Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-19 / 167. szám

4 2006. JÚLIUS 19., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Uj törvény, új feladatok a vagyonvédelemben Beszélgetés a szakmai kamara megyei vezetőivel Jelentős változásokat élnek meg napjainkban a személy- és va­gyonőrök, a magánnyomozók, valamint a biztonságtechnikai tervezők és szerelők. Ezeket a változásokat pedig az a körül­mény váltotta ki, hogy hatályba lépett a személy- és vagyonvé­delmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény. A törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmeg­előzés hatékonyságának fokozása érde­kében - erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, vala­mint a magánnyomozói szolgáltatás tör­vényességét. Fontos továbbá, hogy ga­ranciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybevevők, illet­ve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, va­gyoni érdekei sérthetetlenségére irányu­ló igényeinek érvényesítéséhez. Nógrád megyében ez a törvény a kamara nyil­vántartása szerint konkrétan és közvet­lenül érint több mint 2700 személyt - hangzott el a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Nógrád Megyei Szervezetének (SZVMSZK) nemrégiben összehívott küldöttgyűlésén. A kamara tevékenysé­géről, a kamarához tartozó 48 társas vál­lalkozás, 629 egyéni vállalkozó és a 2025 igazolványos személy tevékenységéről Czene Gál Elemér kamarai elnökkel és Gordos Tibor kamarai titkárral váltot­tunk szót annak érdekében, hogy beszá­molhassunk az érintettek munkájáról, továbbá a vagyonvédelmi szakmákat il­letően folyamatban lévő változásokról. czene Gál elemér: Az SZVMSZK me­gyei szervezete a jogszabályokban meg­határozott feladatainak végrehajtása so­Czene Gál Elemér rán kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a különböző szakmai területeken dolgo­zó kamarai tagok a hatályos jogszabály­ok, az alapszabály, valamint az etikai sza­bályzat alapján végezzék tevékenységü­ket Ebben jelentős segítséget nyújtott az elnökség is tervszerű munkájával. Az el­nökség demokratikus működésében alapvető tényező volt, hogy a sokszor éles viták után hozott határozatokat minden egyes elnökségi tag következetesen, egy­ségesen képviselte és hajtotta végre. A tagságunkra vonatkozó statisztikai szá­mok a múlt év során jelentős változáson mentek át, amelyek a ki- és belépések, il­letve a kizárások miatt történtek. Ko­moly probléma, hogy a regisztrált tagok számához viszonyítva megközelítőleg 35 százalékos volt a kamarai tagsági viszo­nyukat szüneteltetők aránya. Ezeknek a személyeknek a nagy része ugyanis sze­retne dolgozni a vagyonvédelmi szak­mákban, csak nem tud elhelyezkedni. A megyében más területeken is tapasztal­ható munkanélküliség elől menekülve sokan a vagyonvédelemben akarják az egzisztenciális problémájukat megol­dani. A szakmát oktató cégek a piaci igényekhez viszonyítottan túlzott mér­tékben bocsátják ki a frissen végzett személy- és vagyonőröket, akik a vizs­gákat követően gyakran hosszú ideig nem tudnak elhelyezkedni. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy gondok van­nak az oktatás színvonalával is. A más megyékben bejegyzett oktató cégek kö­zül számosán a kötelezően előírt 320 óra helyett ennek az időnek csak a tö­redékét használják fel a képzésre és saj­nos hiányoznak a jó tananyagok, szak­könyvek is. gordos TIBOR: Ezért fontos számunk­ra, hogy a jogszabályi feltételek biztosí­tása után a kamara a jövőben az eddigi­eknél nagyobb szerepet vállaljon az ok­tatásban, a képzésben és a vizsgáztatás­ban. Hozzáteszem, hogy álláspontunk szerint a szakmai gondok megoldásához már a tanfolyamra jelentkezéseknél na­gyobb figyelmet kellene fordítani a sze­mélyi alkalmasság felmérésére, ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy a je­lentkezők pályaalkalmassági, pszicholó­giai és egészségügyi vizsgálatokon esse­nek át, amit elképzelésünk szerint meg. határozott időközönként a későbbiekben is meg kell majd ismételni. Természetesen biztosítani kell a kor­szerűbb tananyagokat, a felkészült okta­tókat és a vizsgáknak is be kell tölteni­ük az elvárt értékmérő szerepet. