Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-17 / 140. szám
4 2005. JUNIUS 17., SZOMBAT KULTÚRA „Az istenek... máshol nem lakhatnak” Hetény János új Karancs-kötetének címlapja kapcsolatok felvétele után 2001. június 30-án, az újraszentelés 10. évfordulóján ott lehetett, sőt a Tóth Sándor zagyvarónai plébános koncelebrálta misén ő prédikált. Innentől kezdve szoros kapcsolat alakult ki közte és a Kárancs-völgyi hívők között és 50 év után újra elkezdte gyűjteni, feldolgozni a korábbi szokás utóéletét, amely e könyvben látott napvilágok Időközben 2002-ben megjelentette az „Alkonyaitól virradatig” című búcsús kézikönyvét a karancsi virrasztás kotta- és imaanyagát is. 2002. szeptember 12-től 14-ig tartott Hetény János újabb nógrádi útja. Járt a balassagyarmati Palóc Múzeumban, a Karancs-völgyi falvakban és Karancs- ságon is, ahol szintén ápolják a „Mária halála”-szokást. Járt a hegy lábánál található „Tőke-kút”, másik nevén „Elemérforrás” megáldásán is, amelyet Szász Gyula karancskeszi plébános végzett el, s együtt koncelebrálták a tábori misét. 2003. augusztus 14-én és 15-én a Mária halála virrasztást a karancsságiak kápolnájában töltötte Hetény János és ennek az pá, s a kutatásokat a győri püspöki hivatalban végzett teendői, majd soproni plé- bánossága idején nem folytatta. Egyébként is a határőrség 1952-t követően már nem engedélyezte a búcsújárást a Karancsra. A kápolna értékesebb berendezését 1953-ban a lapujtői templomba szállították. Boroznaki Pál 1969-ben elhunyt és a nevezetes szokás sokáig szünetelt Később azonban mind Hetény János ez irányú munkássága, mind pedig a hagyomány folytatódott. A szegedi Barna Gábor - aki a jelen kötetet is szerkesztetPraznovszky Mihálytól, a Palócföld főszerkesztőjétől származik a címben idézett gondolat, amely jól jellemzi Hetény János „Gyönyörű nagy vonzalom...” című könyvének szellemiségét. „A Karancs-hegyi kistáj Mária-kultuszt ihlető szerepe” alcímű kötetnek e héten volt a bemutatója a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban a szerző jelenlétében é?aktív közreműködésével. Mint a Bódi Györgyné által vezetett beszélgetés is bizonyította: a palócság „szent hegyének” megannyi vallás- és egyháztörténeti vonatkozása (is) van, amely kutatásra, feltárásra, publikálásra érdemes. Ezt ismerte fel jó fél évszázaddal ezelőtt Hetény János is. Az 1930-ban Sopronban született, jelenleg Győrött élő nyugalmazott római katolikus lelkipásztor már bencés diákként érdeklődött a néprajz iránt. 1948- ban lett az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem néprajzos hallgatója és 1949- ben kutató úton vette részt a Börzsönyvidéken. Időközben a Hittudományi Akadémiára is beiratkozott és akkor kezdte érdekelni, hogy mit tud a népi vallásosság Szűz Mária mennybevételéről. Közvetítők révén 1951 szeptemberében jutott el a bocsárlapujtői Boroznaki Pál Karancs-hegyi búcsúvezetőhöz, aki - mint írja - „valósággal égből küldöttként fogadott be engem és bizalmába fogadott ” Tőle származik a „Gyönyörű nagy vonzalom...” kifejezés is. Ekkor - éppen 55 évvel ezelőtt - látogatott Hetény János először a hegyre, majd itt volt 1952. június 28-án és nagyboldogasszonyi virrasztáson 1952. augusztus 12-től 15-ig is. Ez utóbbi élményeit össze is foglalta, de a Vigília nem merte vállalni a közlését. Viszont a Hittudományi Akadémián benyújtott „A Mária ünnepek magyar népi megülésének teológiai vizsgálata” című értekezésében felhasználta. Kiváló disszertációnak minősítették, s Bálint Sándor, a népünnepek tudósa is nagy lelkesedéssel fogadta: „mintha fiam támadt volna” - mondta. Hetény János írásából sokan merítettek, a szerzőt viszont kizárták az ELTE-ről. 1955-ben szentelték papsát, hogy búcsújárós lapjában közli Hetény János kéziratát Ez Szabó József halála miatt meghiúsult ugyan, de a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének „Devotio Hungarorum” c. kiadványsorozata 2000-ben a „Nagyboldogasszony