókat, fejlesztéssel foglalkozó szervezeteket A Baross Gábor Programban hamarosan megnyíló új pályázati lehetőségekről is beszélt hallgatóinak Salgótarjánban, az inkubátorházban dr. Nyíry Attila, az Észak-magyarországi Innovációs Ügynökség igazgatója. PR-TNL A műhelybeszélgetésnek apropót adott, hogy a Baross Gábor Program keretében néhány héten belül megnyílik a Regionális Innovációs Fejlesztések elnevezésű pályázati lehetőség - mondta el bevezetőjében Brunda Gusztáv, a Dargon Egyesület projektvezetője, a rendezvény házigazdája. Nem titkolt céljuk, hogy felhívják a figyelmet az innováció fontosságára, valamint azokra a pályázati lehetőségekre, amelyek forrással segíthetik a kkv szektor tagjait az egyes ötletek, projektek megvalósulásában. Ennek jegyében készült korábban a Jövőnk kapuja az innováció” című film is, amely számos vetítést élt meg az elmúlt években, jelenlegi kommunikációs munkájuk egyik fontos területe a sajtó, valamint brosúrát és egy új filmet is készítenek. A téma naÚjra feltöltik a Baross-program keretét pirenden tartása mellett népszerűsítik az innováció területén eredményeket elért vállalkozásokat és személyiségeket, további műhely- beszélgetéseket szerveznek és személyes tanácsadásokat végeznek. A Dargon Egyesület emellett választ kíván adni azokra a kérdésekre, hogy milyen célokra lehet támogatást igényelni, mitől jó egy innovációs projekt, milyen preferenciák és gyakorlatok vannak az elbírálás során, hogyan és milyen ütemben történik meg a támogatások kifizetése, illetve a régióban milyen szervezetek, fejlesztő- és kutatóhelyek tudják a vállalkozások innovációs kezdeményezéseit háttértevékenységgel, kapcsolatkörrel segíteni. Ennek jegyében hívták meg a műhelybeszélgetésre dr. Nyíry Attilát - jelezte a projektvezető. Az innovációs ügynökség vezetője elsőként saját szervezetét mutatta be, illetve helyezte el a regionális fejlesztési szervezetek hálójában. Mint mondta, feladatuk, hogy a regionális innovációs tanács operatív szervezeteként segítsék a régióban a tárgykörben csírázó fejlesztési elképzelések, szolgáltatások projektté válását, illetve népszerűsítsék azokat a fejlesztési forrásokat, amelyeket a kis- és közepes, valamint mikro vállalkozások erre a célra fel tudnak használni. Kifejezetten innovációs célra három pályázati lehetőség jelent meg, vagy jelenik meg a közeljövőben. Az egyik a sokak által ismert Innocsekk rendszere, amely az első lépések megtételét segíti forrással. Ez annál is inkább fontos - hangsúlyozta -, mivel nagyon sok ötlet, elképzelés valósulhatna meg hazánkban, ha az első időszakban jutna elegendő pénz a projekttel összefüggő valamennyi körülmény kimunkálására, a tényleges ötlettől a piaci bevezetésig. Az Innocsekk 2-25 millió forint közötti, vissza nem térítendő támogatást jelent, a részletekről a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapján érdeklődhetnek. Az innovációs projektek első fázisának stabilitása rendkívül fontos a tovább lépést illetően, amit az is jelez, hogy az angol nyelvterületen „halálvölgynek” nevezik ezt az időszakot, utalva arra, hogy megfelelő háttér és forrás nélkül ezek az elképzelések igen könnyen elhalnak. Az Innocsekk rendszer a tervek szerint 2007-ig, vagyis az új uniós források, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv indulásáig fennmarad - tette hozzá dr. Nyíry Attila. A tapasztalatokról szólva elmondta, hogy nagyon sok remek gondolattal találkoztak az Innocsekk kapcsán, de ezek zömében az ország más vidékeiről érkeztek, kevesebb a régióból, s még kevesebb Nógrád megyéből. