Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-16 / 113. szám

2006. MÁJUS 16., KEDD 3 NO GRAD MEGYE Pályázati sikerek Esztergom. A Magyar Vö­röskereszt 125. születés­napjára rendezetett május 16- ai esztergomi központi ünnepségen az országosan meghirdetett művészeti pá­lyázaton két nógrádi siker is született. A legjobb ered­ményt elért pályázati mun­káért a „Menedék” Csalá­dok Átmeneti Otthonból a Báti Jánosné által felkészí­tett öt fiatal kap elisme­rést, a fotókategóriában pe­dig Gyurkó Péter fotóripor­ter vesz át díjat. Felolvasóest Salgótarján. Kupcsulik Ág­nes költő felolvasóestjét rendezi meg május 17-én, szerdán 16.30 órától a Te­rületi Művelődési Intézmé­nyek Egyesületének Nóg- rád Megyei Könyvtára. (Munkásotthon tér 1.) Közúti ellenőrzés Nógrád megye, a Nógrád Megyei Közlekedési Fel­ügyelet május 17-18-án országos összehangolt közúti ellenőrzés kereté­ben, a rendőrség és a ka­tasztrófavédelmi igazgató­ság bevonásával a 21-es főúton a salgótarjáni ipari parknál, illetve a Mátraszőlősnél található parkolóban ellenőrzi a közlekedőket. Az ellenőr­zés célja elsősorban a bel­földi és külföldi áru- és személyszállító járművek vizsgálata: ezen belül ki­emelt hangsúlyt kap a ve­zetési és pihenőidőkre, a veszélyes árut szállító jár­művekre, a közlekedés- biztonságra, a közúti köz­lekedési szolgáltatásra, a műszaki és környezetvé­delmi előírásokra vonat­kozó szabályok betartásá­nak vizsgálata. Fogadónap Salgótarján. Munkajogi, fog­lalkoztatáspolitikai kérdé­sekben tartanak fogadóna­pot május 16-án (kedden) 15 órától az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.). Közgyűlés és előadás Pásztó. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat vá­rosi egyesülete március 17- én 16 órától tartja köz­gyűlését az Ózon étterem­ben. Emberek, csillagok, űrhajók címmel Zombori Ottó csillagász tart tudo­mányos előadást, majd be­számoló hangzik el a 2005. évről, ismertetik a 2006-os szakmai és pénz­ügyi tervet, valamint a szakmai tanácsadó testület 2007. évi képzési tervét. Az ülésen várhatóan mó­dosítják az egyesület alap­szabályát is. Nyugalom szigetén Bátonyterenye. a testi és a lelki harmóniáról kaphat­nak gyakorlati tanácsokat azok, akik május 17-én, szerdán ellátogatnak a maconkai közösségi házba, „A nyugalom szigetén já­runk” című rendezvényre. Szájról szájra terjed a múzeum híre Kelmék, babák és bútorok a népi világból Zsuppányi Ferencné •8 \ 'E m ­■ A múzeum híre gyorsan terjedt a környéken Buják. Negyven népviseletes baba, régi bútorok, szőtte­sek láthatóak a 84 éves Zsuppányi Ferencné múzeu­mában Bujákon. így például lányságát gyászoló meny­asszony, aki az esküvő előtti vasárnap feketében megy a misére. Mint régen, fehér függöny takarja el a fiatal menyecskét és csecsemőjét, nehogy „szemmel verjék” őket. Láthatók még nagybokros és „kakatú- ros” főkötőt viselő babák is, amiket annak idején csak lakodalomba vett fel a fehérnép. A Bujákon élő Piros­ka néni mintegy negyed százada várja a látogatókat magángyűjteményével a falu központjában. Sz.E. Zsuppányi Ferencné Bujákon született, majd 24 évesen került Budapestre, ahol a Gellért ven­déglőben dolgozott, s ahol megis­merkedett férjével. A