Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-24 / 146. szám

4 2005. JUNIUS 24.. SZOMBAT KULTÚRA „Vé(|/vádirat Madách kontra Madách ügyben” „Ezt a Fráter Erzsi-dolgot pedig jobban meg kéne nézni” - mond­ta annak idején, jó harminc évvel ezelőtt Balassagyarmaton Sza­bó József evangélikus püspök - aki legendás hírű nagy Madách- magángyűjteménnyel rendelkezett - szinte csak úgy maga elé mormolva. Vendége, T. Pataki László újságíró fejében azonban - minő szerencse - szöget ütött e hangos gondolat. Most, hogy a Madách családról szóló írásainak gyűjteménye „Kit szerettél, Ádám?” címmel megjelent és a fenti történetet a szerző a könyv több bemutatóján is elmesélte, egyszeriben köztudottá lett, hogy miként jegyezte el magát végérvényesen e témakör kutatásával. T. Pataki László azok közül való, akik hangyaszorgalommal, szisztematikus munkával járulnak hozzá Madách Imre pályaképének minél alaposabb, minél pontosabb feltáráshoz és világirodalmi rangú, vitathatatlan értékű életműve ér­telmezéséhez, megismertetéséhez, az 1964-es Madách-centenárium óta tartó legújabb kori Madách-kultusz gazdagítá­sához. Évtizedek óta fáradozik annak ér­dekében, hogy - a jelenkorunkban és a természetesen a későbbiekben is - ob­jektiven ítéltessék meg Madách szemé­lyisége, munkássága. T. Pataki - mint e recenzió bevezetőjéből tudjuk az okát - különös vonzódást mutat Madách fami­liáris viszonyaihoz, az íróhoz közeli em­berekhez, kivált azokhoz a családtagok­hoz - akik mint az édesanyja, a nagyasz- szony, az „erős akaratú” Majthényi An­na, vagy „Lidércke”, a felesége Fráter Er­zsébet - döntő módon befolyásolták - vagy akárcsak befolyásolhatták - a Tra­gédia-költő egyéni sorsa alakulását. An­nál is inkább mert az irodalomtörténet, de még inkább a köztudat, meglehetősen mostohán bánt velük, túlzottan leegysze­rűsített, sematizált, olykor hiteltelen ké­pet rajzolt, illetve őrzött meg róluk. E tor­zítások ellenében igyekszik T. Pataki bi­zonyítani, hogy a valóságban Fráter Er­zsébet élete - és halála(l) is - több figyel­met, alaposabb elemzést igényel, s jelleme is jóval összetettebb annál, hogy csupán feslett nőszemélyként, házasság­törőként emlegesse az utókor. Jól nyo­mon követhető ez a törekvés azokból az írásokból, amelyek a Nagyvárad környé­ki utazások során megesett találkozások élményeiről, a fogtövi háznál folytatott kutatások eredményeiről, a Fráter Erzsi sírjainál tett látogatások tapasztalatairól számolnak be. Csesztve és Alsósztregova ugyancsak hívószavai a kötetnek. Nem véletlenül, mert e települések kivétele­sen fontos helyszínek voltak Madách magánélete és alkotótevékenysége szem­pontjából. Minden jelentős művész hagyatéka töprengésre, továbbgondolásra készte­ti a jelen- és az utókort, a későbbi nem­zedékeket, a madáchi oeuvre azonban ebben az összefüggésben is a különös kategóriájába tartozik. Mert bizony igencsak nehéz magyarázatot találni ar­ra, hogy egy köze­pesen tehetős nóg­rádi nemesúr XIX. századi vidéki ma­gányából miként volt képes „Az em­ber tragédiája” mérhetetlen ma­gasságaiba emel­kedni. Hogyan tud­ta egyéni sorsát - kevés örömét, lelki és testi gyötrelmeit- társadalmi, köz­életi tapasztalatait, megpróbáltatásait és a végtelenig nyújtózó vágyait, álmait magyar köl­tészetté, drámává, s- dacolva a nyelvi elszigeteltséggel is- általános érvé­nyű, nemzetközi horizontú, egyete­mes világszemlé­letté, történetfilozó­fiává változtatni? S e nagy kérdések mellett - mint len­ni szokott - a rész­letekben lappang a ■; yíiüü;— ........