Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-03 / 129. szám

4 2005. JUNIUS 3., SZOMBAT KULTÚRA „A múltakból tanulj, a jelenben... a jövőnek élj!” Dornyay Béla, a Madách Imre Gimnázium jogelődjének tudós taná­ra egy 1930-ban Pásztón tartott előadásában mondta a következő­ket: „Többször hallottam már Salgótarjánban azt a téves fogalma­zást, vagyis a tényeknek meg nem felelő kijelentést, hogy Salgótar­jánnak nincs múltja, nincsenek tradíciói. Ez azonban csak annyi­ban igaz, hogy Salgótarjánban, ebben a hazánk közgazdasági életé­ben oly nagy szerepet betöltő városban, a trianoni Magyarország legnagyobb bányavárosában még kevesen foglalkoznak történet- írással és így még keveset írtak múltjáról.” alakulatok egységeivel hősies harcokban hozta meg áldozatát a sikeres csata, a győzelem érdekében... 1919 helyét és lé­nyegét a történetkutatásnak és írásnak kell újra fogalmazni, de e munkát a köz­li kijelentés óta eltelt 76 év, s a kuta­tók - jobbára helyiek - jóvoltából lénye­gesen több a hiteles ismeret a város tör­ténetéről, hagyományairól. Az ilyen­olyan - leegyszerűsítő, s ezáltal igaz­ságtalan - jelzők fokozatosan lekop­tak, elkoptak, árnyaltabb kép alakult ki á Salgótarján értékeiről és fogyatékosságairól. Az adósságok azonban nem szűntek meg egy csa- - pásra. Az egyik éppen a város 1919- es honvédő harcokban vállalt szere­pének objektív - szélsőségek és in- lg dulatok nélküli - megítélése. Az egy éve elhunyt történész, múzeumigaz­gató Horváth István volt az, aki szor­galmazta, hogy - félretéve a politikai szempontokat - igenis foglalkozni kell e korszak tanulmányozásával, s a történtek bemutatásával, megis­mertetésével méltó módon kell érté­kelni az akkori harcokban résztve­vők hazaszeretetét, honmentő bátor­ságát, lelkesedését, példaszerű cse­lekedetét. Horváth István számos ta­nulmányában, könyvében foglal­kozott e történelmi örökség értelme­zésével. „A helyi erők - a legkülönbö­zőbb, olykor egymással egyet nem ér­tő személyek és csoportok - kimutat- A tudományos emlékülés előadásait tartalmazó ható összefogással védték szülőföl- könyv címlapja dünk, hazánk, a magyarság érdeke­it. Az 1919 májusi hadműveletek a állapotok jó eséllyel befolyásolják” - ír- salgótarjáni iparmedencében voltak a ta Horváth István 1999-ben megjelent legintenzívebbek. A lakosság együttesen „Forrongó XX. század Nógrádban” cí- a reguláris katonasággal, a nemzetközi mű kötetében. S, hogy mennyire igaza volt a közál­lapotokat illetően, azt bizonyítja, hogy ugyancsak az ő ösztönzésére és közre­működésével 2004 őszén, az esemé­nyek 85. évfordulóján egy tudományos emlékülést is sikerült tető alá hozni a Nógrádi Történeti Múzeumban. Ennek a konferenciának az anyaga jelent most meg könyv alakban, s ugyancsak Hor­váth István törekvéseinek szellemében született meg a „Honvédő város Salgó­tarján” című történelmi dokumentum­film is, amelynek szintén a közelmúlt­ban volt - együtt a könyvbemutatóval - a premierje a városháza Förster Kál- mán-termében. Puszta Béla, Salgótarján megyei jo­gú város polgármestere köszöntőjé­ben elmondta: örül, hogy megjelent Nógrád megye északi határainak megvédését bizonyító könyv és e tör­ténelmi dokumentumfilm. Annál is inkább, mert - 12 esztendeje, amióta betölti a polgármesteri funkciót - ő maga is következetesen törekedett ar- l ra, hogy a város őszintén szembenéz- | zen történelmének minden jelentős - felemelő és tragikus - eseményével és ezáltal reális kép alakuljon ki múltjá­ról a köztudatban is. Ehhez két ve­szélyt - az elhallgatást és a túllicitá- lást - kellett és kell is mindenkoron el­hárítani. Puszta Béla véleménye sze­rint helyi akarat elégséges ahhoz, hogy Salgótarján az országhatárok megvédésében 1919 májusában tanú­sított szerepe alapján joggal használ­hassa a honvédő város címet. A Nógrádi Történeti Múzeumban 2004. szeptember 23-án tartott tudo­mányos emlékülés előadásait tartal­mazó könyvről Kovács Anna múzeum­igazgató beszélt. Kifejtette: ez a könyv sokat tehet annak érdekében, hogy Sal­gótarján szerepe is érdemei szerint ítél­tessék meg a honvédő városok sorában. Ehhez - véleményük elmondásával, le­írásával - tekintélyes szakemberek já­rultak illetve járulnak hozzá. A „Honvé­dő város” című kötet a nyolcadik a „Discussiones neogradienses” című so­rozatban, amely a megye gazdaság- és társadalomtörténetének sajátos szaka­szait, kiemelkedő személyiségeit mutat­ja be. Kovács Anna köszönetét mondott a városi önkormányzatnak a _____ könyv támogatásáért, va lamint két kollégájá­nak - Bagyinszky jj Istvánodnak és / Szvircsek Fe- / rencnek - a / szerkesztői és Hódi György né könyvtár- igazgatónak bibliográfiai munkájáért. Idézte Nagy Iván vármegyei múzeumalapító fiához intézett intel­mét: „A múltakból ta­nulj, a jelenben pedig a jövőnek élj!” A bemutatót