Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-24 / 171. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006 ■ NOGRADSZAKAL Polgármester: KOVÁCS JÓZSEF Alpolgármester: BAGOLY LÁSZLÓ Jegyző: DUDÁS GYÖRGY Polgármesteri hivatal Madách út 18. Telefon: 06-32-455-155,06-32-455-133 A polgármesteri hivatal intézményei: Szécsény-Hollókő-Nagylóc­Nógrádszakál Közoktatási Intézményi Társu­lás Petőfi Sándor tagiskola A falu lakóinak száma: 667, ebből 398 a nő Helyi adók: A községben nincs kommuná­lis adó, csak az üdülőterületen Rárós- pusztán, amely ingatlanonként változó Civil szervezetek, alapítványok: Nógrádszakál Felzárkóztatásá­ért Alapítvány Sportegyesület Jeles napok: Búcsú (vendégség), szeptember Idősek napja, szeptember Nevezetességek, látnivalók: Ráróspuszta üdülőterület Páris-patak völgye Ipoly-völgy Szent István szobra A fejlődő község A községben az emberek azt mondják, hogy a településük az elmúlt 16 évben többet fejlődött, mint az azt megelőző évtizedek­ben. Ha ehhez még azt is hozzá­tesszük, hogy az önkormányzat­nak soha nem volt adósága, hite­le, sőt volt időszak, amikor 40 mil­lió forint tartalékalapot képeztek, adódik a kérdés, mindezt hogyan? Kovács József polgármester azt mondta, lokálpatrióta szív, vállal­kozói szellem, összefogás, egyet- akarás a dolog nyitja. A falu veze­tőinek nem a faluból, hanem a fa­luért kell élni. Ő azt vallja, egy olyan nagyságú faluban mint az övéké, a polgármester ne legyen főállású, csak tiszteletdíjas. Ő az, s ezzel az elmúlt másfél évtized alatt több mint 10 millió forintot takarí­tott meg. A képviselők is évente egyszer kapnak tiszteletdíjat az üléseken való részvételük alapján. Az sem a törvényben előírt legma­gasabb összeg. - Tudok a miénk­hez hasonló nagyságú település­ről, ahol a polgármester főállású, s az elmúlt másfél évtizedben nem tudtak olyan eredményt felmutat­ni, mint mi. Az állami támogatás, a minimális helyi bevétel mellett, átgondoltan élni kell a pályázati lehetőségekkel. A falu költségve­tését is meg kell fontolni. Amikor láttuk, érzékeltük, hogy az iskola fenntartása a kevesebb gyermek létszám miatt komoly összegbe ke­rül, szorgalmazói voltunk az in­tézményi társulás létrehozásának. Iskolánk 2006/2007-es tanévtől a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola tagintézménye, amely három tanulócsoporttal és egy napközis csoporttal működik - magyarázta a polgármester. Mi az, amit a község a 15 év alatt fel tud mutatni? Gáz-, vízhálózat, szennyvízcsatorna-rendszer, a tér­ségben elsők között volt kábeltele­víziójuk, az utak rendezettek, nin­csenek kátyúk. 1990 óta kétszer aszfaltozták az úttestet - Köszön­jük a püspök úrnak, hogy egy fo­rintért megkaptuk a római katoli­kus egyház által már nem hasz­nált parókiát Az épületet idősek otthonának alakítjuk át A mun­kák augusztusban befejeződnek, s a lakók őszre beköltözhetnek. Azon túl, hogy ez egyfajta gondos­kodást jelent az idősekről, mun­kahelyeket is teremtünk vele. A másik előttünk álló feladat, a sportpálya és az oda vezető út rendbetétele, amelyre pályázat út­ján kaptunk pénzt. Arra számí­tunk, hogy az önerőt a fiatalok munkájával biztosítani tudjuk. Most az önkormányzati választá­sok előtt az foglalkoztat minket, hogy mi lesz a hozzánk hasonló kistelepülések sorsa. H