Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-08 / 132. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2006. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szorongás... és köszönet, avagy dicsérni is tudjunk! Salgótarján, Szent Lázár Megyei Kórház nőgyógyászati osztály. A műtéten és az azt követő természetes izgalmakon túlesvén - immáron már a regenerálódás időszakában - volt időm látni és különösen a látottakon töprengeni. Hihetetlen fegyelemmel és precízséggel zajlanak a napi események. Mintha minden napnak, abban is minden órának forgatókönyve lenne, benne pedig fürge szorgos „hangyák” tevékenykednének. Éjszaka ugyanúgy, mint nappal. Itt soha nincs megállás. Mindegy, hogy betegágynál, vagy számtalan kisegítő tevékenység valamelyikéről van szó. Az itt dolgozók türelemmel és az egészségügy, a betegápolás felé elkötelezett „szolgai alázattal” végzik dolgukat. Pedig lássuk be, nekünk betegeknek számtalan nyűgünk és kínunk van ám! A látogatókról nem is beszélve, akik érthető jó szándékkal igyekeznek feltáplálni hazai koszttal a szegény elesett beteget, attól sem riadva vissza, hogy akár a betegágyba is befeküdjenek kis időre - gondolom biztosítván ezzel együttérzésüket!? És! Az még a jobbik eset, ha mindezek a napi feltüntetett hivatalos látogatási idő alatt történnek és nem előtti, vagy utána, vagy... bármikor. Pedig a szabályok értünk vannak! Az egészségünkért, a felépülésünkért, a biztonságunkért! Igen féltem, mint mindenki más, amikor az otthon biztonságát el kell hagyni és - bár a test fizikai üsztító gyógyításáról van szó - mégiscsak egy komoly műtét. Barátságos nyugalom, magabiztos szakemberek és végtelen biztonság, ami körülvett. Már egyáltalán nem féltem, tudtam, jó kezekben vagyok! És nem csalódtam. A kórház köztudottan nehéz helyzetében és körülményei között is a gyógyuláshoz tökéletes ápolást, udvarias és precíz kiszolgálást kaptam! Betegtársaim nevében is köszönöm és tisztelettel adózom dr. Kis Csitári István osztályvezető főorvos úrnak, valamennyi kollégájának és segítő munkatársainak, aneszteziológusoknak, ápolóknak és nővéreknek áldozatos munkájukért! Szorongás után... KÖSZÖNET! Név és cím a kiadóban Előtérben a környezetvédelem Lejárt szavatosságú gyógyszerek Környezetvédelmi sorozatunk második részében, napjaink egyik legaktuálisabb kérdésével a lejárt szavatosságú gyógyszerek sorsával foglalkozunk. Ha valaminél hát a veszélyes hulladéknak minősülő gyógyszereknél fontos, hogy mindenki bedobja a magáét. Sorozat A közelmúltban hozott rendelet kapcsán - mely szerint a gyógyszertáraknak vissza kell venni a lejárt szavatosságú készítményeket - egy gyógyszertárat, valamint annak vezetőjét kérdeztük a tapasztalatokról. Raksányi Vilmosné, a balassagyarmati Remény gyógyszertár vezetője elmondta: a patikájukban mintegy fél éve kitett gyűjtődoboz már három alkalommal is megtelt. Hetente négyszer, ötször is előfordul, hogy az emberek lejárt szavatosságú gyógyszerrel térnek be a gyógyszertárba.- Sokszor kérik ki a tanácsunkat, melyik orvosság használható még és melyiket kell kidobni az összegyűjtött zacskónyi gyógyszerből. Idős, fiatal egyaránt hoz be lejárt szavatosságú pirulákat, s az is előfordult már, hogy az elhunyt beteg hozzátartozói gyűjtötték össze a feleslegessé vált tablettákat. Általában azok „ adják le” a lejárt gyógyszereket, akik amúgy is ebbe a patikába járnak, de nem egy alkalommal olyanok is meg akarnak szabadulni a már használhatatlan orvosságoktól, akik egyszer jártak itt és észrevették a gyűjtődobozt. Jónak és hasznosnak találom a rendeletet, mert ráneveli az embereket arra, hogy még odafigyelőbbek legyenek a környezetükkel kapcsolatban. Utódaikra, gyermekeikre, unokáikra is gondolnak, ha nem dobják ki a veszélyesnek minősülő