Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-24 / 146. szám

2 2006. JÚNIUS 24., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Előtérben a környezetvédelem Modern közlekedés és tudatos hulladékgazdálkodás Ismét sérültek a kisemberek érdekei A Nógrád Volán Zrt. környezetvédelmi tevékenységének egyik legfontosabb feladata az autóbuszok karbantartá­sa, a telephelyek és az autóbusz-állomások üzemeltetése során keletkezett nem veszélyes és veszélyes hulladé­kok előírások szerinti kezelése, ártalmatlanítása. Sorozat. A társaság tevékenysé­ge során folyamatosan törek­szik megfelelni a hatályos kör­nyezetvédelmi előírásoknak, a hatósági elvárásoknak. Tuda­tos munkával igyekszik elke­rülni a környezetszennyezést, megóvni a természeti értéke­ket az egyre kedvezőbb környe­zeti állapot kialakításának ér­dekében. A Nógrád Volán Zrt.-nél ve­szélyes hulladék elsősorban a járművek javítása, karbantar­tása, továbbá elektromos és elektronikai készülékek - el­sősorban számítógépek, nyom­tatók - üzemeltetése, selejte­zés során keletkezik. A veszélyes hulladékok ke­zelésével, ellenőrzésével és ár­talmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket, feladatokat a 98/2001. (VI. 15.) Korm. ren­delet szabályozza, mely ki­mondja, hogy a veszélyes hul­ladékot a további tárolásnak és kezelésnek megfelelően el­Minisztérium különítve, a környezet szen­nyezését megelőző, annak ká­rosítását kizáró módon kiala­kított gyűjtőhelyen kell össze­gyűjteni. A veszélyes hulladékot mun­kahelyenként, fajtánként kü­lön tároló edényekbe gyűjtik, majd a telephelyenként erre a célra - az előírások szerint - kialakított átmeneti gyűjtőhe­lyen, fajtánként elkülönítve, felirattal ellátott gyűjtőedé­nyekben vagy gyűjtőzsákok­ban tárolják. A gyűjtőhelyeken tárolt veszélyes hulladékokról - fajtánként - hulladéknaplót vezetnek, melyekért a jármű­karbantartó üzletágvezető a fe­lelős. Ezek a hulladékok a rész­vénytársaság területéről csak 4 példányos, erre a célra rend­szeresített, sorszámozott ún. „SZ” kísérőjegy kitöltése és a szállítónak történő átadása után szállítható el. Az elszállí­tást és ártalmatlanítást az arra feljogosított vállalkozással ­szerződés alapján - végeztet­jük el. Az egyik legnagyobb mennyiségét a veszélyes hulla­dékoknak a kiselejtezett, hasz­nálaton kívüli akkumulátorok jelentik. Az akkumulátorok hí­gított kénsavat és ólmot tartal­maznak, melyek élő szervezet­re gyakorolt hatása maradan­dó, öröklődő károsodást okoz­hat. Ezt elkerülendő a kiszerelt, leselejtezett és a még beépítés­re váró akkumulátorok eseté­ben is folyamatosan biztosítják a szelektív, biztonságos, a kör­nyezetvédelmi követelménye­ket kielégítő tárolást. A selejtté vált, tárolókapacitásukat vesz­tett akkumulátorokat a beszál­lító szállíttatja el az általa meg­bízott, engedéllyel rendelkező begyűjtővel. Egy másik fontos terület az elektronikai hulladé­kok kérdése. A társaság iroda- technikai berendezéseinek használata során keletkezett el­használt festék szalagokat, tin­tapatronokat valamennyi telep­helyen az e célra kijelölt, felira­tozott műanyag edénybe helye­zik. Az összegyűjtött veszélyes hulladék az előzőekben emlí­tetteknek megfelelően úgyne­vezett „veszélyeshulladék-gyűj­tő zsák”-ba teszik, majd a sal­gótarjáni, illetve a bátony- terenyei szilárd veszélyeshul- ladék-tárolóban helyezik el a szállítás megtörténtéig. Elekt­ronikai hulladék elsősorban az elavult, illetve javíthatatlan számítástechnikai eszközök (számítógépek, monitorok, nyomtatók) selejtezése során keletkezik. A