Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-15 / 138. szám
4 2006. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Cserháti József köszöntötte a civil szervezetek képviselőit „A város peremén” címmel szervezett fórumot a Salgótarján külső városrészeiben tevékenykedő civil szervezetek helyzetéről Baglyasalja Barátainak Köre és a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ Baglyasalján. A részt vevő szervezetek vezető képviselőit és alapító tagjait Cserháti József, a városrész önkormányzati képviselője köszöntötte. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere távollétében levélben küldte el köszönetét és jókívánságait a civil szervezetek vezetőinek és tagjainak, akik „önzetlenül készek tenni településükért.” Civilek a város peremén A közjót szolgálják A civil szervezetek szerepéről egy település életében Vadasi Zsuzsanna, a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ vezetője tartott előadást. Hangsúlyozta a civil szervezetek fontosságát, mert közhasznú munkát végeznek, a közösségeket, a közjót szolgálják. Létrejöttüket az 1989- es egyesülési törvény tette lehetővé. Számuk 1995-től gyorsult fel, Salgótarjánban ma már 350 civil szervezetet számolnak. Összetételük, tevékenységük meglehetősen sokszínű, közülük jó néhány nem működő, „alvó” szervezet. Azonban a perem- kerületek szinte mindegyikében létrejöttek a civil szervezetek, amelyek informálnak, szolgáltatnak, felvállalják a helyi társadalmi, kulturális és sportélet támogatását, az értékek, a hagyományok felkutatását, ápolását. Segítik a városrész speciális gondjainak megoldását, a helyi fejlesztések megvalósítását, mintegy összekapcsolják a peremkerületet a várossal. Ennek számtalan bizonyítékét adták a fórumon résztvevő civil szervezetek bemutatkozásuk során. A Karancs-vidék Közérzeti Közösség már a nevében is egyértelművé tette, hogy a helyi közösségek közérzetének javításán fáradoznak. Hiszen az emberek többsége lakóhelyén szeretne élni, ott boldogulni. Kádár Attila, a közösség vezetője szerint ezt két fontos rendezvénnyel segítették az idén. Az egyik az egészségnap, a másik pedig a gyermekek napja volt. Az egészség nappal alapvető céljuk az információ, a tájékoztatás volt, ismerjék meg minél többen az egészséges életmód mindennapi előnyeit, a betegségek megelőzésének lehetőségeit. A gyermeknap, amellett, hogy jól érezték magukat együtt kicsik és nagyok, azt is szolgálta, hogy felébresszék a felnőttekben is a változás igényét. A gyermekek jó közvetítők, mert ők jelenük a Karancs-vidék és a város jövőjét is. Az igényesebb élet lehetőségeiért pedig együtt kell dolgozni olyan szívvel, szerete- tettel, ahogy a programokért teszik a szervezet tagjai és az öm kéntes segítők. Eltérő feltételek Molnár Imréné, a Rónafaluért Baráti Társaság vezetője nem titkolta, annak idején egyfajta kényszer hozta létre a baráti társaságot. Megpróbálták áthidalni azt a 8 kilométeres távolságot, ami elválasztotta őket Salgótarjántól és nem bezárni, hanem nyitva akarták tartani a kultúr- házat. Megállapodtak a városi önkormányzattal és „beköltöztek” a házba. Ennek már 10 esztendeje. Taglétszámuk ugyan most sem több mint az alakuláskor volt, de a programjuk gazdagodott és a rendezvényeken ott van a falu apraja-nagyja. Értékelik és sokan segítik a faluszépítést, a kulturált szórakozást, a hagyományápolást és a sportolást. Évről-évre maskarába öltöznek és „eltáncolják” a farsangot, tűzzel űzik el a telet úgy, mint régen tették. Májusfát állítanak, Zagyva zenével - mindenféle muzsikával - köszöntik a nyarat és a labdarúgótorna legjobbjai Zagyva Kupát nyernek. Megülik a vendégséget, annak rendje-módja szerint. Tavaly „visszamentek” a középkorba, korabeli muzsikával, kirakodóvásárral és régi étkekkel várták a vendégeket. jöttek szép számmal, más megyékből is. Az idei vendégség utazás lesz az ízek, a régi étkek világába. Pénzt a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával teremtettek mindezekhez és segített a városi önkormányzat is. Gyurián Tibor Salgótarján belvárosából költözött Salgóbá- nyára. Családját erős kötelék fűzte a bányához és „hívta” őt a meseszép természeti környezet is. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy megtapasztalja, a régen szebb napokat látott bányatelep a város peremén végképp magára maradt. Lakóinak többsége együtt öregedett a városrésszel. Több fiatal család és régi salgói fogott össze, létrehozták a Salgóbányai Baráti Kört, hogy mozduljon, hogy elinduljon valami. Mert nem törvény- szerű, hogy aki a város peremén él, az másodrendű állampolgár legyen. Meg kell teremteni itt Is a normális élet alapvető feltételeit: a járható utat, a folyamatos vízellátást és a lakásokban akkor is legyen villanyáram, ha a magasban erősebb szél fuj. Dolgozni kezdtek, hosszú levélváltások után lett víz és áram is. A városrészt díszkutak szépítik, juniálist és juliálist szerveznek résztvevők sokaságával, gyermek napot és az idősek klubjával idősnapot. Pályázni nem pályáznak és pénzt nem kérnek, nem várnak a városi önkormányzattól sem. Önerőből igyekeznek megoldani mindent, kihasználva azt a széleskörű kapcsolati tőkét, amellyel rendelkeznek. Dolguk van még bőven. Szeretnék, ha a város idegenforgalmi tervei, amelyeket lakossági fórumokon többször megbeszéltek, nem csupán jól hangzó terv maradna. Az is jó volna, ha a patinás kaszinó sem válna az enyészet martalékává, s az eredeti elképzelések szerint a város iskolái, a civil szervezetek javát szolgálná. Ami pedig a baráti kör jövőjét illeti, teszik a dolgukat. Azt szeretnék elérni, hogy a peremkerület lakóit is „megillessék” a városiakhoz hasonló életfeltételek. Mert a város része, hozzá tartozik. Most várfesztivált szerveznek és erős a reményük, hogy a fellépő művészek között fogadhatják Sebestyén Mártát. Csinálják azt, amit csinálniuk kell, hogy jól érezzék magukat a településrészen élő emberek, idősek és fiatalok. Az idén 10 éves születésnapját ünnepelte a Somosi Kultúráért Egyesület is. Magyar István elnök céljaik között a kulturális és a természeti értékek felkutatását és ápolását, újak létrehozását, a falu múltjának feltárását, a hagyományok ápolását, kapcsolataik további szélesítését sorolta. Se szeri, se száma azoknak a rendezvényeknek, amelyeket az elmúlt 10 évben tartottak, falunapok történelmi évfordulók, megemlékezések követték egymást és meghitt családias ünnepek. Közülük is kiemelte Magyar István a hősök és áldozatok napját, a hazatérés napját, amelyen a Trianon elszakította település Szlovákiából való hazatérésére emlékeztek. Mindkét eseménynek emléket állítottak pályázati pénzből és közadakozásból. Nem akartak egyedül maradni így több szervezettel intézménnyel összefogtak a közös célok megvalósításáért. Civil kerekasztalt szerveztek és talán 3-4 éve lehet, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a könyvtárral, az akkor még működő iskolával és az óvodával. Elhatározták, hogy a gyermekek, a fiatalok számára egységes elveken nyugvó, egymásra épülő oktatónevelő-szabadidős programot dolgoznak ki. Azzal a céllal tették ezt, hogy a gyermekek, a felnőtté érő fiatalok életének természetes része legyen a hagyományok őrzése, környezetük védelme. Nem véletlen, hogy az egyesületen belül környezetvédő csoport A fórum résztvevőinek egy csoportja alakult. S hogy miből telik minderre? Pályáznak, bár ez az idén meglehetősen nehéz. A15 pályázatból eddig 1 nyert. Mégis bizakodnak, mert az évnek még nincs vége. Együtt a lakosokkal A városrész lakóinak összefogása, a szemléletformálás és a meglévő értékek megőrzése hozta létre a Zagyvaforrás Egyesületet. Ahogy Szabó János elnök magyarázta, szerettek volna túllépni azon a beidegződésen, hogy „Majd a tanács megcsinálja!” Azt próbálták elfogadtatni környezetükkel, hogy a település szépítéséért, gyarapításáért a lakosoknak is tenniük kell. Az egyesület tagjai, vezetői jártak elől jó példával. Védik a temetőt a felelőtlen pusztítóktól, rendezik a várhoz vezető utat, a forrás környékét, s új forrást is kialakítottak. Nincsenek könnyű helyzetben, mert nem egyszerű új Kovácsokat, Palkovicsokat találni, akik a településrész szellemi vezetői voltak. Olyan pedagógusok, akik nem csak a gyermekeket, a felnőtteket is tanították, nevelték. Ami pedig Zagyvarónán az értékmentést illeti, a civil szervezetek minden tőlük telhetőt megtettek az iskola megtartásáért, végül csak bezárták. Helyébe idősotthont ígért az önkormányzat, az azonban nem készül, szép lassan megy tönkre az épület. Az ott lakók attól tartanak, hasonló sorsra jut a művelődési ház is. Ez különösen fájdalmas lenne számukra, mert a ház összefogásukkal épült, jelentős társadalmi munkával. Korábban szó volt arról, hogy az épület a civilek háza lehet és egy hozzáértő szakember koordinálná tevékenységüket. Azóta sincs belőle semmi. Szabó János azt is szóvá tette: nem csak a város és a peremkerületek között van különbség, a városrészek sem egyformák. Vannak jobb helyzetben lévők és szegényebbek is, amelyekre jobban kellene figyelni, hogy hátrányuk lassan-lassan eltűnjön. Baglyasalján is több civil szervezet tevékenykedik, közöttük a Baglyasalja Barátainak Köre. Elnöke, Báti Jánosné 10 éves munkáról adott számot, amelyet a településen élő emberekért, velük együtt végeztek. Leglátványosabb rendezvényük a most 12. alkalommal megrendezett baglyasi napok, megmozgatja szinte az egész települést. Valamennyi korosztálynak kínál tartalmas szórakoztató programot, előkészítésében valamennyi civil szervezet, önkéntes segítők sokasága vesz részt. A közösségi gondolkodás, a lokálpatriotizmus erősödését, a hagyomány- ápolást egyaránt szolgálta a Baglyasi Füzetek, a Baglyasi Mesélő, a negyedévenként megjelenő újság a Baglyasi Hírmondó. Híven őrzik, ápolják az iskola és diákotthon névadóját Bóna Kovács Károly művész-tanár emlékét. Emellett kiállításokat, társas összejöveteleket, baráti találkozókat, hangversenyeket, kirándulásokat szerveznek. S fontosnak tartják az együttműködést a városrészben tevékenykedő civil szervezetekkel, a város kulturális, oktatási, egészségügyi szervezetekkel. Kinyújtott kezek Egyetlen szándék hozta létre az egyesületet, hogy végre történjen valami Pálfalván is, hogy ne kelljen mindenért bemenni a városba, mondta Ercsényi Ferenc, aki első elnöke volt a Zagyvapá- lfalváért Baráti Körnek. Létrehozták hát azokat a tereket, közösségi fórumokat, ahol jó érezték magukat és azt gondolták, talán mások is így lesznek ezzel. Jól számítottak. Megszervezték az első rendezvényüket, az Arany órákat, amely azóta is folytatódik. Ehhez kapcsolódott a testkultúra, a sportnap. Hagyománya van az András-napi bálnak, mert Pálfalva első neve Andrásfalva volt. Van újságjuk és részt vesznek - tudással, vagy anyagikkal - különböző helytörténeti kiadványok megjelentetésében. Hat éve működik a Z- pont, ami annyit jelent, Zagyvapálfalván van egy olyan pont, ahová el lehet menni, ahol koncertek vannak, kiállítások, de lehet újságot olvasni, kártyázni, vagy egyszerűen csak beszélgetni egy sör mellett, ahol jól érezheti magát az ember. Nógrád megyében elsőként nyertek PHARE támogatást. Szakemberek segítségével szociológiai felmérést végeztek a városrészben, amelyet az amerikai bírálók a második legjobbnak ítéltek Magyarországon. A város akkori vezetése nem volt kíváncsi rá. Ez 1997-98-ban történt, de most sem ismerik fel azokat a lehetőségeket, amelyek a civil szervezetekben rejlenek és ebben nem Salgótarján az egyedüli város. Azt gondolják, ha 4 üveggyöngyöt odaadnak néhány 10 ezer forint formájában a civil szervezeteknek, akkor a dolgok rendben is vannak. Ennél persze sokkal többet lehetne tenni. Esetleg azt is, hogy néhány hatáskört át lehetne adni a civileknek, forrásokkal és szigorú ellenőrzéssel. Intézzék ők a dolgokat, hiszen a városrészt ők ismerik a legjobban. A partnerség a civil szervezetekkel bizonyára egyszerűbbé tenné a kapcsolatot a várossal, könnyebbé civilek, de a városlakók életét is. Jó ötlet volt a civil fórum összehívása Baglyasalján, ezt a tanácskozás szinte valamennyi résztvevője megerősítette. Elmondhatták tapasztalataikat, beszélhettek gondjaikról, amelyek legtöbbször a városrészek gondjai is. Abban a reményben tették, hogy a tapasztalatokat kölcsönösen hasznosítják, gondjaik pedig nyitott fülekre és segítő kezekre találnak. Ahogy Szilasi András, baglyasi baráti kör titkára, a közös beszélgetés vezetője mondotta mintegy ösz- szefoglalva az elhangzottakat: a civil szervezetek kezet nyújtottak a városi képviselő testületnek. Kár, hogy a városi civil szervezetek hivatali gazdái, nem jutottak el Balyasaljára.-vgVadasi Zsuzsanna előadást tartott a civil életről
