Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-10 / 134. szám
FOTÓ: GYŰRŰN TIBOR 4 20 05. JUNIUS 10., SZOMBAT KULTÚRA „Gyönyörű nagy vonzalom..." rázni és több verset - Palóc Olimposzon, A Karancson Nógrád Oltáránál - is írt a hegyről, illetve a hegyhez. A múlt heti programban igencsak sajátos szerepkörben, a városi rádiósklub tagjaként lépett a pódiumra Gyurim Tibor, a A 2005 januárjában útjára indított Palóc Parnasszus című pódiumújság készített már műsort József Attila, Mikszáth Kálmán, Gerelyes Endre, Bartók Béla munkássága jegyében, az ő szellemi örökségük előtt tisztelegve. A napokban bemutatott hatodik számnak nem egy alkotó, nem egy kivételes személyiség, hanem egy hegy, a Karancs volt a főszereplője. Nem véletlenül: az élő folyóirat jelképe e hármas osztató - legmagasabb csúcsán 729 méteres - hegyvonulat, amely évszázadok óta kultikus szerepet is betölt a környék lakói életében. Aligha van olyan ember, akit nem lelkesít látványa, akire nincs hatással - Hetény János könyvének címét idézve - e „Gyönyörű nagy vonzalom...” dr. Fancsik János (balra) Pál József kérdésire válaszolva mondta el a narancshoz fűződő gondolatait, érzéseit A Váczi Gyula Művészeti Iskolában megtartott „Karancs-magasan” című est eleve egy kuriózummal kezdődött. A Palóc Parnasszus - Marschalkó Zsolt által írt, Lakatos Csilla révén megzenésített - szignálját ugyanis az állandó közreműködők, a Pódium Stúdió és a Vertich Színpad tagjai mellett a karancsberényi népdalkörösök énekelték el a Hatrongyos együttes élő zenei kíséretével. Móra Magda „Tavasz a Karancson” című versét Müller Zsófia tolmácsolta. Az 1922-es születésű, egykori székesfehérvári levéltáros költő - akinek nagyapja Móra Ferenc testvérbátyja volt - figyelmét valószínűleg erdőmérnök férje, Klaus Jenő hívta fel e nógrádi hegység szépségeire. A vers 1967-ben a Nógrád hasábjain látott napvilágot „Ember és a hegy'” címmel Bódi Tóth Elemér, a Palóc Parnasszus szerkesztőségének tagja fejtette ki esszéisztikus igényű gondolatait. Elmondta: bár ő maga a dunántúli Vasszilvágyról került újságíróként a hatvanas évek elején szerveződő megyei napilaphoz, felesége, fia itt, a Karancs alján látta meg a napvilágot, s a családot számos más kapcsolat is fűzi e vidékhez. Tóth Elemér a személyes és a filozofikus időfogalom bevonásával beszélt a hegyekhez fűződő viszonyáról, a biblikus és mitologikus jelentőségű hegyeknek az emberiség életében betöltött funkciójáról, a fantázia szülte „üveghegyek” titkairól, s az általa - többek között Jerevántól Hollywoodon át Új-Zélandig - bejárt és megtapasztalt magaslatok okozta élményeiről. Négyesi Lajos őrnagy, hadtörténész - a közelmúltban bemutatott „Honvédő város, Salgótarján” című történelmi dokumentumfilm egyik szakértő szereplője - mesélt a Karancson 2001 májusában végzett, az 1919-es harcokkal összefüggő kutatásaikról. A filmrészletek megtekintését követően a tényékhez szigorúan ragaszkodó katonaemberként egy valósnak tetsző látomását - amely szerint az egyik éjszaka a kápolnában alvó társai arcát egy fehér ruhás nőalak kémlelte - is megosz-1 tóttá a közönséggel. A karancsberényi népdalkor, illetve Sző-1 ke Mihályné énekes szólista műsora előtt E az együttes művészeti vezetője, Fodor Sándor zenetanár idézte fel az egyik jellegzetes Karancs-völgyi község történetének főbb fordulópontjait, „Birinke” múltjának és jelenének néhány sajátosságát. Pál Jó- zse/szerkesztő vendége ezúttal dr. Fancsik János - ahogyan a meghívó jelezte - a „Karancs szerelmese” volt. A köztiszteletnek örvendő nyugalmazott főorvos természet- és