Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-23 / 145. szám

I [ 2006. JÚNIUS 23., PÉNTEK PANORÁMA Megosztó Amerika politikája problémák Megoldatlan a vízum kérdése. Tüntettek az elnök látogatása ellen. Egyelőre aligha lehet szá­mítani az amerikai vízum- kényszer feloldására. A magyar utazók legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy jobb esélyük van kérelmük elfogadására. Europress-összeállítás A magyar-amerikai kapcsolatok legnagyobb megoldatlan kérdé­sének nevezte tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt, hogy másfél évtizeddel a rendszer- váltás, és két évvel az uniós csat­lakozás után is csak vízummal léphetnek be honfitársaink az Egyesült Államok területére. A 2001-es terrortámadások óta azonban minden eddiginél óvato­sabbak az amerikai hatóságok, így egyelőre nem érdemes gyors előrelépésre számítani. Márpedig nem egyszerű pro­cedúráról van szó: minden ma­gyarnak, bármilyen célból uta­zik is, 100 dollár (azaz mintegy 22 ezer forint) illetéket kell fizet­nie. Ezenkívül ki kell töltenie egy személyes adatokat firtató űrla­pot, igazolni kell - például bank­számlakivonattal, munkáltatói igazolással, nyugdíjszelvénnyel vagy adóbevallással - „szoros kö­tődését” szülőföldjéhez, majd részt kell vennie egy beszélgeté­sen a konzulnál. A kérelmezőről digitális képet készítenek, és elektronikus ujjlenyomatot is vesznek tőle. Ez utóbbit eddig egyedül Sólyom László köztársa­sági elnök utasította el. ■ Az Európai Unió szank­ciókat helyezett kilátás­ba, ha az USA nein törekszik a vízumkény- = szer feloldására. Ennél gyakoribb, hogy a nagy- követség utasítja el az utazni vá­gyót. Igaz, néhány hete ered­ményként jelentette be George Herbert Walker, az USA buda­pesti nagykövete, hogy ma már csak a kérelmek 15 százalékát dobják vissza. Ez az arány há­rom éve még 25 százalék volt. Igaz, a vízum sem jelent biztos belépőt, hiszen a határon is visz- szafordíthatják a beutazni vá­gyót. A washingtoni kongresz- szus - amelyet a feloldás első számú kerékkötőjének tartanak - három százalékban szabta meg a mentességhez még elfo­gadhatóvisszaküldési arányt. Ez a magyar állampolgárok eseté­ben két százaléknál is kevesebb. A vízumkényszer azonban nemcsak a magyar kormány, hanem Brüsszel szemét is szúr­ja. Nem csoda, hogy a budapesti találkozót megelőző napon, az Európai Unió és az Egyesült Államok soros bécsi csúcstalál­kozója előtt is felmerült a kérdés. Sőt, az Európai Bizottság figyel­meztette Washingtont: szankció­kat vezet be, ha az USA júliusra nem tudja bizonyítani, hogy tö­rekszik az új EU-tagállamok leg­többjét érintő kényszer feloldá­sára. Más kérdés, hogy egy éve nemhogy enyhítésre, hanem a meglévő vízummentességek megszüntetésére kellett számíta­ni. Ezt arra az esetre helyezték kilátásba, ha az európai államok az általuk kibocsátott útleveleket nem látják el a Washington által elvárt biometrikus azonosítók­kal, például elektronikus ujjle­nyomattal vagy íriszmintával. * H»***ti> e.c KlLUHCri AHl> Nemet mondtak Bushra. Mialatt az amerikai elnök a Citadellán tartott beszédet, a Civilek a Békéért mozgalom tüntetői, több száz fiatal és idős fejezte ki tiltakozását az Amerikai Egyesült Államok háborús politikája, Irak és Afganisztán megszállása, a foglyok megkínzása, a globalizáció és a génmódosított élelmiszerek ellen. .Ne adjunk több vért az olajért" - tartott magasba egy táblát a Bush-ellenes demonstráció egyik résztvevője. A vendéglátó, Gyurcsány Ferenc is megkapta a magáét: .Bush pincsikutyájaként" emlegette az