Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-26 / 173. szám
wmmm 2006. JULIUS 26., SZERDA PANORAMA Budapest segíti a török EU-tagságot Magyarország támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz - mondta Sólyom László köz- társasági elnök, aki tegnap fogadta Ahmet Necdet Sezer török államfőt. Sezer ígéretet tett: a török hatóságok mindent megtesznek, hogy Mehmet Károly a nemrég meghozott török legfelsőbb bírósági ítélet alapján visszatérhessen magyar édesanyjához. Bírósághoz fordult két rádiókurátor A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG függessze fel, majd helyezze hatályon kívül a Such György rádióelnöki kinevezéséről szóló határozatot - kérte a Magyar Rádió Közalapítvány két civil tagja. Gráf Csilla és Pós Péter szerint Such nem kapta meg a médiatörvényben előírt kétharmados szavazattöbbséget. A Fidesz szerint késnek a támogatások A kormány nem időben és nem teljes mértékben fizeti ki a gazdálkodóknak a földalapú támogatások nemzeti részét - közölte Font Sándor, az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának fideszes elnöke. Az MSZP úgy reagált: a támogatások kifizetési határideje december, ezért júliusban nem lehet csúszásról beszélni. Még jobban nő a költségvetési hiány AZ AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSSEL kapcsolatos kiadások miatt a költségvetési hiány a tervezettnél nagyobb mértékveres Brüsszelt győzködte ben nő - jelentette be Brüsszelben Veres János. A pénzügyminiszter Gyur- csány Ferenc kormányfő kíséretében Joaquin Almu- nia pénzügyi EU-biztossal tárgyalt. A deficit idén 0,6 százalékkal, jövőre 0,9, 2008-ban 0,1 százalékkal nagyobb mértékben emelkedhet a tervezettnél. Navracsics: van esély a kormány bukására lát arra esélyt a Fidesz frakcióvezetője, hogy a Gyurcsány-kormány nem tölti ki 2010-ig mandátumát. Navracsics Tibor ezt a köztévében mondta. A politikus úgy vélte, nincs itt az ideje egy árnyék- kormány megalakításának. @ további hírek: www.reggel.hu Kétharmados törvények talonban szünet Szeptember közepén ülnek vissza a padokba a parlamenti képviselők SOROZAT GYURCSÁNY-CSOMAG Nem kell szondát fújni a képviselőknek NEM KAPTA meg az elfogadásához szükséges kétharmados többséget az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat Az előterjesztés a jelenlegi 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát A Fidesz javaslata a 200 fős Országgyűlés volt - az ellenzéki párt többek között ezért mondott nemet ugyancsak kétharmados volt a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés. A módosítás fő elemei a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, a kistérségek, valamint a körjegyzőségek fejlesztése, és a fővárosi ön- kormányzati rendszert érintő változtatások voltak. elutasította a Ház a mentelmi jogra, valamint az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti (EP) képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó, ugyancsak kétharmados támogatást igénylő jogszabályok módosítását is. A javaslat szerint a képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytathattak volna. A mentelmi jogra vonatkozó törvény módosítása csökkentette volna a kedvezményezettek körét, s bizonyos esetekben lehetővé tette volna a mentelmi jog jogosultjainak alkoholszondáztatását. ciája keddi ülésén a tandíj bevezetése elleni tüntetés előkészítésével kapcsolatosan tárgyalt - a hallgatói érdekképviselet szeptember végére tervezi a megmozdulást. A koalíciós pártok szavazataival hétfőn elfogadta a Ház a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint az intézmények „fejlesztési részhozzájárulásként” tandíjat szedhetnek - átlagosan évi 105 ezer forintot. „Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hadat üzent a fiataloknak” - mondta tegnap Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő. Ágh szerint a tandíj „hazugságon alapul”, mivel a választási kampányban a kormánypártok nem ezt ígérték. Egymást vádolja kormány és ellenzéke a sikertelen nyári ülésszak miatt. Az elfogadott feles törvények miatt tiltakoznak az érdekvédők. Tibay G. - Gyükeri M. A nyári ülésszak utolsó napján sem sikerült elfogadtatni a koalíció valamennyi javaslatát vinniük a parlamentben. A szocialisták szerint igen. Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke mindenesetre nem látta kivitelezhetetlennek a kétharmados javaslatok ismételt elővételét, amikor a nyári ülésszakot értékelte. A politikus szerint az őszi önkormányzati választások után újra lehetne tárgyalni az államreformmal kapcsolatos javaslatokat. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője pedig egyenesen azt mondta: „az Országgyűlésnek a nyári rendkívüli ülésszakon elutasított kétharmados törvények tekintetében pótvizsgáznia kell”. | A politikus tegnapi sajtótájékoz- 2 tatóján közölte: a parlament a nyári feladatai közül sikerrel teljesítette a kormányalakítással kapcsolatosakat, de az ellenzéki pártok nem járultak hozzá a költségvetési egyensúlyt helyreállító jogszabályokhoz, valamint a reformtörvények elfogadásához sem. A frakcióvezető kijelentette, pártja nem adja fel: arra kérte a fideszes szavazókat, „beszéljék rá” pártjukat, hogy támogassák a koalíció által újra benyújtani tervezett - szavai szerint az igazságtalanságokat felszámoló - törvényjavaslatokat. Ezek között várhatóan a mostani ülésszakban elbukott reformtervek - így az önkormányzati, közigazgatási és parlamenti átalakítás - szerepelnek majd. Lendvai hozzátette: a Fidesz módosítójavaslatainak többsége arról szólt, hogy a kormány hagyjon el egy-egy takarékossági intézkedést, ám alternatív javaslatokat nem tett az ellenzéki erő a problémák megoldására. A frakcióvezető szerint a Fidesz azokat a kormánypárti javaslatokat is elutasította, amelyeket éppen a jobboldal vetett fel, így a tőzsdei árfolyamnyereség-adót vagy a banki különadót, de nemet mondtak a képviselők szondáztatására és összeférhetetlenségére vonatkozó előterjesztésekre is. Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője cáfolta a kormánypárti vádakat: szerinte pártja igenis nyújtott alternatívát a kormány megszorító csomagjával szemben, ám a koalíciós pártok rendre elutasították azokat. Emlékeztetett arra: a Fidesz 149 módosító javaslatából mindössze hármat támogatott a kormányoldal. Az ellenzéki poli■ A kormány ősszel megint beterjeszti az elbukott javaslatokat. tikus szerint a kabinet arra használta fel a nyári ülésszakot, hogy „elfogadtassa a kormánytöbbséggel az embereket megsarcoló Gyurcsány-csomagot”. Szijjártó azt mondta: a csomag elviselhetetlen terheket ró majd a magyar emberekre. A fideszes képviselő szerint a kétharmados törvényekkel kapcsolatosan azért nem sikerült közös nevezőre jutni, mert a kormány nem mutatott kellő tárgyalási készséget a nyári ülésszak alatt. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az elszalasztott lehetőségek időszakának nevezte az elmúlt másfél hónapot. „A kormány intézkedési csomagja nem más, mint egy átmeneti fogyókúra, átgondolatlan és koncepciótlan” - mondta. Herényi feltette a kérdést: vajon „morális hiba” vagy „intellektuális hiányosság”, hogy a kormány a választások előtti adócsökkentés után adómegszorításokat vezet be? Közben a Hallgatói Önkormányzatok Országos KonferenNem egészen két hónap nyári szabadság - ennyi jut idén a képviselőháznak. A parlament hétfőn fejezte be munkáját, újra szeptember 18-án kezdi majd, alig két héttel az önkormányzati választások előtt. Kérdés, fut- nak-e ősszel