Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-04 / 103. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2006. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Nándori Oltó GÖMB és FÉNY Isten Univerzuma i ficika én Gömb és fény H. B. A közelmúltban jelent meg Nándori Ottó negyedik könyve „Gömb és fény avagy Isten univerzuma” címmel. Az író szerint az ősrobbanás elméletével a tudósok hamis világképet akarnak elfogadtatni az emberiséggel. Ez a könyv azonban új kozmológiai modellt tár az emberiség elé, amely világképünket hivatott gyökeresen átalakítani. Nándori Ottó könyve a tudását bővíteni, a világegyetemet a maga tiszta valóságában megismerni akaró emberhez szól. Célja, hogy bemutassa az egyedülálló eredményeket, melyeket az univerzum kutatása terén értek el. Megismerteti az olvasót egy új világmodellel, amely egyben bizonyítja az ősrobbanás elméletének tarthatatlanságát és valóságellenes- ségét. Nyugdíjasok és a fogyasztóvédelem V. G. Salgótarján. A fogyasztóvédelem volt a témája annak az ösz- szejövetelnek, amelyet a városi nyugdíjas nőklub és a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete szervezett Salgótarjánban a hét elején, s amelyen a helyi nyugdíjasok mellett zagyvarónai és Somoskőújfalui vendégek is részt vettek. Tan Ottó, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Szervezetének vezetője a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos alapvető kérdésekről, céljáról, rendszeréről, az Európai Unióban szükséges változásokról, a fogyasztók jogairól, a jogsértések következményeiről tartott tájékoztatást. Részletesen szólt a civil és az állami fogyasztóvédelemről, az önkormányzatok szerepéről. Hangsúlyozta: a civil fogyasztóvédelem célja, hogy tájékoztassa a fogyasztókat milyen jogok illetik meg őket, mint a piac szereplőit. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy erre szükség van, hiszen a rendszerváltással a fogyasztóvédelem rendszere, intézményei, maga a piac is változott, s ez bizonytalanná tette a fogyasztókat. Nem ritka a visszaélés a fogyasztók jogaival és az idős emberek a legkiszolgáltatottabbak. A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy a fogyasztók, köztük az idős emberek hol kereshetik sérelmük orvoslását. Beszélt a fogyasztóvédelmi felügyelőségről, amely állami szervezetként hatósági jogkörrel rendelkezik, az önkormányzatok jegyzőiről, akik ugyancsak hatósági személyek és a fogyasztóvédelem helyi civil szervezeteiről. A fogyasztók tájékoztatásában jelentős szerepük van a fogyasztóvédelmi szervezetek keretében működő tanácsadó irodáknak. Salgótarjánban szerdánként 10-14 óráig, Pásztón pedig ugyancsak szerdán 13- ló óráig kereshetik fel a panaszosok. A tervek között szerepel tanácsadó iroda létrehozása Balassagyarmaton is. Az Európai Unió tagországaiban kötelező a békéltető testületek működtetése, amelynek célja jogsérelem esetén az érintett felek megegyezésének elősegítése. Az 1997-ben életbe lépett fogyasztóvédelmi törvény nálunk is rendelkezik a testület létrehozásáról, amely működik a megyében is. A tapasztalatok szerint a panaszos ügyek mintegy negyven százaléka megegyezéssel zárul, annak ellenére, hogy a testület nem hozhat kötelező érvényű döntést. A bepanaszolt fél dönti el, hogy „aláveti magát” a döntésnek, vagy vállalja neve nyilvánosságra hozatalát. A tájékoztatót követően érdeklődő-tájékozódó kérdések sora hangzott el a hibás, a lejárt szavatosságú áruk cserelehetőségéről, a megrendelt termékek árának „menet közbeni" emeléséről, a hústermékek minőségéről, a blokkok kötelező adásáról. Tari Ottó felhívta a figyelmet arra, hogy a blokk fogyasztói szerződés, amely a vásárlás tényét igazolja gond esetén. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Márpedig van „közbeszerzési recept”! Elegendő, ha a tisztelt olvasó és a szintén nagyra becsült vitapartner a recept keresése során egy képzeletbeli utazást tesz a gasztronómiájáról híres Franciaországba, vagy a kevésbé híres Németországba, de ha nem akar túl messzire menni, elegendő kis hazánk hajdúk lakta táját meglátogatnia. A felsorolt helyeken létező recept így szól: nyolc tized kanálnyit a helyiből, és csak a fűszerezés végett két tized kanálnyit a messziről jöttből. Vegyük most sorra a recepttagadók, vagy inkább nem ismerők érveinek cáfolatát: Mivel a fenti példák az Európai Unió országaiból származnak, nehéz