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a kamara irányításával kidolgozás alatt álló modul rendszerű továbbképzés bevezetése is. Mindezek megvalósítása után azt remél­jük, hogy a piaci igényekhez alkalmaz­kodó, a korábbiaknál jobban felkészített személy- és vagyonőrök, biztonságtech­nikai tervezők és szerelők, illetve ma­gánnyomozók kerülnek ki a tanfolya­mokról. Ez voltaképpen egyaránt érdeke a szakmában dolgozó természetes sze­mélyeknek, a társas vállalkozásoknak és a megrendelőknek is.- A kamaránál jelentős mértékű kizá­rás történt a korábbi időszakban. Tudo­másunk szerint számosán fellebbeztek a kizárások ellen. Hogyan oldódott meg ez a probléma? gordos Tibor: Valóban, a tagdíjfizeté­si morál, a fizetési fegyelem javítása ér­dekében az alapszabály és az etikai sza­bályzat adta lehetőséggel élve már 2004- ben is több mint 400 tagdíjhátralékkal rendelkező kamarai taggal szemben hoz­tunk határozatot etikai eljárás elrendelé­sére. Önmagában már ennek hatására is több mint száz személy rendezte a tag­sági viszonyát, így végeredményben 285 tagot zártunk ki a kamarából. Mindeh­hez hozzá tartozik, hogy tavaly már csak valamivel több mint kétszáz személlyel kapcsolatban kellett etikai eljárást elren­delni a tagdíjfizetési kötelezettség elmu­lasztása miatt. Az eljárások elrendelését követően 77-en rendezték hátralékukat, az etikai bizottság végül is 134 személy kizárására tett javaslatot, amelyet az el­nökség elfogadott. A határozat ellen 16- an fellebbeztek, ezeket a küldöttgyűlé­sünk egyenként megvizsgálta és egyet­len kivétellel elfogadta.- Úgy tudjuk, hogy nem fejeződött be a kamara életében a rendcsinálás, a tagdíj­morál erősítése. gordos Tibor: Nem fejeződött be, mert azt szeretnénk, ha a kamarán be­lül tiszta viszonyok lennének, ezért ren­deztük az elmúlt években felhalmozó­dott tagdíjhátralékokat is. Ennek érdeké­ben ajánlatot kértünk adósságkezelésre szakosodott cégektől, s végül egy főváro­si kft.-vel kötöttünk szerződést, amely megbízási díj nélkül, kizárólag sikerdíj ellenében végezte munkáját. A kft. a ne­kik átadott 411 személy döntő többségé­től behajtotta a tagdíjhátralékot, amely a sikerdíj levonása után megközelítően 2 millió forintot tett ki, ez jelentősen hoz­zájárult a kamara bevételeinek növelésé­hez, a 2005-ben elért kiemelkedően jó gazdasági, pénzügyi eredményekhez. A bevételekből igyekszünk minél nagyobb hányadot visszaforgatni, hasznosítani tagjaink érdekében. Megjegyezni kívá­nom, hogy az új törvény illetve alapsza­bály rendelkezései szerint a tagdíj illet­ve a nyilvántartási díj befizetését elmu­lasztókat a jövőben már egyetlen felszó­lító levél után - etikai eljárás nélkül - ki­zárjuk a kamarai tagok közül, a vállalkozás nyilvántartását pedig meg­szüntetjük, amiről tájékoztatjuk az ille­tékes rendőrkapitányságot. A tájékozta­tás alapján a rendőrség a kamarai tag, il­letve a nyilvántartott vállalkozás szak­mai igazolványát és működési engedé­lyét köteles visszavonni. Ezúton is kérem tagjainkat, nyilvántartott vállalkozásain­kat, hogy a kellemetlenségek elkerülése érdekében fizetési kötelezettségeiket, minden év március 15- ig teljesítsék.- A nógrádi kamara az utóbbi években aktívan bekapcsolódott és kiveszi a részét a különböző szakmai területeket érintő jogszabályok tervezésébe, kidolgozásába, véleményezésébe. így történt ez a 2005. évi CXXXIII. törvény esetében is? CZENE GÁL ELEMÉR: Igen, az értékelt időszakban nagyon fontos feladatunk volt az 1998. évi IV. tv. helyébe lépő, a sze­mély- és vagyonvédelem, valamint a ma­gánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény előké­szítésében végzett tevékenységünk. A törvénytervezet végleges szövege hosszadalmas csatározások után szüle­tett meg, számtalan tárgyalás, egyezte­tés, alkotmánybírósági állásfoglalás után végül is a parlamentben elfogadták az új törvényt, amely 2005. november 30-án került kihirdetésre a Magyar Közlöny­ben. A törvény voltaképpen három sza­kaszban - 2006. január 1-jén, 2006. már­cius 1.-én, illetve 2006. június 1-jén - lé­pett életbe.