köve­tően a film szereplői - akik közül Liptai Ervin ny. vezérőr­nagy nem tudott jelen lenni - is szót kaptak. Szíjj Jolán ny. főtanácsos, levél­tár-igazgató elmondta, hogy meglepe­téssel és szívesen vette a megbízást, kö­szöni a városnak. Véleménye szerint a múltat nem szabad átértékelni, a tények önmagukért beszélnek, s ezek szerint a salgótarjáni honvédők szerepe elvitat­hatatlan. Négyesi Lajos őrnagy, hadtör­ténész arról beszélt, hogy az olyan - csupán két-három száz katonát mozgó­sító - „kis” esemény, mint a Karancs-te- tő kétszeri visszafoglalása volt, ugyan­csak komoly hatással lehet a folyamat egészére. Suba János történész, levéltá­Honvédő város SALGÓTARJÁN ros szerint „a film úgy kerek, ahogyan van”, a politikának nem szabad bele­szólnia a történelmi tanulságok levoná­sába. Sebestyén Kálmán történész, a Nógrád Megyei Levéltár munkatársa­ként működött közre a forgatásban. Re­méli, hogy e film feloldja az itt lakókban is tapasztalható szemérmességet az 1919 májusi eseményekkel ösz- szefüggésben és hozzájá­rul a lokálpatriotiz- ^ mus erősítéséhez. A film eredeti forgatókönyv­írója Horváth István volt, de az ő be­tegsége és halála miatt rendező T. Pataki László forgatókönyv­íróként is kénytelen volt részt venni a kö­zös munkában. A be­szélgetés során elmond- " " ' " ta, hogy eddig sem Az ismeretterjesztő filmnek DVD- és szabad lett volna hall- videováltozata is készült gatni e témáról, amelynek teljes körű kifejtéséhez egy film kevés. A Palóc-kép Műhely alkotógárdája által - a városi önkormányzat megbízásából és támo­gatásával - készített „Honvédő város, Salgótarján” szerkesztő-operatőre Ko­vács Bodor Sándor, gyártásvezetője Sán­dor Zoltán volt. Buda László fotós is köz­reműködött a légifelvételekben, s köszö­net jár az ÉMÁSZ-nak is. A Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár és Nógrádi Törté­neti Múzeum szakmai segítséget nyújtott a filmhez, amelynek hatása iga­zolta Dornyay Béla igazát: a helytörté­neti kutatások a történelem legmélyebb rétegéig hatolhatnak. Csongrády Béla A nógrádi művészet követe(i) A Terényhez kötődő Lencsés Zsolt freskó­festő - aki Párizsban és Rómában tanult - két évtizede ápol dél-olaszországi kul­turális, művészeti kapcsolatokat. Számos nagyúri család kastélyának kialakításá­ban működött közre. A legjelentősebb megbízója a Medici család, amely az évek során különböző épületek - templo­mok, szállodák stb. - falfestésében igé­nyelte közreműködését, az általa kidolgo­zott - antikmész alapú - eljárást. A személyes kapcsolatokon túl a terényi szék­helyű Arttéka - Művészetek Határok Nélkül Egyesület és az AMA Calabria Zenei Egyesület kö­zött is sikerült folyamatos együttműködést kiala­kítani. Ez utóbbi szervezet minden tavasszal több száz résztvevővel rendez háromhetes zenei fesz­tivált, amely keretében helyi és országos találko­zóknak, nemzetközi zongoraversenyeknek ad ott­Három az ötvenből - Kele Szabó Agnes grafikái a dél-olaszországi Lamezia Termé­ben rendezett kiállításon hont. E fesztiválok képzőművészeti programját - a megállapodás értelmében - az Arttéka prezen­tálja. Az eddigi tizenhárom alkalommal elsősor­ban egyesületi tagok - mások mellett Csemniczky Zoltán és Párkányi Raab Péter szobrászművészek, akiknek alkotásai is találhatók Lamezia Termé­ben - mutatkozhattak ott be. E jelentős calabriai település Balassagyarmat testvérvárosa. Évek óta rendszeresek a delegációcserék, amelyek révén az egyik Civitas Fortissima díjátadó ünnepségen Alessando di Medici is járt az Ipoly partján. Az idén Kele Szabó Ágnest, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola művész-ta­nárát érte - ahogyan fogalmazott - az a nagy meg­tiszteltetés, hogy munkáit kiállíthatta a dél-olasz város Umbertónak nevezett reneszánsz kisszín- házában. Ő az első - de minden bizonnyal nem az utolsó - megyeszékhelyi alkotó, aki meghívást kapott Lamezia Termebe, annak alapján, hogy művei a balassagyarmati szerb templomban mintegy két éve rendezett tárlaton jó benyomást tettek Lencsés Zsoltra. A minapi májusi tár­laton Kele Szabó Ág­nes ötven grafikáját - köztük erre az ese­ményre készített ki­lenc újat - mutathat­ta be Itáliában. Egyébiránt hat év­vel ezelőtt, Nógrád megye és a calabriai régió akkori vezetői az együttműködésre _ vonatkozó szándék- nyilatkozatot írtak alá. E dokumentum azóta is életben van, érvényes, érdemes lenne a kulturális és művészeti kapcsola­tok lehetőségeit ezen a szinten is áttekinte­ni, bővíteni. Cs. B. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nehéz szülés lesz, fárfékvésű a gyerek”. Szerencsés nyertesünk: Szegedi Alexandra Báma, Dózsa Gy. út 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 8-ig juttassák el szerkesz­tőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!

Next

/
Thumbnails
Contents