elképzelni, hogy az ottani eljárások nem tísztelik a törvényeket, amit természetesen mi sem várunk el itthon, és az előző megnyilvánulásokból sem lehetett ezt semmiképpen sem kiolvasni. Helyi vállalkozások nem indulnak a közbeszerzési pályázatokon, mert a kiírások sokszor nem itt készülnek, és nem indokolt túlzott követelményeket támasztva eleve úgy kerülnek meghirdetésre, hogy azoknak csak a nagy multinacionális cégek tudnak megfelelni. A közbeszerzési kiírások zömmel nem kedveznek a kis- és középvállalatoknak (kkv), mert együttes indulásuk is szinte kizárt, a szigorú feltételek valamennyiükre egyenként történő vonatkoztatása miatt, habár együttesen azt teljesítik. A statisztika az csak statisztika marad, azaz ügyesen csoportosítva a felhasználóját szolgálja. Az 50 kiírásból 35 (ez így büszke 70%) helyi nyertes szép szám, de ha mögé tesszük ennek értékét, azaz az összes eljárást forintosítjuk, akkor rögtön kilóg a lóláb. A helyiek az összesen itt elköltött pénzből csak 23%-ban részesedtek, azaz valamennyi morzsát sikerült felszedegetni, míg a zsíros falatok másnak jutottak. Szerintem a kialakult párbeszéd ezekben a kérdésekben mindenképpen hasznos és szükséges. A helyi vállalkozások mondhatnám tömegesen jelezték egyetértésüket e sorok írójával. Talán a nyilvánosságnak és nem kevés állhatatosságnak köszönhetően, elindulhatunk azon az úton, amely oda vezet, hogy a jelenlegi palóc recept, vagy a recepthi- ány(?) miatti 23-77 százalékos arány átalakul a fejlettebb régiókban kialakult 80-20 százalékos keverési arányra. Ilyen recept szerint itthon valamennyien a saját szánk íze szerint jól tudnánk lakni. A mindenki által ismert, és többször hangoztatott, egymásra utaltságunk különösen itt és most, teljesen nyilvánvaló! ■ Tordai Péter ügyvezető igazgató Nyílt levél Boldvai Lászlónak A Rónatelep-Cered-Zabar- Szilaspogony-Tótújfalut összekötő főútvonal (amint azt Ön is láthatta ittjártakor) rendkívül rossz állapotban van már évek óta. Arról nyilván nem kell írnom, hogy mennyire megrongálják ezek a „kátyú hátán kátyú” utak a járműveket Veszélyeztetve van környékünk az autó- és motorversenyektől is, amely évente 3-4 alkalommal is zajlik útjainkon, de még Cered falu belső területein is (például Arany János út, Rákóczi út). Útomlások javítását, időnkénti kátyúzásokat végeznek ugyan, de ezek nem tartósak a fenti okok miatt sem. Környékünk csodálatos, turistáknak is kedvezne, ha jó útjaink lennének! Várjuk az Ön segítségét, mi is segítettünk Önnek! Tisztelettel: ■ Tajti Ervin „Bárhol is tanulunk, fontos tudni, mit akarunk elérni” madáchos diák ezelőtt ilyen sikerrel nem szerepelt országos megmérettetésen. A tanárok véleménye szerint - akik többnyire önzetlenül áldozták szabad idejüket oaiákok felkészítésére - Piroska és Gábor csak mértéktartóan vették igénybe az iskolavezetés segítségét, a felkészüléshez kapott szabadnapokat, mivel a többi iskolai munkában sem akartak lemaradni.- Négy éve dolgozunk együtt, s úgy gondolom, hogy Piroska sikere egy folyamatos, jó munka eredménye mondta tanára, Orosz Sándorné, aki segített Piroskának a felkészülésben.- Az első forduló hatalmas mennyiségű lexikális tudást követel a diákoktól, valamint irodalmi problémák látását, értelmezését is igényli. Rengeteg háttérismeret szükséges a versenyhez, amely a tantermi követelményeket jóval meghaladja - tudtuk meg Orosz Sándornétől, aki szerint: „nem lehet a diákokat magukra hagyni egy ilyen megmérettetés előtt, szükségük van a tanári segítségre”. Gábort osztályfőnöke és történelemtanára Somodiné Gubá- nyi Gabriella készítette föl az országos versenyre, s mint mondta: az iskolában működő tudományos diákkör is segítette a végzős fiatalt, főként előadóMit kell tenni azért, hogy az ország összes egyetemének kapuja megnyíljon egy gimnazista előtt? Elegendő-e a tehetség és a szorgalom a diákok sikeréhez? Hátrányból indulnak-e azok a gyermekek, akik falusi iskolákban tanulták a betűvetést és a számtant? Tanulmányaik befejezése után visszatérnek-e megyénkbe a palóc „zsenipalánták”? Ezekre a kérdésekre ad választ egy ceredi és egy Karancskesziben élő madáchos diák. Sz. E. A ceredi Kovács Piroska már tizedikes korában jeleskedett az országos Arany János irodalmi versenyen, ahol ezüst fokozatú díjat nyert, majd a tavalyi országos középiskolai tanulmányi versenyen (oktv) a második fordulóig jutott. Idén azonban az ország háromezer diákja közül bekerült a legjobb 30-ba, s végül kilencedik helyezést ért el irodalomból. Ennek alapján százszázalékos eredménnyel teljesítette az emelt szintű érettségi követelményeit magyar nyelv és irodalomból és a felvételihez 24 többletpontot kapott.