Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-11 / 109. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2006. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Sínen a „charterjárat” Szabó Andrea A május 3-i remek kiránduló­időben mintegy 450 zuglói gyer­mek vonatozott végig Nógrád megye szép tájain: a fiatalok nem csak Szécsény nevezetessé­geivel ismerkedtek meg, de a húszmillió éves ipolytarnóci ős- leletegyüttest is megtekintették. A kirándulás tette fél a koro­nát egy - a zuglói önkormányzat által meghirdetett - többfordu­lós vetélkedőre, mely stílusosan a „Talpalatnyi Föld” címet visel­te, s mely nem kevesebb, mint félezer gyermeket mozgatott meg a kerület túlnyomórészt ön- kormányzati iskoláiból. A meg­mérettetésen 29 alsó tagozatos és 42 felsős csapat indult el, akik számára, immár a vetélkedő eredményhirdetését követően, Boleváczné Tóth Judit, a zuglói önkormányzat társadalmi kap­csolatokért felelős referense a Nógrád megyei kirándulást szer­vezte. A Herman Ottó Általános Isko­la hatodik osztályosai vonatozás közben, Szécsényből Ipolytarnóc felé haladva készségesen beszá­moltak arról, milyen feladatokat kellett a verseny során végrehaj­taniuk. Kerületük különböző helyszíneit keresték fel, s láto­gatásukat követően feladatlapot töltöttek ki a látottak alapján. A legnagyobb élményt természete­sen az állatkert jelentette, s az ál? latfelismerési kérdések bizo­nyultak a legérdekesebbnek, de természetfilmek és rajzfilmek alapján szintén kaptak izgalmas feladatokat. - Itt, Nógrádban is láttunk már útközben őzet, nyu- lat - mesélték a vetélkedő első helyezettjei, az „Észbúvárok” el­nevezésű csapat 12 évesei, akik a Petőfi Csarnokban megrende­zett döntőn remekeltek, s akik a „Barangolókkal” együtt nagyon várták már, milyen őslények nyomára bukkanhatnak Ipoly- tarnócon. A vonatozók másik fe­le mindeközben Szécsényben is­merkedett a várkerttel, hogy az­tán „második turnusként” ők is a mamutok nyomába eredjenek. A gyerekeket a szécsényi műve­lődési ház kézművesprogramok­kal várta, s egy élménydús nap után immár késő este futottak be a Keleti pályaudvarra. A program lebonyolításában készségesen álltak rendelkezés­re a Nógrád-vidéki térségi vasút munkatársai, Gere József, a szer­vezet vezetője irányításával. A hagyományos Bhv.-kocsikból ál­ló - egyébként Szolnokról szár­mazó - szerelvény Hatvanból kapott mozdonyát balassagyar­mati mozdonyvezető vezette: tel­jes volt tehát az összefogás. - A 2005-2006-os évi hivatalos me­netrendben meg vannak hirdet­ve a charter- vagyis különvona­tok. Ezt a lehetőséget ragadták meg most a zuglóiak - tudtuk meg Gere Józseftől. Az utazás közben önfeledten szórakozó gyerekek látványa meggyőzhette a szemlélőt arról: a térségi vasutat legfőképp az utasok, a növekvő lakossági igé­nyek éltethetik, s a vonatozás párját ritkító, egészen sajátos, közösségteremtő élményt nyújt­hat az arra fogékonyaknak. Tisztelt Gvárdián Úr! írása olvasásakor valósággal elszégyelltem ma­gam, hogy - magyar szakos gimnáziumi tanár lé­temre - mennyire járatlan vagyok a magyar nyelv­ben. ígérem, ezentúl többet forgatom a Magyar nyelv értelmező szótárát. Ámbár okfejtéséből még mindig nem derül ki számomra, a három legfőbb közjogi méltóság egyikét, az MSZP alelnökét, az istenhitéről jól is­mert dr. Szili Katalint, aki a történelmi egyházak és pártja viszonyáról is tájékozódni kívánt kam- pányútja során - ahogyan tette ezt Balassagyar­maton - miért nem fogadták a szécsényi kolos­torban, s miért nem kapott sem egy „istenho- zott”-at, sem egy „istenhozzád”-ot egyetlen egy­házi személytől sem... Bátorkodom megjegyezni: az lett volna az ideá­lis, ha egyháza a választást megelőző időszakban minden politikai párt irányában ilyen következe­tes távolságtartást mutat. Tisztelettel: Szabó Andrea újságíró Három évtizedes jubileum A Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége, nemrégi­ben ünnepelte megalakulásá­nak 30 éves jubileumi évfor­dulóját. Bíró Miklós, - aki megalaku­lásától elnöke a megyei szövet­ségnek - ünnepi beszédében vissza tekintett a kezdetekre, amikor 1974-ben az Ipoly- Mátravidéki Területi Bizottság megalakulásával - mely 25 egyesületet tömörített magá­ba - szervezett formát öltött a „tág” megyei horgászközössé­ge. Két évvel később alakult meg a MOHOSZ Nógrád Me­gyei Intézőbizottsága, mely jogelődje a mai szövetségnek. A 30 év alatt számtalan át­alakuláson ment keresztül a szervezet, mely igazán akkor érte le a demok­ratizmus csú­csát, amikor 1993-ban alulról jövő kezdeménye­zéssel - a hor­gászegyesüle­tek létrehoz­ták megyei érdek- képviseleti szerveiket, majd e megyei szervezetek, az orszá­gos szövetséget. Tanúi lehet­tünk megyénkén belül is e vál­tozásoknak: az elnöki, egy sze­mélyes vezetést a demokrati­kus, felelős testületi vezetés vette át; az egyesületek nyitot­takká váltak tagfelvételeikben és a napi jegyes horgászok fo­gadásában, de jó irányban vál­tozott a haltelepítésekkel kap­csolatos korábbi merevség is. Összességében elmondható, hogy a megye horgásztársadal­ma összetartó, erős horgászkö­zösséggé vált, mely nem csupán megyén belüli, de a MOHOSZ és más megyei horgászegyesüle­tek elismerését is kiváltotta. E folyamat természetesen nem volt mentes a problémáktól sem, melyek bosszúságot okoz­tak, de jócskán örülhettünk kö­zös sikereinknek is. Nos, a meg­hitt, családias beszélgetésben az emlékek, a közös élmények mind-mind előkerültek. Jó volt ismét látni, találkozni a régi „nagy öregekkel": Fúria Károllyal, Csákvári Edével, Révai Zoltánnal, Thurzó Lajossal és hosszan sorolhatnánk; de a ter­jedelem harminc kitüntetett fel­sorolását nem teszi lehetővé. A régiek közül - sajnos - már so­kan nem ünnepelhettek velünk, ők tizenketten posztumusz ki­tüntetésben részesültek. Az elmúlt évek során több szervezet működött együtt, se­gítette horgászközösségeinket, ők is megtisztelték az ünnepi ülést: Varga László hivatalve­zető, az FVM Nógrád Megyei Hivatala; Lajos Zsigmond alel- nök, a MOHOSZ; Ponyi Béla r. alezredes, a megyei rendőr-fő­kapitányság; Dúzs Jó­zsef ezredes, igazgató a ?. balassagyarmati határ­1P őrség; Sagyibó Sándor a vízügyi igazgatóság ba­lassagyarmati 2. sz. üzemmérnökség vezetője és Jánosává Magda, a szlovák horgászszövetség képviseleté­ben elismeréseket vettek át. Bízva abban, hogy a követke­ző, jubileumi megemlékezésen a mostaniak közül még sokan együtt ünnepelhetnek, kívá­nunk nekik jó egészséget és sok horgászsikert. ■ Ivitz Zoltán Civil fórum a tapasztalatok, aktualitások jegyében Bátonyterenye. A Városi Közművelődési Központ és Könyvtár, vala­mint a Nógrád megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda kö­zös szervezésében észak-magyarországi civil fórum megrende­zésére, valamint az esélyegyenlőségi fórum kihelyezett ülésére került sor a közelmúltban. Az eseményt Berki Judit, a koordiná­ciós iroda vezetője nyitotta meg. A fó­rum díszvendége dr. Lévai Katalin, az Európai Parlament tagja, az Európai Parlament jogi bizottságának alelnöke és az emberjogi bizottság tagja „Merre tart Európa?” címmel tartott előadást. Előadásában szólt a Nemzeti Civil Alap­program jelentőségéről, elismertségé­ről, lehetőségéről, egyáltalán a magyar- országi civil szféra helyzetéről. Bemu­tatta a nyugati demokráciákban sikere­sebb működés okait, mint régebben meglévő hagyományok, a töretlen társa­dalmi fejlődés előnyei, a partneri hely­zet sikeres kivívása, egyáltalán az intéz­mény hálózat, a működés mechaniz­mus stabilabb meglétét. Magyarorszá­gon e szektor erősödése érzékelhető az érdekérvényesítés és a kommunikáció szintjén. Véleménye szerint a személyi jövedelemadó 1 százaléka jó alapot szol­gál, de hosszú távon nem igazán tudja biztosítani a működés feltételeit. A civil szervezeteknek jobban meg kell magu­kat mutatni. Lehet tanulni az üzleti vi­lágból, a direkt marketingből. S felfog­ható termékként is, amit el kell tudni adni. Ehhez jó lehetőséget teremt az internet használat, figyelemfelkeltő honlapok szerkesztésével. Jobban kelle­ne élni az akciókkal, (pl. NANE a csalá­don belüli erőszak ellen,), a vizuális megjelenítés hatásosságával. Tapaszta­lata szerint az adományozás kultúrája sokkal nagyobb a nyugati társadalmak­ban. Nagy tisztelet övezi e tevékenysé­get, erkölcsi, anyagi, egyáltalán gazda­sági kérdésként élik meg. Egyértelmű­en jobb és eredményesebb a kultúra tá­mogatása, például a Mecénás-klubok működése. A képviselő részletesen szólt a partnerség szerepéről. Szerző­dések, ajánlások, doktrínák helyzeté­ről, amelyek útján beleszólhatnak a az EU-döntések folyamatába. Említést tett többek között az 1957-es római szerző­désről, az 1970-es Eu képviselők „zöld- könyvéről”, az 1986-os közleményről. Hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, impulzusok, ötletek adásának szerepét. Felsorolt néhány kapcsolódási pontot, amely még eredményesebbé teheti a ci­vil szféra működést, mint a média ér­deklődése, a kommunikáció kiszélesíté­se. Az Európai Parlament egyetlen dön­tést nem hoz meg anélkül, hogy ne kérné ki a civil szervezetek vélemé­nyét. Kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Parlamentben elért egyik leg­jelentősebb eredményének tarja a ro­ma fórum létrehozását, amely nemzet­közi kerek asztal keretében a románi­ai romák helyzetét tűzte napirendre. Fiatal tagállam lévén nagyra tartja, hogy őt, Magyarország képviselőjét megbízták meg az on-line zenei licenc­jogok törvényalkotójának. Rendszere­sen részt vesz meghallgatásokon, hogy közveüenül, direkt módon juttathassa el tapasztalatait a törvényalkotókhoz. Itt említette meg A Nők a hullámon el­nevezésű civil megmozdulást, amely az abortusz tiltása ellen emelt szót. A nők helyzetével kapcsolatosan a ko­rábbi nőpolitikái tévedések ismétlődé­sét véli felfedezni. Egyrészt a család, az anyaság előtérbe helyezése, másrészt a nő és férfi egyenjogúság megvalósí­tása, pl, a vezető funkciók betöltésé­nél, vagy épen a választhatóság elvé­nek erőteljesebb hangsúlyozása kerül előtérbe a pártpolitika(k) mentén. Elé­gedetlenségének adott hangot ezzel kapcsolatosan a tömegmédiában meg­jelenő kép kétségbeejtő volta miatt. A magyarországi romák legfontosabb problémájának tartja a szegénységet, az iskolázatlanságot, a szegény telepek meglétét, a megfelelő érdekképviselet hiányát. A nap munkaprogramjában előadás hangzott el az NCA lehetőségeiről a törvényi szabályozás tükrében dr. Jagasics Béla, az ICSSZEM civil kap­csolatok főosztálya megbízott főosz­tályvezetője előadásában elmondta: 2003-as adatok szerint az 53 ezernyi nonprofit szervezet évi 730 milliárdnyi bevételéből 42 százaléknyi az önkor­mányzatok támogatási része, s mint­egy 75000 embernek ad munkát, főál­lást. A kormányzat civil stratégiájáról szólva hangsúlyozta a függetlenség, önállóság, autonómia tiszteletben tar­tását, önkéntességet. Bemutatta az NCA három alappillérét - paragrafus, párbeszéd, pénz - a jogi környezet, a partnerség és az állami támogatás helyzetét. A Nemzeti Civil Alapprog­ram valóságos hungarikum, hiszen máshol nincs ilyen civil partnerségi rendszer. Legfontosabb nóvumai: a nagy összegű forrás, mintegy felülről bekötetlen zsák, az szja felajánlott 1 százaléknak, minden forintjához az ál­lam újabb egy forintot tesz. A szerve­zetek mindennek 60 százalékát műkö­dési költségekre fordítják. Az NCA ta­nácsa, kollégiumok működése kap­csán hangsúlyozta: a régiókban - ahol ismerik a pályázókat - döntenek a pá­lyázatokról. Az idén az adózók egyhar- mada adta civil szervezetek javára egy­százalékos felajánlását, a megváltozott adózás rendje miatt azonban (a 2004-2005 években) 100 millió forint­nyi csökkenés keletkezett. Ezért nagy kihívás más kiegészítő források kere­sése. Pontos pályázás, elszámolás, köz­hasznúsági jelentés, mindez kemény rendszer, fegyelmet igényel. Az idei pá­lyázatok is a működés feltételeihez, to­vábbá a társadalmi szerepvállalás se­gítéséhez, a közhasznú tevékenység­hez, érdekérvényesítéshez, egyáltalán a demokrácia fejlesztéséhez kapcso­lódhatnak. A nemzetközi, határ menti kapcsolatok, az európai uniós döntés- hozatalban való részvétel jelentheti a nemzetközi jellegű tevékenységet. A nap során a szekciókban nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, kulturális tevékenységek, nevelés, okta­tás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteinek részvételével, tovább egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, betegjogok, valamint gyermek és ifjú­ságvédelem, ellátott jogok területe, il­letve a természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem területe, az itt működő civil szervezetek részvétele került napirendre. Vala­mennyi szekcióban számos, konkrét kérdéseket, problémákat felvető véle­mény hangzott el, illetve cseréltek ta­pasztalatot a résztvevők. Mindezek ösz- szegezése, rendszerezése, beépítése az elkövetkezendő időszak tevékenységé­be további biztosítéka a még eredmé­nyesebb munkának.

Next

/
Thumbnails
Contents