Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-15 / 112. szám
2006. MÁJUS 15., HÉTFŐ wmmmmmmmm msammm Önállósodnának az egykori kisgazdák önálló frakció létrehozására kéri az idei országgyűlési választásokon a Fidesz listáján parlamentbe jutott kisgazda képviselőket kilenc egykori FKGP-s politikus. Túri-Kovács Béla parlamenti képviselő reagálásban kifejtette, üdvöz- lik a kezdeményezést, de a mostani politikai helyzetben az ötlet nem időszerű. Új jobboldalt akar építeni Dávid Ibolya Dávid ibolya, az MDF elnöke szerint a következő négy év legfontosabb feladata az új magyar jobboldal felépítése lesz. Úgy vélte, hogy ehhez meg kell újulnia az MDF- nek is. A következő hónapokban ezért támogató, to- borzó kampányt indítanak. A párt elnöke szólt arról is, hogy az MDF nyitott a párbeszédre a parlament másik két ellenzéki pártjával is. Csalódott MDF-esekkel erősödne a Jobbik ELSŐSORBAN Csalódott MDF-eseket, fideszeseket, polgári körösöket és egykori MIÉP-eseket várja soraiba tagtoborzó kampányában a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A legújabb akcióban a párt azokat is meg akarja célozni, „akik a rendszerváltás óta nem találják helyüket a köpönyegforgató politikai garnitúrában”. Szili házszabály helyett törvényt javasol Szili szankciókat sem zár ki országgyűlési törvényjavaslatot és házszabály-módosító csomagot készített Szili Katalin. Á házelnök a Népszavának adott interjújában kifejtette, hogy míg Magyarországon a parlament működését házszabály határozza meg, addig Európában több helyen is törvény szabályozza ugyanezt. A reformcsomagban szerepel a szankció lehetősége is, legalábbis ami a részvételt illeti, de nem zárom ki az elnöklő szankcionálás lehetőségét sem - tette hozzá. Parlagfű: az állami területekre koncentrálnak az idei évben a parlagfű- mentesítés kapcsán az állami földterületekre koncentrálnak. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott kifejtette: arra biztatják az önkormányzatokat, hogy legyen bátorságuk az állami földhasználót is megbírságolni, ha nem irtja ki a területén allergiát okozó • gyomnövényt. @ további hírek: www.reggel.hu «. PANORÁMA 5 Mentesség az orvosoknak? egészségügy Legalább 2500 gyógyító hiányzik a kórházakból Műtét egy budapesti kórházban. Egy tanulmány szerint az új adószabály komoly gondokat okozhat az egészségügyi ellátásban Komoly problémákat jelenthet az egészségügyben, ha júliustól a kényszervállalkozó orvosokat is büntetni kívánja a munkaügyi felügyelet. Dreissiger Ágnes Magyarországon jelenleg az orvosok 12,5 százaléka nem alkalmazotti státusban, hanem egyéb jogviszonyban, közreműködőként látja el feladatát. Ez alapjaiban még nem jogszerűtlen, hiszen egy 2003-as törvény szerint a doktorok szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmazottként vagy közreműködőként dolgoznak-e egy intézetben. Az viszont már nem nevezhető törvényesnek, ha valaki délelőtt közalkalmazottként dolgozik, délután pedig ugyanabban a kórházban vállalkozóként látja el a feladatát. Ez a helyzet elsősorban a szakemberhiány miatt alakult ki. Ha pedig egy intézmény nem tudja teljesíteni az alapvető humánerőforrás-követelményeket, akkor az ÁNTSZ visszavonhatja működési engedélyét. A tervek szerint a színlelt szerződéseket július elsejétől szigorúan bünteti a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság, ez azonban a jelenlegi szakember- hiány miatt beláthatatlan következményekkel járhat az egészségügyben. Éppen ezért a Magyar Kórházszövetség levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy az egészségügyi intézményeket egyelőre ne ellenőrizzék. Ráadásul ha megszületik az új uniós munkaidő-direktíva, tovább emelkedhet a szerződéses orvosok száma. A jelenlegi magyarországi rendszer megengedi a túldolgoztatást is, ráadásul a vegyes rendszernek köszönhetően ellenőrizhetetlenné vált, hogy konkrétan mennyit is dolegyre TÖBB bíróság dönt arról, hogy jár az orvosoknak az úgynevezett ügyeleti díj. A közelmúltban 11 orvosnak közel tízmillió forintot ítélt meg a bíróság. A Magyar Kórházszövetség szerint csődbe mehetnek a fekvőbetegellátó intézmények, ha a bíróságok sorra jogerősen is megítélik a pénzt a doktoroknak, s az állam nem fizeti azt ki. A doktorok gozik egy orvos. Jelenleg heti 48 órát dolgozhatnak a doktorok, ezenkívül heti 12 óra vállalható önkéntes ügyeletben. Sok helyen azonban nincs meg a kellő létszám, egy orvos akár több kórházban is vállal ügyeletet. így viszont könnyen előfordulhat, hogy valaki 36 órát húz le pihenőidő nélkül. A helyzetet a szakemberek szerint nem lehet gyorsan megoldani, hiszen még mindig magasabb a nyugdíj előtt álló szakemberek száma, mint a harminc év körüli szakorvosoké. A kórházszövetség - a szaktárca segítségével - az év elején készített el egy tanulmányt a szakdolgozói és orvoshiányról. Ezt elviazt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg: 2004. május elsejétől, azaz hazánk uniós csatlakozásától az ügyeletben töltött időt teljes egészében munkaidőnek kellett volna tekinteni, s ennek megfelelően kellett volna díjazni. Magyarországon ugyanis egy 