KOVÁCS JÓZSEF polgármester iga­zi lokálpatrióta. Élete eddigi alaku­lását végigkísérte a közéleti munka. Volt sportvezető, élenjárt az ifjúsági munkában, te­vékenykedet a KISZ-ben, a Nép­frontban. Volt tanácstag, elöljáró, 1990-től polgármester. Számára a köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemérem­kereszt kitüntetéstadományozta. Felesége szintén nógrádszakáli születésű, évtizedeken át a falu­ban tanított, hosszú évekig az is­kolát vezette, ma már nyugdíjas. Bea lányuk az édesanya nyomdo­kaiban halad. A diplomája meg­szerzése óta a szécsényi általá­nos iskolában tanít. Konrád fiuk, a családi vállalkozás beltagja. A családi, a munka, a közélet mel­lett életének negyedik vonala a sport. Fiatalkorában aktív labda­rúgó volt, majd éveken át edzősködött. A megyei I. osztály­ban játszó szécsényi csapat szak­mai munkáját irányította. Ma már úgy érzi, életének ez a vona­la az évek múlásával erősen meg­kopott. Arra gondolt, aminek hangot is adott, hogy a negyedik ciklus végén leteszi a közélet lant­ját. Amikor az emberek ezt meg­tudták, egyre többen arra kérték, ne hagyja abba. Jóllehet, tudja, vannak a polgármesteri székben önjelöltek, sőt azzal is tisztában van, hogy egyeseknek már talán elegük van belőle. A véleménye, ha az emberek kérik, hogy vezes­se tovább a falu életét, akkor ő nem menekül, június 27-én az ár­ral léket kapott „hajóról”. Boldog nagyapa, két unokája van. ““T | DUDÁS GYÖRGY JjT.\ j jegyző - Amikor ■MH tavaly nyáron Nógrádszakál felé közeledtem, Ma- dách Imrének MHSÜfli örök érvényű gon­dolatai jutottak az eszémbe. Az ő szellemisége ma is itt él a ma­gyar valóságban. Szeretettel, megbecsüléssel, mély emberség­gel fogadtak. Ennek köszönhető­en, gyorsan beilleszkedtem a kö­zösségbe. Egy jegyző életében a legfontosabb, hogy hagyják dol­gozni, ne tekintsék a különböző érdekszférák ütközőzónájának, kiszemelt célpontnak. Harminc éve vagyok a pályán. Diósjenőn kezdtem 1975-ben gyakornok­ként. Ma is jó szívvel emléke­zem vissza, az ott eltöltött 10 év­re. Onnan Nógrádkövesdre ke­rültem, ahol vb-titkár voltam, majd 2004-ig a falu jegyzője. Nógrádszakálban, olyan mun­katársra találtam a polgármes­ter személyében, aki rendkívü­li következetességgel, csak a fa­lu érdekeit szem előtt tartva, ön­zetlenül szolgálja a település ér­dekeit - mondta Dudás György, aki 1998-ban a köztársaság ezüstkeresztje kitüntetésben ré­szesült. Nagyorosziban él, lá­nyát, aki negyedéves orvostan­hallgató, egyedül neveli. A pusztító ár ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL bagoly László alpolgármester apai öröksége a lokálpat­riotizmus, a mezőgazdaság szeretete. Édesapja azt mond­ta: „fiam szép ez a fajú én is itt élek, te se költözz el”. Az édesapjától gyermekfejjel elsajátított mezőgazdasági is­mereteit Szécsényben a mezőgazdasági technikumban, majd Putnokon a felsőfokú intézményben elméleti és gyakorlati ismeretekkel tette teljesé. Ma többségi tulaj­donában lévő kft ügyvezető igazgatója. Szarvasmarhatartással, növény- termesztéssel foglalkoznak. Felesége, Szabolcs fia és Margit lánya is a kft. alkalmazottja. Két unokája van, boldog nagyapa. A másik apai örök­ség a falu szeretete. 