Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-23 / 119. szám

2 2006. MÁJUS 23., KEDD NÓGRÁD MEGYE „Kis fürkészek” vetélkedtek Példásan helytálltak az etesi és a galgagutai kisdiákok Hat megyei település több mint tíz csapata vett részt a „Kis fürkész” ter­mészetismereti- és természetvédelmi versenyen, amelynek döntőjét a He­ves megyei Felsőtárkányban tartották. A regionális versenyen nem­csak a borsodi és a hevesi, hanem a megyeszékhely számos iskoláját, va­lamint Hasznos, Karancslapujtő és Kazár diákjait is megelőzték az etesi és a galgagutai nebulók. A döntőt a Bükki Nemzeti Park (BNP) felsőtárkányi oktatóközpontjában rendezték meg május 12-13-án, ahová az etesi gyerme­kek például Szűcsné Mátrai Éva igazgató és a helyi polgármesteri hivatal segítségével jutottak el. A végső megmérettetésen már csak négy csapat versenyzett egymással: Felsőtárkány, Galgaguta-Etes. A Somosi Kömyezetnevelési Központ támogatásával három lelkes volt somosi pedagógus, Huszáráé Balázs Csilla, Susán Ildikó és Molnár Zoltán ebben a tanév­ben is meghirdette a „Kis fürkész” versenyt Az alsó tagozatos tanulók részére szervezett program már ötödik éve segíti azokat a gyere­keket, akik érdeklődnek hazánk élővilága és természeti értékei iránt. Idén újabb két megye csatlakozásával már regionális szinten folyt a verseny, ahol 23 csapat mérhette össze a tu­dását. Az etesi általános iskola Hartl Endréné veze­tésével nyolcfős csapattal (Csikós Vivien, Csorba Réka, Kasza Boglárka, Tóth Regina, Fodor Balázs, Matúz Martin, Sikna Attila, Vasas Bálint) vett részt a megmérettetésen immár második éve. A Galgagután működő Kincskereső Általá­nos Iskola, amely a Pest megyei Ácsa Általános Művelődési Központjának részét képezi, első alkalommal szállt versenybe. A két összevont osztállyal és 19 fővel működő intézményt Köp- lány Robin, Deák Bence, Kiss Péter, Csömör Pé­ter, Jobbágy Juca, Kollár Eszter, János Dániel és Megyeri Márton képviselte. A tanulókat Mól- csányi Éva és Dián Éva készítette fel a verseny­re. A feladatok megoldása során a diákok az is­kolai tananyagtól eltérő, sok kutatást igénylő kérdésekkel találkozhattak.- A kihívás része volt a falunk múltjáról szó­ló, a régi idők munkaeszközeihez és tevékeny­ségeihez kapcsolódó kutatómunka, amelyhez A nógrádi kis fürkészek „bevetésen” még a nagyszülőktől származó információkat is felhasználhattuk - tudtuk meg az etesi kis fürkészek tanárától, aki elmondta: a felkészü­lés során az enciklopédiák, növény- és állatha­tározók, tudományos folyóiratok, internetes honlapok, valamint az Magyar Madártani Egyesület (MME) kiadványainak használatát is gyakorolhatták. A gyermekek főként a terepi feladatokat él­vezték: az oű élő növények és állatok megfigye­lését, amit rajzzal és fényképekkel dokumen­táltak. Hatvan, Galgaguta, Etes. A zsűri elnöke, dr. Ká­rász Imre, az egri Eszterházy Károly Főiskola környezettudományi tanszékének tanszékve­zetője volt Az első helyezést végül a felsőtárkányiak sze­rezték meg, az etesi iskola a második, a galgagutaiak a harmadik, a hatvaniak pedig a negyedik helyen végeztek. A döntő résztvevői értékes ajándékokat kaptak a BNP, a KOKOSZ, az MME, az Erdei Iskola Szolgáltatók Országos Érdekegyeztető Tanácsa és a Somosi Kömyezet­nevelési Központ támogatásával. Műhelymunka a könyvtárban A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakkö­zépiskola könyvtára egy­idős az intézménnyel. A megalakulása óta eltelt 12 esztendőben állomá­nya folyamatosan gyara­podott, mára meghaladja a 8000 darabot, s így las­san kinövi jelenlegi he­lyét. Szécsény. A dokumentumok kö­zött a nyomtatott és az audiovi­zuális ismerethordozók egy­aránt megtalálhatók. Az anyagi lehetőségekhez mérten folyama­tos fejlesztés zajlik annak érde­kében, hogy minél több friss szép- és szakirodalom álljon a diákok és a pedagógusok rendel­kezésére. A könyvtár falai között mozgalmas az élet. Ez nem vélet­len, hiszen a könyvtár vezetőjé­nek, Csatlós Noéminek fő célki­tűzése, hogy a könyvtár az isko­la tanulási forrás-, információs és kommunikációs központja le­gyen. Noémi 1998-ban szerezte könyvtáros