Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-09 / 107. szám

4 2006. MÁJUS 9., KEDD NÓGRÁD MEGYE A textilek királynője Szécsényben Nagy volt a sürgés-forgás a csipkekiállításon Kárpótlás? - Fontos a tájékozódás Nógrád megye. Politikai okokból életüket vesztettek hozzátarto­zói, leszármazottai gyakran ke­resik meg kárpótlási igényük­kel a Politikai Foglyok Országos Szövetségének Nógrád Megyei Szervezetét S ennek során több alkalommal kiderül, hogy az érintettek nem ismerik ennek feltételeit. Juhász Attila, megyei elnök azért fordult lapunkhoz, hogy az ide vonatkozó jogsza­bályokban foglalt legfontosabb tudnivalókra felhívja a figyel­met. Mint ismeretes, az életük­től és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásá­nak lezárása érdekében, a kár­pótlás határidejének ismételt megnyitására az Országgyűlés törvényt alkotott. Ez alapján minden olyan érintett benyújt­hatja kérelmét, aki ezt eddig nem tette meg, (bár jogosult lett volna,) vagy azért nem kárpótol­ták, mert a különböző hiánypót­lásokat elmulasztotta. Újból ké­relmezhet az is, aki korábban késve, határidőn túl jelezte igé­nyét, a rendelkezésben megha­tározott új időpont betartását azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tisztában kell lenni mindenek­előtt azzal, hogy a kárpótiás olyan elhunytak hozzátartozóinak jár, akiken a magyar bíróság törvény- sértő ítélete alapján hajtottak vég­re halálos ítéletet, vagy büntetés­végrehajtás során haltak meg, s a halál oka kétséget kizáróan a ma­gyar hatóság szándékos közre­működése volt. Továbbá, ha a sé­relmet elszenvedett kétségkívül a magyar hatóság, hatósági sze­mély politikai indíttatású önké­nye miatt vesztette életét, illetve ez deportálás, kényszermunka alatt történt. Kárpótlást az el­hunyt-elítélt (élő) özvegye, gyer­meke, szülője kaphat. Amennyi­ben ők már nincsenek az élők so­rában, a kárpóüási összeg felére a testvér tarthat igényt. Az igény­lő jogosult időközben bekövetke­ző halála esetén örökösei szerez­nek jogot a kárpótlásra. Fontos tudni azt is: kérelmezni megfele­lő nyomtatványon lehet, a sére­lem elszenvedését a kérelmező­nek kell bizonyítania. Az illetékes megyei igazság­ügyi hivatal (Salgótarján, Bartók Béla út 10., ügyintéző: dr. Borso­di Valéria, telefon: 32/513-128). bírálja el a tulajdoni sérelemért járó kárpótlási igényt akkor, ha valakit az élet elvesztésért vagy szabadságelvonásért is megillet a kifizetés. Ez utóbbihoz az igaz­ságügyi hivatal jogerős határo­zata szükséges. Szenográdi Ferenc Szécsény. A Palócfóldi Népi Ipar­művészek Egyesülete és a szé- csényi Krúdy Gyula Városi Mű­velődési Központ és Könyvtár szervezésében, május 6-án, szombaton 10 órakor a Palócfól­di csipke Rozsnyótól a Mátraal- jáig címmel kiállítás nyílt a mű­velődési házban. A vendégeket Török János, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének elnöke és Smelkó István, a mű­velődési ház igazgatója köszön­tötte. Dr. Serfőzőnédr. Fábián Er­zsébet polgármester arról szólt, hogy Szécsény, amely 672 évvel ezelőtt, május 5-én Károly Ró­berttól kapott rangot, örömmel ad otthont a rendezvénynek. Az ünnepélyes megnyitón közre­működött az Iglice néptánc­együttes. Grád Judit, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének elnöke megnyitójában arról a gyönyörűségről szólt, amely a csipkekészítők alkotómunkája, s ez a lelkűk megnyugvását szolgálja. Munkájuk során olyan alkotásokat hoznak létre, amelyek szebbé teszik környe­zetünket. Azt mondta: „Az alkot­ni vágyók keresik a közösséget. Azt a közösséget, ahol ki tudják élni alkotói vágyaikat, gyönyör­ködni tudnak egymás munkái­ban, szakmai segítséget, taná­csokat kapnak. Ismét megtanul­ni azt, hogy hogyan lehet az elő­deink által ránk hagyott díszítés művészetének ismét divatot te­remteni, alakítani, finomítani ízlésvilágunkat, úgy, hogy az magán hordozza elődeink örök­ségét.” Köszönetét mondott Fáy Juditnak, aki 2003 tavaszán Terényben útjára indította, a most mar hagyományosnak mondható alkotó csipkés-hétvé­gét, a folytatóknak, a szécsényi rendezvény szervezőinek. A kiállítást követően kétnapos szakmai tanácskozásra, mester­ségbemutatóra került sor. Hele­ne Novatova Csipkék Szlovákiá­ból című előadásában áttekintet­te Gömör keleti régiójának vertcsipke-készítésének történe­tét, amely több mint 200 éves múltra tekint vissza. Ismertette az 1989-ben elhunyt Zofia Vilimová világviszonylatban is jelentős csipkekészítő munkás­ságát. Nagy érdeklődés kísérte Gervai Mária budapesti népi iparművész, a Szimbólumok a különböző művészeti ágazatban című előadását. Az érdeklődők szakmai bemu­tatókon ismerkedhetek meg a csipkekészítés technikájával. Török János azt mondta: Örül, hogy a rendezvényük túlnőtt a Palócföldön, hiszen alkotók ér­keztek Vátról, Nyíregyházáról, Nagykálóról, Budapestről is. A kétnapos rendezvényükön 33 alkotó mutatkozott be, közülük 8-an Szlovákiából. Petőné Szabó Piroska népi ipar­művész, a Palócfóldi Népi Ipar­művészek Egyesületének alelnö- ke elmondta, hogy a rendezvé­nyük többcélú. Egyrészt, a hagyo­mányőrzés átörökítése, az, hogy a fiatalok megismerjék a csip­kekészítés módját, a magyar nép- művészeti hagyományba be tud­ják illesztem a különböző kézmű­vestechnikákat. Másrészt, fórum szakmai találkozás az alkotók ré­szére. Harmadsorban a látogatók, az érdeklődők közelebb kerülnek a csipkekészítéshez, hiszen a csipke a textilek királynője. A vert csipke felhasználási területe végtelen. A kiállításon láthatók archaikus csipkék, gallérok, mű­vészi csipkeképek. Az alkotóknak a két nap so­rán lehetőségük adódott arra, hogy megismerjék Szécsény ne­vezetességeit. A kiállítás anya­ga a kétnapos rendezvény után átkerült a kézművesek házába, ahol az érdeklődők azt megte­kinthetik. A legkisebbek is belekóstolhattak a csipkekészítés világába Módosított szabályozási terv Pásztó. A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén dön­tött a település szabályozási tervének és helyi építési sza­bályzatának módosításáról. A rendelet hatálya Pásztó vá­ros (Pásztó, Hasznos, Mátrakeresztes városrészek) köz- igazgatási területére terjed ki. A részletekről Malomhegyi Lajos, a műszaki osztály vezetője beszélt lapunknak. esla- Csúszásveszélyes területen történő építés esetén az engedé­lyezési tervnek talajmechanikai szakvéleményt, valamint ennek alapján készített alapozási kivite­li tervet is tartalmaznia kell. A forgalmi utak szabályozási szélessége a külterületen 22 méter kell, hogy legyen. A 21. sz. főútról feltáruló tájkép érdekében az újonnan kialakítan­dó építési telkek elő-és hátsókert­jeire beültetési kötelezettség van érvényben. A fásítást őshonos fa­fajokkal kell elvégezni. A „védett természeti terület vé­dőövezete” rendeltetése mérsékel­ni azon tevékenységek hatásait, melyek kedvezőüenül befolyásol­ják a védett természeti területet. A védett természeti terület védő­övezetén belül nem engedélyezhe­tő olyan területhasználat, ami a te­rületeket veszélyezteti. A védőövezeten belül építés nem engedélyezhető, a meglévő művelési ágak megtartandók, a változtatáshoz az illetékes szak­hatóság engedélye szükséges. A tájképvédelmi terület olyan terület, ahol a védelem célja a hagyományosan kialakult tájka­rakter megőrzése. Az övezetben meg kell őrizni a kialakult művelési ágakat, a terület használatát, a tájképet zavaró építmények létesítése - általában az építés sem - enge­délyezhető. Az övezetben új távvezetékek (energia, távközlés, víz stb.) léte­sítése esetén azokat föld alatti vezetéssel kell megvalósítani. A tervben felsorolt ingatlanok a „Natura 2000” természetvédel­mi hálózat részeként, „különle­ges madárvédelmi terület’’-ként védelemben részesül. A felsorolt ingatlanok a „Natura 2000” természetvédelmi hálózat részeként „kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület”-ként védelemben részesülnek. A tervben felsorolt lápok az 1996. évi Lili. törvény 28. §-a alap­ján „ex lege” természeti védelem­ben részesülnek. Egyes meghatározott ingatla­nok a Mátra tájvédelmi körzet területének bővítéseként terve­zettek. A körzethez történő csa­tolásukig helyi védelemben ré­szesítendő, mint „természeti te­rületek”. Színek, vonalak, a harmónia bűvöletében Interjú. Ifjabb Stadler Ár­pád, a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskola ta­nára a Nógrád megyei pedagógiai napok alkal­mából meghirdetett kép­zőművészeti pályázaton II. díjat nyert pályamun­káival. Kerekes Lajos- Hogyan került kapcsolatba a rajzzal?- Ecsegen az iskolában Király Lajos szerettette meg velem a rajzot és a festészetet, majd a sal­gótarjáni Bolyai János Gimnázi­umban Kele Szabó Ágnes és Somoskői Ödön is tanított. A ta­nulás mellett szabad időmben Földi Péter Munkácsi-díj as festő­művésznél képeztem magam. Az érettségit követően Egerben az Esterházy Károly Főiskolán szereztem tanári diplomát. Már kisgyerekkoromban is az egyik kedvenc időtöltésem volt a rajzo­lás és ezt az érdeklődést máig megőriztem. Középiskolás-ko­romban egy megyei rajzverse­nyen második, majd egy orszá­gos pályázaton harmadik díjat nyertem.- Munkái során milyen témá­kat dolgoz fel?- Fotós édesapámhoz hason­lóan mindig nyitott voltam a ter­mészet szépségei iránt, így a tú­rázást, szikla, és hegymászás is a hobbijaim közé sorolhatom. Szívesen járom Magyarorszá­got, Európát és az ott szerzett benyomásokat az íróasztalnál próbálom reprodukálni. Sok­szor készítek fotókat a tárgyak­ról, mivel helyben körülményes és időigényes a raj­zolás. Hazánkban leginkább a Mát­ra és a Bükk fo­gott meg. Ezek­ben a hegységekben rendszere­sen táborozok barátaimmal. Sok témát szolgáltat lakóhelyem és környéke is. Kedvenc tájaim kö­zé tartozik még az Alpok és a Kárpátok, ami közül az utóbbi áll közelebb hozzám, mivel em- berközelibb és az erdélyi embe­rek és épületek különleges, me­leg hangulatot adnak a tájnak.- Milyen technikával dolgozik?- Alkotásaimnál leginkább tollal, tussal és a kettő keveré­kével dolgozom (lavírozott toll- rajz). Az olajfesték, a pasztell is közel áll hozzám, de olajjal rit­kábban dolgozom. Nem kedve­lem a túl nagy képeket, mivel tollal szinte lehetetlen ekkora felületen rajzolni, így inkább megmaradok a tollhoz illő ki­sebb képeknél. Ezzel az eszköz­zel kis méretben is lehet rész­letgazdag képet készíteni. Ed­dig két könyvben jelentek meg illusztrációim. Első kiállításom édesapámmal közösen volt Sal­gótarjánban a Madách Imre Gimnáziumban. Azóta már több helyen, nemcsak megyén belül, hanem Nyíregyházán és Budapesten is volt kiállításom.- A pedagógiai intézet pályá­zatára milyen alkotásokkal neve­zett?- Három olajképpel nevez­tem: „Kilátás a Bézmáról”, „Feb­ruár”, „Csörgő-patak völgye”, il­letve két pasztellel: „Ablaknál”, „Befagyott dagonya”. Első lett a leendő szakmabeli M. J. Kenderes. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültségről adtak számot a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanulói a nemrégiben Kendere­sen megrendezett Szakma Kivá­ló Tanulója versenyen. Feladata­ik között szerepelt lótenyésztés­sel és -tartással kapcsolatos, de gazdasági ismereteiket is kama­toztatniuk kellett. A gyakorlati megmérettetés során díjlovag­lásban, díjugratásban, illetve díjhajtásban szerzett tudásukat mutatták meg egyebek mellett. A szóbeli tételek kifejtése során pedig takarmányozástanból és uniós ismeretekből is bizonyíta­niuk kellett. A szécsényi közép­iskolából Ocsovai Péter első he­lyezést ért el, Bangó Renáta ha­todik lett. Eredményükkel szak­munkás-bizonyítványt szerez­tek, felkészítő tanáraik: Véghné Turányi Éva, Végh Ferenc, Ve lenczei Ferenc. A diákok igen alapos előké­szítő munkával, folyamatosan készültek a versenyre. Nagy segítséget jelentett ehhez az is­kola - szakmai program kere­tében fejlesztett - tanistállója, ahol napi négy-öt órát gyako­roltak. Ezen túl a lovas és a fo- gatos szakköri foglalkozások is hozzájárultak az ismeretek gyarapításához. Ocsovai Péter remekelt, az első helyet szerezte meg a versenyen

Next

/
Thumbnails
Contents