Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-17 / 165. szám
2006. JÚLIUS 17., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE „Nagyi, jövőre már nem szedünk málnát!" Rottek János családtagként a szünidőben segíti a szüretelőket László Andrásné teletexten kíséri figyelemmel az átvételi árakat (Folytatás az 1. oldalról) A Nógrád községi Rottek család immár 30 éve foglalkozik málnával. A Farkas-völgyben például tíz éve dolgoznak hétszer 150 méteren. A család idősebb tagjai már nem tudnak besegíteni a munkákban, így a helyüket a fiatalok vették át, köztük a 21 éves, egyetemista Rottek János.- Valamikor még pénz is volt ebből, ma már szinte csak hobbi amit csinálunk - mondja a fiatal férfi, s hozzáteszi: az első osztályú biomálnát a helyi hűtőházba viszik. Az öntözés sokat segít, ezáltal nagyobb szemű a termés.- A magyar áru nem kell sehová sem - emelte ki László Andrásné, aki 1994 óta málnatermesztő. A család Egyhá- zasgergéről jár minden harmadik nap a megye nyugati részén elterülő málnásukba dolgozni. Csak a családtagok, rokonok, ismerősök dolgoznak az ültetvényen, akiknek aztán „visszasegítik” a munkát.- Addig fogadtunk napszámost is, amíg az órabérük 120- 150 forint volt, most azonban, hogy 400-450 forintos órabérért ajánlkoznak, nem engedhetjük meg magunknak a foglalkoztatásukat. Másrészt nem is szednek annyi málnát, hogy a bérük kiteljen belőle - jegyezte meg az egyházasgergei asszony. - Volt idő, hogy a 18 sor málnából 1,2 millió forint bevételünk is volt. Aztán folyamatosan romlott a helyzet: tavalyelőtt 400 ezer, tavaly pedig 300 ezer forintunk jött be, de idén talán még annyi sem lesz, hogy a locsolás, permetezés díját kifizessük - panaszkodott László Andrásné, aki összehasonlításként jelezte: - A teletexten megnézhetjük a piaci árakat, eszerint a nagybani piacon 576 forintot, Kölnben, Lipcsében pedig 10 eurót is adnak az ottani málna kilójáért. Csak itthon nem becsülik a hazait... Mihalik Júlia SZEZON DEREKÁN KÖNNYEBB A TŰT MEGLELNI A SZALMAKAZALBAN, mint átvevőt találni a ribiszkének - pirosnak és feketének egyaránt. Rokkantnyugdíjas kistermelő - aki ugyan nem nagy mennyiségben „állított elő” efféle bogyóst - ezért látja veszni munkája gyümölcsét, miközben minden nyitott kapun betérve próbál megszabadulni a termésétől. Igyekszik azért, hogy ne bármi áron történjen a vétel, hiszen ha csupán harminc forintot adnak kilójáért - állítja - inkább le sem szedi. Szügyben, Egyházasgergén is eladó a ribizli, vevők viszont egyáltalán nem tolonganak. A kistermelők tele vannak panasszal azért is, mert nincs módjuk arra, hogy maguk adjanak túl árujukon. Egyikük például azért, mert nem rendelkezik autóval, így nem tudja azt a fővárosba vinni. így kénytelen lesz szállítót fogadni, ami ugye, plusz kiadás. Elmondhatják, hogy ezzel együtt már az önköltség alatti összeget sem „termelték ki.” Hasonló cipőben járó falusi társától is potom áron akarták megvenni a ribiszkét pálinkakészítés céljára. sajnálom ezeket az embereket, mert elúszni látszik szorgalmuk honoráriuma, s nincs aki jó időben eligazítsa őket arról: előre kell felkutatni a piacot, az átvevőt, aztán belevágni. Sajnálom azokat is, akiket magasabb árral, biztos piaccal kecsegtettek, csaptak be. S már szinte látom a nagy macska-egér játék fordulatát: idővel minimálisra csökken a termőterület, s akkor majd háromszor-négyszer annyit adnak a bogyósokért, mint például ezen a nyáron. Ha eljön ez az idő, be ne ugorjának a közvetett csalogatásnak a termőföld-tulajdonosok! El ne kezdjenek ismét cserjéket telepíteni! Legyenek résen, keressenek olyan mezőgazdasági tevékenységet, amivel nagyon kevesen foglalkoznak, s az, amit produkálnak, roppant kelendő. S még ennyi rugalmasság sem elegendő: ajánlatos folyamatosan szemlézni a keresleti piacot, s pénzügyileg is késznek lenni a váltásra. tudom, beszélni könnyű, cselekedni nehéz. Erről jut eszembe annak az orvosnak az ötlete, aki szerint falusi piactereket kellene létesíteni, s maguknak a mezőgazdáknak