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 250, Hevesben 40, Nógrádban mindössze 24 millió forint került kiosztásra, vagyis a megnyert források messze alatta vannak a megyék valós gazdasági potenciáljának. Másodikként szólt a 2005-ben zárult Baross Gábor Innovációs Pályázati Programról, amely az utólagos elemzések szerint rossz időpontban, év végén jelent meg, mintegy 750 milliós kerettel. Első számú célja volt a klaszterek szervezésének segítése, a szolgáltatási tevékenység támogatása, az innovációs háttér feltételek javítása, a tájékoztatás szélesítése, oktatási programok megvalósítása, A Baross-programra mintegy 100 pályázat érkezett be, 1,6 milliárd forint elnyerésére, vagyis, a keretet jócskán túlpályázták. Ez is megmutatta, hogy a régióban számos kimunkálásra érdemes ötlet van, jó az innovatív képességünk. A végeredmény egyelőre még nem ismert, a nyertes pályázók szerződés kötései jelenleg is folynak. Az azonban elmondható, hogy az egyes megyék a gazdasági súlyuknak megfelelően részesedtek a keretből. A hamarosan induló új Baross Gábor Program két dologban lényegesen különbözik az „elődjétől”. Az egyik a megpályázható keret nagysága, afnely 590 millió forint Ezúttal nem tartalmaz forrást népszerűsítő tevékenységekre, hanem kifejezetten a kkv-kra összpontosít Amíg 2005-ben nem fogalmaztak meg a pályázat során preferenciákat, addig most lesznek majd súlypontok, összhangban a II. Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzéseivel. Az új pályázat kiemelten foglalkozik a megújuló energiaforrások feltárásával, hasznosításával, a mechatronikával, a szili- kátiparral, a vegyiparral és a környezetgazdálkodással. A vegyipari innováció tengelyét Kazincbarcika, Tiszaújváros és Miskolc adja, a mechatronikáét és szilikátiparét pedig a Salgótarján, Eger Miskolc alkotta háromszög - emelte ki. A preferenciák között sorolta az előadó a klaszterek szervezését, a beszállítói programhoz való kapcsolódást, a hálózatba kötött vállalkozások, az integrátorok erősítését, termelő vállalatok kutatás-fejlesztési elképzeléseinek a megvalósítását, s nem utolsó sorban a fiatalok megtartását célzó projektek támogatását. A forrás ugyan kevesebb, mint az első Baross-programban, de az előadó annak a reményének adott hangot, hogy a keret növekedhet az áfa-hatás miatt. Az ezt követő beszélgetésben Brunda Gusztáv felhívta a figyelmet, hogy ne tekintsék a pályázatot egyszerű gépbeszerzésnek, hiszen az innováció ennél összetettebb folyamat, és ezt kell tudni bemutatni a pályaműben. Másrészt a tapasztalatok szerint, a pályázók gyakran nem érzékeltetik a fejlesztés kimenete szempontjából döntő piaci hatásokat. Sok pályamű esetében megítélhetetlen, hogy lesz-e vevő a kifejlesztett új termékre, szolgáltatásra. Volt, aki a pályázati rendszer bürokratizmusát kifogásolta, s volt, aki az agrár innováció támogatásának a hiányára figyelmeztetett. A megújuló energiaforrások támogatásával összefüggésében elhangzott, hogy nem cél az „ezer projekt” megvalósítása, célszerűbb lenne a régiós tudásközpontokon keresztül koncentráltan,integrátori alapon kezelni a történetet. E téren a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola vállalt jelentős szerepet. A kedvezőtlen nógrádi tapasztalatokról szólva az egyik hallgató megjegyezte, hogy megyénk siralmas részvétele az innovációs folyamatban annak is köszönhető, hogy nincs felsőfokú műszaki tudásközpontunk, az ipar gerincét pedig harmadik generációs cégek adják. Az arányokat csak magunkon kérhetjük számon - hangzott el, utalva arra a szomorú statisztikára, miszerint 2005-ben, a régió 78 nyertes pályázata közül mindössze 3 volt nógrádi. [©] Baross Gábor innovációs program & CÍM: 3100 SALGÓTARJÁN, MEZEI U. 49. DARGON TEL.: 30/415-9182, 30/968-2705 FAX: 32/420-395 FEJLESZTŐ ÉS TÁMOGATÓ EGYESÜLET Műhelybeszélgetés az innovációs forrásokról, a Dargon Egyesületben
