Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-08 / 106. szám
FOTÓ: GÓCS ÉVA 2 2006. MÁJUS 8., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE A Hungarotel 10 éve támogató Véget ért a dixielandmuzsika salgótarjáni ünnepe, amelye az elmúlt hét végén immár huszonkettedik alkalommal rendeztek meg. A nagy múltú rendezvény mindenkori sikeréhez - így természetesen az ideihez is - szponzorokra is szükség volt. Javarészt olyan cégek támogatják a fesztivált, akik jelen vannak Nógrád megye hétköznapjaiban. Térségünk távközlési szolgáltatója, a Hungarotel számára jubileum a 2006-os jazzfesztivál, hiszen éppen tizedik alkalommal támogatja a rendezvényt. Kérdésünkre a cég vezetősége elmondta, hogy a támogatás fontos kérdés, hiszen a szponzorációs politikájukban elsősorban az igényesség, a minőség a fő szempont, a nemzetközi dixielandfesztivál pedig évek óta színvonalas szórakozást kínál a város, a régió lakóinak, illetve az ide látogatóknak. Salgótarján és Nógrád számára szinte elképzelhetetlen lenne a tavasz a május első heti dixiezene nélkül, ezért a Hungarotel életében is kiemelt helyen szerepel a rendezvényen való jelenlét. (tnl) Tóth Csaba fesztivállgazgató köszöntötte a dixielandshow résztvevőit, közönségét. A SVT-Wamsler étterem színpadán a szegedi Molnár Dixieland Band... A szabadtéri programokon fellépett Freemen Jazz Band és a Mardi Grass Jazz Band bendzsósa „munka” közben Igyekeztek a fotósok, hogy minél eredetibb módon örökítsék meg a Kohász Művelődési Központban szerepelt Ferenczl Györgyöt és a RackaJam-et A.V Dr. Halmos Péter főorvos új oldaláról, jazz-zongoristaként mutatkozott be a Galcsik étteremben Idilli hangulat a La Fiesta étteremben. A zongoránál Veszély Ernő... A Szent József-plébánlatemplomban a pécsi UnICum Laude ének- együttes adott nagy sikerű gospelkoncertet Jó műszaki stáb Is kellett az élvezhető produkciókhoz A záróprogramot a Kulacs étteremben a Storyville Jazz Band műsora Jelentette. Hegedűn közreműködött Frankie Látó... Dixielandfesztivál más változatban A 22. salgótarjáni nemzetközi dixielandfesztivál alaphangját a budapesti Grencsó Trió adta meg csütörtök este a Váczi Gyula Művészeti Iskolában tartott koncertjével. A közönség már az első' este remek hangulatba került, és három ráadásszámot is kikövetelt a zenekartól, amelynek bőgőse, Benkő Róbert igazán otthon érezhette magát a zeneiskolában, hiszen tanára az intézménynek. A modern jazzt játszó együttes - csakúgy mint a győri Médiawave-en - ezúttal is kibővült egy kiváló holland harsonással, s így értelemszerűen még színesebb, ötletesebb, élvezetesebb lett a műsora. A jazz egyébként is nagyobb szerepet kapott most a fesztiválon, hiszen a Kohász Művelődési Központban nagy sikerrel fellépett Ferenczi György és a Rackaiam, valamint a Takáts Tamás Unplugged, továbbá a Galcsik, a La Fiesta és a Kulacs éttermekben rendezett úgynevezett gasztro-jazzprogramok keretében dr. Halmos Péter és Veszély Ernő zongorista, illetve a Storyville Jazz Band is ezt a műfajt képviselte. Különös csemegének számított Halmos Péter szereplése, hiszen ő hosszú éveken át elsősorban kórházi főorvosként volt ismert és tisztelt személyiség a városban. Nem véletlen, hogy sokan voltak arra kíváncsiak, hogy mire képes e merőben más területen. Nos, ebben a minőségében, az amerikai, francia és magyar bárzenei „örökzöldek” előadásában is profi szintű produkciót nyújtott, visszaigazolván, hogy a hat évig tartó zongoratanulás, a diákzenekarokban való közreműködés és az egykori alkalmi „vendéglátóskodás” nem múlt el nyomtalan akkor sem, ha már évtizedek óta az orvoslásnak él és mindennapjaiban már csak kellemes időtöltésként, szép hobbiként van jelen a muzsikálás. Új vonása volt a fesztiválnak, hogy a Fő tér - amelyet napjainkban újítanak fel - helyett a szabadtéri programoknak új helyszínt kellett keresni. A szervezők e dilemmát úgy oldották fel, hogy a város északi, középső és déli pontjain helyeztek el egy-egy színpadot s a Beszterce téren, a Múzeum téren és a Tesco Áruház parkolójában forgószínpadszerűen lépett fel szerte az országból hat zenekar: a Brass On Brass, a Dixie Jam Session, a Freemen Jazz Band, a Kapsa Dixieland Band, a Mardi Grass Jazz Band és a Miskolc Dixieland Band. Sajnos azonban az időjárás olyannyira nem kedvezett e bemutatóknak, hogy szombat délután a Tesco Áruházba- illetve a Beszterce-lakótelepi Általános Iskolába kényszerültek az együttesek. Az elmúlt bő két évtized során a fesztivál legkedveltebb eseményei a gálakoncertek voltak, amelyeket a József Attila Művelődési Központban szintén most zajló rekonstrukciós munkálatok miatt ugyancsak nem lehetett a szokásos módon megtartani. Mintegy a gálák helyébe lépett az SVT-Wamsler éttermében szombaton este megtartott jó hangulatú dixielandshow, amelyen a folytonosságot a szegedi Molnár Dixieland Band, az újdonságot a csehországi - Hradec Kralové-i - ZaKoPlaHo Dixieland és a szlovák Seredsky Dixieland Band jelentette. A közönséget, a fellépő együtteseket, valamint a szponzorokat, támogatókat - köztük a városi önkormányzatot - Tóth Csaba fesztiváligazgató köszöntötte, kiemelvén, hogy a salgótarjáni fesztivál immár negyedik esztendeje része egy közép-európai rendezvénysorozatnak, amelyet együtt szerveznek cseh, lengyel és szlovák, konkrétan Hradec Kralové-i, Zakopanéi és besztercebányai kollégáikkal. Elsőként Molnárék - akik a fesztivál alapítói közé tartoznak, s a huszonkét alkalomból mindössze egyszer hiányoztak - léptek fel, s egyórányi ízelítőt adtak ismert és kedvelt repertoárjukból. Mint Molnár Gyula, a zenekar vezetője - s egyszersmind kiemelkedő tudású klarinétosa és szaxofonosa - elmondta: örülnek, hogy ezen a minifesztiválon is itt lehettek és újra találkozhattak helyi rajongóikkal. Az éttermet megtöltő közönség - soraikban távolról jött „törzstagokkal” is - ez alkalommal szintén nagy tetszéssel fogadta a Molnár Dixieland Band műsorát, amelynek előadásában a névadón kívül Garai Márta énekes-zongoristának, zeneszerzőnek jut a főszerep. A fesztivál idei központi rendezvényén a „Tigrishajszá”-Val köszönt be a minden helyzetben - guggolva, ugrálva, fekve, futva, egymás nyakában ülve - játszó ZaKoPlaHo Dixieland, amelyik most járt itt először. A nyolcéves múltú, négy fúvóssal, nagybőgős és bendzsós nélkül felálló formáció elsősorban jó kedélyével, temperamentumával nyerte el a publikum rokonszenvét, noha maguk között tudhatják Európa egyik legjobb klarinétosát, Pavel Plasilt is. Ugyancsak ezúttal debütált Salgótarjánban a csak 2000-ben alakult, de viszonylag magas átlagélet- korú, felkészült, sokat tapasztalt zenészekből álló Seredsky Dixieland Band. Az együttest - a tagok szakmai előéletének megfelelően- az érett zenei kifejezésmód jellemzi. Kiemelkedő - külföldön is elismert - egyéniségük a klarinétot és a szaxofont egyaránt mesterfokon megszólaltató Jaroslav„Country” Cervenka. A dixielandshow- amelyet a Magyar Rádió is rögzített - után következett az éjszakába nyúló hagyományos jam session, az örömzene. Vasárnapra, a fesztivál zárónapjára két program maradt. Délelőtt az Acélgyári úti Szent József-plébániatemplomban adott koncertet az UnICum Laude énekegyüttes. A férfiakból álló, Pécsről, Európa 2010-es kulturális fővárosából érkezett - a gospel song és a spirituálé műfajában jeleskedő - kórus remek hangzásban produkálta a világiasodott egyházzenei számokat. Kora délután, a Kulacs étterem zenés gulyáspartiján a Storyville Jazz Band - és a hegedűs szólista Frankie Látó - közreműködésével búcsúzott az idei dixielandfesztivál, amely - kényszerűségből - más volt mint az eddigiek, de megszakítás nélkül éltette tovább Salgótarján nagyszabású, legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatának több mint két évtizedes hagyományát. ■ Csongrády Béla