kiselejtezett esz­közöket elkülönítve tárolják. A Nógrád Volán Zrt, az elszállí­tást és az ártalmatlanítást ható­sági engedéllyel rendelkező vállalkozástól rendeli meg. Mindez elősegíti azt amit a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium (www.kvvm.hu) nemrégiben a zászlajára tűzött vagyis, a „dobja be mindenki a magáét” gondolatot. Ez a társa­ságnál nem csak az akkumulá­torokra és elektronikai, hanem az egyéb veszélyes hulladékok­ra (olajjal szennyezett textíliák, fáradt olaj stb.) is vonatkozik. A szelektív hulladékgyűjtés egy ilyen nagy cégnél is megvaló­sítható, bizonyítandó a jövő járha­tó útját jelenti a környezettudatos gondolkodás. Ha a szelektív hul­ladékgyűjtésről további informá­ciókat szeretne megtudni, fölke­resheti a www.kwm.hit/szelektiv webcímet. Magyarország célba ér- Az ország lakossága most még csak megdöb­benéssel, értetlenséggel észleli azt a parlament elé beterjesztett csoma­got, amelynek eredmé­nyeként a munkavállalók és a vállalkozók is kilá­tástalan helyzetbe kerül­nek az elkövetkezendő években - mondta Urbán Sándor, a Magyar Kom­munista Munkáspárt me­gyei elnöke. Juhász Anita Salgótarján. - Intézkedéseik még köszönőviszonyban sincsenek a hatalmat megszerző MSZP prog­ramjával - véli Urbán Sándor, aki szerint becsapták az embe­reket. - Nem mondtak igazat amikor dübörgő gazdaságról szavaltak. Az igazi feketeleves, hogy mindezt velünk fizettetik meg. A költségek csökkentésére, a bevételek növelésére elkészí­tett terveik bennünket, kisem­bereket, s újabban már a vállal­kozókat is sújtják. Nincs kiska­pu a bevezetett bevételnövelő törvényeknél. Nem tudjuk ol­csóbban megvenni a napi élel­miszereket, nem tudunk olcsób­ban utazni, gyógyszereket ven­ni, de nem tudunk olcsóbban gázt, áramot szerezni. Félelme­tes, hogy bevezetik az ingatlan­adót, amelynél 20 milliós érték­határt terveznek. Fizetni fogunk mindazért, amit a szüléinktől, rokonainktól örököltünk, amiért ők dolgoztak meg, s amihez en­nek a rendszernek semmi köze. A megszorítások eredménye­ként az átlag (például egy vagy két gyermeket nevelő) családok havi kiadásának mértéke akár 20 ezer forinttal is nőhet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az EU-tól kapott milliárdoknak. Va­lóban, sokat jelentenek, lehet be­lőlük autópályákat, parkokat építeni, de ebből egy édesanya sem tud a gyermekének ruhát, cipőt venni. A Magyar Kommu­nista Munkáspárt befogadja és segíti mindazokat, akik vállal­ják a küzdelmet. Mi elítéljük az új kormány programját, mivel az arcátlanul a dolgozó emberek ellen irányul - jelentette ki a me­gyei elnök. Falunap és „erődemonstráció” S. K. Alsótold. A falunap keretében jú­nius 24-én, szombaton 10 óra­kor rendezik meg a „Magyaror­szág legerősebb faluja” verseny Nógrád megyei területi elődön­tőjét a településen. A többszörös bajnok házigazdákon kívül Pest megyéből Kartal, Csepő és Vácszentlászló, szűkebb ha­zánkból pedig Szarvasgede és Patak is nevezett a megmérette­tésre. Háttérszervezetek nélkül mit sem ér a környezetvédelem- vallja a miniszteri emlékplakett birtokosa, dr. Kecskeméti Sándor Budapest-Salgótarján. Miniszteri emlékplakettel ismerte el dr. Kecskeméti Sándornak, a környezetvédelem te­rén vállalt munkásságát dr. Persányi Miklós szaktár­ca vezető, a környezetvédelmi világnapon megtartott várbéli ünnepségen. Az elismerés jelentőségét növeli, hogy régiónkból csak a salgótarjáni szakember kapta meg, s az is köztudott, hogy egy ilyen „házi ünnepé­lyen” ritkán ismerik el „külsősök” tevékenységét. A kitüntetés okán kértük