virrasztása. A Karancs-hegyi búcsú" címmel teljes terjedelmében megjelentette Hetény János munkáját, mint „a paraliturgikus szokás pontos leírását és a terepkutatás módszertanilag jól sikerült példáját ” De a szokás maga is újjáéledt Egyrészt úgy, hogy Karancsberény és Karancskeszi imádságos asszonyai az ő templomukban is meghonosították az augusztus 14-15-i virrasztást, másrészt pedig a Szőllős Géza vezette „Karancsért” alapítvány önerőből, de jelentős társadalmi összefogással helyreállította a kápolnát, amelyet Seregély István egri érsek szentelt újra 1991 nyarán. A Mária halála-áhitat is új lendületet kapott és még kétszer-háromszor felélesztették a szertartást a hegyen Limbacher Gábor múzeumigazgató buzdítására és A tudós atya gondolatait nagy figyelemmel kísérte a nagy számú közönség te - vette fel a kapcsolatot Hetény János- Orbán Márk szécsényi ferences atya köz- sal és mindketten örömmel fogadták Sza- reműködésével. Minderről Hetény János bó/dzse/karancskeszi plébános felajánlá- soproni volt tarjániak révén értesült és a Hetény Janos GYÖNYÖRŰ NAGY VONZALOM..." A Karancs-hegyi kistáj Mária-kultuszt ihlető szerepe anyagát is tartalmazza e kötet. Időközben tudomást szerzett arról is, hogy 2003-tól Egyházasgergén is megünnepli egy imád- ságos asszonycsoport Mária halálát. Mindezekről az eseményekről, jelenségekről összefoglaló módon számol be e kötet, fontos információkkal szolgálva a hitélet, az egyháztörténet számára, de a kötetből számos úgymond világi ismeret is kiolvasható. így például magáról a Karancs hegységről, amely a szerző felfogása szerint szoros kapcsolatban van a kultusszal magával. A hegy a kultusz ihletője, „de az általa keltett kultusz visz- szahat az objektum tiszteletére: azt tekintélyesebbé teszi, se emez újból újabb kultuszokat ihlet. így a Hegy és annak Kultusza folytonos kölcsönhatásban állnak, erősítik, frissítik egymást " Megismerheti az olvasó Dornyay Béla nyomán a kápolna történetét is, a hozzá fűződő legendákat is felidézve. A könyvbemutatón - Hetény János - személyesen is megerősítette mindezt, kiemelt figyelmet fordítva a népi vallásosság szerepére, sugall- ván, „hogy az évszázados kultusszal körülvett Karancs-hegy valósággal a palócság „szent hegye”, szemükben a „világ közepe”, ahol „nagy kegyelmeket lehet kapni”, vezekelni és engesztelni is. ” Ily módon e kötet hasznosan járul hozzá, hogy a máshol élők is kedvét kapjanak ide zarándokolni, nekünk itt élőknek, pedig új horizontokat nyit a napi látványként kezelt „gyönyörű Karancs” még alaposabb megismeréséhez. A program emelkedett hangulatához nagymértékben járult hozzá MikeczEstilla versmondó - Sabján Ferenc nagykanizsai költő a „Palóc Olimposzon” című költeményének elmondásával - Hakkel Ilona vallásos énekeivel, Szőllős Géza pedig családi anekdotájával. Végezetül Bódi Györgyné felolvasta Barna Gábor ajánlását, amelyből Hetény János és a kiadó további együttműködése is körvonalazódott, mintegy igazolva a bemutatott könyv Erdélyi Zsuzsannától származó mottóját, amely szerint „Először az ember ragadja mega témát, majd azután az tartja fogságban. ” ■ Csongrády Béla Még (jobban) csillog a fekete A The Sisters Of Mercy nevű alakulat 1981-ban indult és frontemberük Andrew Eldritch már akkor is a sötét zenei műfaj rocksztárja szeretett volna lenni. Hogy ez sikerült-e neki, vagy sem, már rég nem kétséges, és a zenekar produkciója több- generá- ciónyi zenész és rajongó számára maga a Biblia. Utoljára a 90-es évek elején jártak nálunk, itt az ideje hát hogy június 23-án pénteken este a Pecsa-ban (Petőfi Csarnokban) megmutassák, hogy még mindig rozsdamentesen csillog a fekete gépezet. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Szépen megtollasodott amióta butikja van”. Szerencsés nyertesünk: Kurinka Éva Salgótarján, Erzsébet tér 2. X/A. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 22-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