-'il T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? írások a Madách családról (M) T. Pataki László könyvét a Madách Irodalmi Társaság adta ki legtöbb titok. Egy könyvtárnyi Madách- irodalom sem volt elégséges ahhoz, hogy megnyugtató válasz szülessék bi­zonyos feltevésekre és egyértelműen tisztázódjék számos problémakör, töb­bek között Arany János Tragédia-javítá­sainak szerepe. Ezek tudatában szegő­dik hát T. Pataki is András László „A Madách-rejtély” című, 1983-ban meg­jelent tanulmánykötete nyomába és gondolkodik el ő maga jó néhány írásá­ban egy-egy megfejtendő talányon, pél­dául azon, hogy a sűrűn levelező Majthényi Anna miért nem említi egyetlen sorában sem fia ténykedését, amelyet a sztregovai „oroszlánbarlang­ban” végzett több mint egy éven át „Az ember tragédiájáét” írván. „A véd/vádirat Madách kontra Madách ügyben” nyolc „perirat”-a különösen al­kalmas a tények, a dokumentumok és a fikciók összevetésére, az összefüggé­sek meglátására és belátására. A bő másfél száz oldalon sorjázó mint­egy kéttucatnyi opusban sokféle műfaj Csesztvei csend és kiáltás Porka hó leple a koszorúkat, amikor Luca másnapján Cseszt vén jártunk. .A kevéske kis fehérség bemeszelte valamennyire a szalagok feliratát, éppen csak annyira, hogy nehéz legyen elolvasni arany-ezüst feliratai­kat. Itt maradtak a koszorúk a nagy esemény után - egyetlen hazai Ma­dách-emlékhelyünk avalásárói-újramegnyitásáróL amelyen mint tudjuk, rengetegen megjelentek. Szandán meséli valaki aztán, hogy a múzeum előtt felállított (és áthelyezett) Madách-szobor koszorúzása egyetlen pontján szokatlan volt, rendhagyó, sokaknak tán még visszatetsző is: amikor Sinkovits Imre színművész koszorúzott, az összegyűlt nép „tapsra fakadt”. Hát mi tagadás, ha így esett, valóban párját ritkító ese­mény. De ha úgy veszem, hogy nem a halott Madáchot, hanem a na­gyon is élő költőt koszorúzla a talán minden idők - de a maiaké min­denképpen! - legjobb Ádámja. Mózese, akkor ez a közönségtől jövő rögtönzött megnyilvánulás a legszebb vélemény költőről, műről és per­sze a színészről nemkülönben. Odalenn a kis faluban meg majd minden porta kapuját bepíngálták állítólag a gyerekek, de inkább hajtanék a nagyobbacska gyerekek kéz­jegye felé. mint az egészen kicsikére. A kapukat „Luca" felirat díszíti, de olyan feltűnő tömegességgel, hogy a hagyományok kihatásához szokott mai ember nem győzi csodálkozással. Kiáltás ez is a maga módján és azt jelenti; itt vagyunk, élünk, emlékezünk a régvoltakra, szokásaikra! És akkor „fene eshet” a modem jövendölésekbe, amelyek szerint (egy régebbi „kihalási szemléletű” rendezési terv szól erről, mikortól lesz itt az ideje a felülbírálásának!) az ezredforduló utáni évtizedekben talán százan sem lesznek a jó csesztveiek!? A Lucázást feliratozással felújító gyerekek (vagy kicsit talán „korosabb" gyerkőcök) csintalan­kodását első látásra többféleképpen ítélik meg a mai felnőttek: a har­mincasok kicsit restelkednek miatta, és bolondságnak ítélik a kapuk éj­szakai összecserélését, a feliratok festését, mert ok már (!) nem születtek A Madách-kultusz egyik fő helyszínéről írott tárca bevezető sorai- jegyzet, tárca, tanulmány, esszé - vált­ja egymást, sőt két monodráma - a Frá­ter Erzsébetről írott „Lidércláng” és a Majthényi Anna alakját megidéző „Lel­kigyakorlat” - is helyet kapott. A kötet­záró „Műhelynapló”, amely a 2003 és 2004 júliusa közötti időszakból a Ma­rosvásárhely, Kecskemét, Tahi, Salgótar­ján, Alsótold, levegőég „hatszögből” köz­li „Illyés Kinga Széchenyi-díjas színmű­vész készülődését id. Madáchné Majthényi Anna és Madáchné Fráter Er­zsébet színi megjelenítésére, miközben maga is égi (messiás) madárrá válik. "Ez utóbbi tudatában különösen megrendí­tő olvasmány e napló, amelyből kiderül, hogy T. Pataki László két monodrámájá­nak közös címét - a „Kit szerettél, Ádám?”-ot - is Illyés Kinga találta ki. A kecskeméti színházban már a kettős jel­mez is elkészült, s bár CD-re még sike­rült felmondania, a színpadi változatot már nem tudta megcsinálni... „S bár be­szürkült az ég, úgy tűnhet: jó széllel szállt fel a messiás madár. Ketten fogták közre, két asszony, akiket szeretett” - fejezi be a „Műhelynapló”-t és egyben kötetét T. Pa­taki László. Az olvasók, a Madách-hívők örülhet­nek, hogy a szerző eredeti, sokszor meg­hökkentő gondolatai, olvasmányos, egyedi szófordulatokban gazdag stílusú írásai - amelyek 1983 és 2003 között eredetileg a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság antológiáiban, a Pa- lócföldben, a Nógrád Megyei Hírlapban, az Ipoly Hírnökben, illetve a Madách Irodalmi Társaság kiadványaiban jelen­tek meg - könyvformátumban is napvi­lágra kerültek s megőrződnek a jövő számára is. Köszönhető ez a Madách Irodalmi Társaságnak, jelesül elnöké­nek, Andor Csabának is, aki a Madách Könyvtár új folyama 49. köteteként je­lentette meg T. Pataki könyvét, amely máris felkeltette az érdeklődést az ugyancsak rejtélyes személyiségű és különleges életutat bejárt Madách-fiú, Aladár iránt, akinek alakjával is foglal­kozik majd a továbbiakban T. Pataki László. ■ Csongrády Béla Cered-Salgótarján: irány Belgium 1996-ban civil kezdeményezésként egy képzőművészekből, pedagógusokból ál­ló baráti társaság indította útjára a mű­vésztelepet Cereden, ahová tanult, úgy­mond profi művészek kaptak meghí­vást. Az elmúlt tíz év során tizenhat or­szágból - Ausztriától Ausztráliáig - csaknem százötven alkotó volt részese a programoknak. Különösen jó együttmű­ködés valósult meg a határ menti szlo­vákiai művészekkel. A külföldiek mel­lett minden évben képviselte Nógrád megyét és a helyi kisebbségeket egy alkotó a művésztele­pen, ahol a festők, gra­fikusok és szobrá­szok mellett más művészeti ágak művelői is részt vettek. Az Ars Lon­ga Művészeti Egyesület szer- vezésében megvalósuló művésztelepen és az arra épülő Ars Tarnatica mo­dern művészeti fesztiválon rendeztek már jazzműsorokat, performensz estéket, báb­fesztivált, ifjúsági művészeti műhelyt, művészetpedagógiai szimpóziumot és továbbképzést is. Tavaly, a tizedik művésztelep alkalmából egy kilenc- fős - an­gol, osztrák, de főként belga ipar- és képzőmű­vészekből álló - nemzetközi alkotócsoportot si­került meghívni. Magas színvonalú, nagy kö­zönségsikert aratott kiállításukra 2005 novem­berében Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban került sor. Az idén augusztusban, a tizenegyedik művésztelepen a magyarok mel­lett várhatóan argentin, belga, francia, svéd és szlovák művészek vesznek részt. A 2006-os esztendő a megyeszékhelyi önkor­mányzat által is jelentős mértékben támoga­tott Cered-Salgótarján nemzetközi művészte­lep életében egyébként is fontos mérföldkövet jelent. Ugyanis az elmúlt évi megállapodás alapján a jövő héten, június 30-án, Eupenben, a belgiumi németek minisztériumának Európa- termében veszi kezdetét egy több mint két és fél éves kiállítássorozat. A művésztelepet hét alkotó - Bakos Ferenc grafikus, Bobály Attila szobrász, Fürjesi Csaba festő, Kovács Bodor Sándor filmes, Kun Cecí­lia festő, Sánta László festő és Szentirmai László bá­bos - képviseli mint­egy száz műalkotás­sal. A megnyitón Karl-Heinz Lam- bertz, a belgiumi németek auto­nóm kormányá­nak miniszter­elnöke mond köszöntőt, a ki­állítók nevében pedig Fürjesi Csaba kap szót. A belga szervezők a 2008-ig tartó prog­ramban lehetőséget adnak a magyar művé­szeknek önálló kiállítások­ra is. Egyelőre az látszik biz­tosnak, hogy Fürjesi Csabának és Kovács Bodor Sándornak lesz egyéni tárlata is. A belgiumi bemutatkozás, ven­dégszereplés bizonyára újabb impulzust, ösz­tönzést ad mind a művészeknek, mind a mű­vésztelepnek - mint alkotóközösségnek - a megújulásra, a továbblépésre. ■ Cs. B. Fürjesi Csaba: Origó IV./2006 0 154, akril, olaj, fa Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Csak nem hiszel ennek az ostoba álbtnak?’1. Szerencsés nyertesünk: An­tal Nikoletta Kishartyán, Dózsa Gy. út 62. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 29-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! * HALÁSZ­KELLÉK HÍRES HAZAI MÉNES ÓRIÁSI. ROPPANT NAGY 1GEKÉPZÖ. AZ -ÜL PÁRJA HOLLAND LÉGI­TÁRSASÁG SATU ...: . ROMÁN VÁROS KETTŐNK KÖZÜL NEM TE A GRAMM JELE TILTÓSZÓ LEMEZ­KIADÓ VILÁGCÉG BEHAJ­LÍTOTT TENYÉR ÖNTELT­SÉG | 1 Jt t i i t i i i i * t 7 GYORSAN PÁROLOG­hl líKTRONI KUS LEVÉL t SZUNYÓ­KÁL lOl !>.\l Lk­MISTER. RÖV. *■” FÉLBE ! ...PIRUL: SZÉOTCFÍ­KEZIK KAL­KULÁLÓ KECSKE­CSEMETE SÍNVÉG ! MEZŐGAZ­DASÁGI MUNKÁT V LG/O (1 O)­i FÉRFINÉV t i AMERIKAI MŰHOLD KIRÁLY ÜL RAJTA EMELET NF.M KÖZ­LEGÉNY­t HIBÁS RÉSZ ! KÁRTYA JÁTÉK NYOLCAS HANGKÖZ BESZÉD A/ II 1 LK)­ÉKÍTMÉNY t t LOCO- MOTIV ... ALTATÖ­SZER TAPSI­FÜLES DURVA MEG­SZÓLÍTÁS­i INDIÁN BÖRCIPO i AZ ÁBÉCÉ ELSŐ BETŰJE­FOLYAMI ÁTKELŐ RIADÓ KERESZ­TÜLTÖR­t FRANCIA BRANDY t SÁR- CSEPP ! ÉLETET ELTÖLT­KERTI ESZKÖZ 1 ÚJEZÜST­A SIEMENS JELE 2­__ ;A ... VEGAS; VÁROS ROPOGÓS (ÉTEL) ' teBrossTOBssfflBtsa z>y 3 ÜRES SOR ! T t NÉMÁN ÉR7.Ö ! 1 Ü ISÜ Los; éseuie'II ( ^ mju m o TÁGAN RITKA NŐI NÉV­) RÖVIDÍTÉS CÉGTÁB­LÁKON­A BÓR VEGYJELE NŐI NÉV ff t >5; W\ Pj L 3 APRÓ RÁK IP SECUN­DUM. RÖV. HÁLÁVAL EMLEGET AZ A TÁVOLI ÉSZOK DELETE. RÖV. EGRI VÁRKA­PITÁNY V. (ISTVÁN) VÉDELMI ÉPÍTMÉNY OLASZ PÉNZ VOLT KÓRHÁZI DOLGOZÓ ARC­KÖZÉP ! CIRKUSZI POROND ^i t KEREK TEST FIATAL “T" “T" SZÉKELY FŐREND ► ♦ f UGATNI KEZD ! 1 GERMÁN NÉP KORSZAK KIINDU­LÁSI PONT­t TAPÉTA i AJÁNDÉ­KOZ KOZME­TIKAI SZER­t RÓMAI ÖTVEN ? VERS­CSENGŐ SVÉD AUTÓJEL ARRA t SVÉD i MEGY A AUTÓ­TÖMEG 1 MÁRKA

Next

/
Thumbnails
Contents