1990-től élvezi a választók bizalmát oláh Nándor háromgyermekes családapának most a leg­nagyobb gondja, hogy munkanélküli lett. Valamikor a salgótarjáni vasöntödében dolgozott. Később Szé­csényben a gyertyagyárban helyezkedett el. Ez év júni­usában létszámleépítés miatt elbocsátották. Nehezíti a helyzetét, hogy felesége - aki jelenleg betegállományban van - szintén munkanélküli. Úgy gondolja, hogy Buda­pesten keres munkát. Nógrádszakáli születésű. A szorgos, dolgos csa­ládapa ott építkezett. Gyermekei közül a 12 éves Nándor általános isko­lás, Karolina a szécsényi gimnázium tanulója. Georgina már férjhez ment Az önkormányzatban a kisebbség szószólója. A képviselők fel­osztották egymás között a falut, így minden utcának van a testületben képviselete. Az övé az a Palóc utca, ahol június 27-én az ár a legnagyobb rombolást végezte. Büszke az elért eredményekre, de megítélése sze­rint a fiatalokkal egy kicsit többet kellene törődni. futó PÁL fiatalkorában, mint a polgármesterük, ő is fut­ballozott, de őszintén elismeri, hogy korántsem volt olyan jó játékos. Harmincküenc évig dolgozott a salgó­tarjáni öblösüveggyárban. Ma már nyugdíjas, 65 éves. A közéletből „még nem vonult nyugdíjba”. Mint nyug­díjasnak, több ideje van arra, hogy a közélettel foglalkoz­zon, az emberekkel beszélgessen. Büszkén sorolta azo­kat az eredményeket, amiket az elmúlt 15 évben megvalósítottak. Egyik legnagyobb értéküknek tekinti, hogy a testületben nincs széthúzás. Vé­lemények ütköznek, de senki sem tesz keresztbe a másiknak, minden­ki egyet akar, a falu fejlődését Az a típus, aki szeret segíteni másokon. A faluban ő a kerékpárok „doktora”. Ha valakinek valamilyen baja van a kerékpárjával, ő minden ellenszolgáltatás nélkül megcsinálja azt. KURB Vince fiatalkorában a helyi labdarúgócsapatnak volt az aktív tagja. Később a sportélet irányításában, szer­vezésében vett részt. Második ciklusban önkormányza­ti képviselő, a szociális bizottság elnöke. Ahogy elmond­ta, nincsenek könnyű helyzetben, a faluban magas a munkanélküliek aránya sok kérvény érkezik a polgár- mesteri hivatalba, de az anyagi lehetőségeik végesek. Ő is örül annak, hogy a falujuk üyen szépen fejlődik. Viszont van egy ut­cájuk, a névtelen utca, ahol még nincs járda. Szeretné, ha mielőbb az is elkészülne. Két nagyobb gyermekük van. Szabad idejét szívesen tölti az Ipoly partján, szeret horgászni. boző István. Megjelenésén látszik a sportos múltja, ahogy mondani szokták az 59 évéből jó néhányat leta­gadhatna. A100 métert 11,4 másodperc alatt futotta, 650 cm-t ugrott távolba. 1966-ban azért került a salgótarjáni tűzhelygyárba, hogy erősítse annak labdarúgócsapatát Mindez a múlt. A jelen, hogy a nógrádszakáli születésű Bozó István ma is népszerű a községben. Annak a testü­letnek a tagja, ahogy ő fogalmazott, ahol nincs széthúzás mindenki egyet akar, a falu fejlődését Egy időben a szociális bizottság elnöki te­endőit látta el, ma már „csak” tagja, az ügyrendi bizottságot vezeti. A ludányhalászi származású felesége a salgótarjáni közgazdasági techni­kumba járt, ő pedig a gépipari technikumban végzett A diákszerelem­ből, házasság lett A felesége a polgármesteri hivatalban igazgatási fő­előadó. Lányuk, a számviteli főiskolai végzetsége mellé másik diplomát is szerzett, két éve ment férjhez. PERCZE JÁNOS. Huszonkét éves volt, amikor 27 évvel ez­előtt a szíve Nógrádszakálhoz kötötte. Eredeti