- Mik az új törvény legfontosabb jelleg­zetességei, a kamarai tagságot érintő vo­natkozásai? gordos Tibor: Az új vagyonvédelmi törvény egyik legfontosabb eredménye, hogy tisztázódtak az adatrögzítés és adatkezelés szabályai, továbbá pontosab­bak lettek a fogalmi meghatározások, megszűnt a társas vállalkozások, egyéni vállalkozók profilkényszere, s kompro­misszumok árán, de továbbra is lehetsé­ges alvállalkozó foglalkoztatása. Hadd te­gyem hozzá, hogy amennyiben a fővál­lalkozó alvállalkozót kíván bevonni a munkába, azt ma már csak a megrende­lő előzetes hozzájárulásával teheti meg. Az új törvény ezzel a szabályozással a va­gyonvédelmi vállalkozásokat illetően igen gyakori láncszerződéseket igyek­szik megakadályozni, vagy legalábbis nehezíteni. Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy egy vagyonvédelmi cég miután elvállalja a munkát, azonnal to­vábbadja egy másik cégnek, majd az is egy másiknak és így tovább. Ebben a láncban sokszor csak a negyedik, ötödik cég végzi ténylegesen a munkát, az ere­deti vállalási ár töredékéért. El lehet kép­zelni, hogy mi jut így a munkát elvégző vagyonőrnek... Egyéb okok mellett ezért is ilyen alacsony a vagyonőrök bére me­gyénkben. Lehetetlen állapot az is, hogy állami, önkormányzati illetve többségé­ben állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági vállalatok, organizációk, intézmények stb. úgy írjanak ki közbe­szerzési pályázatokat és hirdessenek „győztest”, hogy a bér a minimálbér alatt legyen. Ezt a magam részéről elfogadha­tatlannak tartom, sajnos a kamara or­szágos és megyei szervezetei eddig ered­ménytelen erőfeszítéseket tettek e hely­zet megváltoztatására. Fontos változás az is, hogy a társas vállalkozások 2006. június 1.-től már nem tagjai a kamará­nak, viszont a nyilvántartásba vételük kötelező lesz, amit a vállalkozásoknak minden évben meg kell újítani. Pozitív eredménynek tartjuk, hogy az egyéni vállalkozókat illetően a törvény több munkajogi elemet is átvesz, előír, így töb­bek között 24 óra munkaidő után kötele­ző lesz a 24 óra pihenőidő, illetve - 30 na­pot meghaladó foglalkoztatás esetén - naptári hetenként 48 óra egybefüggő pi­henőidő biztosítása. A törvény kimond­ja azt is, hogy az egyéni vállalkozót évi 96 óra időtartamra egészségügyi szabad­ság illeti meg. Erre az időszakra a fővál­lalkozó köteles az érintett egyéni vállal­kozót alapórabérével kifizetni.- Mit mond a törvény a kamara és a rendőrség viszonyáról, együttműködésé­ről? gordos tibor: Az új vagyonvédelmi törvény az eddigieknél sokkal egyértel­műbben szabályozza az együttműködést a rendőrséggel, ami nagymértékben megkönnyíti a kölcsönös adatcserét, a Gordos Tibor nyilvántartási adatok pontosítását. Nagy jelentőségű, hogy a rendőrség a vagyon­védelmi szabályokat, előírásokat meg­szegő vállalkozásokkal, természetes sze­mélyekkel szemben - akár a kamara kezdeményezésére is - felügyeleti bírsá­got szabhat ki, amelynek összege a min­denkori minimálbér 4-szerese, maximá­lis összege pedig a minimálbér 40-szere- se lehet. A rendőrséggel való kapcsolata­ink az adatcsere esetenkénti akadozása ellenére is jók. A közeljövőben tervez­zük az SZVMSZK Nógrád Megyei Szer­vezete és a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság közötti együttműködési meg­állapodás értékelését és az új törvényből adódó kötelezettségeknek, lehetőségek­nek megfelelő bővítését. Az együttműkö­dést tágabban értelmezve megyénkben szeretnénk szorosabbra fűzni kapcsola­tainkat az APEH-el, a munkaügyi köz­ponttal valamint a munkabiztonsági és munkaügyi főfelügyelőséggel is. Az együttműködésben rejlő lehetősé­geket kihasználva az eddigieknél sokkal határozottabban, kezdeményezőbben kí­vánunk fellépni a fekete munka, a zseb­ből fizetés, a megfelelő engedélyek teljes vagy részleges hiányában végzett va­gyonvédelmi tevékenység, a körbetarto­zások, a késedelmesen fizetők ellen, vi­szont igyekszünk minden segítséget megadni a becsületes, tisztességes, a sza­bályokat betartó kamarai tagoknak. Nem normális állapot az, hogy a vagyonvédel­mi szakmákban a törvényeket, más jog­szabályokat betartó vállalakozásokon, vállalkozókon, alkalmazottakon egyre nagyobb a szorítás, a teher, ezért a vál­lalkozások ellehetetíenülnek, az egyéni vállalkozók, az alkalmazottak pedig sok esetben már-már éhbérért dolgoznak... Az meg kifejezetten irritáló, hogy e köz­ben a zavarosban halászók, a jogszabá­lyokat kijátszók mosolyognak rajtuk ...Sajnos a kamara tagjainak, nyilvántar­tott vállalkozásainak többsége még nem ismerte fel, hogy egységben van az erő. A visszásságokat retorzióktól tartva csak kevesen merik szóvá tenni, elszomorító- an gyakori a „ne szólj szám, nem fáj fe­jem” szemlélet. Ilyen körülmények kö­zött nem csoda, hogy megyénkben a va­gyonvédelmi szakmákban dolgozók egy része pusztán a létéért, a fennmaradásá­ért vívja rendületlenül a maga minden­napi dzsungelharcait.