fővárosban rendezték be életüket, majd a fér­je megbetegedett és az orvosok tanácsára - a jó levegő miatt - 1975-ben hazaköltöztek. Mint mondta, rá sem akart ismerni a szülőfalujára: a lányok, asszo­nyok szűk szoknyában és nad­rágban jártak. „Azon tűnődtem, hogy hová lett a csodálatos viselet? Egy fél évszázada még mindenki népvi- seltben járt. Abban az időben vir­radattól napnyugtáig dolgoztak az emberek a földeken, szinte nem is házasodtak más vidékről valóval, mivel a legényeknek ud­varolni sem volt idejük ” - idézte fel emlékeit. Miután az új, fővárosi házukat eladták egy régi parasztházat vet­tek Bujákon, s Piroska nénit ek­kor kezdte foglalkoztatni egy mú­zeum létrehozásának gondolata.- Azelőtt sohasem láttam nép- művészeti múzeumot, így sem­milyen példa nem volt előttem, hogy hogyan is kellene hozzákez­Piroska néni maga készítette a kiállítást ml denem - mondta Piroska néni. Az eladott házból megmaradt pénzt régi kelmék, ruhák, búto­rok beszerzésére fordította, majd két éven át tervezett, varrt, rán­colt, hímzett. Kizárólag eredeti anyagból készítette a kiállított ru­hákat, amiket főként Felvidékről szerzett be. Aztán szájról szájra terjedt a múzeum híre, s azok, akik a faluba látogatnak, biztos felkeresik Piroska néni magán- gyűjteményét. „A szívem vérzik érte, de ma már nem tudom a tűt megfogni”- mondta keserűen. A múzeum ajtaja ugyan nem mindig áll nyitva, de a faluban ügyesen útbaigazítják a látogató kát, hogy hol találják Piroska né­nit. Ő aztán igazi tárlatvezetést tart a vendégeknek, ahol érdekes történeteket mesél a régi idők vi­lágáról, a lakodalmakról, a meny­asszonykalácsról, a szokásokról, a kelmékről. Mint megtudtuk, a gyereklá­nyok „zobonyos” ruhában jártak akkoriban, s a falitükröt azért he­lyezték kissé megdöntve a falra, hogy a ház asszonya és a leányok jól láthassák szoknyájuk alját. A múzeumot díszítő régi bútorok között ott van a mai járóka előd­je, s a három-négy fiókos ko­mód sem üres: régi pántlikákat, alsószoknyákat rejtenek. Minden ruhadarabot adott ünnepen visel­tek, így például fehér vasárnap fehér százszorszépet, azaz kázsmért, pünkösdkor pedig pi­rosat hordtak az asszonyok. Úgy hallottuk, lakodalmas kalácsot még manapság is sütnek Bujá­kon, csak tudni kell, hogy mikor látogassunk a faluba... Ötletbörze a városfejlesztésért (Folytatás az 1. oldalról) A meglévő elképzelésekről és az együttműködésről a szerve­zetek egyes képviselői így véle­kednek. A KISOSZ nevében Tarnóczi Lajos megemlítette a vásárcsarnokkal kapcsolatos együttműködés fontosságát, va­lamint kiemelte a minőségi szál­láshelyek kiépítésének jelentó ségét. Dr. Körmendi József a megyei agrárkamara részéről Salgótar­ján infrastruktúrájára építő fej­lesztéseket javasolt, így például megemlítette az energianövé­nyek termesztését. Javaslatai kó zül kiemelte továbbá a térség mezőgazdasági termékeinek megfelelő színvonalon történő feldolgozását, illetve az idegen- forgalmi fejlesztések mellett a vadászturizmus fellendítését. Célunk, hogy pezsgő üzleti élettel töltsük meg a várost - fo­galmazta meg Tordai Péter a me­gyei kereskedelmi és iparkama­ra képviseletében. Tari Miklós, a gyáriparosok szövetsége megyei szervezetének nevében elmond­ta, a megfelelő szakképzés és a munkahelyteremtés a legfonto­sabb kérdés. Kövesi Tibor, a me­gyei mérnöki kamara és a „Nóg­rád Gazdaságáért” együttműkó dés képviselőjeként kiemelte a helyben lakó és tevékenykedő mérnökök megfelelő foglalkoz­tatásának jelentőségét.- Közös szándékunk a térség pozíciójának erősítése - mondta Lukács György, a Salgótarjáni Polgári Kör alelnöke. Hozzátette: a kör ötleteivel eddig is és ezután is szerepet vállalt a fejlesztő el­képzelések kidolgozásában. A program szakmai vezetőjé­vé a Közép-magyarországi Regi­onális Fejlesztési Zrt. vezérigaz­gatóját, Mihály né Balázs Melin- dát választották, aki elmondta: a gazdasági felzárkóztatás érdekó ben minél több pénzt szeretnó nek hozni a 2007-2013 közötti időszakban a városba, a kistér­ségbe, a megyébe. Hozzátette: a pályázatok elnyeréséhez azon­ban megfelelően előállított prog­ramokra van szükség. A szervezetek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón a salgó tarjáni városházán elhangzott: június 10-éig várják a civil kó zösségek elképzeléseit a fent megemlített szervezeteknél, vagy a helyi önkormányzatnál. Trükkös tolvajok Egy 95 éves bácsi a sér­tettje annak a bűncselek­ménynek, amelyet Szente községben követtek el áp­rilis végén. Hulladék vas vásárlása címén járták a települést egy platós te­hergépkocsival ismeret­len elkövetők, ahol ócska­vasat láttak, bekérezked- tek: megvennék a házi­gazdától, úgy sincs már rá szüksége. Hegedűs Szente—Rétság. Tízezer forintot ígértek az ócskavasért, 20 ezer fo­rintossal fizettek: a bácsi kis do­bozban tárolta pénzét, elővette, hogy vissza tudjon adni, majd a dobozt letette az asztalra. A másik elkövető vizet kért, amíg a házi­gazda elfordult, felmarkolták a do­bozt, amiben 200 ezer forint volt, és futásnak eredtek. A szerencse azonban ezúttal elpártolt melló lük, a rendőrség széles körű adat­gyűjtése során talált egy tanút.- A tanú felírta a rendszámot, ennek alapján kiderült, a teher­gépkocsi egy sajóbábonyi nőé - mondta Csorba László alezredes, a Rétsági Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. - Felvettük a Miskolci Rendőrka­pitánysággal a kapcsolatot: a kol­légák kimentek a teherautó tu­lajdonosához, L. Gusztávnéhoz, aki elmondta, mindennap elvi­szi tőle az autót „vasazni” egy Péter vagy egy József nevű férfi, 4-5 ezer forintot fizetnek érte. Az elkövetők beazonosítása fo­lyamatban van, a lopással meg­alapozottan gyanúsítható két sajóbábonyi férfi. Az alezredes kiemelte: a trük­kös lopások elkövetési módsze­reinek palettája elég széles, a sértettek többnyire 60 év feletti idős emberek. A közelmúlt ada­tai szerint ilyen lopást 8 esetben regisztráltak, besurranással el­követett lopás 11 esetben vált is­mertté. Több esetben előfordul az a módszer is, hogy az elköve­tők, akik általában hárman van­nak, valamilyen önkormányzati munkavégzésre hivatkozva - leggyakrabban árokásás ürü­gyén - a kert végébe csalják a későbbi sértettet, egy társuk pe­dig az üresen maradt lakást át­kutatva eltulajdonítja a megta­karított készpénzt. Találkoztak olyan módszerrel is, amikor az elkövető szociális munkásnak adta ki magát, elhitette a sértet­tel, hogy pénzt utaltak ki számá­ra, de vissza kellene adni belőle: kifigyeli a pénz tárolási helyét, eltereli a sértett figyelmét és el­lopja a pénzt.- Az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények bekövetkezó séhez sok esetben a sértetti ma­gatartás is hozzájárul: a nem kellő bizalmatlanság, a kapzsi­ság - összegezte az osztályve­zető. - Ugyancsak hozzájárul a sértettek magas kora: az ismert­té vált bűncselekmények sér­tettjeinek átlagéletkora 77,6 év. Szórólapokon hívjuk fel a veszó lyeztetett időskorú emberek fi­gyelmét, rendszeresen látogat­juk a környező települések nyugdíjasklubjait, felvettük a kapcsolatot a területünkön mű­ködő polgárőr egyesületekkel. Kérnék a fiatalokat is: hívják fel idős hozzátartozóik figyelmét, hogy ne higgyenek az ilyen is­meretlen embereknek. Tanulni kell ezt is... Cered. Diákönkormányzatok képzéssel egybekötött találkozó ját rendezte meg néhány napja a községben a Nógrád Megyei Ifjú­sági Tanács (NMIT), melynek egyik fontos feladata, hogy a me­gye középiskoláiban működő di­ák-önkormányzati tagokat felkó szítse a munkára. A kétnapos rendezvény 25 fiatal vendégét Farkas Lajosné, az NMIT elnöke és Szolnoki Takács Eszter megyei ifjúsági referens fogadta. Az elhangzottakból kiderült, hogy hol, milyen színes és tevó kény a diákélet, kik elégedettek és kik szeretnének javítani a je­lenlegi helyzetükön. A folytatás­ban az Észak-magyarországi Re­gionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda mutatkozott be, munkatársa se­gítségével: Berta Csilla tájékozta­tójában a pályázati lehetőségek­ről is szó volt. Körvonalazódott a találkozó alkalmával az is, hogy a későbbiekben pályázatíró tró ning szervezése ajánlatos, mert igény van erre. Szombat reggel közösségfej­lesztő játékokkal indult a nap. Majd Kakszi Dórát, a miskolci Deáktér Egyesület titkárát hall­gatták meg a fiatalok a diákjo­gokról. Mint a fiatalok jelezték, változatos formában nyújtott hasznos információkkal, új ba­rátságokkal, kellemes élmények­kel gazdagodtak a két nap alatt. Határátlépési pontok: földön, vízen,... hídon (Folytatás az 1. oldalról) Hont-Tesmag (Tesmák); Dré­gely palán k-Ipolyhídvég (Ipel'ské Predmostie); Őrhalom- Varbó (Vrbovka), Pösténypuszta- Pető (Pet'ov); valamint Ráróspuszta-Rárós. Gyalogos átkelőpont nyílik Tésa és Ipolyvisk (Vyskovce nad Ipl'om), Karancsberény és Nagyromhány (Lipovany), So­moskőújfalu, illetve Somoskő és Sátoros-Bükkrét (Siatorská Bukovinka), Cered és Tajti (Tachty) között, melyeket napon­ta 7-től 19 óráig használhatunk. A14 tervezett határátlépési pont magába foglal hat Ipoly-hidat is, melyek megépítésével az átlépó sek szárazföldivé válnak az adott helyeken, vagyis Ipolydamásd és Helemba, Vámosmikola és Ipolypásztó, Drégelypalánk és Ipolyhídvég, Őrhalom és Varbó, Pöstény- puszta és Pető, Ráróspuszta és Rárós között. A hídépítést köve­tően ezek viszonylatában gyalo­gosan, vagy kerékpárral minden nap 7-től 19 óráig közlekedhe­tünk.- A határátlépési pontok meg­nyitásáról, használatáról a Ba­lassagyarmati Határőr Igazgató ság időben tájékoztatja az uta­zóközönséget. Az új átkelők el­lenőrzésére felkészültünk - zár­ta szavait Kalácska Ferenc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents