Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-03 / 129. szám
4 2005. JUNIUS 3., SZOMBAT KULTÚRA „A múltakból tanulj, a jelenben... a jövőnek élj!” Dornyay Béla, a Madách Imre Gimnázium jogelődjének tudós tanára egy 1930-ban Pásztón tartott előadásában mondta a következőket: „Többször hallottam már Salgótarjánban azt a téves fogalmazást, vagyis a tényeknek meg nem felelő kijelentést, hogy Salgótarjánnak nincs múltja, nincsenek tradíciói. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy Salgótarjánban, ebben a hazánk közgazdasági életében oly nagy szerepet betöltő városban, a trianoni Magyarország legnagyobb bányavárosában még kevesen foglalkoznak történet- írással és így még keveset írtak múltjáról.” alakulatok egységeivel hősies harcokban hozta meg áldozatát a sikeres csata, a győzelem érdekében... 1919 helyét és lényegét a történetkutatásnak és írásnak kell újra fogalmazni, de e munkát a közli kijelentés óta eltelt 76 év, s a kutatók - jobbára helyiek - jóvoltából lényegesen több a hiteles ismeret a város történetéről, hagyományairól. Az ilyenolyan - leegyszerűsítő, s ezáltal igazságtalan - jelzők fokozatosan lekoptak, elkoptak, árnyaltabb kép alakult ki á Salgótarján értékeiről és fogyatékosságairól. Az adósságok azonban nem szűntek meg egy csa- - pásra. Az egyik éppen a város 1919- es honvédő harcokban vállalt szerepének objektív - szélsőségek és in- lg dulatok nélküli - megítélése. Az egy éve elhunyt történész, múzeumigazgató Horváth István volt az, aki szorgalmazta, hogy - félretéve a politikai szempontokat - igenis foglalkozni kell e korszak tanulmányozásával, s a történtek bemutatásával, megismertetésével méltó módon kell értékelni az akkori harcokban résztvevők hazaszeretetét, honmentő bátorságát, lelkesedését, példaszerű cselekedetét. Horváth István számos tanulmányában, könyvében foglalkozott e történelmi örökség értelmezésével. „A helyi erők - a legkülönbözőbb, olykor egymással egyet nem értő személyek és csoportok - kimutat- A tudományos emlékülés előadásait tartalmazó ható összefogással védték szülőföl- könyv címlapja dünk, hazánk, a magyarság érdekeit. Az 1919 májusi hadműveletek a állapotok jó eséllyel befolyásolják” - ír- salgótarjáni iparmedencében voltak a ta Horváth István 1999-ben megjelent legintenzívebbek. A lakosság együttesen „Forrongó XX. század Nógrádban” cí- a reguláris katonasággal, a nemzetközi mű kötetében. S, hogy mennyire igaza volt a közállapotokat illetően, azt bizonyítja, hogy ugyancsak az ő ösztönzésére és közreműködésével 2004 őszén, az események 85. évfordulóján egy tudományos emlékülést is sikerült tető alá hozni a Nógrádi Történeti Múzeumban. Ennek a konferenciának az anyaga jelent most meg könyv alakban, s ugyancsak Horváth István törekvéseinek szellemében született meg a „Honvédő város Salgótarján” című történelmi dokumentumfilm is, amelynek szintén a közelmúltban volt - együtt a könyvbemutatóval - a premierje a városháza Förster Kál- mán-termében. Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármestere köszöntőjében elmondta: örül, hogy megjelent Nógrád megye északi határainak megvédését bizonyító könyv és e történelmi dokumentumfilm. Annál is inkább, mert - 12 esztendeje, amióta betölti a polgármesteri funkciót - ő maga is következetesen törekedett ar- l ra, hogy a város őszintén szembenéz- | zen történelmének minden jelentős - felemelő és tragikus - eseményével és ezáltal reális kép alakuljon ki múltjáról a köztudatban is. Ehhez két veszélyt - az elhallgatást és a túllicitá- lást - kellett és kell is mindenkoron elhárítani. Puszta Béla véleménye szerint helyi akarat elégséges ahhoz, hogy Salgótarján az országhatárok megvédésében 1919 májusában tanúsított szerepe alapján joggal használhassa a honvédő város címet. A Nógrádi Történeti Múzeumban 2004. szeptember 23-án tartott tudományos emlékülés előadásait tartalmazó könyvről Kovács Anna múzeumigazgató beszélt. Kifejtette: ez a könyv sokat tehet annak érdekében, hogy Salgótarján szerepe is érdemei szerint ítéltessék meg a honvédő városok sorában. Ehhez - véleményük elmondásával, leírásával - tekintélyes szakemberek járultak illetve járulnak hozzá. A „Honvédő város” című kötet a nyolcadik a „Discussiones neogradienses” című sorozatban, amely a megye gazdaság- és társadalomtörténetének sajátos szakaszait, kiemelkedő személyiségeit mutatja be. Kovács Anna köszönetét mondott a városi önkormányzatnak a _____ könyv támogatásáért, va lamint két kollégájának - Bagyinszky jj Istvánodnak és / Szvircsek Fe- / rencnek - a / szerkesztői és Hódi György né könyvtár- igazgatónak bibliográfiai munkájáért. Idézte Nagy Iván vármegyei múzeumalapító fiához intézett intelmét: „A múltakból tanulj, a