egyik transzparens. Elnöki útvonal: Budapest belvárosában tegnap délután egy időre leállt az élet egy órakor o Deák tér felé közlekedő autósokat a Rákóczi útra terelik. A Károly körúton még jár a villamos és a gyalo­gosforgalom sincs korlátozva. A Bajcsy-Zsilinszky úton húsz­méterenként állnak a rend­őrök, akik negyed kettő körül leállítják a gyalogosforgalmat az átkelőknél: a konvoj elvonu­lásáig mindenkinek azon az oldalon kell maradnia, amelyi­ken éppen „ottragadt”. Ebéd­szünetüket töltő dolgozókkal, csomagjukat vonszoló turis­tákkal és egyszerű Bush- bámészkodókkal találkozunk a 32 fokos hőségben. DÉLUTÁN KETTŐKOR a motoros rendőrökkel felvezetett kocsi­sor közepén, a második limu­zinból integet az Egyesült Álla­mok elnöke. Tíz perccel ké­sőbb elindulhatnak a gyalogo­sok, de a helyszínen tartózko­dó rendőrök még nem tudják, hogy meddig tart az útzár. Röviddel ezután az autósok is folytathatják útjukat, miután elhalad egy újabb elnöki kon­voj. A Deák téri villamos- megállóban teljes a tanácsta­lanság az utasok közt, mert a hangosbemondón keresztül semmilyen információt nem közölnek velük. Az autókara­ván elhaladása után egy órá­val a Ferenciek terén három tűzszerész ellenőrzi a csator­nákat és szemeteseket, de ennek okáról nem kapunk bővebb tájékoztatást. ANTAL FERENC, 22 ÉVES EGYETEMISTA „Nekem tetszik ez az egész Bush körüli felhajtás, azért ültem le a Deák téren, hogy lássam az elnöki konvojt. Az autósokat biztosan bosz- szantja az útlezárás, de ahol én tömegközlekedem, azt az útvonalat ez nem érinti. Kíván­csi vagyok, lesz-e valami akció, látok-e valami érdekeset,” CSICSAY GÉZÁNÉ, 55 ÉVES RENDSZERGAZDA „Szerintem meg lehet érteni, hogy egy évben egyszer ilyen előfordul. Kellemetlen, de én nem tartom nagyon drámai­nak, mert vannak kerülőutak. A közlekedésben kissé akadá­lyoz, azonban egy ilyen személy látogatásánál elfogadható, hogy védik azokat az utakat, amerre ő jár. ” KARÁCSONY TIBOR, 36 ÉVES VÁLLALKOZÓ Jobb lett volna, ha hét végén jön, amikor kevésbé bénítja meg a város életét Étteremben dolgozom, és a szállítók ma csak nyolc, utcával távolabbról tudták betolni az árut. Nem hi­szem, hogy nálunk terrorcselek­ménytől kellene tartani Bush látogatása alatt, ezért felesle­gesnek érzem ezt a felhajtást. ” Nem volt esély amerikai segítségre ’56-ban bush elnök mostani látogatá­sával 1956 előtt is tisztelgett, s talán sokan úgy érezték, ötven évvel a bukott forradalom után kijárt volna egy bocsánatkérés nekünk az akkori amerikai tétlenség miatt. Az USA katonai segítségnyújtásának mítosza azonban nem volt soha több, mint ábránd. 1956. OKTÓBER 27-ÉN Duties amerikai külügyminiszter a Vi­lágpolitikai Tanács előtt nyilván­valóvá tette, hogy sem Magyar- ország, sem Lengyelország nem számíthat katonai segítségre - mondta lapunknak Vida István történész. Eközben az Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács is tárgyalt az ügyről, s irányadónak e dallasi beszédet fogadta el - tartván a szovjetek­kel való háború lehetőségétőL A testület állásfoglalásáról az amerikai nagykövet napokon be lül, még a szovjet intervenció 31-i eldöntése előtt tájékoztatta Zsukov szovjet hadügyminisz­tert. Igaz, a szovjeteket valószínű­leg egy amerikai segítségnyújtás­ról szóló hír sem rettentette volna el, hiszen amerikai csapatok a legjobb esetben is csak Ausztria semlegességének megsértésével jöhettek volna Magyarországra. Számuk pedig elenyésző lett vol­na a szovjet túlerővel szemben. Tiltakozások kísérik Bush háborúit 2507 - tegnapig ennyi amerikai