2000-ben hozott kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy részét tekintik munkaidőnek. leg a már elkészült egészségügyi humánerőforrás-stratégiához használta fel a minisztérium. A stratégia 15 célt és 43 feladatot fogalmaz meg az elkövetkező tíz évre, egyebek között kitér a pályaválasztás, a munka- biztonság és a munkafeltételek kérdésére, az életpályamodellek tervezésére. A Magyar Orvosi Kamar főtitkára, Gyenes Géza lapunknak azt mondta, a színlelt szerződések miatt az APEH nem elsősorban az orvosokat bünteti, hanem az őket foglalkoztatókat. „A kényszerhelyzetet nem a doktorok alakították így. A munkajog a túlmunkát is korlátozza, itthon viszont a szakemberhiány miatt a kórházvezetés ezzel nem foglalkozik.” A kórházszövetség elnöke ugyanakkor a probléma másik oldalát hangsúlyozta: a legújabb felmérésük szerint 2500 szakorvos hiányzik a rendszerből, ami bizonyos helyeken 30 százalékos gyógyítóhiányt jelent. „Magyarországon sok helyen nem tartható a hatvanórás munkaidő. Ezért mi azt kértük a miniszterelnöktől, hogy a beteg- ellátás zavartalan működése érdekében az egészségügyi ágazatot mentesítsék az ellenőrzés és a szankciók alól.” Ügyeleti díjakkal is tartoznak a kórházak Gyurcsány: egy hónap múlva alakulhat meg az új kormány A koalíció kormányprogramját várhatóan május 30-án nyújtjuk be, június 14-én pedig megalakulhat az új kormány - jelentette be szombaton az MSZP országos választmányi ülésén Gyurcsány Ferenc. A kormányfő-jelölt hozzátette: a kormányzást a közszolgálat átalakításával kezdik. A programban szerepel majd az államapparátus csökkentése, az új ciklusban kevesebb parlamenti bizottság lesz, és csökken a parlamenti képviselők bére is. Ezeken kívül enyhe reálbér-növekedést, a kistelepülési iskolák megőrzését és az egészségügy reformját ígérte Gyurcsány, aki kitért arra is, hogy a közszférában létszámleépítés szükséges. A kormányfő beszámolt arról, hogy az SZDSZ- szel folytatott tárgyalások a fő pontokban eddig nem hoztak eredményt. Kiderült: továbbra is az egészségügy és az oktatás területén van a legnagyobb véleménykülönbség a két párt között. ■ Sz. Sz. Orbán Viktor végleg szakított az MDF-fel Úgy tűnik, az elmúlt évek konfliktusai véglegesen megrontották a Fidesz és az MDF viszonyát Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap gyakorlatilag minden együttműködést kizárt a demokrata fórummal. A pártelnök szerint politikai értelemben az MDF az MSZP egyik tagozata. Hozzátette: nem lehet egyszer átmenni a másik oldalra, azután vissza- kéredzkedni, mert ha ezt egyszer megengedi a szövetség, akkor darabjaira fog hullani. „A legrosz- szabb lenne a magyar demokrácia számára, ha az ellenzéken belül lenne egy vita. Azt kérem az MDF-től, vegyék tudomásul, hogy ez az álláspontunk. Nincs miről vitatkozni, ez a történet véget ért” - fogalmazott Orbán Viktor. Orbán azt is bejelentette, a Fidesz kongresszusán bizalmi szavazást kér, de csak akkor marad elnök, ha kétharmados többséget kap, ellenkező esetben tisztújítást kell tartani, hogy az önkormányzati választásokra megerősödjenek. ■ Sz. Sz. Legális legyen-e hazánkban a füves cigaretta? iksz Az ifjúsági szervezet szerint egyre kevesebb pénz jut a drogmegelőzésre Tegnap délután félnapos, zenés tüntetést tartott a Kendermag Egyesület a fővárosi Margit-szi- geten a kábítószer-fogyasztók büntethetőségének eltörlését és a marihuana legalizációját követelve. „Az államnak nem büntetnie, hanem szabályoznia kellene a kábítószer-fogyasztást, ugyanúgy, ahogyan az alkohol, a cigaretta és a kávé esetében már megtette” - mondta lapunknak Juhász Péter. A Kendermag Egyesület szóvivője hozzátette, hogy a szankcionálásnak azért sincs értelme, mert a drogfogyasztás kimutathatóan nem fenyegeti a társadalmi rendet. A szervezet ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi gyakorlatot abból a szempontból is, miszerint ma Magyarországon az esetlegességen alapul, hogy a kábítószer-fogyasztáson ért emberek ellen indul-e büntetőeljárás vagy sem. „Konzervatív az álláspontunk! A marihuana esetében szabályok keretén belül szabad kereskedelmet akarunk, de a legfontosabb, hogy a fogyasztókat ne fenyegesse börtön” - szögezte le Juhász Péter. A szóvivő beszédes adatnak tartja, hogy az eljárások - évente mintegy ötezer - döntő többségét még mindig fogyasztók ellen indítják, és mindössze az esetek mintegy tíz százalékában ül terjesztő a „vádlottak padján”. A tüntetéssel egy időben a helyszínen az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) is tartott egy tájékoztatót, azt hangsúlyozva, hogy a fiatalságra nézve veszélyes propagandának tartják a Kendermag Egyesület rendezvényét. „Ez nem más, mint a drogozás reklámja” - mondta lapunknak Rétvári Bence. Az IKSZ elnöke továbbá rossz tendenciának nevezte, hogy amíg a fővárosban - ahol a legelterjedtebb a kábítószer-fogyasztás - közel harmadával csökkent a drogmegelőzésre fordított összeg, addig a drogtüntetések szervezésére és rendőri biztosítására évről évre egyre több pénz jut. ■ V. M. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki az akció helyszínére