szakmája pék. Két évig dolgozott a szécsényi pékségben, az állan­dó éjszakai műszak miatt váltott Az akkori Épszövnél gépkocsivezetőként helyezkedett el. Amikor a munkahe­lye megszűnt, úgy döntött, hogy saját útját járja. Fuva­rozó tett, amely mellett 12 éven át a helyi szeszfőzdét is üzemeltette. Úgy érzi, hogy az egymás iránti tiszteletük kölcsönös. Har­madik ciklusban képviselő, az ügyrendi bizottság tagja. A testület mun­káját jónak ítéli meg. Teszik a dolgukat, ami a falu 15 éves fejlődésén meglátszik. Viktória lányuk most érettségizett a szécsényi gimnázium­ban. Két éve Budapesten dolgozik, helyközi autóbuszjárat vezetője. A család tagjai közül a 25 éves fiával találkozik a legkevesebbet, ő a vál­tótársa. Ötnaponként Budapesten a váltáskor van egy kis idejük a be­szélgetésre. Szabad idejében barkácsol és kertészkedik. Június 27-én este alig több mint 2 óra alatt 107 milliméter csapadék hullott a községben és környékén. A településen átfo­lyó Bertece-patak, amely a falu fölé emelkedő hegyek vizét gyűj­ti össze kilépett a medréből, s a víz elöntötte a környéket. Közel 100 lakás került veszélybe. Volt épület, amelynek az ablakán folyt be a víz. Négy családot ki kellett költöztetni, ők a közeli is­merősöknél, rokonoknál húzód­tak meg. A mentési munkálato­kat Kovács József polgármester koordinálta. Két nap alatt egyet­len percet sem aludt. - Mindig szerettem volna fogyni, soha sem jött össze. Most leadtam 8 kilót - mondta. A kár több mint 100 millió fo­rint. Megrongálódott hidak, megrepedezett, átvizesedett házfalak, kidőlt kerítések, iszappal borított kertek, a föld­ből kikandikáló közműhálózat emlékeztet június 27-re - Örü­lök, hogy emberáldozatot nem követelt az ítéletidő. Köszönöm mind azoknak, akik a bajban és az utána következő hetekben segítségünkre voltak. A helyi lakosságnak, Mosó Ottó szécsényi vállalkozónak, a tűz­oltóságnak, a Nógrád Megyei Véradóállomásnak, a Máltai Szeretetszolgálatnak, az euró­pai uniós banknak. Valamikor 40 évvel ezelőtt végzett hason­ló pusztítást a községen átveze­tő patak. Az a véleményem, hogy egy kisebb vízfogó, víztá­rozó kialakításával lehetne megakadályozni a hasonló ese­tet. Annak megvalósításához az önkormányzat pénze kevés, azt csak központi támogatással le­hetne megvalósítani. LUDÁNYINÉ BELLA SZILVIA 1970-ben született Nógrád­szakálban. Tizenkét éves volt, amikor szüleivel Balassa­gyarmatra költözött. 1990-ben, mint ifjú kezdő pedagó­gus úgy döntött, hogy szülőfalujában telepszik le. Nem volt könnyű a kezdés, a gyakorlat mással szembesítette, mint amit az iskolában tanult. Mindennap egy-egy kihí­vás volt a számára, amelynek ő megfelelt. Hívták másho­vá is tanítani, de ő hű maradt szülőfalujához. Munka közben megsze­rezte a gyógypedagógiai, majd a hitoktatói képesítést A szülők, a gyer­mekek elfogadták, megszerették azt az embert, aki élethivatásának te­kinti a tanítást, a nevelést, aki nem csak megérti a halmozottan hátrá­nyos helyzetű gyerekek sorsát, de tesz is értük, aki küldetésnek tekinti a pedagóguspályát. Férje, villanyszerelő, 12 éves gyermekük van. A csa­ládcentrikus édesanya számára a legfontosabb, a legnagyobb érték a csa­lád. Az a megértés, szeretet, amely a kis közösségben uralkodik, a mun­kájára is kisugárzik.

Next

/
Thumbnails
Contents