-A törvény szerint új működési engedé­lyeket és igazolványokat kell beszerezni. gordos tibor: Igen. A 2006. június 1- jét megelőzően kiadott rendőrhatósági engedélyek és igazolványok csak 2006. december 31-ig lesznek érvényesek. Mi­vel az ügyintézési határidő akár a 60 na­pot is elérheti, a torlódások elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy az új mű­ködési engedélyek és igazolványok ki­váltását természetes személyeknél a lak­cím, egyéni vállalkozóknál és vállalkozá­soknál pedig a székhely szerint illetékes rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályán már 2006. november 1. előtt kezdeményezzék. 2007. január 1-jétől ki­zárólag az új működési engedélyek és igazolványok lesznek - 5 évig - érvénye­sek, érvényességük alkalmanként továb­bi 5 évre meghosszabbítható lesz, ha a kiadás feltételei azok ismételt vizsgálata alapján fennállnak. Sajnos az új rendőr- hatósági (működési) engedélyek 23 000 forintba, az igazolványok pedig 6 900 fo­rintba kerülnek, a kamara a Belügymi­nisztériummal folytatott tárgyalása so­rán ennél jóval alacsonyabb összeget tar­tott csak elfogadhatónak, de ez irányú javaslatait a BM elutasította.- Mit ír elő a törvény a hatósági enge­délyek és igazolványok kiváltásával kap­csolatban? czene Gál elemér: A rendőrség a vál­lalkozás, az egyéni vállalkozó kérelmé­re akkor ad ki működési engedélyt, ha a kérelmező igazolja, hogy a vállalkozás tulajdonosa vagy a vele megbízási vagy alkalmazotti jogviszonyban álló munka­társa rendelkezik a tevékenység szemé­lyes végzésére jogosító igazolvánnyal, továbbá a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgá­ló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiz­tosítási szerződéssel. Új elem, hogy a társas vállalkozásnak, illetve az egyéni vállalkozónak jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nem lehet. Tudni kell azt is, hogy a rendőrség a működési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vál­lalkozó, illetve a vállalkozás vezető tiszt­ségviselője büntetett előéletű, illetve ha a jogi személyt, vállalkozást jogerős íté­let a személy- és vagyonvédelmi, illet­ve magánnyomozói tevékenység gya­korlásától eltiltotta. Igazolványt az a büntetlen előéletű, nagykorú, cselek­vőképes személy kaphat, aki rendelke­zik valamely vagyonvédelmi tevékeny­ség személyes végzésére jogosító iga­zolvánnyal. Az igazolvány kiadásának további feltétele, hogy a kérelmező el­len nem folyhat kétévi vagy ennél hosz- szabb tartalmú szabadságvesztéssel fe­nyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőel­járás és nem tiltották el jogerős bírói ítélettel az e törvény hatálya alá tarto­zó foglalkozástól.- Mit tehetnek azok a kamarai tagok, akik rövidebb-hosszabb ideig nem tud­nak elhelyezkedni a vagyonvédelmi szak­mában? czene GÁL ELEMÉR: A kamara tagja, il­letve a nyilvántartott vállalkozás tovább­ra is bármikor jogosult tagsági viszonyá­nak, illetve nyilvántartásba vételének szüneteltetését kezdeményezni. A szü­neteltetés bejelentése személyesen, le­vélben, faxon is történhet, azonban vala­mennyi forma esetén kötelező az írásbe­liség. A szüneteltetést maximum két év­re lehet kérni, azonban a két év letelte után - ugyancsak írásos bejelentéssel - lehetőség van azt meghosszabbítani. A szüneteltetéssel kapcsolatban jelen­tős változás, hogy a szakmai igazol­ványt (igazolványokat) és működési en­gedélyt (engedélyeket) a szüneteltetés időszakára le kell adni a lakóhely, illet­ve a székhely szerint illetékes rendőr- kapitányságnak, továbbá a szünetelte­tés bejelentésekor minden esetben kü­lön eljárási díjat kell fizetni, amely a tagdíj, a nyilvántartási díj 10 százaléka, de minimum 1000 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents