Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-13 / 136. szám

4 2006. JÚNIUS 13., KEDD NÓGRÁD MEGYE Függetlenség és összetartozás A közelmúltban tartották a spanyolországi Vígéban a Gruntvig 2-es projekt második találkozóját, amelyen Bocsok Józsefné, a Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium koordinátora képviselte is­koláját. Ebben a projektben a függetlenség, az össze­tartozás szerves egységét emelték ki. Hegedűs E. Bátonyterenye. Az európai tör­ténelem és kultúra ugyan sok mindenben különbözik nemze­tenként, de megfigyelhetők kö­zös vonások is - kezdte összefog­lalóját Bocsok Józsefné. - A füg­getlenség igen fontos az egyén számára is, de ez nem jelenthet különállást a közös Európában. Nem szabad, hogy a minden­áron való függetlenség kedvéért lemondjunk az együttműködési lehetőségekről. Mi a független­ség és összetartozás szerves egy­ségét szeretnénk projektünkben kiemelni. Ezért céljaink között szerepel az európai emberek munkavállalási, adaptálási ké­pességeinek fejlesztése, az isko­lát elhagyók segítése, a felnőtt- képzési környezet bővítése, a számítógépes tudástartalmak, a kooperatív tanulás fejlesztése, és szeretnénk segítséget nyújtani az emberek munkavállalásához más országokban. A koordinátor elmondta: a spanyol partneriskola Vigóban egy magán felnőttképzési intéz­mény. Az Atlanti-óceán fontos ki­kötője, egyben Galícia ipari köz­pontja ez a 350 ezer lakosú, di­namikusan fejlődő város. Spa­nyolországban a szakképzési időszak egy munkára épülő kép­zési modulból áll, amely nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre és szerves része az egyes szakképesítéseknek. A gyakorlati képzés az elméleti ok­tatást követi, időtartama egytől két félévig terjedhet. A vállalati képzési programról az oktató a munkahelyi megbízottal egyet­értésben dönt a képzés megkez­dését megelőzően. A napi mun­ka nem haladhatja meg a nyolc órát. A gyakorlati képzés min­dig az iskolai tanév időszaka alatt folyik. A vállalaton belüli képzést a képző intézmény és a vállalat között aláírt, és mindkét fél kötelezettségeit tartalmazó megállapodás szabályozza.- A tanuló és a vállalat közöt­ti kapcsolat minden esetben képzési jellegű - hangsúlyozta Bocsok Józsefné. - Szóba sem jö­het munkavállalói szerződés kö­tése, mert a tanuló nem pótol­hatja a fizetett munkavállalót. A tanulók munkájukért nem kap­hatnak díjazást, biztosítás pedig annak jár, aki a képző intézmé­nyen kívül teljesíti a gyakorla­tot. A vállalati képzés időszaka alatt a gyakornok munkanaplót vezet, amelyben a napi elvégzett feladatokat részletezi. A vállala­ti felügyelő a kiértékelési jelen­tésben ezt feltünteti. Érdekes és követendő az a gyakorlat, hogy a munkaviszonyban lévők „bonuszt” kapnak a továbbkép­zéshez, amit a fizetős tanfolyam­okon használhatnak fel. Ez a bo­nusz függ a munkás életkorától, a munkaszerződése jellegétől, és 8-45 napra lehetővé teszi, hogy bekapcsolódhasson képzésekbe, tanfolyamokra, olyan intézmé­nyekben, amelyeknek van szer­ződése az állammal erre a tevé­kenységre. Mint mondta, a projektbe 2-2 felnőttcsoportot vontak be, akik­kel 3 témában dolgoztak: mate­matika, szótárkészítés, azaz CD a legismertebb kifejezések for­dításával, a nyelvi nehézségek átmeneti leküzdésére, illetőleg tanulmányozták a felnőttképzés szerkezetét, az élethosszig tartó tanulás országonként eltérő cél­jait. A projekt végén közös weblapot szerkesztenek, ame­lyen az említett véleménycsere, és a hasznos kifejezések több­nyelvű szótára is megjelenik. V1H. Tóparti Randevú 2006. július 1., Maconka A jó időt nem, de ajo hangulatot garantálni tudjuk! Jöjjön el Ön is! A részletes programot keresse későbbi számainkban Motorizált biciklik gondozónőknek f w m i r i P* '4 Az új kerékpárokat örömmel vették birtokba a „pilóták” Tizennégy darab akkumulátoros kerékpárt adtak át a Bátonyterenyei Kistérségi Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálat számára a napokban. A kerékpár a városban és térségében tevékenykedő gondozónők munkáját könnyíti meg. Bátonyterenye. Sikeres pályá­zat eredményeként 14 darab ak­kumulátoros kerékpárral gazda­godott a Bátonyterenyei Kistérsé­gi Családsegítő és Gyermekjólé­ti Szolgálat. Hat darab marad a városban, nyolc pedig a környe­ző településekhez kerül. Egyéb­iránt ilyen segédmotoros kerék­párnak nem minősülő járművet a Bátonyterenyei Foglalkoztatási Kht. is kapott, szám szerint né­gyet, hiszen közmunkaprogra­mon keresztül a társaság is al­kalmaz szociális és házi segít­ségnyújtásban tevékenykedő foglalkoztatottakat. A 18 biciklit összesen 1,2 millió forint érték­ben vásárolták. A 15-20 km/h sebességre ké­pes bicikli a házi segítségnyúj­tásban dolgozó szakemberek mobilizációját javítja. 12 voltos akkumulátorát tanácsos napon­ta feltölteni. Súlya az önmagá­ban 11 kilogrammos energiafor­rás eltávolítása után megegye­zik a hétköznapi biciklikével. A kerékpár magyar gyártmány, ami alkatrész-utánpótlás szem­pontjából is biztos hátteret je­lent. Üzemeltetési költsége vi­szonylag alacsony. Bátonyterenye polgármestere, Vanya Gábor elmondta, hogy a szociális szolgáltatások terüle­tén idén jelentős előrelépéseket sikerült elérni: megalakult a többcélú társulás keretében mű­ködő, kistérségi szintű családse­gítő és gyermekjóléti szolgálat és bevezették a hangkommuni­káción, vezetékes telefonon ala­puló jelzőrendszeres házi segít­ségnyújtást is, amely - azon túl­menően, hogy szociális és egész­ségügyi szempontból is nagy a jelentősége - különböző preven­ciós feladatokat is ellát (az idő­sek például betörés észlelése esetén is használhatják). jelenleg két autóval látnak el 24 órás, nonstop ügyeletet a kistér­ségben. A rendszernek köszönhe­tően már két életet sikerült meg­menteni a környező települése­ken. A rendszer működtetése ha­vonta hárommillió forintba kerül.- A jelzőrendszeres házi segít­ségnyújtást jelenleg 650 idős, rá­szorult ember veszi igénybe Bá- tonyterenyén és környékén - tel­jesen díjtalanul. Előzetesen 550 főt szerettünk volna elérni, a ten­dencia azonban azt mutatja, hogy az ellátottak száma az év végére meghaladja a nyolcszázat. Vi­szonylag lassan induló folyamat volt ez, eleinte sokan idegenked­tek tőle, ám amikor azt tapasztal­ták, hogy a rendszer valóban hasznos és komoly segítséget je­lenthet, ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés - fejtette ki Szomora Szilárd, a Bátonyterenyei Kistér­ségi Szociális Központ vezetője. Szintén komoly segítséget je­lent, hogy ez év január elsejétől teljesen eltörölték a korábbi, óránkénti 250 forintos gondozá­si díjat, vagyis az idős, rászoru­ló embereknek ezen szolgáltatá­sért már nem számolnak fel költ­ségeket. Ez éves szinten tízmillió forintos bevételelmaradást jelent a többcélú társulásnak, ám ké­pes kigazdálkodni, így a jövőben sen kívánnak ezen változtatni.- Jelképes ez a gesztus, de az idős, rászoruló emberek számá­ra sokat jelent, s bízunk benne, hogy életminőségük ezáltal is ja­vulhat - fogalmazott Vanya Gá­bor. Nevezetes nógrádiak Balassagyarmat. Május 29-én a 200 évvel ezelőtt született Kacskovics Lajosnak, a reform­kori Nógrád megye haladó szellemiségű köznemesének sokoldalú személyisége idéző- dött meg az egykori Kacskovics-majorban, a XIX. századi kisnemesi kúriában, amely ma a helytörténeti gyűj­teménynek ad otthont. Szabó Andrea A mohorai születésű ügyvéd, bíró, publicista, politikus, az MTA levelező tagja 1843-tól Pest város főjegyzője, 1848-ban országgyűlési képviselő lett. A szabadságharc leverése után bujdos­nia kellett, majd visszavonult várme­gyéjébe. 1861-ben Budapest Ferencvá­ros kerülete képviselőjének választot­ta, 1865-től pedig majd' tíz éven át te­vékenykedett Nógrád vármegye tör­vényszéki bírójaként. A XIX. századi nemes akadémiai munkásságát dr. Mázi Béla, az MTA könyvtárának munkatársa elemezte. Kacskovicsot 1837-ben választották meg az MTA levelező tagjává. Ezt megelőző­en Fejes Antal királyi ügyész jogsegéde­ként Körmöcbányán levéltári kutatáso­kat végzett a bányászattal kapcsolatos műszavak terén. Elévülhetetlen érdeme­ket szerzett a bányászati szaknyelv ma­gyarosításában, a német nyelvű bányá­szati szakszavak magyarra fordításá­ban, s az 1843 1844-es országgyűlés bá­nyászati törvényjavaslatának műszó jegyzékét is elkészítette. Mázi Béla arról a 200 oldalas önéletrajzi írásról is szót ejtett, amely kéziratban, Nagy Iván ha­gyatékában maradt fenn. Bányászati ku­tatómunkája mellett mint az óvodaügy „koszorútlan közcsatárát” is számon tartják a nógrádi nemest. Dr. Hornyák Mária történész előadásában arról szólt: Kacskovics, aki 1834-ben csatlakozott az óvodai mozgalomhoz, 1836-tól 1843­ig a Kisdedóvó Intézeteket Terjesztő Or­szágos Egyesület titkára lett, s az egye­sület évlapjait is ő szerkesztette. A neve­lésügy a kor uralkodói monopóliuma volt, de mivel az óvodákat nem tekintet­ték oktatásügyi intézménynek, a re­formellenzék 1836után felsorakozott az óvodaügy mögött, s így közvetve bele­szólhatott a nevelésügybe is. Az óvoda intézménye egyébként is nagy hagyo­mányokra tekint vissza Magyarorszá­gon: 1828-ban Brunszvik Teréz alapítot­ta Közép-Európa első óvodáját Budán, angol minta alapján. Dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész a nógrádi jogász irodalmi működéséről beszélt. Kacskovics tanulmányait, majd joggyakorlatát Pesten, a romantikus ma­gyar irodalom központjában végezte, ahol megismerkedett az Aurora tulajdo­nosával és szerkesztőjével, Kisfaludy Károllyal, illetve Bajzával és Vörösmar­tyval. Rövidre szabott irodalmi pályáját zömmel epigrammákkal kezdte. Szép- irodalmi munkásságánál azonban jelen­tősebb az, hogy a Magyar Tudós Társa­ság első évtizedeiben domináló szótár- szerkesztés ügyeiben sokat tevékenyke­dett: a bányászati mellett jogi és termé­szettudományi műszavakat gyűjtött és magyarított, s részt vállalt a pesti polgár­őrség magyar vezényleti nyelvének ki­dolgozásában is. 1833-ban, az év eleje és novembere között szerkesztette Pozsonyban a Constitutionel című országgyűlési új­ságot. Ha a magyar művelődéstörténet szemszögéből rangsoroljuk munkáit, első helyre kétségkívül a Mezei Naptár 1840 és 1843 közötti szerkesztése ke­rül. A Magyar Gazdasági Egyesület il­letékes titoknokaként ő kezdeményez­te a kiadást, népfelvilágosító feladat­körük keretében. A tudományos-isme­retterjesztő irodalom és a szerkesztés lett a szívügye. Fontos még megemlíte­ni a Pesti Naplóban megjelent, 1859. március 1-jén Kacskovics Károllyal, Kalmár Istvánnal, Horváth Elekkel, Kádlóczy Jánossal, Haan Rezsővel kö­zösen írt, Balassagyarmatról beküldött cikkét, amelynek címe: Szózat irodal­munk érdekében. „A nemzetiség fő al­katrésze a nemzeti nyelv, s ennek fő tá­masza, talpköve a nemzeti irodalom.” Mindez azonban csak eszköz, a cél: „az általános mívelődés, polgáriasodás és emberileg utolérhető közjóiét, közbol­dogság” - szói az írás alapgondolata. Dr. Hausel Sándor főlevéltáros, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatóhe­lyettese kiemelte: a hivatalnokoskodó földbirtokos a reformkori Nógrádnak ahhoz a köznemesi-kisnemesi értelmi­ségéhez tartozott, mint például Kubinyi vagy Nagy Iván. A megyei gaz­dasági egyesület megszervezésében nagy szerepet játszott a mérsékelt el­lenzéki szerepet vállaló nemes, akinek főként a kiegyezés utáni aktív közéle­ti működése vált meghatározóvá a me­gye életében.

Next

/
Thumbnails
Contents