diplomáját. Szakmá­ját először Balassagyarmaton, majd Salgótarjánban gyakorol­ta, 2003-tól pedig a helyi gimná­ziumban helyezkedett el. Hagyományos könyvtárosi te­endőin túl különböző rendezvé­nyekkel is megpróbálja könyv- és könyvtárhasználatra nevelni az iskola diákjait. Olvasómozgal­mat hirdet, a népmese napjának megünneplésére buzdít, az isko­lai könyvtári világnapra progra­mokat szervez és a 2005-ös esz­tendőben a Nagy Könyv mozga­lom jegyében indította útnak a Nagy Könyv teá- zót. Elmondása szerint ezen al­kalmak sikeres­sége az iskolave­zetés és a társada- lomtudományi munkaközösség lelkes csapatának támogatásá­ban is rejlik. Tanítványai rendszeres indu­lói a Bőd Péter könyvtárhaszná­lati versenynek, melynek me­gyei fordulóin többnyire mindig kivívják a jogot az országos elő­döntőben való részvételre. A 2005/2006-os tanévben Kuszi Viktória korcsoportjában orszá­gosan a 8. legjobb eredményt ér­te el. A szép teljesítmény mögött Viktória több hónapnyi, tanórán kívüli elfoglaltsága áll. Könyvtá­rosi feladatai több önként vállalt teendővel is párosulnak. így szá­mos iskolai ünnepség szervező­je, rendezője, levezetője. Kom­munikáció szakos diplomájának megszerzése óta ez irányú tudá­sát is kamatoztatja az iskola fa­lain belül és azokon túl egy­aránt. Elektronikus sajtó szak­irányához hűen szíve a televízi­ózás felé húz, ennek is köszön­hető, hogy 2005 januárjától a helyi televízió munkatársa. Sza­badidejéből sokat elvesz az adá­sok anyagainak felvétele és utó­munkálata. Az iskola és a média mellett városi rendezvények műsorvezetőjeként is találkoz­hatunk vele. Igazi sikertörténet a Regionális Fejlesztés Operatív Program Minden várakozásunkat felülmúlja a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) átütő sikere. A 2004 óta idén május elejéig beérke­zett 2233 pályázat közül eddig 518 elbírálása támogató döntéssel zárult, több mint 400 projekt megvalósítása ügyében született szer­ződés és 50-nél is több fejlesztés realizálódott - írja a szakterületet felügyelő Kolber István tárca nélküli miniszter a ROP legfrissebb hírlevelében. Örömmel jelenthetjük, hogy 2004 és 2006 között tel­jes mértékben lekötöttük azokat a közösségi forrásokat, amelyek Magyarország regionális fejlődését és hazánknak az Európai Unió regionális politikájához illeszkedő szerkezeti átalakulását szolgál­ják. A mintegy 116,7 milliárd forintnyi támogatási összeget a ma­gyar regionális fejlődés és felzárkóztatás érdekében hasznosítjuk. TNL Nógrád megye. Állampolgáraink százez­rei már ma is nap mint nap élvezik a tu­risztikai, az infrastrukturális és a hu­mánerőforrás-fejlesztések pozitív hatá­sait. A milliárdos nagyságrendű - vi­lágörökség megőrzését, történelmi vá­rosközpont-rehabilitációt szolgáló - fejlesztésektől a néhány milliós - a ke­rékpáros turizmust segí­tő vagy képzési program kialakítását lehetővé tevő - támogatásokig rendkí­vül összetett a kép. A kis­térségi kezdeményezé­sek, a kiváló partneri kapcsolatok, a felelős ter­vezés és a gondos megva­lósítás példáit tárják elénk. Kolber István az internetes honlapon is el­érhető kiadványban jelzi: megkezdtük a 2007-2013-as programo­zási időszakra való felkészülést. Ha­zánk fejlesztési elképzelései a jövőben is jól alkalmazkodnak az európai közös­ség célkitűzéseihez. Terveinkben, ha le­het, az eddigieknél is nagyobb hang­súlyt kapnak a gazdaság növekedését, a foglalkoztatás további bővítését, az esélyegyenlőséget biztosító fejlesztések. Továbbra is arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat olyan célok szolgálatába állítsuk, ame­lyek közvetlenül javítják polgáraink életminőségét. A fejlesztésekkel csökkennek a ma­gyar régiók között ma még meglévő je­lentős fejlettségi különbségek és egyben a régi uniós tagállamok és hazánk kö­zött e téren tapasztalható eltérések. Azt kívánjuk előkészíteni, hogy a következő programozási időszakban meghirdetés­re kerülő pályázatok sikere elérje és túl­A 11 ^ j^kulotl i2ff lodfsík tIau 'H Képzés és UtfajteszXés; 74 dfac 19% 9® db; 24% szárnyalja a ROP jelenlegi eredményeit - hangsúlyozza Kolber István. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) egyike az I. Nemzeti Fej­lesztési Tervhez kapcsolódó operatív programoknak. Az operatív programok a gazdaság élénkítését szolgálják (GVOP), a környezetvédelmi beruházá­sokat segítik (KIOP), az agrárfejleszté­seket ösztönzik (AVOP) és a munkaerő fejlesztésére és képzésekre irányulnak (HEFOP). A ROP a regionális fejlődést és Ma­gyarországnak az Európai Unió regio­nális politikájához illeszkedő térbeli szerkezeti átalakulását szolgálja. A ROP forrását az Európai Unió 2004-től ha­zánk számára is lehívható, területfej­lesztésre szánt pénzügyi támogatásai képezik. A források lehívhatóságához már Magyarország uniós csatlakozása előtt el kellett készíteni az úgynevezett programozási dokumentumokat, ekkor készült el a ROP programozási doku­mentuma is. A Regionális Fejlesztés Operatív Program 3 (turisztikai, infrastrukturá­lis és humán erőforrás) beavatkozási te­rületen belül 9 intézkedés (pályázati ab­lak) keretében nyújt támogatást regio­nális fejlesztésre irányuló projektek megvalósításához. A programot a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (ROP IH) felügyeli. Az OTH keretein be­lül működő ROP IH legfontosabb felada­ta a program előkészítése, vég­rehajtása, felügyelete és ellen­őrzése, illetve az, hogy a 2004- 2006 közötti időszakban regionális fejlesztésekre, te­rületfejlesztésre e program ke­retén belül lehívható források Magyarország és a magyar ré­giók számára maximálisan ki- használhatóvá váljanak. A program rendkívül sike­res Magyarországon, 2006. május 2-éig 2233 pályázat ér­kezett be, amelyből 2031 nyílt pályázatos rendszerben került benyúj­tásra. A ROP IH támogatási döntésével rendelkező 518 pályázat 106,56 milli­árd forintos támogatási értéket képvi­sel. Ha ehhez hozzávesszük a 10,1 mil­liárd forint támogatást lekötő, 13 köz­ponti projektet is, akkor a ROP leköté­se pillanatnyilag 116,66 milliárd forint, ami a rendelkezésre álló keretösszeg 109 százaléka. A keretösszeg 91 száza­lékára, azaz 97,83 milliárd forintra már a szerződéskötés is megtörtént, ami 406 megkötött szerződést jelent. A pályázatos projektek közül 53 teljesen, 2 pedig részben valósult meg és került átadásra, köztük 21 felújított útsza­kasz és 29 oktatási intézmény. A kiadvány valamennyi megye jelen­tős beruházásait bemutatja. Nógrád ki­emelten fontos, s a ROP által támogatott fejlesztéseiről Boldvai László ország- gyűlési képviselő ad számot. A politi­kus első helyen említi a Nógrád Volán buszpályaudvarának rekonstrukcióját, lesztésével. Mint ismeretes, ennek se­gítségével jelentős beruházások való­sulnak meg megyénk mindkét fő köz­lekedési útvonalán, a 2-es, illetve a 21- es úton. Ugyancsak e források tették, te­szik lehetővé az élhető városközpont ki­alakítását akár Szécsényben, akár Salgótarjánban. A ROP segített a foglalkoztatás-fej­lesztés hosszú távú stratégiájának el­készítésében is. Mind a hat kistérsé­günkben foglalkoztatási megállapodá­A Nógrád Volán buszpályaudvarának rekonstrukciója jól illeszkedik a térségfejlesztési el­képzelések sorába amely jól illeszkedik a térségfejlesztési elképzelések sorába. Ugyancsak az első között említi az uniós források bevonásával, pályázat útján megvalósult, vagy a közeljövőben kezdődő intézményi rekonstrukciókat, hiszen - mint hangsúlyozza - a megye- székhely és a megye szempontjából nél­külözhetetlen az oktatási terület meg­erősítése, uniós szintre emelése. A politikus kiemelten foglalkozik az infrastruktúra-fejlesztésekkel, ezek kö­zött is első helyen a közúthálózat fej­sok megkötésére került sor. A program célja, hogy bővüljön a foglalkoztatott­ság, a szakképzés jobban illeszkedjen a foglalkoztatók igényeihez. A jövő a szakképzésé és az oktatásé - hangsúlyozza Boldvai László. Ebben megyénk felsőfokú oktatási intézmé­nyei kiemelt szerepet kapnak nemcsak jelenlegi feladataik színvonalas ellátása érdekében, hanem azért is, hogy ezek az intézmények lehessenek a közeli jö­vőben a kutatásra alapozott fejlesztési projektek mozgatórúgói. A megjelenés az Európai Jnó társfinanszírozásával, a ROP keretében valósult meg.

Next

/
Thumbnails
Contents