meg, mutassa be olvasóink­nak azt a háttérszervezetet, amely hosszú távra meg­határozhatja régiónk környezetvédelmi stratégiáját, napi tevékenységét. Ez az Eszak-magyarországi Regio­nális Környezetvédelmi Központ (RKK). TNL- Azért esett igazán jól ez az elis­merés, mert ezen az ünnepségen ál­talában a minisztérium kötelékébe tartozó több ezer szakemberből szok­ták kitüntetni a legkiválóbbakat. Én magam egy magánvállalkozás veze­tője vagyok, ezért érzem igazán ran­gosnak az emlékplakettet - mondot­ta elsőként dr. Kecskeméti Sándor, aki egyetemi tanárok, kutatók, fej­lesztési szakemberek, intézményve­zetők mellett érdemelte ki a szaktár­ca vezetőjének kitüntetését A környezetvédelmi vüágnap ün­nepségét idén a budai várban ren­dezték meg, ráadásul azon a napon, amelyen az új kormány minisztere­it - így dr. Persányi Miklóst is - be­mutatta a parlamentnek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az ünne­pélyt a Királyi pincében tartották meg. A szaktárca vezetője rövid ér­tékelésében utalt a n. Nemzeti Fej­lesztési Terv által elnyerhető kör­nyezetvédelmi fejlesztést célzó for­rásokra, amely meghatározó lesz a következő hat-hét év beruházásai szempontjából.- S hogy ez miért is fontos? Hát azért, mert szinte minden ágazat kapcsolatban áll valamilyen formá­ban a környezetvédelemmel, így egy kis túlzással azt is mondhatom, hogy a következő NFT a környezet- védelem fejlesztéséről szól. Gondol­junk csak az egészségügyre, meny­nyi gondot okoz a szemétbe, vagy a talajvízbe kerülő milliónyi eldobott gyógyszer. Vagy itt van az energia­ipar, amelynek mellékhatásait min­denki ismeri, szenvedi, hogy csak kettőt említsek a sorból. Ez megany- nyi megoldandó probléma, feladat - hangsúlyozza dr. Kecskeméti Sán­dor. S hogy így van, egy akut problé­mát is említ: - Ha a múlt század el­ső éveinek talajvíz tisztaságát sze­retnénk elérni, s ma mindenki meg­fogadná, hogy egy grammal sem szennyezi tovább a talajvizet, akkor is 150 év kellene az öntisztuláshoz - képeszti el a riportert. - A másik nagy problémakör, amelyben mi is szerepet vállaltunk, az energetika. A fosszilis (szén, olaj) bázis kimerülé­se irányította napjainkra a figyelmet a bioenergetikára. A napokban ülé­sezett az a konzorcium, amelynek a RKK is tagja, s amelynek megyei tagvállalatai is vannak. Célunk a bioetanol gyártás megszervezése, koordinálása. Ehhez most ideálisak a feltételek, hiszen bekapcsolódhat a mezőgazdaság, számos kutatóin­tézet, s egy sorvégfelhasználó, olya­nok, mint pl. a Nógrád Volán, amely már el is indította az ez irányú együttműködéseket Dr. Kecskeméti Sándor nem állja meg, hogy további elképesztő pél­dákat meséljen el a repülőtér szen­nyezésektől a hulladéklerakók re­kultivációjának gondjáig. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a környezetvé­delemmel elkötelezett szakemberek számára még évtizedekig, ha nem századokig lesz feladat - sajnos...- A megszüntetett miskolci lera­kó rekultivációja számunkra is adott kapcsolódási lehetőséget - mondja. - Mi terveztük meg azt a biogáz hasznosítót, amely annyi energiát szolgáltat a telep működéséhez, mint amennyit korábban villamos energiából elhasználtak. Dr. Kecskeméti Sándor büszke rá, hogy egy kis egyesülésből kiindul­va ma már egy szerteágazó kapcso­latokkal rendelkező környezetvédel­mi központ vezetője. Több tucat fia­tal szakmérnök nevelődött a keze alatt, akik közül ma is jó néhányan dolgoznak a különböző szervezete­iben. A központ elnöke, Riba Róbert és igazgatója, Szűcs Marianna is if­jú szakemberek, akik a kötelező ta­nulópénz megfizetése után kaptak bizalmat „Sanyi bácsitól”.- Mint önfenntartó egyesülés, mindennel kellett foglalkoznunk, a megélhetésünk érdekében. Márpe­dig aki mindennel foglalkozik, leg­alábbis szakmailag nehezen jut előbbre. Ezt felismerve alakítottuk át a struktúránkat, amely az RKK- ra épül, de bekapcsolja a civil szfé­rát, a régió számos önkormányza­tát, a megyeieket is, több tucatnyi céget, két főiskolát, s két alapítvány és egy közös vállalat működését is lehetővé teszi. A legbüszkébbek azonban arra vagyunk, hogy 2004- ben, a környezetvédelmi világna­pon avathattuk az RKK irodaházát, amit dr. Persányi Miklós személye­sen adott át, s múlt év decemberé­ben megnyithattuk a Zöld Pont iro­dát. így tehát együtt van minden ahhoz, hogy a civil társadalom problémáit és a szakma követelmé­nyeit egy intézményben egyesítsük. Az intézmény tehát begyűjtheti a problémákat, amelyre a szakembe­reink megtalálják a megoldást, s az uniós források bevonásával koordi­nálhatjuk a szükséges fejlesztése­ket. Ez így komplex. S ha már emlí­tettük a fiatalokat, had jegyezzem meg túlzásba vitt kötelesség nélkül: nélkülük nem léphettünk volna egyről a kettőre, köszönöm nekik a kitartásukat! Dr. Kecskeméti Sándor arra kü­lön is büszke, hogy az országban itt működik az egyetlen magán fenn­tartású Zöld Pont iroda, a többi pl. valamely hatóság oldalán jött létre. Ugyancsak kevesen mondhatják el, hogy 26 együttműködő szervezet segíti tevékenységüket, a kölcsönös­ség alapján. A múlt évben a Nógrád megyei Rendőr-főkapitánysággal jött létre együttműködési megálla­podás a környezeti és természeti ér­tékeket károsító és veszélyeztető jogellenes cselekmények hatékony megelőzése érdekében, amelynek következtében már mérhető, bűn- megelőzéssel összefüggő haszon is jelentkezett- Amit elmondtam, természete­sen nem ráolvasással működik, itt minden pénz kérdése - teszi hozzá. - Az egyesülés (ÉKE) 1988-tól kezd­ve mindvégig meg tudta teremteni önfenntartását, ismertté váltunk az egész országban. Ezt kihasználva, de már tovább lépve jött létre a bu­dapesti székhelyű MÉK Közös Vál­lalat, amelynek nagy szerepe van az RKK-nak otthont adó Technika Háza fenntartásában. Ma még ez a vállalkozás segíti forrással, műkö­dési pénzzel a többi tevékenységet, de reményeink szerint az arány csökkenni fog. Természetesen eb­ben a struktúrában továbbra is he­lye van az ÉKE-nek, hiszen vala­mennyi kétoldalú megállapodásban az egyesülés adja a szakmai hátte­ret Adódhat a kérdés, hogyan to­vább? Nos, mi szeretnénk ezzel a struktúrával stabilizálni a helyze­tünket a régióban. Emellett két nagy projekten dolgozunk, amelyek a kö­vetkező évek előbbre lépését is ma­gukban hordozzák. Az egyik a Kár­oly Róbert Főiskolával közösen ala­pított konzorcium, amely másfél milliárd forintot nyert bioenergiák felkutatására. A másik nagy té­mánk, az Észak-Magyarországon nemsokára beinduló hulladékgaz­dálkodási projekt, amelynek mi vol­tunk az egyik kimunkálója. A két és fél megyényi területen nem létesül­ne új lerakó, csak a salgótarjáni és a hejőpapi működhetne. A projekt részét képezik átrakó állomások, hasznosító állomások és égetőmű­vek. Ehhez 240 önkormányzat csat­lakozott. A napokban jön létre az ezt vezető társulás. Három tevé­kenységet vállaltunk fel: a logiszti­kát, a pr-tevékenységet, valamint a rendszer műszaki ellenőrzését. S még egy dédelgetett álmunk van, a környezetvédelmi asszisztens kép­zés beindítása, a gyöngyösi főisko­la segítségével. Akkor lenne igazán teljes a kép!

Next

/
Thumbnails
Contents