újabb kört a kormánypártok, hogy elfogadtassák azokat a kétharmados törvény- javaslatokat, amelyeket konszenzus hiányában az elmúlt hetekben nem sikerült keresztülADÓRENDSZER Az eddig sem az egyszerűségéről híres magyar adórendszer tovább bonyolódhat az év közben változó kulcsok miatt Ízelítőül: szeptembertől 15-ről 20 százalékra nő a kedvezményes áfa, 62500forintról a duplájára emelkedik a minimális járulékalap, négyről hat százalékra (januárban hétre) nő a munka- vállalók egészségbiztosítási járuléka, minden kamat után adót kell fizetni, s emelik a gépkocsik átírási illetékét is. Egy hónapra rá 15-ről 25 százalékra emelkedik az evakulcs. Mindez nyitánya a 2007-es szigorításoknak: januártól változik az szja-kedvezmények rendszere, és az évente hatmilliónál többet keresőktől az efeletti ösz- szeg 4 százaléka erejéig „szolidaritást” vár el az adóhivatal. KÖZSZFÉRA Az államháztartási egyensúly szempontjából egyelőre bevétel- növelés helyett szimbolikus jelentősége van a közszféra létszámának apasztásáról szóló döntésnek. A minisztériumokban több mint kétezren kényszerülnek megválni munkájuktól, míg a közigazgatásban 13 500 dolgozó felmentése várható. A felmondási időre járó keresetük és a végkielégítésük több- milliárdos tétellel terheli meg az államkasszát, ráadásul a kormány 20 milliárdos hitelkeretet biztosít a közülük vállalkozóként érvényesülni próbálók számára. Az államnak könnyebbséget jelent azonban, hogy a felmentett dolgozóknak a korábbi szabályokkal ellentétben nem kell képzettségnek megfelelő másik állást felkínálni. KÖZIGAZGATÁS Ami nem sikerült a kétharmados jogszabályok módosításával, azt a kormány megoldja a feles törvényekkel - a régiós reform bukását így kommentálta a kormányfő. A parlament mind az alkotmány, mind az önkormányzati törvény módosítását elutasította, így nem alakulhatnak meg a közigazgatási régiók, és maradnak a megyei önkormányzatok is. A kormány ugyanakkor meg kezdte egyes intézmények - például adóhivatalok, rendőrség, közigazgatási hivatalok - régiós irányításúvá alakítását. A kabinetszándékai világosak: a háttérben lezajló változások vezethetnek a későbbi önképviseleti változások kierőltetéséig, azaz a megyei közgyűlések felszámolásáig és a régiós szervezetek megalakulásáig. f GÁZ ÉS VILLANY A gázáremelés már az áfa szép temberi növekedésével is megvalósult, a kormányzat azonban nem áll meg itt: a piaci árhoz közelítés nevében már augusztustól többet kér a fogyasztóktól. Mindez a távfűtés 18 százalékkal magasabb ösz- szegű számláján jelenik meg. Ami a földgáz árát illeti: 1500 köbméterig 25 százalékkal, efölött, 3 ezer köbméterig, 30 százalékkal, ennél is több esetén 37 százalékkal emelkedik a jövő héttől. Háromezer köbméteres éves fogyasztás felett ráadásul csak szociális indokkal jár támogatás. Ehhez képest jó hír, hogy a villamos energiáért „csupán” 12,6 százalékkal (az éjszakai áramért 23,7-tel) kell többet fizetni, s az áfa ebben az esetben már most is húsz százalék. EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügyi reform alapjait jelentő Zöld könyv csak vitákon jelent meg a parlamentben. A héten a kormány elé kerülő, s a nyár végére véglegesítendő javaslatok alapján a háziorvosnál 300-600 forintos, míg a járóbeteg-rendelésen 500-2500 forintos vizitdíjat kellene fizetni. Aki kórházba kerül, napi 500, évente legfeljebb tízezer forintos úgynevezett étkezési hozzájárulással javíthatna gyógyulási esélyein. Ezenkívül liberalizálnák a gyógyszerforgalmazást, az egyedi gyógyszerárak helyett sávos rendszert és mellékesen dobozdíjat vezetnének be. Az indok minden esetben a hálapénz kiváltása, nem mellékes azonban, hogy a különböző díjakból származó bevétel 60 százaléka az államkasszába vándorolna.