művészetszeretetéről, lokálpatriotizmusáról, értékőrző, -teremtő és -közvetítő tevékenységéről is jól ismert személyisége Salgótarján köz- és kulturális életének. Mint a Sándor Zoltán előadóművész által elmondott „Vallomások a Karancs-Medves vidékéről” című könyv részletei is igazolták, Fancsik János remek stílusban, kifejezően ír, kiváló fotókat készít és - amit eleddig csak kevesen tudtak róla - festményeket alkot, éppen a Karancsról is. A beszélgetésből kiderült, hogy gyermekkora óta szereti szülővárosát és környékét, s meg is tesz mindent az erdők, mezők szépségeinek megismeréséért és megismertetéséért. Ahogyan Pál József fogalmazott, mindezt mélységes empátiával, úgymond ethosszal teszi. ,JNincs talán már csücske, melyet be nem jártam volna - írta Fancsik János a ‘Vallomások...’-ban - mégis - vagy talán éppen ezért - újra és újra visszahív a friss felfedezések, vagy megnyugtató barangolások ígéretével”Jelen sorok írója röviden, mintegy vázlatosan recenzálta Hetény János soproni születésű, jelenleg Győrött élő nyugalmazott római katolikus pap, néprajzkutató fentebb már említett, Szegeden, az egyetem néprajzi és kulturális antropológiai tanszéke kiadásában megjelent új kötetét a Karancs-hegyi kistáj Mária-kultuszt ihlető szerepéről, annak tudatában, hogy a könyvpremiert június 15-én 17 órától a szerző jelenlétében tartják a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A tervek szerint a bemutatón részt vesz Sabján Ferenc nagykanizsai költő is, aki a hetvenes évek végén háromévnyi salgótarjáni tűzoltóskodás idején olyannyira megszerette a Karancsot, hogy zalai ember létére rendszeresen visszajár ide túNógrád Megyei Hírlap közismert fotóriportere. Mint/? Kemer Edit jm ű) sorvezető kérdéseire válaszolván elmondta: úgynevezett klasszikus üzemmódban működnek és a karancsi „főhadiszállásukról” napi kapcsolatot tartanak szerte a világban megannyi hasonló klubbal. A „kulisszatitkok” feltárása során kiderült, hogy a salgótarjániak rendszeresen versenyeznek is és több világbajnoki címmel büszkélkedhetnek. A Sándor Zoltán és T. Pataki László által szerkesztett és rendezett sokszínű műsor Kiscseri Mihály - aki azonos Pál Józseffel - egy Karancs-ciklusbeli versével - Sándor Zoltán előadásában - illetve a herényi asszonykórus újbóli felléptével ért véget. A közönség tetszés- nyilvánításaiból kiderült: a palócok szent hegye - amelyet Praznovszky Mihály találóan jellemzett, amikor azt írta, hogy „Az istenek... máshol nem lakhatnak” - iránt olyannyira érdeklődnek az emberek, hogy szívesen vennének akár még egy másik, Karancs ihlette összeállítást is... ■ Csongrády Béla A Pódium Stúdió és a Vertich Színpad fiataljai együtt énekelték a Palóc Parnasszus szignálját a karancsberényi népdalkor tagjaival „Vissza a gyökerekhez” Ezzel a címmel nyitotta meg H. Szilasi Ágota művészettörténész a baglyasi napok keretében Kovács Balázs kiállítását. A tárlat nem véletlenszerűen kapta e címet, tekintve, hogy a Budapesten élő, hetvenkettedik életévében járó alkotó - aki nem más, mint Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész fia - valójában gyermek- és ifjúkora színhelyére tért vissza szülővárosába Salgótarjánba, illetve Baglyasaljára, ahol édesapja a negyvenes évek második felében művészeti iskolát vezetett. A kiállítás kuriozitását nemcsak e személyes, családi motivációk jelentik, hanem Kovács Balázs életútja, munkássága is. Bár ő maga is megpróbálkozott a képzőművészettel, agyagozott, sőt a rajzolásba és a festészetbe is belekóstolt, csak szeretett volna olyan tehetséges lenni, mint felmenője. Miután elvárásai