hulladékot. Talán emlékszünk még arra az esetre, amikor gyermekek szedték össze a szeméttelepen megtalált kidobott gyógyszereket, veszélybe sodorva önmagukat - mondta a gyógyszertár vezetője, aki úgy látja: az az elterjedt nézet viszont nem igaz, hogy rengeteg elfekvő gyógyszer található a háztartásokban. - A mai gyógyszerárak mellett, amikor a vásárlók tanácsot kérnek a patikában, hogy melyik az olcsóbbik gyógyszer, melyet kiválthatnának, nem hiszem, hogy nagy lenne a gyógyszer-felhalmozódás, legfeljebb halálesetek kapcsán. Fájdalom- és lázcsillapítónak, illetve görcsoldónak azonban mindig kell lennie otthon. Előfordul, hogy nincsen rájuk szükség és lejár a szavatosságuk. Ezért is jó, ha a gyógyszertárak gyűjtik a lejárt, elfekvő gyógyszereket, melyeket veszélyes hulladékként szállítanak el, majd megsemmisítenek - tette hozzá Raksányi Vilmosné. Ha a témáról többet szeretne tudni, vagy további kérdései lennének, akkor keressék fel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapját (www.kwm.hu), illetve a speciálisan ezzel a témával foglalkozó aloldalt, a www.kwm.hu/szelektiv címen, ahol a szelektív hulladékgyűjtés kérdéseiről és mindennapi gyakorlatokról kaphatnak bővebb felvilágosítást. A gyógyszerek veszélyes hulladéknak minősülnek Megvalósítható« napjainkban az önnfenntartó falu?- kérdeztük Paróczai Pétert és Szabó Zsoltot, egy sikeres rop-pályázat kimunkálóit Mintegy 110 milliárd forint állt rendelkezésre a Regionális Fejlesztés Operatív Program hazai pályázataira, amelynek legnagyobb részét már elnyerték a pályázók, sőt, néhány beruházás már be is fejeződött. A félezernél is több pályázó között sikeresen szerepeltek a Nógrád megyei vállalkozók, önkormányzatok. Egy részükről már írtunk, így például a salgótarjáni autóbusz-pályaudvar rekonstrukciójáról, a megye foglalkoztatási stratégiájának kialakításáról, foglalkoztatási megállapodások létrehozásáról, a rendkívül sikeres intézményfejlesztési projektekről, egy különösen izgalmas vállalkozásról, amely Bátonyterenyén valósul meg és az Ecocity nevet viseli, s persze a nem kevés útfelújításról. Ezúttal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar, salgótarjáni intézetének két munkáját emelnénk ki, amelyek közül az egyik az önfenntartó falu modelljét mutatja be, míg a másik a piaci igényekhez igazított közgazdászképzés bevezetését veti papírra, s közben - egy svéd modell mintájára - feltérképezi régiónk legjelentősebb vállalkozásait. Berkenye egyike lehet az önfenntartó falvaknak Az önfenntartó falu és faluközösség modellje arra irányítja rá a figyelmet, hogy az ott élőknek rá kell döbbenniük, hogy sorsukat saját kezükbe kell venniük, mert rajtuk kívül senki más nem segíthet gazdasági-társadalmi (jajaik megoldásában. Az ipari társadalom gyakorlatilag megszűnt, világgazdasági hálózat lépett a helyébe, amely mostantól az egyetlen esélyt jelenti a fennmaradásra - mondta elöljáróban Paróczai Péter, az egyik projektgazda.- A kutatás révén - amely tizenegy Nógrád megyei falura terjed ki - közösen az ott élőkkel egy olyan modellt szeretnénk felépíteni, amely falu és faluközösségi szinten leírja a gazdasági szereplők és önkormányzatok együttműködésének mechanizmusát azon érdekből, hogy céljaikat hogyan egyeztessék és ezen keresztül a területileg strukturált gazdaság fejlesztéséhez szükséges pótlólagos erőforrásokat hogyan szerezhessék meg - mondja a szakember. - Mivel a modell építésben domináns szerepet kapnak a hallgatók, egyúttal betekintést nyerhetnek a területi elven működő gazdaságok életébe és végzés utáni aktivitásukat esetleg ebben az irányban fejthetik ki. A projekt első számú célja, hogy megtanítsa a faluközösségeket a közös tervezésre. A mai világban ez már nem nélkülözi a nyelvtudást, a kommunikációt és a szaktudást, ezért elengedhetetlen a folyamatban a helyi értelmiség részvétele. Ugyancsak fontosnak ítélik a projekt gazdái, hogy a vállalkozók is véleményt formálhassanak, hiszen az önfenntartó falu alapja az önfenntartó gazdálkodás, s abban ők a legjártasabbak.- A projekt megvalósítását tavaly májusban kezdtük, a tervezett befejezés dátuma 2000 tavasza - teszi hozzá Szabó Zsolt. - Az előkészítést követően hallgatóinkkal „kitelepültünk” a partner falvakba, ahol először a helyi ötleteket próbáltuk összegyűjteni. Kiderült, hogy igenis vannak elképzeléseik az ott élőknek a jövő építéséhez, csak azt esetleg még nem foglalták rendszerbe, nem alakult ki az ezt szolgáló stratégia. Ez pedig elengedhetetlen, de ehhez vagyunk itt mi, s később a helyünkbe lépő szellemi réteg: menedzserek, tanárok, orvosok, ki-ki a maga területén. A projekt egy észak-magyarországi tipikus, reprezentatív mikrotérség problémáinak feltárását és a nehézségekből való kilábalás útját kívánja bemutatni. Az együttműködő települések között találjuk Bárnát, Ceredet, Mátraterenyét, Kazárt, Mátra- novákot, Mátraszelét, Neműt, Rákóczibányát, Szilaspogonyt, Vizslást és Zabart, illetve Salgótarján várost. Fenti projektre az alkotóműhely 57 millió forint rop- támogatást nyert el. Hasonló nagyságrendű összeg segíti a kis-, közép- és nagyvállalatok helyzetének felmérését szolgáló másik nagy projektjüket, amely egy új-zélandi, illetve svéd modell alapján jött létre. A projekt alapvetően a benchmarketing tudomány alkalmazására épülő kutatás, amelynek tárgya az északmagyarországi régió gazdaságának (megye, kistérség) feltérképezése. A kutatás témája és módszere komoly lehetőséget nyújt ahhoz, hogy nagy létszámú hallgatóság (célcsoport), jelen esetben 120 hallgató úgy dolgozzon az üzleti életben, hogy közben ismereteit bővítheti, tapasztalatot szerezhet a munkába lépés lehetőségeiről, körülményeiről és módjában áll a régión belüli munkakezdést mérlegelni.- Az országosan is egyedülálló kutatás egybeesik a régió érdekeivel, mert a hallgatók egy kérdőív kitöltésével feltárják a legjobban bevált gyakorlatokat, jellemezhetik az elmaradás esetleges okait, amit értékelve összehasonlító elemzéseket készíthetnek - meséli Paróczai Péter. - Mindez nemzetközi, országos, régiós, megyei és kistérségi összehasonlítást is lehetővé tesz. Ráadásul egy helyi gyakorlati lehetőséget is teremtett a pályázat, hiszen kapcsolatba kerültünk a salgótarjáni SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt.-vel, amely mint leendő integrátor, példaértékű projektbe fogott, amelynek a címe: piacvezérelt értékláncmenedzsment kialakítása. Az első hallásra túl szakmai elnevezés azt takarja, hogy a gyár beszállítói koordinátorként kíván működni a jövőben. A benchmarketing egy tudományos konferenciával veszi kezdetét június 29-én, majd a részt vevő 120 hallgató megkezdi az adatgyűjtést közel ezer észak-magyarországi vállalkozásnál.- A régió az ország egyik legelmaradottabb gazdasági területe - mutat rá Szabó Zsolt. - Ez indokolja, hogy egy rendkívül alapos tudományos kutatás révén a gazdaság tendenciáit, folyamatait felmérjük. Alapvető célunknak tekintjük, hogy mind a területért felelős társadalmi, politikai vezetés, mind a gazdaság szereplői, mind a részt vevő hallgatóság előtt nyilvánvalóvá váljon, hogy a térség gazdasági fejlődését mások, kívülről, helyettünk nem oldhatják meg. A főiskola a jelzett két projekten kívül számos más gazdaságitársadalmi folyamatot is szeretne feltérképezni. Ehhez az alapot az adja, hogy a közelmúltban elhatározták a „Kiválóságközpont” létrehozását, amely a térség-, a vállalkozásfejlesztésben kíván döntően közreműködni. A megjelenés az Európai Unió társfinanszírozásával, a ROP keretében valósult meg