katona halt meg Irakban a szö­vetséges beavatkozás, 2003 márciusa óta. A katonai erő alkalmazását Washington és szövetségesei annak idején az­zal indokolták, hogy a terroriz­mus elleni háborúban elemi ér­dek a tömegpusztító fegyvereket birtokló, kiszámíthatatlan bag­dadi rezsim felszámolása. Az­óta kiderült: az elfogott Szad- dám Huszeinnek nem voltak ilyen fegyverei És ha mindez nem lenne elég, folyamatosan érkeznek hírek az amerikai ka­tonák által elkövetett durva jog­sértésekről - az Abu Graib bör­tönben megkínzott és megalá­zott foglyok esetétől kezdve helyi civilek meggyilkolásáig. A BUSH CSALÁDBAN OZ iraki konfliktusok hagyományosnak mondhatók: 1990-ben, az idő sebb Bush elnöksége idején zaj­lott Amerika első iraki háború­ja. A fiú, George W. Bush már túlszárnyalta apját: az általa vezényelt katonai akciók sora korántsem Irakkal, hanem a 2001. szeptember 11-i támadá­sok után a terrorizmus fészké­nek kikiáltott Afganisztán meg­szállásával és az ottani tálib re­zsim megdöntésével kezdődött. A tiltakozások ellenére azóta működik a guantánamói fogoly­tábor, ahol terroristagyanús személyeket őriznek - jogvédők szerint kínoznak - minden bíró­sági eljárás és ítélet nélküL KÉRDÉS, hogy a terrorellenes harc zászlója alatt az USA foly­tatja-e fegyveres akcióit: Irak és Afganisztán után atomprogram­ja miatt Irán is az Egyesült Álla­mok célkeresztjébe kerülhet. Kérdés az is, mit kezd majd Amerika a rakétakísérleteit és nukleáris programját folytató kommunista Észak-KoreávaL Hét halottja van az erdélyi áradásoknak LEGKEVESEBB hét halottja és számos eltűntje van az utób­bi napok erdélyi áradásai­nak. A legnagyobb gondokat Beszterce-Naszód megyéből jelezték, ahol az Ilosva pa­tak völgyében olyan házak is vannak, amelyeknek csak a tetejük látszik ki a vízből. Több száz embert kellett kitelepíteni, és 11 falu vált megközelíthetetlenné. Traian Basescu román ál­lamelnök az úthálózat járha­tóvá tételét szorgalmuzt-.i Két napja éhségsztrájkol Szaddám Húszéin A VOLT IRAKI ELNÖK és vád- lott-társai csütörtökön is folytatták előző nap kezdett éhségsztrájkjukat, tiltakozá­sul a volt elnök egyik ügy­védjének meggyilkolása miatt - közölték Szaddám Húszéin védői. Hamísz al-Ubaidit szerdán lőtték le rendőrruhába öltözött fegy­veresek, miután elrabolták otthonából.. Találkozott az izraeli és a palesztin elnök Óimért és Abbász első kézfogása A Jordániái Petrában a II. Abdalláh jordániai király ál- I tál adott reggelin találkozott J első ízben csütörtökön Ehud I Óimért izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök. Az informális találko- j zón a két fél egy jövőbeli hivatalos csúcstalálkozót kíván előkészíteni. Fej nélküli holttestek a mexikói határon HÁROM RENDŐR és egy CÍVÍl lefejezett holttestét találták meg a mexikói-amerikai ha­tárnál. A testekhez tartozó fejeket külön-külön műanyag zsákba csomagolva egy híd alatt rejtették el a tettesek a mexikói oldalon. Az illetékes nyomozó szerint a támadók rendőrruhában rontottak ál- ' dozataikra. Az utóbbi hóna­pokban a határ mentén szá- J mos rendőr vesztette életét. Tragikus kompbaleset Szumátra partjainál elsüllyedt egy komp Szumátra közelében csütör­tökre virradóra, 42 ember eltűnt. A hatóságok három mentőhajót küldtek ki a tra­gédia helyszínére, miután a viharos időjárásban meg­szakadt a komppal a rádió­kapcsolat. Az utasok kéthar­madát kimentették, ám félő, hogy a rossz időjárás miatt nem találnak újabb túlélőket. @ további hírek: www.reggel.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents