Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-19 / 116. szám
1 4 NÓGRÁD MEGYE 2006. MÁJUS 19., PÉNTEK „Hitem a művészet” Megnyitották Czinke Ferenc emlékkiállítását dében dr. Bereczky Lóránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója: - Czinke Ferencet a sors tehetséggel áldotta meg, s ő tudta, hogy a tehetség művelése kötelessége annak, aki ilyen ajándékot kapott. A kiállítás teljes keresztmetszetet ad az életműről, kezdve az induló művész dilemmáitól. Tevékenységét a vonalhoz való kötődés, a rajzolás határozta meg. Műhelyében olyan életmű született, amely nem csak egyéniségéről, de az azon keresztül bemutatott korról is tökéletes tükröt tár elénk. Munkásságában megteremtődött a harmónia, képes volt olyan jelképrendszert megvalósítani, amely azonosítja a művészt a művel.- Itt, a 80. születésnapon kell rádöbbennünk arra, hogy még nagyon sok felfedeznivalónk van Czinke Ferenc életművében... - fogalmazott dr. Bereczky Lóránd. A megnyitót követően bemutatták a „Hitem a művészet” című, Czinke Ferenc-portréfilmet, melyet 1990-ben H. Szilasi Ágota és Kovács Bodor Sándor készített, de baráti beszélgetésre is sor került, ahol dr. Csongrády Béla közíró volt a moderátor. A rendezők, K. Peák Ildikó és Gulyás Gábor az emlékkiállítás keretében látható több mint 70 alkotást magángyűjteményből és a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből válogatták össze. A salgótarjáni önkormányzat támogatásával létrehozott emlékkiállítás november 5-éig áll az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. Megnyitottak tegnap Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész emlékkiállítását a Nógrádi Történeti Múzeumban, melyet a néhai alkotó születésének 80. évfordulójára rendeztek. Salgótarján. A szép számban érkezett érdeklődőket, köztük Czinke Ferenc családtagjait dr. Kovács Anna megyei múzeumigazgató köszöntötte. Az ünnepművész több mint négy évtizedes tevékenységével nagymértékben növelte a város hírnevét, művészetpedagógusként számos képzőművészt indított el A tárlatot dr. Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg ség nyitányaként irodalmi összeállítást tekinthettek meg az érdeklődők a Hibó Tamás Művészeti Iskola Moving Art csoportjának előadásában.- Czinke Ferenc itt él velünk, szellemisége itt él bennük, s általunk tovább. S itt vannak művei, amelyekben túlél mindany- nyiunkat... - hangsúlyozta köszöntőjében Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. Mint mondta, Czinke Ferenc (1926-2000) grafikus- és festőpályáján. Jelentős részt vállalt a helyi művészeti élet szervezésében, az ifjúságnak szóló esztétikai nevelésben. Hathatós közreműködésével Salgótarján képzőművészeti életében új korszak nyílt a hatvanas-hetvenes években.- A XX. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb egyéniségének születési évfordulóján hajtunk fejet a személyiség, az alkotóművész és a pedagógus előtt - mondta megnyitóbeszéSokan voltak kíváncsiak Czinke Ferenc emlékkiállítására a megnyitót követően HÍRSÁV Apák napja HorpácS. Vidám vetélkedőkkel, ügyességi versenyekkel, asztalitenisz-bajnoksággal, kispályás labdarúgással várják egyebek mellett a vendégeket az apák napjára, melyet május 20- án, szombaton rendeznek meg a településen. Ötödik alkalommal jelentkezik a jó hangulatúnak ígérkező esemény, amely 13.30 órakor kezdődik. Fél négyig a sporté lesz a főszerep, 17.30 órától koncerttel, 19 órától pedig bállal folytatódik a program. Lomtalanítás Karancsság. A közmunkások részvételével és a helyi lakosság segítségét kérve lomtalanítást tartanak a település egész területén május 19- én, pénteken reggel hét órától. Lopott autóval loptak Bércéi. Kedden reggel egy nő jelentette be a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra, hogy berceli telephelyéről ismeretien tettes mintegy 150 méter rézkábelt tulajdonított el 400 ezer forint értékben. A helyszíntől nem messze, Galgaguta és Bércéi között a rendőrök találtak egy tehergépkocsit, valószínűleg ezzel követték el a lopást. Az autót az egyik budapesti rendőrkapitányság már körözte. A tettesek elfogására lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozás indult. Lóra fel! Salgótarján. A Salgó völgye lovardában, Ponyipusztán, ingyenes napot tartanak május 20-án, szombaton. A lovarda bemutatása mellett a látogatók íjász- és csikósbemutatón vehetnek részt, lovagolhatnak és kocsizásra is lesz lehetőségük. Madárijesztők a műsorban Csesztve. A helyi, már hagyományosnak tekinthető madárijesztő-fesztivál látnivalói is szerepelnek május 20-án, szombaton, az MTV 1 műsorán. A csúnyaságok versenyszerű felvonulásáról a Feszti körkép című, 15.30 órakor kezdődő összeállítás ad majd ízelítőt. w Atjáróhelytől bombatölcsértóig Diósjenő. Nem fogadta kegyeibe az időjárás a diós- jenői általános iskola diákjait május 17-én: előtte is, utána is alkalmas lett volna az időjárás egy kis túrázásra, hanem pontosan az új tanösvény átadásának napján leszakadt a nagy eső... Azért Mocsári Gergely, a helyi iskola igazgatója és Lengyel László, az Ipoly Erdő Rt. diósjenői erdészetének helyettes vezetője, egyben közönségkapcsolatokért felelős munkatársa találtak áthidaló megoldást: az iskola aulájában tartották meg az átadási ünnepséget. A gyerekek szép, az erdőről szóló zenei és irodalmi alkotásokat felsorakoztató műsora persze másképpen hangzott az iskola falai között, mint ahogyan a májusi erdő madárdalból, lombsuhogásból álló hangaláfestése mellett szólhatott volna - de hát mit lehet tenni olyankor, amikor az esőcseppek kopogása és az ágakat tépő szél zúgása elnyom minden mást? Hőscincér FARAGÓ ZOLTÁN Azért az iskola falai között sem maradtak látnivaló nélkül a természetszerető diósjenői általános iskolások! A tanösvényt megálmodó, kialakító, és ami talán a mai világban a legfontosabb, a kivitelezés anyagi költségeit is álló Ipoly Erdő RL munkatársa, Lengyel László köszöntötte az egybegyűlteket, majd vetítésen mutatta be a tanösvény mentén sorakozó látnivalókat ÖszAz egyik, a vadászat és a vadgazdálkodás témakörét bemutatótábla szesen 18 kisebb és öt nagy méretű táblán hívják fel a figyelmet a Börzsöny ezen részén látható természeti érdekességeire, vagy ami igazi különlegesség és országszerte páratlan kezdeményezés, az ösvény elején a helyi erdészet történetének emlékeiből adnak ízelítőt. Ugyancsak különlegességnek számít, hogy még a vadászat és története is helyet kap a kiállítótáblákon, reális képet festve a vadgazdálkodásról és szükségszerűségéről.- A négy kilométer hosszú tanösvény a diósjenői erdészet előtt indul, állomásai igyekeznek úgy vezetni a látogatót az erdőben, hogy lehetőség szerint minden, a környéken fellelhető érdekességet megmutasson - mondta Lengyel László. - Az ösvény az alacsonyabban fekvő szakaszán kocsánytalan tölgyesben vezet, aminek feljebb átveszi a helyét a bükk. Az erdők mellett bemutatjuk a Kemence-patak folyó- és a bombatölcsértavak állóvizes élőhelyeit Előbbiek mellett a Börzsöny ember által létrehozott, környékbeli érdekességeit is megjelöltük a táblákon. Ilyen például a Hugó-villa névre keresztelt sziklaüreg, ami valószínűleg évezredekkel ezelőtt lakott lehetett. Helyet kapott az erdészek tevékenysége is, amelyikből az egyik legfontosabb a gyérítésjelölés. Itt azt láthatja az ösvényt járó, hogy a fák kitermelése nem véletlen- vagy ötletszerűen történik, hanem tudatosan az alászorult, gyengébb, rosszul fejlődő, beteges példányokat igyekszünk kivenni a nagyra növő, egészséges fák közül. Lengyel László beszélt még a hegységben folytatott vadgazdálkodásról, ennek bemutatásáról, a börzsönyi medvemegfigyelésekről, a békavonulásról, a hely- és er- átereszek tervezése, építése is. dőgazdálkodás-történet érdekessé- Külön szólt azokról az erdészekgeiről. Az egykori nagy fafelhasz- ről és vadászokról, akikre ma a hanálók közül külön is említést érdé- láluk helyszínén felállított feszület Az iskolai ünnepség meghitt pillanatai emlékeztet; ezek közül a legismertebb a túrautak kereszteződésében álló Foltán-kereszt. (Foltán János erdőőrt tilosban legeltető pásztorok ölték meg azon a helyen.) Amint Lengyel Lászlótól megtudtuk, a hely- és erdőgazdálkodás-történeti táblák elkészítése alapos levéltári kutatást igényelt, ami- benNagyLászló munkatársuknak volt kiemelkedő szerepe. A végén reményét fejezte ki, hogy a gyerekekkel találkozni fog a tanösvényen járva is, hiszen azért mégiscsak az az igazi és az eredményes, ha a terepen ismerkedhetünk a természettel! * * * A szakadó eső elállt egy órára, ekkor nyüt lehetőség a túraút egy részének bejárására. A Závoz- nyeregből - mivel két hegy között fekszik, neve valószínűleg a szláv átjáró, átkelőhely szóból ered -, amelynek közelében a már említett Hugó-villa fekszik, leereszkedtünk a bombatölcsértavakhoz, megnéztük a Kemence-patak egy szakaszát, a vadgazdálkodás emlékeit bemutató táblákat A szalag átvágása tehát megtörtént. Az, hogy képzeletbeli volt, nem számít: az erdő mit sem tud efféle emberi huncutságokról... Hogyan keletkeztek a bombatölcsértavak? A terep bejárásán részt vett Végh József diósjenői helytörténész, a rétsági művelődési központ igazgatója, a Magyar Kultúra Lovagja, csak úgy mellékesen vagy harminc, zömmel helytörténeti kötet szerzője. Amint elmondta, a diósjenői bombatölcsértavak nem a háború alatt keletkeztek, amint azt a kívülálló gondolná, hanem pár hónappal később.- Nagy lőszerraktár volt Diósjenőn, a helybelieket időnként ki is vezényelték malenkij robotra, hogy átforgassák és bezsírozzák a különféle robbanóeszközöket. 1945 vége felé azonban, mivel az elszállítás nehézségekbe ütközött volna, biztonsági okokból felrobbantották azt a rengeteg bombát, aknát és lőszert. A gyerekek utána még évekig ezekre a helyekre jártak vasat gyűjteni, még olyan is volt, hogy 40-50 kilós repeszdarabokat találtak. Még ma is rá lehet bukkanni egy-kettőre, a tavaktól igen messze, a környező hegyoldalakban is... Lengyel Lászlótól megtudtuk, hogy az erdészek is lelnek időnként repeszmaradványokat:- Az 1945-ben már álló és mostanában kitermelt fák törzsében kékes színű elszíneződés mutatja, hogy hol csapódott beléjük annak idején repeszszilánk. Mindez persze már a múlté. A diósjenői bombatölcsértavak érdekes kis erdei állóvizek, farkos- és farkatlan kétéltűeknek biztosítanak kiváló szaporodóhelyet. melnek a különböző korú erődítmények, hiszen nemcsak a korai földvárak sáncait erősítették fagerendákkal, hanem a kővárak építéséhez, fenntartásához is igen sok fát termeltek ki. A földvárak jellemző sáncszerkezetét például a tanösvény egyik tábláján is bemutatják.- Külön is megemlékezünk azokról a helyi és környékbeli erdész szakemberekről, akik munkájának gyümölcsét korunk embere élvezi - mondta végezetül Lengyel László. - Az erdőmérnökök munkáját képezte a kezelés mellett a különféle műszaki létesítmények, utak, kisvasutak, árkok, Aprócska vízesés a köves, sziklás medrű Kemence-patakon