- Az első fordulóban az iskolai tananyagot kérték számon, majd j megadott négy téma közül a Shakespeare-vígjátékokat választottam - mondja Piroska, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció-média- tudomány szakán kíván továbbtanulni, a későbbiekben pedig művészettörténettel szeretne foglalkozni. Piroska a ceredi általános iskolában kezdte diákéveit, majd tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban folytatta, most pedig válogathat az ország egyetemei közül, hiszen és Az emberi és polgári jogok nyilatkozatának összehasonlítása volt, amelyet be kellett mutatnia és véleményét megvédenie a bizottság előtt. Gábor már a karancskeszi általános iskolában is kitűnő tanuló volt, s már akkor eldöntötte: csak a Matovábbtanulni jogász szakon. Eredményei tükrében biztos esélyesnek tekinthető az ország számos felsőoktatási intézményében. A madáchos évek alatt mindketten kitűnő tanulók voltak, s már mindkettőjük középa versenyre, s a szabad ideje nagy részét a tanulásra áldozta. Mindezt tanárai is igazolják: „Piroskát mindig könyvvel a kezében látni, a folyosón, az aulában... nagyon szorgalmas”. A laikusok azt mondják, a fiúk többsége nem kimondottan jó tanuló típus, erre azonban rácáfol Kurunczi Gábor példája, aki szerint „a fiúk célorientáltak és tudatosan készülnek a jö- vőjükre”. A Karancskeszin élő Gábor, mint mondta, a tudományos diákkörök országos konferenciájának (Tudok) történelem szekciójában elért első helyezésére a legbüszkébb. Ez az eredmény több felsőoktatási intézményben három pluszpontot jelent a felvételihez. A Tudok regionális fordulójában tavaly Karcagon szintén első helyezett lett. Dolgozatának témája Az amerikai függetlenségi nyilatkozat A két kiválóság, Kovács Piroska és megyében képzeli el karrierjét... dáchban szeretne továbbtanulni. Gimnáziumi évei alatt elvégezte a budapesti Tihanyi Alapítvány Mathias Corvinus Kollégium négy féléves képzését politológia, nemzetközi kapcsolatok, történelem, közgazdaság- tan tantárgyakból, s mindvégig 75 százalék fölött teljesített. Tizedikes volt, amikor megnyerte a megyei Peák István matematikaversenyt, s mint mondta, az ELTE-n, vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretne Kurunczi Gábor. Egyikük sem Nógrád fokú nyelvvizsgával is rendelkezik. Mivel ők az első évfolyam, akik élhettek az előrehozott érettségi lehetőségével, így harmadik év végén földrajzból vizsgáztak: Piroskának így már csak kettő, Gábornak pedig három tantárgyból kell készülnie idén. Pauman Mária, a gimnázium igazgatója elmondta: nagyon büszke a diákokra, s az oktv-én elért helyezés különösen jelentős az iskola életében, hiszen kitűnő eredményeivel és plusz pontjával megnyíltak előtte a kapuk. Saját bevallása szerint rengeteget készült 24 készségének fejlesztésében. Mentorként pedig dr. Kiss László főiskolai tanár foglalkozott Gáborral. A felkészítő tanárok elmondták: nagy segítségükre volt a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, valamint a helyi szakszervezeti könyvtár is. Arra a kérdésre, hogy egyetemi tanulmányaik befejezésével visszatérnének-e a megyébe, Piroska hangsúlyozta: „semmiképpen sem.”- Budapest és főként a Dunántúl vonz, hiszen ott kedvezőbb az elhelyezkedési lehetőség, a munkahelyek között is lehet válogatni, és persze kiépültebb az országnak az a része - mondta. Gábornak hasonló a véleménye: „nem áll szándékomban visszajönni, mivel úgy látom, Nógrád megye nem alkalmas arra, hogy például jogi pályán karriert lehessen befutni.” Szülőfalujuk általános iskoláját is hasonlóan ítélik meg. Piroska szerint többi osztálytársához képest ő egyfajta előnnyel is indult a Madáchban.- Kitűnő tanuló voltam Cereden, ahol számos olyan dolgot megtanultam, amire az első évben rácsodálkoztak madáchos osztálytársaim.- Egy falusi iskolában a kapcsolat közvetlenebb a tanár és a diák között, ezáltal más a hangulat, ösztönzőbb a környezet - állítja Gábor. Szerintem a miénk a legjobb példa arra, hogy egy falusi iskola semmivel sem rosz- szabb, mint egy városi elit iskola, sőt... De bárhol is tanul az ember, az a fontos, hogy tudja mit akar.
