Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-02 / 128. szám

4 FULEKI NAPLÓ 2006. JUNIUS 2., PENTEK Természeti tőke és kiaknázása a határ két oldalán Fülek fő nevezetessége a vár. Első írásos említése IV. Béla (az Árpád-há­zi uralkodó valószínűleg járt is itt) korából, 1246-ból származik, de talán már az alexandriai Claudios Ptolemaios is említette a Krisztus utáni II. század vége felé írt, „A barbár világ atlasza” című munkájában, Filicia (Filikia) alakban. Akkor - amennyiben e több mint 1800 éves forrás me­gállja a helyét - kelta telep volt a szikla körül. RÓLUNK SZOL Hogyan idegen a forgalom? Faragó Zoltán A TÖRTÉNELMI NÓGRÁD MINDKÉT FELE HASONLÓ GONDOKKAL KÜZD: északon is, délen is magas a munkanélküliség, követke­zésképpen nagy a szegénység, a befektetők különösebben nem tapossák egymás sarkát sem Ipolyon-Karancson- Medvesen innen, sem rajtuk túl... A hasonló gondok mel­lé hasonló természeti adottságok is párosulnak, azaz nagyrészt erdős, hegyes-völgyes vidék ez, minél maga­sabban fekszik, annál több az erdő, minél alacsonyabban, annál nagyobb a mezőgazdasági területek aránya. AZTÁN ABBAN IS SZINTE AZONOS A MEGYE KÉT FELE, hogy itt ÍS, ott is várromok koronázzák az erődítés céljára alkalmas, Árpád-házi királyaink korában stratégiai fontosságú szik­lacsúcsokat. A török végvári harcok idején éppen ezen tá­jon sikerült megvédeni a gazdag felvidéki bányavároso­kat a mohamedán hódítóktól. Azt, hogy akkoriban éppen hol húzódott a szultán birodalmának északi határa, min­dig a pillanatnyi erőviszonyok és a forgandó hadiszeren­cse döntötte el, de bizony majdnem 150 éven keresztül Nógrád valamelyik része háborús övezetnek számított. El is fogyott a lakosság: a XVI. század közepén nyilvántar­tott lakosság 80 százaléka elpusztult vagy elvándorolt az 1680-as évek végére! A püspöki székhely Vácot, ami Szent István óta Nógrád része volt, ekkor csatolták Pest vármegyéhez. Nógrádban nem maradt annyi ember, amennyi az újjáépítéshez kellett... Aztán a török kiűzése és a kuruc idők után félig-meddig lerombolt, egyre pusz­tuló várak napjainkra turistalátványossággá szelídültek, s ma az idegenforgalom fejlesztésének reményével tekin­tenek rájuk - természetesen a határ mindkét oldalán. Halovány a remény, csodát nem szabad várni tőle, errefe­lé nincs egész - vagy majdnem egész - évben használha­tó síterep, a tömegturizmus igényeinek kielégítésére al­kalmas tengerpart, említést érdemlő gyógyvíz... Lemon­dani azonban mégsem szabad az idegenforgalom fejlesz­tésétől remélhető bevételekről - sem határon innen, sem határon túl. a SZÉPSÉGES, ERDŐS, zöld környezet, a tájon élő palócok hí­res népművészete, a történelem emlékei, a természet csodái sokak érdeklődésére számot tarthatnak. Mert­hogy Európa szerencsésebb tájain a semmivel sem jobb adottságokat elég ügyesen ki szokták használni... Látnivalók itt is, ott is Nógrád mindkét felének fő idegenforgalmi látványosságai közé tartoznak a jobb állapotban megmaradt, többé-kevésbé fel­újított középkori várak: a déli fe­lén Hollókő, Nógrád, Drégely, Buják, az északin Salgó, Somos­kő, Fülek, Divény, Kékkő a legje­lentősebb. A kastélyok és a vár­kastélyok egészen eltérő színvo­nalat képviselnek, hiszen a na­gyobb parasztházforma falusi kúriáktól, egyszerűbb vadász­lakoktól az emeletes, impozáns épületekig mindenféle akad. A hozzájuk kötődő irodalmi emlék­helyek közül Mikszáth Kálmán (Horpács és Szklabonya) és Ma­dách Imre (Alsósztregova és Csesztve) emlékmúzeuma tart­hat leginkább számot a látogató érdeklődésére. A szécsényi, a sziráki, az erdőtarcsai kastély szépen felújítva várja a vendé­geket. Aztán az Árpád-kori és gó­tikus templomok, kisebb jelentő­ségű, a tatárjárás után emelt vá­rak romjai olyan sok helyen fel­lelhetők, hogy felsorolásukba nem is érdemes belekezdeni... A vidék vadászvendégek foga­dására is kiválóan alkalmas, bár a bérvadászat intézménye Szlová­kiában nem olyan elterjedt, mint Magyarországon. Ez ugyan kevés bevételt eredményez, de a vadá­szok saját maguknak gazdálkod­hatnak, nem a pénz e nemes sport első számú mozgatórugója. A tervezett nógrádi geopark egyik fő látványosságának Ipolytarnóc ígérkezik, a kisebb földtani értékeknek pedig szó szerint se szeri, se száma. Fülek. A város turisztikai fejlesztési programja címmel konferenciát rendeztek pár napja a városban, számos magyarországi résztvevő jelenlétében. Megtelt a füle- ki városháza földszinti tanácsterme és érdekesnél ér­dekesebb előadások hangzottak el az idegenforgalom­ban rejlő lehetőségekről. FARAGÓ ZOLTÁN A megjelenteket Estefán Lász­ló, a Koháry Polgári Társulás el­nöke köszöntötte, majd a város polgármestere, Agócs József mondott megnyitóbeszédet, amelyben hangsúlyozta: az utóbbi időszakban csökkent Fü­leken a munkanélküliek ará­nya, de még mindig sok az ál­lástalan a képzetlenek körében.- Hátrány az alacsony iskolá­zottság, a város éppen azon bevé­telei esnek ki ezáltal, amelyek ter­vezhetők lennének - mondta. - Ez a pénz pedig hiányzik a városi fej­lesztésekhez! A turizmus terüle­tén is több évtizedes lemaradást kell pótolni, bővíteni kell a város infrastruktúráját, támogatnunk kell egy idegenforgalmi informáci­ós központ létrehozását is. Előbbi­ek az idegenforgalom esélyeinek javítása melled abban is segítsé­günkre lehetnek, hogy a fiatalok megmaradjanak a régióban tanul­mányaik bejezése után. A főbb esélyek között említette a történelmi vármegye területén kialakított nógrádi geopark látni­valóit. Végezetül köszönetét mon­dott a rendezvény főtámogatójá­nak, a Határon Túli Magyarok Hi­vatala melled működő Szülőföld Alapnak. Ezután Anderkoné Agócs Erika, az Oppidium Fileck Polgári Társu­lás elnöke mutada be a város tu­risztikai programját. Az előzmé­nyek közöd mérföldkőnek nevez­te a 2003-ban elkészült stratégiai és operatív fejlesztési programot. A főbb eredmények között emlí- tede a füleki várlátogató turiz­must, a nyaranta megrendezett örökségvédelmi táborokat, a nóg­rádi geopark létrehozását, ami Sal­gótarján és Fülek körzetében je­lölte ki a Bükki Nemzed Park köz­reműködésével az arra érdemes látnivalókat. A feltárt értékek alap­ján esély van egy UNESCO- geopark létrehozására is, ami a földtani értékek melled persze a biológiai és a kulturális látnivalók kiaknázására is alkalmas lenne.- Adódat a feltételek a térség gazdasági felemelkedésére - mondta. - Füleken megkezdődöd a várhoz vezető sétálóutca kialakí­tása, az erődítmény falai között vármúzeum, illetve a mesterségek udvarának kialakítása is folyik. Következőként Fehér László, a Genius Polgári Társaság elnöke mutada be a - ahogyan fogalma­zod - szó szerint kiaknázatlan te­rület lehetőségeit.- A régió lakosságának jobb megélhetését is szolgálja a turiz­mus fejlesztése - mondta. A már elkészült anyagról kifejtedé, hogy a napi aktualitásokkal frissíteni kell azt Érdekességképpen meg- említede, hogy a térség a losonci repülőtérnek köszönhetően még légi úton is elérhető- Munkánk során vizsgáltuk azt is, hogy a köz- és vasúd közle­kedés milyen állapotban van, ele­meztük a szálláshelyeket is - az egyeben említést érdemlő az abroncsospusztai üdülőközpont. Emelled még két vadászházban lehet elszállásolni a vadászati tu­rizmusban érdekelteket Kifejezet­ten turisztikai célú vállalkozások a térségben nem nagyon vannak. Ugyanakkor a vidék kultúrája rendkívül gazdag, az ilyen jellegű programok pedig beépíthetők a tu­risztikai programokba. A kommu­nikáció a Neogradiensis Eurorégió kiadványain keresztül működik, konkrét célokkal. na Tv egyik adásából meríted ih­letet, ami mellé persze szüksé­ges a helymeghatározó GPS- készülék Is. A lényeg az, hogy a megadott koordináták alapján egy műanyag ládát kell megke­resniük a résztvevőknek a GPS segítségével.- Egész családnak való szóra­kozás ez, hiszen a legnehezebb túrák mellé gyermekekkel köny- nyen járható útvonalakat is lehet választani. Beszámolt arról, hogy amióta geoturista lett, a város tíz-húsz kilo­méteres környékén sok olyan hely­re is eljutott, ahová addig nem, s tú­ráin páratian dolgokat fedezed fel.- Geoláda van elrejtve a füleki várban is, apróságok vannak ben­ne. Aki megtalálja a koordináták alapján, az valamit kivehet belőle, de az a szabály, hogy be is kell ten­nie valamit. Az megállapítható az eddigiek alapján, hogy minél több a láda, annál több turistára szá­míthatunk. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a természetvédelmi területe­ken a láda elhelyezéséhez min­denképpen ki kell kérni az illeté­kes hatóság engedélyét máció rengeteg, az eredmény ke­vés - hangsúlyozta. - Az igények­hez alkalmazkodni kell, jellemző, hogy a környéken élők sem látják sem az értékeket, sem a lehetősé­geket. Ahhoz, hogy előre lehessen lépni, szükség van a nonprofit és a civil szervezetek, az önkormány­zatok, az iskolák, a vállalkozók összefogására. A gondok közöd említede, hogy sdatégiai irányok hiányában van az idegenforgalom, ráadásul Nóg­rád helyzete különösen hátrányos amiad, hogy nem stabil a fejlődé­se. Előbbiek ellenére azonban a le­hetőségek adottak, a természeti környezet megóvásával, a geopark és a várak összefüggő szemléletű kezelésével lehet jövője a turiz­musnak ezen a tájon. Az összefo­gás a határ két oldalán különösen fontos, akkora jelentősége még so­sem volt, mint éppen 2006-ban lesz! Magyarországon és Szlová­kiában szakmai bizottságot kelle­ne működtetni az idegenforgalom területén, a mennyiségi fejlesztés mellett a minőség javítására is szükség van. Az információs adat­bázis kiépítése is alapvető feladat, hogy Füleken is tudjanak arról, A konferencia megnyitója, az emelvényen Agócs József polgármester. Balról jobbra: Estefán László, Anderkoné Agócs Erika, Fehér László és Mihályi Gábor. A stratégiai programok közöd említede hosszú távú fenntartha­tóságot, a nyereségtermelés felté­teleinek megteremtését, a vendé­gek idecsábításának megoldását.- Az lenne a legfontosabb, hogy a vendégek a pénzüket nálunk költsék el és máskor is jöjjenek! - hangsúlyozta a lényeget, ami per­sze akár az egész idegenforgalom esetében megállja a helyét. Meg- említede még, hogy fontos lenne, hogy a Magyarország és a Tátra között éppen errefelé úton lévő tranzitturizmust megállítsák egy kis pihenőre, de akár néhány nap­ra is ezen a tájon. Kiemelte a ke­rékpáros és a lovasturizmus jelen­tőségét, a rekreációs turizmusban rejlő lehetőségeket Ezután Illés József - amint az előtte szóló Fehér László bemutat­ta: az első füleki geoturista - tar­tott előadást a geoláda-turizmus- ról. Amint megtudtuk tőle, a Du­A geoláda-turizmus ismer­tetése után Mihályi Gábor, a Neogradiensis Eurorégió ügy­vezető igazgatója tartott tájé­koztatót a turizmusfejlesztés terveiről. Amint megtudtuk tő­le, Abroncsospuszta idegen- forgalmi kínálatát is beépítet­ték.- A nógrádi geopark marke­tingszemléletű vizsgálata jó ered­ményeket mutat - mondta. - A várakban ugyancsak rejlik lehe­tőség! A cél a kulturális örökség, a környezet és természet védel­mére alapozott turizmusfejlesz­tés, illetve a két említett termék eladása a piacon. Szólt arról, hogy felméréseik szerint az eurorégió 450 ezer po­tenciális látogatóra számíthat évente, ami döntő szerepet ját­szik a fejlesztésben a határ mind­két oldalán.- Koncepciók vannak, az infor­mikor éppen mi történik Hollókőn és fordítva. Végül hangsúlyozta, hogy a nógrádi természeti tőke megőr­zése az az alap, ami lehetőséget teremt a fejlesztések megvalósítá­sára, valamint arra, hogy a ven­dég érezze, szívesebb látják, fon­tos, hogy ott legyen és kényelem­ben, jól érezze magát. Az Euró­pai Unió 2007 és 2013 közödi költségvetésének lehetőségeit éppúgy ki kell használni, mint ahogy ebbe a munkába be kell vonni az önkormányzatokat is. A fontos lépések között említette egy közös, magyar-szlovák weboldal létrehozását. A konferencia többi részében szó esed egy tájház bemutatásá­ról és Észak-Magyarország tu­risztikai marketingjéről is. A résztvevők végül meglátogatták a Fülek fő idegenforgalmi neve­zetességét, a várat is. Hó alatt a somoskői bazaltorgona Salgó vára a határon inneni Nógrád északi részének idegenforgalmában fontos szerepet játszik

Next

/
Thumbnails
Contents