jelenben pedig a jövőnek élj!” A bemutatót követően a film szereplői - akik közül Liptai Ervin ny. vezérőrnagy nem tudott jelen lenni - is szót kaptak. Szíjj Jolán ny. főtanácsos, levéltár-igazgató elmondta, hogy meglepetéssel és szívesen vette a megbízást, köszöni a városnak. Véleménye szerint a múltat nem szabad átértékelni, a tények önmagukért beszélnek, s ezek szerint a salgótarjáni honvédők szerepe elvitathatatlan. Négyesi Lajos őrnagy, hadtörténész arról beszélt, hogy az olyan - csupán két-három száz katonát mozgósító - „kis” esemény, mint a Karancs-te- tő kétszeri visszafoglalása volt, ugyancsak komoly hatással lehet a folyamat egészére. Suba János történész, levéltáHonvédő város SALGÓTARJÁN ros szerint „a film úgy kerek, ahogyan van”, a politikának nem szabad beleszólnia a történelmi tanulságok levonásába. Sebestyén Kálmán történész, a Nógrád Megyei Levéltár munkatársaként működött közre a forgatásban. Reméli, hogy e film feloldja az itt lakókban is tapasztalható szemérmességet az 1919 májusi eseményekkel ösz- szefüggésben és hozzájárul a lokálpatriotiz- ^ mus erősítéséhez. A film eredeti forgatókönyvírója Horváth István volt, de az ő betegsége és halála miatt rendező T. Pataki László forgatókönyvíróként is kénytelen volt részt venni a közös munkában. A beszélgetés során elmond- " " ' " ta, hogy eddig sem Az ismeretterjesztő filmnek DVD- és szabad lett volna hall- videováltozata is készült gatni e témáról, amelynek teljes körű kifejtéséhez egy film kevés. A Palóc-kép Műhely alkotógárdája által - a városi önkormányzat megbízásából és támogatásával - készített „Honvédő város, Salgótarján” szerkesztő-operatőre Kovács Bodor Sándor, gyártásvezetője Sándor Zoltán volt. Buda László fotós is közreműködött a légifelvételekben, s köszönet jár az ÉMÁSZ-nak is. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Nógrádi Történeti Múzeum szakmai segítséget nyújtott a filmhez, amelynek hatása igazolta Dornyay Béla igazát: a helytörténeti kutatások a történelem legmélyebb rétegéig hatolhatnak. Csongrády Béla A nógrádi művészet követe(i) A Terényhez kötődő Lencsés Zsolt freskófestő - aki Párizsban és Rómában tanult - két évtizede ápol dél-olaszországi kulturális, művészeti kapcsolatokat. Számos nagyúri család kastélyának kialakításában működött közre. A legjelentősebb megbízója a Medici család, amely az évek során különböző épületek - templomok, szállodák stb. - falfestésében igényelte közreműködését, az általa kidolgozott - antikmész alapú - eljárást. A személyes kapcsolatokon túl a terényi székhelyű Arttéka - Művészetek Határok Nélkül Egyesület és az AMA Calabria Zenei Egyesület között is sikerült folyamatos együttműködést kialakítani. Ez utóbbi szervezet minden tavasszal több száz résztvevővel rendez háromhetes zenei fesztivált, amely keretében helyi és országos találkozóknak, nemzetközi zongoraversenyeknek ad ottHárom az ötvenből - Kele Szabó Agnes grafikái a dél-olaszországi Lamezia Termében rendezett kiállításon hont. E fesztiválok képzőművészeti programját - a megállapodás értelmében - az Arttéka prezentálja. Az eddigi tizenhárom alkalommal elsősorban egyesületi tagok - mások mellett Csemniczky Zoltán és Párkányi Raab Péter szobrászművészek, akiknek alkotásai is találhatók Lamezia Termében - mutatkozhattak ott be. E jelentős calabriai település Balassagyarmat testvérvárosa. Évek óta rendszeresek a delegációcserék, amelyek révén az egyik Civitas Fortissima díjátadó ünnepségen Alessando di Medici is járt az Ipoly partján. Az idén Kele Szabó Ágnest, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola művész-tanárát érte - ahogyan fogalmazott - az a nagy megtiszteltetés, hogy munkáit kiállíthatta a dél-olasz város Umbertónak nevezett reneszánsz kisszín- házában. Ő az első - de minden bizonnyal nem az utolsó - megyeszékhelyi alkotó, aki meghívást kapott Lamezia Termebe, annak alapján, hogy művei a balassagyarmati szerb templomban mintegy két éve rendezett tárlaton jó benyomást tettek Lencsés Zsoltra. A minapi májusi tárlaton Kele Szabó Ágnes ötven grafikáját - köztük erre az eseményre készített kilenc újat - mutathatta be Itáliában. Egyébiránt hat évvel ezelőtt, Nógrád megye és a calabriai régió akkori vezetői az együttműködésre _ vonatkozó szándék- nyilatkozatot írtak alá. E dokumentum azóta is életben van, érvényes, érdemes lenne a kulturális és művészeti kapcsolatok lehetőségeit ezen a szinten is áttekinteni, bővíteni. Cs. B. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nehéz szülés lesz, fárfékvésű a gyerek”. Szerencsés nyertesünk: Szegedi Alexandra Báma, Dózsa Gy. út 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 8-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