meghaladták képességeit, úgy gondolta, hogy elektromérnök lesz. Madách gimnáziumi tanára, Fayl Frigyes festőművész tanácsára azonban végül is építészmérnök-hallgatónak jelentkezett. A diploma megszerzését követően Kovács Balázs több mint négy évtizeden keresztül építészként kereste a kenyerét, s hogy szakterületén, az építőművészetben igencsak sikeresnek bizonyult, mi sem bizonyítja jobban, mint az 1974-ben kapott Ybl Miklós-díj. Nyugdíjba vonulását követően vetődött fel benne, hogy kipróbálja magát a festészetben is, de komolyabban csak az utóbbi egy évben - jobb későn mint soha alapon - kezdett el képeket festeni. E nekigyürkő- zésnek tíz olajkép és négy akvarell lett a termése. Aktivitását egy ajándékba kapott festőkészlet és a baglyasi bemutatkozás lehetősége nagymértékben ösztönözte. A kiállításmegnyitót követő beszélgetés keretében Kovács Balázs elmondta, hogy - noha annak idején sok szakmai fogást ellesett apjától, s az egyetemen elsajátította a perspektivikus látásmódot és foglalkozott kockológiával, alak- és aktrajzolással is - most, a hetedik x-et betöltvén a tanulás, a felkészülés időszakában jár. Többségében fénykép után fest, s igyekszik az átélt hangulatokat, a fényjátékokat visszaadni. Még sokáig tart számára a színek, a kívánt árnyalatok kikeverése, egyelőre jobbára ismerkedik a festékek sajátosságaival, igyekszik minél alaposabban elsajátítani a technikai fogásokat. Tudatosan, nagy érdeklődéssel figyeli a természetet, hogy a tapasztalatokat felhasználhassa munkáiban. Bizonyára a Tarjánban és Baglyason eltöltött évek hatására, szereti a hegyeket s képes a felhőket is sokáig, tüzetesen tanulmányozni. Tervei között szerepel, hogy majd egyszer ugyanazt a témát mind a négy évszakban megörökíti. A baglyasaljai kiállításon a fő falon egymás mellett szerepelt Kovács Balázs egy ifjúkori önarcképe és a mesternek, Bóna Kovács Kár- olynak egy olyan festménye, amelyet fiáról készített. E szellemes megoldás növelte az egyébként sem mindennapos tárlat különlegességét. Kovács Balázs apja, Bóna Kovács Károly nyomdokaiba lépett... Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem így értettem, hogy tegyél a lóm”. Szerencsés nyertesünk: Bakos /ános/ie'Bátonyterenye, Ságvári u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 15-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! KÍGYÓ FAJTA SLAMASZTIKA BETŰT VET r~ CSÖRGEDEZIK P VALAMIRE ÉPÍT KIRÁLYA; LALO PERÁJA FRIZURÁT KÉSZÍT r~ FÜZETBE JEGYEZ KÖLTŐI SÓHAJ A MÁJ TERMELI | SŰRŰ CU- KOROLDAT TÁMLA NÉLKÜLI PA) u4-j~T~ t IGÉNÉL „SZÓL" A GYUFA t ♦ ♦ t HATÁRIDŐ JELZŐJE t SZÓRAKOZÁS FAIPARI TERMÉK LOCO CITATO. R. L ELFED i VESZPRÉM MEGYEI VÁROSKELET. RÖV. FARAGÁS PARKOLD RÖV. HAJLÍTOTT SZEGÉLY ► t F.RÖD RÉGI RÉSZE t AMPER EGYKORI JELADÁSI RENDSZER SÉRÜLÉS FALMÉLYEDÉS ESŐCSEPP ! L t GÖNC HATÁRAI 1 OLTÓANYAG t MEGDARÁL DUZZOGVA NEHEZTEI POLGÁR ELŐTAG: ÚJ~r~ NEM UTÓ JELEZ A BÍRÓ ♦ ÉLNI HATÁRAI ! HÉTFŐT KÖVETI ANGI U \ \ FAJTAt KETTŐ RA PÁRJA REGÉNYSZERZŐ AUTÓPÁLYA BIKAVÉR JELZŐJEVONZÓ (TÁJ) ♦ KELMÉT KÉSZÍT HAZAFELE ! ERKÖLCSTAN r I BAKA I SAd TÁLÁN RÓMAI 50 10X100 VESZPRÉM M.-I HELYSÉG SZÖKKENŐ L T t t ÉN, TE,... ÁZNI KEZD ! 'T 711 MINŐSÍT♦ * - - •• ^ CÁRI RENDELET NEM IGAZ í t mm f 0 r ( DADOGNI KEZD ! VOLT. RÖV. ÉJFÉLIG BIBLIAI HELY Ő L TÖRÖK TISZT LILA RÉSZ ! t jLjI 3 RH. . RÓMAI 6 t KUTRICA ** HÁZHELY HÁLÓFÜLKE NEM VÁROSI 2 ZAVAROS HATÁRVÁROSUNK r~ KIS MÁRIA KREDENC t PENGETÖS HANGSZER ALACSONY LÓ l t JOGVITA HAZAI ZENEKAR HAJÓFAR ARRA A HELYRE ÖSSZE- PISZKOI.i HIBÁZTAT KARAJ SZÉLEI ! r 1 TRÉFÁS TÖRTÉNET UTCA. RÖVIDEN t GYÖTRŐ , L o t ■ Cs. B.