volna célszerű értékesíteni a tejet, a mézet, az almát, a zöldségfélét. Ne a kereskedelem fölözze le a hasznot! A hullott gyümölcsöt a helyben működtetett, közös szeszfőzdében vagy a lekvárfőző üstökben hasznosíthatnák. Érdemes lenne továbbá újraépíteni a házi kemencéket, de nagyobb aszalókkal is jól járnának a falvak, háztartásokig Tévés nyár NMH-információ Salgótarján. A Salgótarjáni Városi Televízióban július 17-én, hétfőn kezdődik - a nyári műsorrend keretében - az elmúlt fél év Hírfüzér és Háttér műsorainak ismétlése. Az ismétlések - amelyeket a nézők 44%-a szükségesnek, 40%-a pedig részben szükségesnek tart - arra is jó alkalmat teremthet, hogy a nézők a számukra érdekes, fontos műsorokat újra feleleveníthessék, az elmulasztottakat megtekinthessék. Július 31-től a népszerű Mindentudás egyeteme előadásait láthatják ismét a nézők a városi tévé képernyőjén. Környezetvédelmi tábor Salgótarján. Idén immár tizenkettedik alkalommal szervezett tábort az állami gondozott gyermekeknek a Reinhold és Carmen Würth Alapítvány, amely mindeddig 2100 gyereket nyaraltatott Magyarországon. Most Salgó- bányán, a Medves-fennsíkon 120 környezetvédelem iránt érdeklődő apróság tölthet el nyolc napot. A július 17-én, ma kezdődő táborozás a szereléstechnikai termékeket forgalmazó Würth Kft. támogatásának köszönhetően teljesen díjtalan. Hazánk tizennyolc állami intézetéből összesen 120 gondozott gyermek érkezett a salgóbányai táborba, melynek középpontjában a környezetvédelem áll. A nyolcnapos tábor során az- apróságok megismerkedhetnek például a környező tájak természeti szépségeivel, a Zagyva-forrás példáján keresztül bemutatják számukra a víz körforgását, de megtudhatják azt is, miként élt harmóniában ember és természet az évszázadok során. Emellett a szervezők természetfilmeket vetítenek a gyerekeknek, akik több kirándulást is tesznek. Aláírások a parkolóházért S. K. Salgótarján. - A rendkívüli közgyűlésen bebizonyosodott: aki a város lakóinak érdeke ellen agitál, az Salgótarjánban is kisebbségben marad- hangsúlyozta Ercsényi Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetsége Nógrád megyei elnöke, a párt ön- kormányzati frakciójának vezetője.- Megunva a kívülről vezérelt szocialista frakció újabban minden fejlesztést elutasító magatartását, kimentünk az utcára és megkérdeztük Salgótarján lakóit. Az alig öt órán át tartott akciónk során több száz lakos értett egyet véleményünkkel és ezt aláírásával is kifejezte. Talán ez a siker is hozzájárult ahhoz, hogy megépülhet az úgynevezett Kálvária-parkolóház - fejtette ki Ercsényi Ferenc. Mint mondta: köszönet illeti Farkas Szabolcsot, a nyugati városrész szabaddemokrata képviselőjelöltjét is, aki bár még nem is városatya, de már hozzájárult egy, a közösségnek fontos beruházás létrejöttéhez. A megyei elnök kitért arra is, hogy mi az oka az MSZP és SZDSZ konfrontálódásának Salgótarjánban.- Az SZDSZ minden, a város jövőjére nézve pozitív döntést támogat, de minden a fejlődéssel ellentétes elképzeléssel szembeszegül. Ha ezek a helyi szocialistáktól érkeznek, akkor velük fogunk a jövőben is keményen vitatkozni - zárta szavait Ercsényi Ferenc. Kombájnnal ütközött H. E. __________ Ká lió. Pénteken a kora esti órákban Kálló felől Verseg irányába haladt kombájnnal egy 26 éves győri férfi. A munkagépről nem szerelték le a 6 méter széles vágóasztalt; egy jobbra ívelő kanyarban szembejött vele egy mikrobusz, amelyet egy 44 éves bujáki férfi vezetett. A két jármű a széles vágóasztal miatt nem fért el egymás mellett, a mikrobusz nekiütközött a kombájnnak. A kisbusz 44 éves vezetőjét súlyos sérülésekkel szállították a hatvani kórházba, utasa könnyű sérüléseket szenvedett. VIRÁGOS BERKENYE Berkenye. A nyugat-nógrádi településen már szinte hagyomány, hogy a nyári hónapokra virágdíszbe „öltöztetik” az utcákat. A házak előtt különféle színes virágok pompáznak. Mindez a község lakóinak köszönhető, akik évek óta nagy gondossággal ápolják a parkokat, utcákat, járdák előtti szigeteket.